Fővárosi Hírlap, 1924 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1924-02-06 / 6. szám

3 Budapest, 1924 február 6. TŐZSDEI HÍRADÓ A Fővárosi Hírlap állandó melléklete Külön előfizetés nincs Kórképek « * * Az igazság a koronarontók ügyében írja: Marclal. A „külföldi“ korona, amely mélyen alája szaladt annak a vonalnak, ameddig Kállay állítólag le akarta „ereszteni“, egyszerre csak ismét megjavult és habár abban a pillanatban, amikor ezeket a sorokat írjuk, nincs is még ott, ahol — szintén állítólag — stabili­zálni akarták, de már sokkal közelebb van hozzá és lehet, hogy egészen is eléri. Ha megnézzük azt is, hogy mi történt e változá­sok idejében, akkor, ha nem is holt bizonyossággal, de /körülbelül megtudhatjuk e leesés és fölugrás okát is. Nem akarunk beleesni abba a hibába, hogy mert valami tünet időben egy másik tünet után mutatko­zott, tehát okvetlenül az előbbi okozatának állítsuk. Már évezredekkel ezelőtt rámutattak a filozófusok a „post hoc, ergo hoc“ „ez után, tehát ennek következ- tében“-féle okoskodás logikai hibájára. Ámde itt a jelen esetben nagyobb logikai bizonyossággal lehet következtetni. Az igazságügyminiszter ur okoskodása hibás volt. ö így gondolkozott: a „koronarontók“ kiajánlották a koronát és a korona utána leesett. Világos, hogy ha lefogjuk ezeket a gazembereket és megtoroljuk a bűnüket és megelőzzük további mani­pulációikat, akkor a korona ismét meg fog javulni. Erre lefogták a koronarontókai. És mi történt? A ko­rona még sokkal nagyobbat zuhant lefelé, mint meg­előzőleg. Most jöttek hozzáértő emberek és az igaz­ságügyminiszter urat felvilágosították a dolgok va­lódi állásáról és ő — dicséretére legyen mondva — hagyta magát feilvilágositani. A koronarontókat sza­badon eresztették és az igazságügyminiszter ur köz­zétett egy hosszú nyilatkozatot, amelyből majdnem megengedett dolognak tűnik ki a meg nem engedett valuta- és devizavásár. Ennek következményekép új­ból szabad kezet nyerhettek legalább azok a korona- kiajánlók, akik árucikkek vételárát fedező valuták és devizák vásárlása céljából ajánlják ki a 'koronát és ha helyes következte.és volna az, amely ezekből a kiajánlásokból a korona leromlására következtet, ak­kor most ismét esnie kellett volna a koronának. És mit tesz Isten? A korona a koronarontók ki resztése és az igazságügyminiszter ur expiáló nyilatkozata után nem sülyedt, hanem emelkedett. Most tehát már meglehetős bizonyossággal lehet mondani, hogy itt nem csupán a „post hoc, ergo hoc“ esetével állunk szemben. Itt ellenpróbája is van a kö­vetkeztetésnek. Bár a gazdasági kérdésekben a ható tényezők sokszoros bonyolultsága folytán mindig a legnagyobb óvatosság ajánlatos, a jelen esetben még­is meglehetős bizonyossággal lehet állítani, hogy a koronarontók lefülelése ártott a koronának, szabadon- bocsátásuk pedig használt. És ha ez igaz, úgy ne mél- íóztassék ezt a különös jelenséget a siberek nemzet­közi maffiájának hatalma és befolyása gyanánt fel­fogni. Ez egyszerűen a szabad levegőnek a hatása, amely beáramlik, mihelyt kinyitják az ablakokat. Va­lami hihetetlen nehéz dolog azt megérteni, hogy gaz­dasági kérdésekben erőszakos intézkedésekkel nem lehet semmiféle hasznos eredményt elérni! Az utóbbi időben megdöbbenve láttuk, hogy — amiben nemrégi­ben még kételkedtünk volna — egy állam anyagi erejével meglehet azt csinálni, hogy Zürichben mes­terséges árfolyam-kurzust tart fenn a pénze részére valamely ország. De azt semmiféle hatalommal ne n tudja megcsinálni, hogy annak a papírpénznek az igazi értéke is annyi legyen, mint amennyivel Zürich­ben jegyzik. És ha nem csupán a zürichi mesterséges kurzus tartásában fejti ki az állam a maga erejét, ha­nem ezen tulmenőleg a valóságos árakat a piacon is befolyásolni akarja, úgy ez a törekvése azonnal visz- szafelé működik: rögtön még sokkal értéktelenebbé válik a papírpénze a piacon, mint amig ebben az irányban semmit se csinált. Ezen a ponton azonnal rá szoktak mutatni a gaz­dasági korlátozások és mesterkedések hívei a többi országokra, hogy azok ugyanígy csinálják. Ez való­ban igy is van és tulajdonképen ez a háború utáni Európa legnagyobb szerencsétlensége, amelyben a ci­vilizációnak el kell pusztulnia, ha még sokáig ez lesz az uralkodó gazdasági politika Európában. Ha vala­mely országnak romlik a pénze, úgy ennek valami oka van és minden, ami a korona romlására való speku­láció: már csupán következménye a romlásnak, nem pedig oka. Ezekkel tehát nem kell törődni még akkor se, ha gaz siberek óriási vagyonokat szereznék is ál­taluk, hanem meg kell szüntetni az okot vagy okokat, amik miatt a korona romlik. Ha lehet. Ha pedig nem lehet, akkor úgyis hiábavaló minden erőlködés: csak időlegesen —■ de nagyon kis időre — eltakarni lehet a tényeket, eltüntetni azonban nem lehet őket. De még az elleplezés eszközei között is legcélszenit- lenebbek azok, amelyeket inkább az általános emberi irigység, vagy — nem bánom — igazságérzet diktál és amelyek által, ha egyebet nem tehetünk, legalább kitöltjük bosszúnkat és elkeseredésünket azokon a gaz parazitákon, akik mint a varban a tetvek, nagy­szerű lakodalmakat élnek áz általános romlás és nyomorúság közepette. Az Amerikai-Bank megindította a hosszt. A M a­g y a r-A m erikái Bank piaca a kuliszban nap- ról-napra növekszik és dr. Bányai Sándor igaz­gatónak állandóan olyan udvara van, hogy irigysé­gében miatta a legszemrevalóbb dáma is belesá­padna. Pedig nincs is olyan szép fiú, mint mondjuk Halász Lajos, aki a túlsó határban a Pal last tartja féken, amig itt Bányai Toldi Miklósként veri vissza a ritkán, idetévedő kontreminőrök tulmerész kísérletezését. És ahogy az. Amerikai Bank tem­peramentumosán előretör, magával ragadja a többi bankértékeket, még a tunyaságában Mátyás király hét lustáját megszégyenítő Olaszbankot is. Arra a hírre, hogy az. Olaszbank is táncraperdült. már Salamon Andor igazgató is kibújt a fülkéjéből, hogy sajátkeziileg megcsodálja ezt a ritka termé­szeti tüneményt. Hiába, történnek még csodák, de az már senkit sem lep meg, ha Szász Dezső te­livére. a M a <g y a r-N é m e t Bank újra javította a rekordot, 65-ig elugrott és Rosenberg János­sal a nyeregben, aki a legpompásabb zsokénak bizo­nyult, most már meg sem áll a százig. Közben azon­ban a L 1 o y d-B a n k o t is doppingoljak, amire ez a fürge paüir is ficánkolni kezd. hogy láttára szinte örömük tel.k a benne hívőknek. De az általános megmozdulásra nem akarnak elmaradni a nehezebb fajsúlyú bankpapírok sem és mindenkinek örömére egyszerre csak kiderül, hogy itt van. megérkezett az általános hossz, amit hogy Allah szaká.la nagyra növeljen, a tőzsde összes igazhitű muzulmánja imá­jába foglal. Viktória gőzmalom- A hétfői tőzsdenapon feltű­nést keltett a Viktória gőzmalom árfolya­mának nagyarányú előretörése, amennyiben a leg­utóbbi 240.000 koronáról 300.000 koronáig emelke­dett. E részvényekben nagyíorgalmu véleményes vá­sárlások történtek arra a híresztelésre, hogy a m a- 1 o m v á 11 a 1 a t egy külföldi tőkecso­portnál 100.000 darab részvényt he­lyezett el da ra bon kint három angol fontért. Ezek a híresztelések, bár ennek valódi­ságát nincs módunkban ellenőrizni, megfel dő hallást váltottak ki és igy a Viktória gőzben további áremel­kedés várható. Az Athenaeum Grácbau nyomdát vásárolt. Az Atheriaeu rrnr észvényekben, amelyeket Bauer Jenő bankháza menedzsel a véleménves vásárlások tovább tartanak, kurzusuk ennék folytán mindegyre emelkedik. A Tőzsdei Híradó értesülésv sze­rint a részvények iránt megnyilvánult biza'on a nyomdavállalaf küszöbön álló újabb naggyobbsza- básu tranzakciójával függ össze. Az Athenaeum ugyanis előnyös feltételek mellett m e g- szerezte a részvénytöbbségét Qrác legnagyobb, több rotációssal és sze­dőgépekkel felszerelt nyomdájának és evvel a stájer nyomdaipar terén irányitó befolyást nyert. Nincs különbség régi és uj Amerikai Bank között. A Magyar Amerikai Bank igazgatósága feb­ruár hó 1-én a F ö 1 d h i t e 1 b a n k székházában ülést tartott, melyen megállapította az 1923. évi üzleti év eredményét. Az elért tiszta nyereség 661,269.986 ko­ronát tesz ki. Az igazgatóság indítványt tett a közgyűlésnek, hogy az 1923. évi szelvényeket a M a- gyar Amerikai Bank és a Földhitelbank pénztáránál, 500 koronával váltsák be. Evvel az in­tézkedéssel megszűnt a különbözet a r é g i és az u j részvények között és ezentúl csak egy tipusu Ameri­kai Bank részvények lesznek. Nemjegyzett értékek piaca. Az' exoták piacán ma ; hívatlanul uj papír jelent meg: az Újpesti üveg­gyár részvénye. Soha még premier olyan csúfos kudarcot nem vallott, mint a Just-íéle izzólámpagyár­nak ez a legújabb kísérletezése. Dr. W e i s z Gyu- láék az exota-piacot teljesen összetévesztik a hotten­tották földjével és azt hiszik, hogy ott mindenféle szines üveggyöngyökkel is lehet kereskedni. Hát té­vedtek. mert az újpesti üveg senkinek sem kellett. A pi­acon egyébként csak a komoly valörök iránt érdek­lőditek, az alábbi árfolyamokon: Mobilbank 5.9—6, ún- géfa 8—10, Kéve 1.6—1.7, Böhm hordó 2.5—3. Köz­ségi nyomda 11—12. Herendi 7—7.5. öt Földhitelbank egy kötés. A Földhitel­bank igazgatósága kérvényt nyújtott be a tőzsde tanácsához, hogy a kötés egységének öt da­rabra való lecsökkentését engedélyezze. Minthogy a kérelemnek akadálya nincs, a jövő héten a Földhitelbankot előreláthatólag már öt darabjával kötik. Ez a megkönnyítés bizonyára fokozni fogja a részvények iránt megnyilvánuló nagy érdeklődést, amely szinte ugrásszerűen emeli e papírok árfolya­mát. Kedden már 550.0ÍJ0 koronáért vásárolták erős kezek, nagy tételekben. Bevezették a budapesti Turul részvényeket.. Az A n g 1 o-A u s t r i a n-B a n k ipari érdekeltségéhez tartozó Turul c i p ő g y á r i részvényeket hétfőn bevezették a hivatalos forgalomba. A tőzsde közön­sége a részvényeket szívesen fogadta, bevezetési ár­folyamuk 15.000 korona volt, amely 17.000 koronáig emelkedett. A piacon kevés szabadon úszó darab van és minthogy a kereslet mindegyre fokozódik, a rész­vények árfolyamának emelkedése biztosítottnak te­kinthető. A Mercurfa 300 millió koronával megkárosította a részvényeseit. Az Általános faipari és fa­keres !kede Imi r.-t. múlt hó 21-én 130 milliós alaptőkéjét 300 millió koronára emelte olyképen, hogy minden régi részvényre 5000 korona lefizetése ellenében egy uj részvényt ad. A szindikátus tehát 200.000 dirb részvényt, amelynek mai forga mi értéke körülbelül háromszázmillió korona, elvont a régi rész­i ACZÉI Pál 7sTÁRIa I j BANKÜZLETE ! BUDAPEST, VI., ANDRASSY-ÜT 29. j { TELEFON 99-27 és 100-6». j Magyar-Amerikai Bank Rt. Fiókok: V, Szabadság-tér 17. szám (Tözsdepalotai. Telefon: 4-81, 71-79. VI., Terez-körút 47 (Nyugoti pálya­udvar). VII., Rombach utca 16. szám Budapest, ÍV., Semme’weis-u. 2. Telefon: 9-54. Affiliált fiók: Erzsébetfalvai Takarékpén tár és Kereskedelmi Résívény-Társaság, Erzsébetfalva „PYRAMIS“ Magyar Földbirtokosok és Földbérlók Kereskedelmi Részvénytársasága BUDAPEST, VI., TERÉZ-K0RUT 26. Bank-, gabona-, liszt-, erőtakarmány-, mű­trágya-, mezőgazd. gép- és műszaki osztály. A Magyar I özhszlviselók és Miiami Alkalmazottak Takarékpénztára k.-T. Budapest, VII., Rákóczi-út 76 Telefon : József 6<M0, József 135-32. újonnan létesített SngafSangorgagmá főosztálya a legelőm ö>ebb fe1 ételek mellet ház és birtok eladását vállalja és vételét közvetíti legjobb össze ö eté^ek a megszállt területen. MARTOS es PEMÉNV BUDAPEST, V, ZOLTÁN-UTCA 6. Szerszámot sze számkii önUgessé* gek, szerszámgépek, műszaki áruk. Telefonszámok iroda : 44 58, raktár : 175-62. ■V a J A ! P A ÄC i Z / O ' s / ÉRSZ Á M G Y A K Á ' ” Hofer István és Tsa műszaki és olajkereskedés BUDAPEST Telefon: 38-86. Podmaniczky-utca 69. VASÖNTV £NVEK —M POPPER ÉS SZÁNTÓ vasöntöde és gépgyár Budapest, VI., Mohács-utc i 8. Te efen : 111-47. ■—aAU'^Rmiirsuiinmin ,i Telefon: 48-21,191-46 Sürgönyeim: Luxautó Merkur bórautóűzem ss*5&E£í“.?.

Next

/
Thumbnails
Contents