Fővárosi Hírlap, 1924 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1924-02-20 / 8. szám

Budapest, 1924 február 20. 5 men demokratikus politikusok házi perpatvara a nagy nyilván osság elé került. Wolf fék k s se® mondható ö r ő tn é I e. AJ demokraták ugyanis keserű szemrehányást tettek a legnagyobb nyilvánosság előtt, hogy ,,a múltból megmaradt régi kerületi klikkek maradványai alattomos harcot folytatnak a demok­raták ellen." Pakots József fulminanis beszédben rontott neki Heinrich Ferenc és különösen báró S z t e r é n y i József személyének. Mindennek a köz szempontjából csak egyetlen szomorú eredménynét látjuk, és ez az, hogy szinte tel j esten reménytelenül meghiúsult az egységes f r o nt k i é p 11 é s é n ek ® ég a lehetősége is. Valósággal kétségbeejtő ez az eredmény, mert a polgárság nem fogja azt nézni, melyik fél­nek van igaza, hanem mindéit további nélkül le fog szavazni a szociáldemokratákra, ti lég ha újból azt fogja is mondani Vázsonyi Vil­mos a szocialista szövetségeseknek, hogy ellopták a polgári szavazatokat Elhisszük, hogy a régi klikkek újra emelgetik fe- jüket és újból visszakivánkoznak a hatalom birto­kába. Ezek az emberek tényleg eljátszották kis játé­kaikat. de talán át lehetne hidalni ezeket az ellenté­teket is. A liberális és demokratikus polgárság igenis, tovább követeli az egységes liberális frontot. Nem kiváncsi ez a polgárság arra, hogy mik történnek a kulisszák mögött, hanem eredményeket akar látni. Ha azonban nem lesznek eredmények, akkor mi magunk leszünk azok, akik fel fogják lebbeníeni a fátyolt és akárkik lesznek azok, pellengérre állítjuk az egysé­ges front meghiusitóinak üzeUneit. Megkétszerezik a közlekedési rendőrség létszámát Nyolcvan uj bicikli a rendőrség1 szolgálatában A rossz közlekedés legelső megnyilvánulása min­denütt ahol komoly közlekedési rendőrség van, az, hogy annak a közlekedési rendőrségnek a munkája megszaporodik. Úgy látszik, ezzel a jelenséggel ál­lunk szemben e pillanatban Budapesten is, ahol a fő- kapitányság adatai szerint az utolsó hónapban 2378 esetben tett a rendőrség közleke­dési kihágás miatt feljelentést. Ez igein jelentős szám. mégis azt kell mondanunk, hogy nagyobbnak kellene lenni ennek a számnak, ha a közlekedési rendőrség már teljesen kifejlődhetett volna. Bebizonyosodott azonban, hogy szükség van erre az intézményre. Belátták ezt illetékes helyen is és máris arról biztosítanak, hogy a közlekedési rend­őrség működése a jövőben még intenzivebb lesz, amit az által érnek el, hogy a belügyminiszter máris elhatározta, hogy a közlekedési rendőrség létszámát a mainak duplájára emeli. Hasonló módon növelni fogják a kerékpár­osztagot is . A belügyminiszter — hir szerint — hajlandó hozzájárulni ahhoz, hogy a rendőrség újabb nyolcvan kerékpárt kapjon, úgy hogy ezeknek segedelmével a közlekedést1 céltudatosabban lehet majd ellenőrizni. Frdekes 'kissé szemügyre venni, hogy mifélék azok a közlekedési kihágások, amelyeket a rendőr­ség erélyesen üldöz. Vezet ezen a téren „a villamosszabályok áthá­gása“, amely gyűjtőnév alatt ezernél több iíeljelentés csoportosul. Ez összefoglaló cim alatt, a legérde­kesebb esetek a villamosjegycsalások. A nagyközön­ség előtt ismeretlen, hogy a tavasz óta polgári ruhás rendőrök figyelik a villamosokon a jegycsalókat. Ezek a nap minden szakában működnek és állan­dóan figyelik a villámosikalauzokat és természetesen, a közönséget is. Úgy látszik azonban, hogy a közön­séget nagyobb figyelemmel tüntetik ki, mert amig januárban polgári egyének ellen 22 esetben tettek feljelentést, addig villamoskalauzokat jegycsaláson csak 6 és hanyag szolgálaton csak 9 esetben érték tetten. Feltűnő, hogy a bérkocsisok ellen ugyanannyi panasz me­rült föl, mint amennyivel a sokkal nagyobb villamosközlekedésnél találkozunk. Itt a feljelentések száma a béákocsiszabályok át­hágása címén 440, a hajtási szabályok áthágása miatt 500. Az autók ellen kevés a panasz, bár ezek a luxus közlekedési eszközök megvadult sebességgel szágul­danak állandóan Budapest utcáin. A közönség tü­relmetlenül és gyűlölködve nézi a gazdagok eme ga­rázdálkodását. a főváros utépitő ügyosztálya pedig tele van panasszal a járdáik: rongálása miatt. Az autó- kihágások száma mégis egy hónap alatt nem volt több kétszázegynéhánynál, aminek valószínűleg az az oka, hogy a közlekedési rendőrség tehetetlen az autókon garázdálkodókkal szemben. A biciklisek nagyon jól viselik magúikat. Itt nem volt egyetlen feljelentés sem az utóbbi hónapban, da­cára, ha alkonyaikor elalszik a lámpa, ez már kihágás- számba megy. Budapest közlekedésének egyetlen ép és kifogástalan területe — a b i c ilk 1 i-k ö z 1 e k e- d és. Még egyet. Budapesten, ahol az embernek akár­hányszor a haja az ég felé áll a borzalomtól, ahogy a derék konfliskocsisok és egyéb lógyilkosok véresre verik gebéiket, egész hónapban nincs feljelentés ál­latkínzás címén. Váljon ki törődik Pesten az állatkínzással, ami­kor az emberek sorsa, nyomora, küzködése iránt sem ébred fel az illetékesekben a szamaritánus érzés. • • 6 Olvasóinkhoz. A viszonyok nyo­masztó súlya alatt a Fővárosi Hírlap kénytelen volt előfizetési árát évi 40.000 koronára, az egyes példányok árát 800 koronára fölemelem. Tőzsdei Híradó állandó mel­léklapunkat ezentúl is díjtalanul adjuk. Hátralékos előfizetőinket tisztelettel kérjük, hogy az esedékes dijat posta- fordulattal beküldeni szíveskedjenek. A kiadóhivatal. A községi bolt. Angyalföld. Hétk’őn este. A levegő tele izgalommal. Ahogy az emberek leszállanák, szidják ,a pénzügyminisztert, maguk sem tuidják miért; ő a látható feje azonban a gazdasági összeomlásnak, amely ma mintha meglobogtatta volna fölöttünk fekete fátyolát. Törpe kis hómezőkön át megyek oda, ahol sűrűbben, lakik a munkásnép. Máskor min­dig csönd honol ezen a vidéken, mikor a munkából hazatérő ember bebuvik szegényes odújába és pihen. Ma élénk az utca. Rendőr sürgölődik. Verekedés is volt, mondják. Puskaporos a levegő. Az üzletajtók zárva. Valami nyomasztó, valami különös érzése lehet itt az embereknek. Maguk sem tudják mi tör­tént, csak úgy ideszivárognak a hírek a városból. Homályosan, zagyván. Úgy sejtik, odabent a város városias részében valami baj történt a koronával, a kereskedők portékájával, vagy mivel. A rémhírek megriasztottak mindenkit. £s öt órakor bezártak minden boltot. Az utcán kenyérfélén, éhes emberek járnak, ennivalót keresnek. A Ritzbe nem mehetnek vacsorázni. Szalonna vagy liptai túró, de mindenek felett kenyér és kenyér kellene. Nincs nyitva egyet­len élelmiszerüzem se. Csak egyetlen üzletablak vi­lágos: a, községi bolté. Amikor megcsinál­ták, talán nem is gondoltak arra, hogy amikor senki sem ad majd kenyeret a pénztől való ostoba félel­mében a népnek, akkor itt lesz egy szelidtekintetü, jóságos asszonyka, aki fáradhatatlanul osztja a mindennapit, mint Krisztus a kállai mennyegzőn. Akkor árszabályozónak csinálták meg a községi boltot, de ma tudjuk, hogy jöhet gazdasági pánik, a községi bolt ott fog állani a poszton, mint Verescs.a- gin katonája a „sipka alatt minden csendesben. — Fél nyolc. Húzzák a rolókat. ,,Zár a községi“, — mondják egymásnak az emberek, akik azzal a tu­dattal sietnek haza, hogyha ma nincs községi bolt, éhesen hajthatták volna álomra a fejüket. (p. b.) A tavaszi vásár szubvenciója. A fővárosi tanács a közgazdasági ügyosztály előterjesztésére elhatá­rozta, hogy a budapesti kereskedelmi és iparkamara részére az 1924. évi tavaszi vásár rendezésével kap­csolatosan általa fizetett 1,585.560 korona vigalmi adó megtérítése fejében ugyanily összegű rendkívüli se­gélyt engedélyez. A Józsefvárosi Demokrata Kör ui helyiségei. A józsefvárosi XVII. választókerületi Demokrata Kör a múlt héten költözött át népszinházuteai helyisé­geiből az Adria-szálló földszintjén levő ni. nagysza­bású helyiségeibe. Ez. alkalommal a józsefvárosi de­mokraták ünnepi vacsorát tartottak, melyerr dr. Weiller Ernő lelkes szavakkal avatta fel a Kör gyönyörű és az összes igényeknek megfelelő ui he­lyiségeit, könyvtárát és olvasótermét. Az ünnepélyes megnyitás alkalmából Vázsonyi Vilmost stir- gönyileg üdvözölték. A háziasszonynak most van a legtöbb gondja. Nincs főzelék, nincs gyümölcs, a cukor, a liszt, tojás drága. A takarékos háziasszony a legközelebbi Meinl-iizletbe siet, hogy legfinomabb Meinl-jamot és gyümölcsízt, kompotot, makarónit, levestésztát és főzelékkonzervet a legolcsóbb napi áron vásároljon. APOLLÓ-SZÍN HÁZ —■ - irnnrnm»* ---------------------­FO RRAI RÓZSI és SARKADI ALADÁR VENDÉGFELLÉPTÉVEL PFEFFERNÉ ÉS TSÄ SZŐKE SZAKÁLL FELLÉPTÉVEL. Vili. ALBERT • • • A kurzus érdemeiről szóló és mind sűrűbben felbukkanó glori- fikdlások között nem egyszer olvassuk, hogy ők voltak azok, akik a háttérbe szo­rított keresztény vállalkozókat és kisiparo­sokat juttatták munkához. Hát csakugyan szabadságukban áll, hogy hirdessék tör­vénytelen, vagy szabályellenes cselekedetei­ket? Hiszen a közszállitásóknál, a vállal­kozásoknál mi sohasem láttunk olyan sza­bályt, amely ielekezetek szerint disting- vdlt. Sohasem hallottunk mást, mint hogy a köznek az az érdeke, hogy minél olcsób­ban dolgoztasson, minél olcsóbban elégítse ki szükségleteit. Aki vállalkozást kap, egyéni érdekeit szolgálja; de aki olcsób­ban építtet fel egy iskolát, az a köz érde­keit védelmezi. Itt talán még sem lehet ie­lekezetek szerint megítélni, hogy ki milyen minőségű és milyen értékű munkát szállít. A kurzus ezt is divatba hozta és mindig a legjobb kereszténnyel építtettek, s a leg­jobb keresztény mindig az volt, aki komája, sógora, barátja volt a kurzus valamelyik korifeusának. És mégis azt kell monda­nunk, hogy intranzigens elveik dacára sem tudták megsegíteni a keresztény kisiparo­sokat. Majd kiderül a választásnál, mennyire nyúltak a hóna alá a kisembernek. A bosszú nem éppen nemes tulajdonság, de a buda­pesti villamos előtt ebben a tekintetben igen súlyos követendő példák állottak. És a vil­lamos nem volt rest, a villamos sohasem rest, amikor gázolni kell. Istenem ő sem tesz egyebet szegény feje, mint amit az emberek, akiktől az etikát, az erkölcsöt ta­nulja: egyszerűen legázolja az ellenfeleit, az ellenségeit, ha útjába kerülnek. Miután pedig a mai rossz közlekedés mellett tö­méntelen a villamos ellensége, másképen kell alakulnia a gázolást statisztikának is. Lényegesen emelkednie kell az elgázolási esetek számának. Ez aztán a napnál is vi­lágosabb. De persze vannak igen egyszerű dolgok, amiket az emberek vagy nem tud­nak, vagy nem akarnak megérteni. így va­gyunk ezzel is. A villamos is csak érző lény és ha az ellensége akad útjába, hát — mi tűrés-tagadás benne — bizony legá­zolja. így történt a napokban is, amikor a legeslegnagyobb ellenséggel, a mentőkkel találta szemben magát egy harminchatos. Igazán nem lehet csodálkozni rajta, hogy az ilyen kedvező alkalmat még a szelid- szivü harminchatos is kihasználja. Hát el­gázolta a mentőket. Mindez olyan nagyon rendjén van, mindez olyan szép, csak azt nem értjük, milyen salvus conductusuk van a villamos-igazgatóknak, akikkel soha, de soha sem történik semmi baj. Pedig ok még a mentőknél is nagyobb ellenségei a har­minchatosnak és társainak. Zilahi Kiss — alpolgármester fegyelmi állapotáról egészen az unalomig sűrűn jelennek meg a hivatalos és nem hivatalos bulletinek, amelyeknek ter­mészetesen mindenkor az a refrénjük, hogy a beteg a körülményekhez képest jól érzi magát. Tegnap neki nyújtottak át, ma ö nyújtott át, egyszóval mindig van valami átnyújtani való és. a döntés is mindig a közeljövőben várható. De beszéljünk komo­lyan a dologról. Mi igazán nem szeretjük a tisztviselőt, aki a miniszterére a nyelvét öltögeti, de Zilahi Kiss alpolgármester ur­nái nem vesszük az ilyesmit valami rigo­rózusan. Az októberi levél után, egy-két az ifjúságnak tartott beszéde után sok min­dent el kell nézni neki, aki a hazafiasság és férfiasság szobraként, kell hogy álljon a jövő előtt. De szeretnénk már igazán, ha vége lenne ennek a bulletlnezésnek. Végre is, ku­tya baja sincs az alpolgármester urnák .. „

Next

/
Thumbnails
Contents