Fővárosi Hírlap, 1924 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1924-11-26 / 44-45. szám
2 ft Budapest, 1924 november 26. ban ugyanis a mai nagy szenzációk közepette teljesen elmosódott a be(liigyminüsztemek egy kijelentése, amelyből megtudjuk, hogy' a tisztujitás csak akkor következik inaid be* ha a mai tanács mandátuma leiár. de addig is van mód arra. hogy a tanács az ui rendszernek megfelelő módon felfrissüljön, átalakuljon. A nevezetes belügyminiszteri kijelentésnek az eredete az volt, hogy szocialista részről indítvány hangzott el, amely szerint a törvényhatósági bizottság megválasztása utján negyven nappal tartsanak tisztujitást. Ez semmi más nem va!it. mint a kölcsön visszaadásának szándéka. A szocialisták szószerint lemásolták a D ö m ö t ö r-féle törvény illetékes szakaszát. amelynek alapján annak idején W o 1 í f Károly és társai kibuktatták Bódy Tivadart, Déri Fejrence. Harrer Ferencet. V i t a Emiid, Wildnelr Ödönt, Kemény Gézát és másokat. Sok-sok ezer ember van Budapesten, akik ebben az esetben lelkes barátai lennének a szemet-szemért, fogc'í-fogért elvének. Am igaza volt Rakó vszky Iván belügyminiszternek is, amikor kijei entente: A közelmúlt fővárosi politikájának 1 eg n a - gyobb hibája az volt, hogy tiszituji- tás címén régi, érdemes tisztviselőket etl b oc s á t o t t ak. A belügyminiszter nem akarja, hogy Wolffék megbocsáthatatlan bűne minden esetleges rendszerváltozás esetén megismétlődhessék, hogy a tisztviselői kant teljesen kiszolgáltassák a politikának ésigy megingassák a tisztviselőben az egzisztenciális biztonságban való hitét. Rakovszky Iván szokatlan nyíltsággal valósággal a szájába rágta azonban a jövendő rezsimnek, hogy mit kell tennie azokkal a fötisztviselökkcfl, akik Wolffabbak akartak lenni a Wolfínál és akiknek a liberális rezsim egyébként sem vehető hasznát. Megmondta nyii'tan a minszter, hogy ha a vezető tisztviselő és a törvényhatósági bizottság között diszharmónia áll elő. az a tisztviselő uev is levonja a konzekvenciát. Elképzelhetö-e, hogy az uí rezsim Wolffék ilyen exponenseivel százszor fölesküdött híveivel, mint S i- pőcz Jenő, Folkusházy Lajos, Zilahi Kiss Jetnö, Schöber>1; Ferenc és mások hármon i- k u is a n tudjon együtt dolgozni? Kétségünk csak efeyben van: vájjon mindenki be van-e rendezkedve arra, hogy a konzekvenciákat levonja? Oolfí fámadjü a Korniűnymztost A reakció utolsó próbálkozásai a fővárosi javaslat tárgyalásánál A bonibapör és az Eskütt-ügy tárgyalása foglal el ma minden érdeklődést és a fővárosi javaslat vitája valósággal közrészvétlenség mellett haldoklik Hosszú és eredménytelen harc volt. az ellenzék a világon semmit sem ért el. s legiöllebb annyi történt, hogy a kormány megvédte a javaslatot a jobboldali túlzásoktól, ám lehet, hogy inkább a jobboldal által túlzó kívánságokat dobatott be a vitába, hogy balfelé ne kelljen engednie. A vita a héten a Szabó Zoltán-féle szavazás reparálásának érdekes problémájával kezdődött. Vázsonyi Vilmos kimutatta, hogy a Csillérv-féle módosítás elfogadása révén a T i is z..t v i s e 1 ö-t1 e 1 eí p lakói két kerületben szavazhatnak. Szerinte más rtemedium nincs: csak a hatálytalanítás. Az elnökségnek, valamint Rakovszky Iván belügyminiszternek ezzel szemben az volt a felfogása, hogy az ellentmondást ki lehet javítani a harmadik olvasásnál. Itt azonban már Bárczy István is közbeszólt: ez nem s t i 1 á r i s hiba. ez lényeg! Hasonlóképen vélekedett a házszabályok legnagyobb tadósa. Rakovszky István is. aki kijelentette, hogy nincs más mód: a javaslatot fel kell küldeni a kormányzóhoz, aki vétójogával élve. visszaküldi az ellentmondó határozatot. A belügyminiszter és a házelnökség eev ideiig még ragaszkodtak a harmadik olvasás megoldásához, később azonban — már a folyosón — a belügyminiszter is belátta, hogy ez a mód veszedelmes precedens lehetne. Ilyenformán a fővárosi törvényjavaslat kalandos utián rn é g a k o r- mányzói vétónak is lesz szerepe. Nagyobb vitát kavart fel a Plakátokat eltiltó szakasz is, amely ellen különben a szocialisták keltek ki, akik azt vélik, hogy a nemzetgyűlési választáson elért sikereikett hangzatos plakátjaiknak köszönhetik. Annál elkeseredetteben harcoltak a plakátok ellen Wolffék. akik — úgylátszik — nem szeretnék biin- lajstromukat Budapest utcáin plakátokon látni. Végre is ök győztek: a1 belügyminiszter ugyanis kijelentette, hogy a plakátokkal való visszaélés megakadályozásának egyetlen módja a prevenció, ami a hatóságok diszkrecionális jogán alapul. B á r c z V István a tisztviselők túltengő bizottsági tagsága ellen vívott kemény harcot. Azelőtt aránytalanul kisszámú hivatalból váló tagja volt a törvényhatósági bizottságnak, ezfentul pedig igen jelentős hányada lesz a közgyűlésnek a liatv a.uh at hivatalból való itag. A szocialisták azt vitatták, hogy ez az intézkedés abból a bizalmatlanságból fakad, amellyel a kurzus Budapest iránt viseltetik. Bárhogy tiltakoztak is a túltengő hivatalból való tagság ellen, mégis minden felszólalónak volt valakije, akit szeretett volna beprotezsálni. Jászai Samu a szakszervezi,éti vezetőket. Gál Endre a gyógyszerészeket. Csilié r y a fogorvosokat és Len d v a i-L ehn ejir alighanem a kefekötőket... Ennek a vitának van még etrv érdekes negativ eredménye és ez az. hogy :ai t. Ház illem fogadta e 1 azt a módosítást, hogy az állásuknál fogva tagoknak csak tanácskozó joguk legyen, de szavazati jogot ne: kapjanak. Szavazni is fognak mind a hatvan- hatan .. . Elvetették még V ó z s o n y i-nak azt a mósodositását is. hogy azokat a tisztviselőklet. akik a kormány kinevezésétől függnek, ki keál zárni a politikai ügyiek tárgyalásából. Fontos és elfogadott módosítás a javaslaton az. hogv a z w városatya. aki tizenkét ülésen nem jelenik meg. elveszti mandátumát. Még egy utolsó fellángolása következett eután a vitának, amikor is törvényhatóság feloszlatásáról volt szó. Igen heviesen vették védelembe a főváros autonómiáját a szocialisták és különösen Vázsonyi Vilmos. Wolltf Károly hamis alátámasztással ugyan, de szintén az autonómia rajongójának vallotta magát és f e 1 h a s z n á 11 a az alkalmat, hogy támadást intézzen a főváros kormánybiztosa ellen, aki — horribile dictu — még aktákat is kéret magához. Kifogásolta, hogy a tanács fötisztviselőktet válaszit és u.j adókat kreál. Bárczy István példának hozta fel azt az időt. amikor ő polgármester lett: \a közgyűlés többsége az országos politikában ellenzéki volt. mégis igen szépen vitték a főváros ügyeit, nem származott ebből a helyzetből semmi baj. Végül is a f e 1 o s zi 1 a t á s i szakaszt azzal a módosítással fogadták el. hogy a panaszt a bizottság választott tagjainak egyhar- mada adja be és hogy az ui választásnak a feloszlatás közzétételétől számított két hónapon belül kell megtörténnie. Az utolsó „pótlék“ Amikor a tekintetes tanács a kormánybiztos elnoklésévei ül össze Azit hiszem, ez az; utolsó háborús csökevámy. Az utolsó „Erzatz“. fis ez vigasztaló. Mert méltózitatik emlékezni, mennyi minden pótlékot ettünk), ittunk, sziittunk a háború alatt. Ma már csak atrra lenne módja, hogy „ka így ül és pótlék “-ott élvezzen, ha a jó Isten segít, azt is csak a tavaszig. A pesti polgár azionbutn azt sem tudja, hogy ez ma talán az egyetlen élvezet, amit ingyen konzumálhat. Onnan kell ezt sejtetnem, hogy még sohasem fordult elő a közigyiiléspótlón egyetlen szál „nyilvánosság“ sem. no természetesen a sajtó kivételével. Nem megy oda el még Wolff Károly sem, pedig az csak kiváncsi lehet, hogyan: „herdálják“ el az ő óriási örökséget. Egyetlen egyszer azonban mégis volt publikum: akkor, amikor Ripka Ferenc bemutatkozott. Hát akkor persze, hogy volt esemény. De azóta? Jobb is, ha nem jön senki, ment még kiderülne, hogy ez a közgyúléspótló nem pótol semmit sem, de nem is árt és ment is használ semmit. Vakparádé az egész és azi ember szánalommal nézi, hogy husz-huszouöt komoly ember gyermekes játékot üzí. De a forma, hiába forma. Ennek iigy kell lenni. A közgyűléssel kiesett egy fórum. Ezit pótolni kell: egészen mindegy, hogy ez a fórum is ugyanazokból az emberekből áll, amelyből az előző fórum állott. Meggyőződtem különben áriról, hogy ezt a köz- gyülespótlót egyenesen Rip van Winkle szántára találták kii. Vagy azoknak, akik sohasem olvasnak újságot. Az ember nem is hinné, hogy Ripkai Ferenc amilyen szeretetreméltó azi újságírókkal szemben, olyan ellensége a sajtónak. Hiszen mindenki megspórolhatja a kétezer koronákat, aki eljön ide és végighallgatja Ripka elnöki előterjesztéseit. Most szerdán is meg'tudtűkí, hogy Cser.noch hercegprímás jubilált. Olyan lelkiismeretes riportot adott erről a kormánybiztos, amilyen nem volt az estilapokban sem, amelyek a Márffy- és az Esküit- pörökkel vannak mostanában elfoglalva. Rip van Winkle is értesülhetett volna róla, hogy Nagyatádi Szabó István meghalt és hogy József Ferenc főherceg megházasodott. A kitűnő Maiin vezér hétfői lapjának van egy rovata, aminek azi a cinje, hogy: Mára tudtuk meg... Hát ha egyszer megunja Mamin vezér ezt a rovatot, testálja rá a tekintetes közgyüléspótlóra. Azok még mindig használhatlak majd. Mert amit már mindenki elfelejtett, arat a közgyiiléspótlóbán még mindig csak m á r a t u d j á k meg... De nem tehetnek róla. A rend, az rend. STEFÁNIA-ÉTTEREM (VOLT MÄGYÄR-HÄZ) Teréz-körut 15. Minden SSGrÚ.ÚH disz nótor! ELSŐRANGÚ CIGÁNYZENE! POLGÁRI Arak; | Budapest székesfó'város Asványviz-Üzeme $ HARMATVIZ $ ! a Hungária-gyógyforrás szénsavval telitetí vize. • í KAPHATÓ MINDENÜTT. TELEFON: Józsel 112-S9. __(» ^H almos Salamon Rt. ^ uj irodahelyisége: V„ Bank-utca 5. félem. Telelőn: 126-86 és 139-75 (detail) 24 órán belül szállít tatai szalon és Mislowitz príma porosz kőszenet, wieni gázgyári és Hindeitburg kokszot zsákokban, nyílt fuvarban és waggontételben. Dr. PAJOR Sanatorium és Vizgyógyintézet Vili., VAS-UTCA 17. SZ. Közös szobák a legmérsékeltebb díjazás mellett.
