Fővárosi Hírlap, 1924 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1924-01-02 / 1. szám
Budapest, 1.924 január 2. IfiMZQ&liilZMP TŐZSDEI HÍRADÓ 3 A Fővárosi Hírlap állandó melléklete Külön előfizetés nincs Kórképek írja: Marcial Nagyon bajos volna letagadni, hogy a csongrádi bombavetésnek igen magas arányú közgazdasági eleme van, miként az egész antiszemitizmusnak, amelynek szüleménye ez a bcstialitás tekintetében szinte fölülmulhatatlan bűncselekmény. Az úgynevezett fajvédelmi politika műveltebb és stílusosabb reprezentánsai számtalanszor és oly nyíltan fejtették ki a sajtóban és a szószékeken azt a közgazdasági gondolatot, amely ennek az egész mentalitásnak alapul szolgál, amilyen nyíltan az elmúlt századokban még soha nem tárták ki az antiszemitizmus belső rugóit. Azelőtt mindig elleplezték vallási és társadalmi meggondolásokkal, amelyekből a gyűlöletet származtatták. Talán most történt először a történelem folyamán, — és ebben bizonyára nagy szerepe van a történelmi materializmus ideológiájának, amely uj íormanyelvre tanította az embereket — hogy a magát fajvédelemnek nevező antiszemitizmus nyíltan kijelentette a valódi szándékát, mondván: a zsidók üzleteire, vállalataira, földjeire, házaira, vagyonára pályázunk. Amiből azután önként következett rnimlen korlátolt koponya logikája szerint, hogy bizonyos számú keresztény azért szegény, inert bizonyos Szánni zsidó gazdag, bizonyos szánni kereszténynek azért nincs üzlete, gyára, bankja, vállalata, mert bizonyos szánni zsidónak van, bizonyos szánni kereszténynek azért keli gyalog járnia hosszú utakon, mert bizonyos számú zsidó automobilon röpköd és bizonyos számú keresztény azért íagyoskodik csikorgó (éli hidegben lenge, kopott felöltőben, mert bizonyos számú zsidó prémes bundában parádézik stb. Ki ne ismerne rá azonnál a bolseviztnus gondolatmenetére ezekben a felállításokban, amelyekből törvényszerű kénytelenséggel fakad az olthatatlan gyűlölet egyrészt és' másrészt az a meggondolás, hogy el kell venni a zsidóktól a javakat, mire ki lesz egyenlítve az ellentét és helyre lesz állítva az erkölcsi világrend. Mindaddig, amig ez megvalósítva nincsen, izzik a gyűlölet, fűlik a pokol és robban a bomba. Teljesen azonos gondolatsor ez a bolseviz- muséval, csupán a szavak változtak iinitt-amott. Proletár helyett faj, kapitalista helyett zsidó, osztály helyett vallás. És teljesen azonos a két mentalitás forrása is. A vörös gyereknek' és a fekete gyereknek ugyanaz, az anyja van: a közgazdasági butaság, a ségeit. Amely országban ilyen politikát inaugurálnak, szavalhatnak és firkálhatnak on a tájvédelemről, amennyit akarnak, ott a destrukció és a pusztulás az ur a vizek fölött és ott az általános elszegényedés a kikerülhetetlen konzekvencia. Egyénileg fényes és frappáns gyorsasággal működő eszköze lehet a boldogulásnak a rablás, de az ország és a sokat emlegetett faj tönkre kell hogy menjen a közgazdasági princípiummá emelt rablásban, amelynek előrevetett árnyéka az irigység és a táncoló leányok közé bombát hajitó gyűlölet. Báró Ujlmann Adóit áprilisban iili mee ötvenéves jubileumát. Báró U 11 rn a u n Adolf, a Hitelbank al- elnök vezérigazgatója ötven évvel ezelőtt lépett a bank kötelékébe, ahol gyakornoki állásból emelkedett rn'aí előkelő pozíciójába. Együtt növekedett a bankkal, amelynek nagyságához, hatalmassá fejlesztéséhez sokban hozzájárult. Az örökéletü műnek pilléreit báró Kornfeld Zsír mond rakta le, akinek méltó Uitióda lett báró U 11 m a n n Adolf, tető alá hozta a megingathatatlan várat: a Hitelbank ma a magyar közgazdasági élet legerősebb bástyája. Ötveri év után áprilisban ünnepük meg báró Ullmann Adolf jubileumát, amely a magyar közgazdaság és a pénzvilág magasztos ünnepe lesz. A kávéházak városából — bankváros lett. Kezdetben vala a béke és négyszáz kávéház Budapestem. — Aztán épült minden hónnapban eev kávéház. Épült, vagy nyílt — az mindegy. De soha nem zártak be egyet sem. Nem csak úgy nem záruk be egyet sem, hogy régiseitől estig és estétől reggelig cgyfolytíábaii nyitva volt valamennyi, hanem úgy sem. hogy ha egyszer egy kávéház megnyílt, az élt és virágzott, azt bunkós-bottal sem lehetett többé agyonütni. Még a kávést sem zárták be soha. Nem is érdemelte volna meg, hagy bezárják. Nem kellett semmi tisztességtelen dolgot elkövetnie, csak szedte a feketekávékért a lnisz krajcárt, a huszonkét krajcárt, a huszonöt krajcárt, annyit, amennyit aikart s nyitás után egy év mtilva uj kávéházat nyitott a régi fölött, alatt, mellett, vagy attól távol. Egy nagy' kávéházban délelőtt, délután vagy éjjel 10—15 ember ült, ült és reketézetit. Olvasták a jámbor ülők a lapokat, írták és szerkesztették a folyóiratokat, az uijukon elszámlálták, hogy hány rossz hajó sülyedt e! a csuzimai ütközetben, sőt eg.v asztaltársaság kiszámította. hogy ha minden jól megy. iáikkor húsz év múlva, tehát 1925-ben Budapesten 35 ezer kávéház lesz, azaz, ötezerrel több. mint amennyi ház van kávé nélkül, tehát sok házban két kávéház lesz Ha minden jól megy, Budapesten minden helyiség kávé- lilázzá alakul át, az ember kávéházban aisziiK, Kave- házban esizik. iszik, fürdik, szórakozik, kávéházban lesznek a színházak, kávéinkban ülésezik a parlament, az úgynevezett képviselő-kávéházbam. a betegek a kórkávéhámkban fekiisznek, • a vonatok a megyünk, Titto Ruffo bankfiu vendégszerepel. Azéri akkor is lehet maid feketézni. külön e célra épülő kávébankházakban. Az exota-piacot mégis niegreiormállák. Kezdettől fogva és megállapíthatjuk, hogy a sajtóban elsőnek mutattunk rá azokra a tarthatatlan állapotokra,, amelyek atz exotárpiacoii elhatalmasodtak. Amikor inci- finci ügynököcskék szinte napról-napra fölbukkantak értéktelen és ismeretlen papirosokkal és azokat tág lelkiismerettel horribilis árakon rásózták a gyanútlan közönségre, amely csak akkor ébredt könnyelműségének tudatára, ha részvényeit áruba bocsátotta, de azokra vevő nem jelentkezett. Sokszor nyíltan kimondtuk, hogy az cfajta zsebeléseknek gátat kell állítani. a tőzsde intéző köreinek kötelessége a közönség kifosztását megakadályozni. Az exota-piac nieg- tisztogatását célzó hadjáratunk lassan megértő visszhangra talált, a komolv sajtó más orgánumaiban is és most már megnyugvással mutathatunk rá. hogy az exot.a.-piac megreformálását sürgető f el szól aj ás a ink- nak rövidesen látható eredményei lesznek. Értesülésünk szerint ugyanis a tőzsde titkársága az exota- piac forgalmának és az uj papirok bevezetésének szabályozásáról tervezetet dolgozott ki, amely tervezet legközelebb a tanács elé kerül, hogv aztán mielőbb életbe- tépteithetö legyen. Akkor alztán. remélhetőleg, az exota-piac nem Lesz többé az a hely, ahol büntetlenül pőrére vetkőzíetik az embereket. Előléptetések a Hazai iatermelónél. A Hazai fa- termelő r.-t. igazgatósága S p á d i Árpád cégvezetőt h.-igazgatóvá és Szila.ssi Sándor,d cégvezetővé nevezte ki. A nemiegyzett papírokról. A ncmiegvzctt értékek piaca teljesen üzlettelen, még a tényleges, valótokét sem keresik és az árfolyamok is többnyire névlegesek. Érdeklődés csak a:z alant jegyzett papirok iránit volt: Fiatonk 5200—6200. Cellini 5—7, KÉVE 1.8, Ujsáigiizcm 11 — 12, Mobil bank 5.7—6. Herendi S.5—9.5. _ _____________________ i ACZÉL PÁL és TÁRIA ! BANKÜZLETE ‘ ! BUDAPEST, VI., ANDRASSV-ÚT 29. I TELEFON 99-27 én 190-flö. j IDÉMAN ÉS SOMLÓ ÉATÉKPAPIRKERESKEDÖK Sxabadsdg-tér 7 üslethde Telefon: 175-79 és 139-23 Hlr»io,|álat a nap mind»« ■«■kában. Magyar-Amerikai Bank Rt. közgazdaságtan igazságai körül való tökéletes tudatlanság, amelyre úgy a bolsevizmus, mint a tájvédelem gazdaságpolitikája és társadalomfilozófiája felépült. Nem igaz ugyanis, hogy bizonyos számú embernek szegénynek kell lennie azért, mert bizonyos számú ember gazdag, nem igaz, hogy nekem azért kell gyalog járnom, mert mások ülnek az autókban és nem igaz, hogy nekem azért nincsen gyáram, mert a meglévő gyáraknak más a tulajdonosa. Ez a meggondolás nem a közgazdász meggondolása, hanem a rablóé, aki ezen a jogcímen hozzá akar jutni ahhoz, ami a másé. A közgazdász meggondolása szerint — mihelyt a rablástól eltekintünk — nem kevesebb, hanem több kilátásom van nekem is arra, hogy gazdag legyek, ha mások már gazdagok, nem kisebb, hanem nagyobb reménységem, hogy automobilon járjak és prémes’ bundában parádézzak, ha másoknak már van automobiljuk és prémes bundájuk. A .gazdagság, a javak tömege, a kényelem és fényűzés eszközeinek az összesége nem meghatározott valami, hanem a végtelenségig szaporítható és e szaporításnak nem akadálya, hanem előmozdítója, hogy mások már ily javak birtokában vannak. Persze úgy is lehet ezekhez a javakhoz hozzájutni, hogy valakitől elvesszük törvénytelen vagy valamiféle formában törvényes színbe öltöztetett rablás utján. De akkor ászában kell veie lennünk, hogy eljárásunknak csak negativ értelemben van köze a közgazdasághoz: romboltunk és nem építettünk, csökkentettük és nem szaporítottuk a boldogulás lehetőpályakávébázból indulnak. Ha pénz kell. mi az ember kiveszi a biankkávéházból. Minden kávéháziban egy vendég ül majd, az állandóan ifeke.tózik s ebből nyugodtan megél, belőle viszont a kávés él meg, szintén nyugodtan. Mindezt pontosan ki szám itatták s megállapították, hogy nem is sok kávénak kell addig lefolynia a bunán, amikorra mindez elkövetkezik. Na de két előkelő külföldi kávéházi törzsvendég összeveszett o zonyos Viln os mvü (nem fopincer!) cs bizonyos Poincaré nevű s ennek az összeveszésnek kiszámíthatatlan következkezménvei lettek. Ez történt, az történt, amaz történt s egyszerre kezdtek megszűnni a kávéházak. Egy szűnt meg, kettő számit meg három szűnt meg, tiz szűnt meg. Ma már Budapesten minden órában megszűnik egy kávé ház. Könnyen kiszámítható, hogy ha ez igv megy, akkor agy év alatt, tehát körülbelül 1924 ^decemberére 40 ezer kávéház fog megszűnni, azaz "ötezerrel több, mint amennyi volt. Hogy ez megtörténhessen — már p^dig a matematika kérlelhetetlen törvényei érteiméiben meg keill itörténnáe'— hamarosan uj 5000 kávéházat kell nyitni. Ma már alig van kávéhiáz Budapesten. Bank nyílt a helyükben. Egy év múlva negyvenezer bank lesz Pesten. Minden ember bankigazgató lesz. Eléig hamarosan, nem is kell' addig sok pénznek lefolynia a Dunán. Az emberek bankban alszanak. bankban étkeznek és szórakoznak, bankban lesz a színház, bankban szunyókál majd Kuna P. Amdirás, bankban iszik Lendvai István. Bankban olvassák majd a lapokat, bankban szerkesztik ^ folyóiratokat, bankban Írják a költők a verseiket. A Rottenbiller-utcában lesz például a Hajléktalanok bankja. Az ember, ha — nem kell félni — megbetegszik, befekszik az Uj Szent János bankba. Ha az ember meghal, kiviszik a Hullabankházba, onnan pedig felraivatalozzák a Halottas Bankházban. A hires emberek sírja fölé Mausoleumbankokat épit Sándor és Bálint bankcég. Bankban kártyáznak, bankban (adják majd a bankot. Este 37 oper.ahankba Fiókok: V., Szabadság-tér 17. szám (Tőzsdepalota).Telefon: 4-81,71-79. VI., Teréz-körút 47 (Nyugoti pályaudvar). VII., Rombach-űíca 16. szám Budapest, IV., Semmelweis-u. 2. Telefon: 9-54. Affiliált Hók: Erzsébetfalvai Takarékpénztár és Kereskedelmi Részvény-Társaság, Erzsébetfalva Tnnitóibnnk és Kereskedelmi R.-T. Budapest, VIII., Baross-utca 59. Telefon: J. 20-33 és J. 2-91. Foglalkozik érték- és gabonatőzsdei ügyletekkel. Elfogad kosztkamatra b leteket 100.000 K-tóI legelőnyösebben. Vesz és elad tüzelő- és építőanyagokat, közvetít ház-, üzlet-, telek és birt kvételeket és eladásokat. KO/ZTPÉNZT legelőnyösebb kihelyezésre elfogad és tőzsdei megb zásokat pontosan eszközöl a Magyar Köztisztviselők és Ál ami Alkalmazottak Takarék- Sürgönyeim: cob- pén.tara Részv énytársaság Í.S’ÍItfS Budapest. VIL, RákóczI-út 76. és József 135-32. „PYRAMIS“ Magyar Földbirtokosok és Földbérlök Koraskadolml Réssvénytársasiga BUDAPEST, VI., TERAZ-KORUT 2«. Bank-, gabona-, liszt-, erőíakarmány-, műtrágya-, mezőgazd. gép- és műszaki osztály. DUNA LLOYD R.-T. Központi igazgatóság: V., Deák Ferenc- utcs 14. Lem.Telefon: 79-69. Bankosztály: V., Vigadó-tér 3. Tel.: 153-05,153-06,153-07. Mindennemű banküzletek, tőzsdei megbízások, vállalatok fináncirozása.
