Fővárosi Hírlap, 1924 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1924-12-24 / 51-52. szám
s' Budapest, 1924 december 24. 7 A kormánybiztos semmiféle politikai meeting számára nem ad helyiséget Nem ketiye|riink ai tömjénezés és a legszebb 'érdemek elismerése alkalmával sem szoktunk szuper- hiti vu sokba tévedni. Ezúttal azonban abba a helyzetibe jutottunk, hogy melegen kell üdvözölnünk Ripka/ Ferenc kormánybiztost. Nem arról van szó, hogy valamelyik fontos programmpontjának végrehajtását sikeresen befejezte. Még ennél fontosabb az, ami most történt, mert a mi szerény nézetünk szerint ennek a városnak csak az lehet megmentője, aki végre kicsavarja a reakció készéből a városházi hatalmait, sőt megóvja a fővárost még attól a látszattól is, hogy itt az ébredő tanok hivatalos mentalitásban szere pelheitnek. Eveken át láttuk és elkeseredetten, a város sorsáért aggódva szefcnléltiik, hogy tendenciózusan minden ébredő gyűlést a főváros iskoláiban tartottak meg és az ébredők évi közgyűlésének színhelye a székesfőváros közgyűlési terme volt. T e m d e) n c ii ó izi u is a n kérték ezeket a termeket ezekre a célokra; /ment hiszen ezzel azt a látszatot keltették, mintha a széke/sfőváros kormányzása az Ébredő Magyarok kezében volna, az iskolákban az ő „szellemük“ lenne a hivatalos szellem és a közgyűlési tetrambeni legalább olyan joggal üléseznének, mint maga a közgyűlés. Sajnos, soha egyetlen hangot nem hallottunk, amely a főváros tanácsában tiltakozott volna az anomália ellen, hogy az iskolákat politikai célokra használják fel. Most tantják újból az ébredők évi országos kongresszusukat, de elmeik! a kongresszusnak a .színhelye 'többé nem aiz újvárosháza közgyűlési terme, hanem a MOVE Podmanczky-utcai helyisége. Úgy szivárgott ki ez a hír, hogy a józsefvárosi ébredőknek a József-utca 28. számú házban tartott gyűlésén megjelent egy liberális újságíró, aki :az egész énteketzletet Végighallgatta. Ezen az ülésen a józsefvárosi ébredők elkeseredett dühvei tüntettek Ripka Ferenc kormánybiztos ellen. Ezt a tüntetést az elnöknek egy bejelentése vezette be: —• Közgyűlésünket azért tartjuk ia MOVE helyiVurstli vagy gyógyfürdő? A Margitsziget jövője és hivatása Néhány hét előtt foglalkoztunk a Margitsziget Részvénytársaság érdekeltségének azzal a tervével, hogy az érdekeltség a szigeten szeretné felépitíetmi az olimpiászi uszóstadiont még pedig a Testnevelési Tanács és az Uszószövetség költségén. Ez a terv a múlt hetekben még csak kezdetleges formában jelenltikéz'étt, most azonban konkretebb formát öltött és a kiszivárgott hírek szerint, az érdekeltség egvre nagyobb erőfeszítéseket teszi, hogy ezt a tervét megvalósítsa. Ha a hír számyrakeltekor kötelességünknek tartottuk, hogy a terv megvalósításával szemben állást foglaljunk, e kötelességünkről most sem mondhatunk le, mert a terv megvalósítását olyannak tartjuk, amely súlyosan sérti a közérdek ejt. A Margitsziget, mint azt neve is mutatja, gyógyfürdőhely. Célja, rendeltetése, hogy a gyógyulásra és üdülésre szorulóknak menedékhelyet biztosítson. Gyógyforrásai világhírűek s mindenké- pen alkalmasak arra, hogy Budapest idegenforgalmát emeljék. Amikor Budapest a szigetet a részvénytársaságnak bérbeadta, az a cél lebegett előtte. hogy a részvénytársaság ezt a fürdőnket továbbfejleszti és olyan intézménnyé kiszélesíti, hogy a legkényesebb európai igényeknek is megfeleljenek. Ehelyett azt kell látnunk, hogy a sziget napró t-napra jobban elveszti gyógy- telep jellegét és szórakozók, meg mulatozók otthonává alakult át. Nincs év, hogy ne hasitanának ki a sziget területéből egy hatalmas részt, amelyet mindenre használnak, csak olyan célokra nem, amelydk a fürdő rendeltetéssel összhangban állanak. Nem szólunk a sziget strandfürdőjéről, mely közszükség’etet elégít ki egy lerongyoLt és megcsonkított országban, melynek polgárai nincsenek abban a helyzetben, hogy az országtól elszakított, vagy még távolabb eső fürdőhelyeket fölkeressenek. De szólunk azokról az egyéb természetű és berendezésű telepekről, amelyek csak a felső százak kedvteléselit szolgálják: kaszinók, tetj/niszpályák épültek, pedig ilyesmiről szó sem volt abban a szerződésben, amelyet a Közmunkatanács kötött a részvénytársasággal. De igeni9 szó volt a szerződésben arról. hogy az érdekeltség 1925 végéig olyan építkezést hajtson végre, amely fejleszti a gyógyfürdő jellegét, elősegíti a vendégek gyógyulását, üdülését és kielégíti lakáskényelmét. Ségébeni és nem mint rendesen az újvárosháza dísztermében, mert Ripka kormánybiztos nem b o c sá it o 11 a rendelkezésű in k r 'e. Ezeknél a szavaknál a hallgatóság soraiban óriási zaj /keletkezett: — Pfuj, pfuj! — Le vele! — Disznó! — és ehhez hasonló ordináréságok röpködtek a levegőben, de azután szép csendesen napirendre tértek a saját felháborodásuk fölött. Ripka' Ferenc kormánybiztos az eb redő-támadást büszkén könyvelheti ejl, mert minél élesebb és sűrűbb a támadás ezekből a berkekből, a józan polgárságnak annál nagyobb tömegét nyeri meg a maga számára. De dicséreteit 'érdemel a kormánybiztos azért is, mert az ébredők kívánságának megtagadá- I sából nem varrt hímet önmagának és egyáltalán nem tartotta atet iá nyilvánossággal közölni. Érdeklődésünkre azonban azt a felvilágosítást kaptuk, hogy a kormánybiztosnak ez az eljárása nem sporadikus jelenség, mert egyszer és mindenkorra véget vetett annak, hogy akár az iskolákat. akár a közgyűlési termet politikai célokra fel lehessen használni. A kormánybiztosnak ugyanis az a felfogása, hogy sem az iskolák, sem a többi városi helyiségeik nem arra valók, hogy ott bámely párt politikai me éti Rgekért, tartson. Az összes politikai pártok, a polgárság összes rétejgei megnyugszanak ebben, csak az ébredők berzenkednek a kormány- bá.ztoisi intézkedés elfen. Ennek azonban az az oka, hogy az iskolák tornatermeinek és egyéb városi helyiségeknek politikai célokra való kisajátítása egyedül az ébredők monopóliuma volt. Ennek most egyszer és mindenkorra vége van, a/mi bizony nagyon fájdalmasan esik az ébredőknek, akik a műveletlen tömeget többé nem tudják majd azzal befolyásolni, hogy minden az övék: a hivatalos hatalom dísztermei csak úgy, mint a kultúra szentélyei, az iskolák. Úgy látszott, hogy a részvénytársaság nem zárkózik cl el kötelezettség teljesítése elől, s ha a tervek kivitele késik is;! ezt inkább a gazdasági viszonyoknak, mint a részvénytársaság irányváltozásának kell tulajdonítanunk. Magunk is belátjuk, hogy sok milliárdos építkezési tervek nem valósíthatók meg máról-holnapra. Viszont azonban, ha ia részvénytársaságnak nem áll módjában a sziget gyógyfürdő jellegét fejleszteni, kötelezettségének ezt az elmulasztását korántsem teheti azzal jóvá, hogy még inkább lerontja ezt a jelleget és olyan Intézményeket létesít a szigeten, amelyek egyáltalán nem válnak hasznára a gyógyfürdő rendeltetésének. Kétségtelen, hogy az Uszóstadion a részvénytársaság anyagi érdekeit akarja szolgálni. Csakhogy a Margitsziget gyógyfürdő s nem tisztára kapitalisztikus vállalkozás. A kapitalisztikus vállalkozásnak azt a jogát elismerjük, hogy a vállalat jövedelmeit fokozza, del nem szabad lemondanunk arról, hogy a fővárossal szemben vállalt köteletzettségeit ne teljesítse. A főváros érdekeit elhanyagolni s csak a részvénytársaság érdekeit szolgálni, ez nem egyeztethető össze azokkal a szerződéses föltételekkel, amelyeket a részvény- társaság magára vállalt. R i p ka Ferelnc kormánybiztosnak meg kelt ért- tetni a Közmunkák tanácsával, amelynek hozzájárulásától függ az uszóstadion tervének megvalósítása, hogy a Margitsziget nem forgatható ki ehredeti rendeltetéséből, a Margitsziget nem sülyeszthetö le a városligeti vurstli színvonalára. A Margitsziget Budapest közönségéé, a Margitsziget a bettegeké és üdülésre szorultaké s ez a közönség nem zavarható meg kényelmében, csak azért, mert egy nyereségéhes részvénytársaság újabb és újabb attrakciókkal szedetné odacsőditeni a sportolókat. Elismerjük a sport jelentőségéit, de az egészségesek nem formálhatnak több jogot a sziget üdítő levegőjére, mint a betegek és elfáradtak. A sportnak Budapestnek elég szabad telre van már, s nem tűrhető, hogy egy részvénytársaság sportjelszavak hangoztatásával ártalmára legyen a szigetnek és mindazoknak a zarándokoknak. akik a sziget gyógyforrásait felkeresik. Hisszük, hogy Ripka Ferenc ragaszkodni fog arcnak a szerződésnek betűihez, amelyet a Közmunkák tanácsa kötött a részvénytársasággal s kioktatja a részvénytársaságot kötelességeire. Ha az érdekeltség megértő, képességei nehézkesnek bizonyulna, meg kell vele érttetni, hogy a fővárosnak rendelkezésére állanak olyan eszközök, amelyekkel Jogait érvényesíteni tudia és ha a részvénytársaság mindezek ellclnére se tudná' mohóságát csillapítani, úgy nincs más hátra, mint felbontani a szerződést és a szigetet visszaadná magának a fővárosnak. • • • • Olvasóinkhoz! Az uj esztendő közeledtével olvasótáborához fordul a FŐVÁROSI HÍRLAP és fontos hivatásának tudatában felhívja a figyelmet arra. hogy Budapest életében talán még soha nem találkoztunk olyan sorsdöntő napokkal, mint amilyenek most következnek. A főváros liberális gondolkodású polgársága megkezdte és meg fogja vívni a harcot, umely jogos örökségét, a város sorsának intézését, visszaperli számára. Soha nagyobb szükség nem volt megbízható elv- hü, a liberális érdekeket önfeláldozóan, ha kell: halált- megvetöen védelmező és hirdető kommunális sajtóra, mint ma. A FŐVÁROSI HÍRLAP múltja és jelene a legnagyobb garancia arra, hogy a liberalizmus nagy küzdelmében megtalálja hivatását és ki fogja vívni azokat a hatalmas eredményeket, amelyekért kötelessége mindent megcselekedni. Objektív kritikával, de ha kellett meg nem alkuvó támadások között állunk őrt Immár másfél évtizede a városházán. Ma fokozott figyelemmel, fokozott energiával tef- jesitjük hivatásunkat, s Budapest liberális közönsége tudni fogja, mi a különbség aközött, ahogy ml mindig teljesítettük kötelességünket és aközött a kérészéletű próbálkozás között, amelyet a konjunkturaszülte kortesorgánumok alkalmi felvonulása jelent. A sorsdöntő hónapok kezdetén, amelyeknek eredményében szentül hiszünk, a régi bizalommal és hűséggel kérjük olvasóközönségünket, támogassa tovább is a régi szeretettel a mi törekvésünket. Egyben arra kérjük lapunk olvasóit, hogy az év végén lejáró előfizetéseket idejekorán megújítani szíveskedjenek. Előfizetési áraink: Egész évre .... 150.000 korona Fél évre . . . . : 75.000 korona Papanek miniszteri tanácsos szerepe. Emlékezetes az a küzdelem, amely a körül folyt, hogv pénzügyi diktátor kerüljön-e a városházára- vagy pedig pénzügyi tanácsadói küldjenek Ripka Ferenc kormánybiztos mellé. Amint ez másként el stem volt képzelhető, Ripka Ferenc álláspontja a legteljesebb mértékben győzedelmeskedett és P a- p am lek Ernő dr. miniszteri tanácsost határozottan azzal a marsrutával küldte a kormány a városházára, hogy jeles szaktudásával segítségére legyen Ripkia kormánybiztosnak a (főváros gazdasági válságának megoldását célzó hatalmas munkájában. Az utóbbi napokban azután ismét zavaros hirék jártak és egyes sajtóorgánumok is informálatlanságuk fi to g tatásával olyasmiket meséltek, hogy Papanek miniszteri tanácsos legkötzelebb programmot fog adni és hogy most arról folynak tárgyalások, vájjon Papanek min. tanácsos a kormánybiztosnak tegyen-e jelentést, vagy egyenesen a kormánynak. A valóság ezzel szemben az, hogy Papanek kinevezése határozottan megjelöli feladatát abban, hogy a kormánybiztosnak kell s za/k t a n á c s ot adnia. Papanek Uj köntösében, nevezetesen barna kék-fehér címkével jelenik most meg a régóta bevált és kedvelt „valódi Franck-kávépótlék“. Az uj barna-kék-fehér címkén különösen előtérbe lépnek a „kávédaráló“ ismerteíőjelek, melyek megkülönböztetik az utánzatoktól. A „valódi Franck-kávépótlék“ úgy kell a kávéhoz, mint a levesMár ez sem az övék.
