Fővárosi Hírlap, 1924 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1924-10-15 / 38. szám

2 Budapest, 1924 október 15. ment be az ülésterembe cs vérző szív .nélkül mon­dott le arról az élvezetről, hogy Petrovócz Demos­thenes remekeiben gyönyörködjék. Ám hátra volt még: a ,,hatalmas harmadik“. Wolff Károlyinak is eljött az ő napja és hit­vallást tett igaz. hamisítatlan ébredő mivol­táról. Ó hogy bömbölt belőle a hazafiság. hogy tajtékzott száján a patriotizmus habja, hogy verte mellét a nagy agyagbálvány! Szinte attól lehetett tartani, még összetöri magát és darabokba gurul szét a pesti gólem! A közélet romlott, a sajtó hazug, a politikusok hitványak, csak ő az egyetlen, a tiszta, mocsoktalan lelkiismeretű, ö a jámbor, a békességes bárány, akire rátámadnak a komisz farkasok — {„Das Märchen vom Wolf und Lamm“) — s ha ö felesküdött a Nemzeti Tanácsnak, akkor az tévedés, mert a magyar alkotmányra tette le az esküt... Wolff Károly elővette zsebkendőjét és lázasan töröl- gette izzadó homlokát, pedig akkor még nem sej­tette. hogy csak ezután jön a tánc szilái forgása, a szocializálást törvényjavaslat kisded botránya. A viharmadarak ott kóvályogtak már a levegő­ben, a karzaton előrehajolva figyeltek azi emberek, 'Jent a teremben feketéttctt a sok sötét ruha, a fajvédők sápadtan, idegesen f esze legte k a helyükön s 'várták a döntő összecsapást. i£s kirobbant a ke­mény szó; Á 11 i t o m és b i z o n y i t a n i is fo­gom. hogy Wolff k é p v i s e 1 ö u r kék 'zi i- tette a szocializálásról szóló n é p t or­vé n y t! Micsoda förgeteges vihara a dühnek, az álmél- kpdásnak. a groteszk kacajnak söpört végig a bal­oldalon! Ha ezt le lehetett volna kótázmi. gramofon­ban miéig,örökíteni -késő idők emlékezetére. Wolff Károly a konstruktiv, a keresztény, a magyar, az ellenforradalmár. Wolff Károly, akinek minden máso­dik szava: „felforgató, kommunista, megmételyezett, forradalmár“ — néptörvényt készített s hogzá olyat, amelyet még a radikálisok is tu 1 radiká 1 isnak tartot­tak! Itt van a világ vége! Erre az irtóztató bla- mázsra Wolff Károlynak csak egy felelete lehet: visszavonulni, olyan gyorsan, ahogyan csak telik jól táplált körvonalaitól és beleszédülni a fele­dé ken ység szürke ködgomolyába... Csak a naiv lelkek hihetik el eat Wolff Ká­rolyról. Itthagyni Budapest vezérségét. a hatalmat, a korbácsot, amellyel olyan jólesik bele vagdosni a destruktív bőrökbe? Nem! Egy kissé elhamarkodott dolog volna! Maid megfelel ö, csak hozzák ide az aktákat! És az aktákat elhozták, felolvasták. Kiderült, hogy Wolff Károly, a szent és sérthetetlen magán- tulajdon alapján álló. hajlandó volt a szocializálásra, ha az fiziem alkalmazottainak legalább egyharmad- , része ezt kívánta. Mit felel erre Wolff Károly? Azt, hogy „Közéletünk elfajulásának egyik jele, hogy mo- csoktalan múltam ellen támadnak... Nem átallják engem, aki magas érdekeket védtem, kommunista­ként odaállítani... Fábiánnak az a támadása, hogy én nagybirtokokat és nagyüzemeket akartam szocia­lizálni, olyan orvtámadás a múltam ellen, melyet erélyesen visszautasítok .. „Szeplőtlen múlt. orvtámadás, politikai tönkre­tétel“ — rekedten bugyborékoltak elő a frázisíosz- táriyok a kétségbeesett fővezér szájából. Ott állott a terem közepém, szemben az elnökkel1 és hősi póz­ban próbálta kiáltani a gúnyosan kacsingató szemek ingerlő t'üzét. Wolff, a közélet nagyseprője, aki való­ságos autodafékait rendezett szegény, nyomorult kis páriák ellen, aki tűzzel-vassal irtotta a radikálisokat, ime, a forradalmi kormány számára néptörvényja­vaslatokat szerkeszti Az Országház n>em dőlt össze! (Jó masszívan építették!) Az emberek egymásra néztek kába álmél- kodással. Hát Így is lehet? A harc elült. Wolff Ká- rolynak gratuláltak janicsárjai, de már úgy festett, mint Szolimán szultán, akit halála után lóra kötözve mutatnak meg a török seregnek. Pedig ebből a ha­lálból mines — ébred és... A B. Sz. K.R. T. négy év alatt vágányzatának felét kicseréli A nagyszabású rekontrukció céljaira külföldi kölcsönt nem vesznek igénybe A Fővárosi Hírlap nem egy alkalommal tette kritika tárgyává a budapesti közlekedés ano­máliáit és pedig legelső sorban a B. Sz. K. R. T. üzemzavarait, valamint tarifapolitikáját. Az objek­tivitás, amellyel ezt az ügyet mindig kezeltük, kö­telez arra, hogy ezúttal, amikor a villamosvasút be­ruházási programúi ja keresztülvitelében jelentős stá­cióhoz ért. annak eredményeit ismertessük. A B. Sz. K. R. T.-nak 413 kilométeres hálózata van. amelyből az átvételkor 193 kilométer bizonyult sürgőseim kicserélendönellc. Ebből az első évben (1923) 17, ,a másodikban (1924) 53 összesen két év alatt tehát 70 kilométer vá­gányt cseréltek ki. Ennek az évnek a végéül még 123 kilométer ki­cserélni való vágány mairad, amelynek 'rekon­strukcióját két ’év alatt be kel 4 f e- jezni. Egy évre1 ez óPE kilométer kicserélését, jelenti, ami egyszersmind megállapítja, hogy a mun­kálatok tempóját meg kell gyorsítani és hogy a költ­ségek is emelkedni fognak. A budapesti villamos a háború és a forradalmak alatt teljesen tönkrement. Apró foldozómunka nem segíthetett rajta, fölmerült hát tenmé szőttesen a gon­dolat, hogy külföldi kölcsönt kell felvenni, s ezen az utóm fedezze a B. Sz. K. R. T. a rekonstrukciós munkálatokat. Most azonban illetékes helyen kijelen­tették, hogy a külföldi kölcsön tervét elejtik, dacára annak, hogy ilyen célzattal több külföldi pénzcsoport érdeklődött a villamos igazgatóságánál, Az átalakítási munkálatok azonban nemcsak foly­nak, de elérkeztek egy igen jelentős ponthoz, ameny- nyibten még októberben befejezik az* alsó vezetéknek felső vezetékkel való kicserélését. Az elv tehát a rekonstrukciónál az, hogy lassnbb tempóban bár, de a vasut bevéte­leiből fedezik a munkálatokat. Minden remény megvan arra, hogy ha ma: még akad is üzemzavar, de néhány év múlva a világ­városi igényeknek megfelelő villamos állhat majd rendelkezésére a közönségnek. Kétségtelen, hogy a villamos ma már nem közlekednék Budapestem, ha a bajok orvoslásáról nem gondoskodnak. A forgalmi- ós üzemzavarok kiküszöbölésének első és legfonto­sabb tényezője az alsó-vezetékes rendszer teljes ki­küszöbölése volt. Ötven 'kilométeres alsó vezetékiem a kilométerek számának tízszeresét tette ki a havi hajótörések száma, majd ez a szám az alsó veze­téknek felső vezetékre való átalakításán alk) arányában apadt; most pedig azt Ígéri a B Sz. K. R. T„ hogy október végén, amikor nem lesz már alsó vezeték, teljesen megszűnnek a „hajótö­rések“ is. Ez az előniy megéri azt. hogy esztétikai szem­pontból a főváros képe a felső vezeték révén valamit vészit. De volt ennek az átalakításnak más oka is, -ami már határozottan követelte a sok-milliárdos be­ruházást és ez az volt, hogy a 3950 kilogramm ön­súlyú kocsik számára épített vágányokon 12.250 kilogramm önsúlyú kocsik 'közi-ekednek. Ez a helyzet teljesen -tönkretette a vonalakat, úgy. hogy ha ált n,em -térnek a felső vezetékre, 1925-ben a Nagy­körúton már nem járhatott volna v i 1- 1 aim o s. Érdemes följegyezni, hogy mibe kerül ez az át­alakítás, Képét kapjuk annak, ha tudjulk, egyetlen kilométernyi vágány kicserélése ma öt-nyoic milliárd kiadást: jelent. A vágányzatból ennek az évnek a végén még mindig 123 kilométer vár majd kicserélésre, amely munkáit a következő két esztendőben keli elvégezni, ami azt jelenti, hogy a rekon­strukciós munkát ebben a két esztendőben még fo­kozni kell. Közben egyéb munkálatok is folynak, igy uj hurokvágányokat 'építenek, üzemgazdaságosságot szolgáló uj beruházásokat létesítenek. A kiadások nagyságát és a közlekedés javítását illetőleg jelen­tőségben azonban a vágányzat kicserélése után a kocsipark: felfrissítése következik. így ebben az évben a kocsipark rekonstrukció­jára húszmilliárdot fordítanak. amiben benne: vannak a javítási munkálatok is. E mellett azonban a jövő év elején tizenöt va­ri o n a' t u j motor o s kocsi k e r ii I for g a- 1 o m b a. Tengeri fürdő Budapesten Nem telepitik ki egyelőre a vurstlit Bérezel Jenő dr. tanácsnok nyilatkozik a burgonya- és alma-akcióról Hirek terjedtek el és egyes lapok meg is Írták, hogy lebontják, megsemmi-sitik a városligeti vurstlit és vele együtt a Műszinkört is, hogy megépíthessék a Széchenyi-fürdő szállodáját. Érdeklődtünk, mi az igazság ebből a Budapest lakosságát annyira ér­deklő hírből. Bérezel Jenő dr. tanácsnok, a vá­rosgazdasági ügyosztály vezetője a következő vá­laszt volt szives adni a E ö v á r ősi Hírlap munkatársának • — A vurstli kitelepítéséről és a Szécbenyi-szál- loda építéséről egyelőre szó sem lehet. Az elterjedt hirek tehát ezidőszerint nem igazak. A szálloda épí­téséhez anyagiak hiánya miatt nem foghatunk hozzá és igy elesik minden kombináció is, amit ehhez a hírhez fűznek, Valószínűleg onnan keletkezett ez a hip. hogy a legutóbbi tanácsülés harmincmillió koro­nát engedélyezett a Széchenyi-fürdő körül eszköz- lendő parkirozási munkálatokra. Ezt a munkát el is végezzük, de egyéb azután egyelőre nem történik. Hullám-fürdő — Sokkal közelebb áll a megvalósuláshoz egy másik tervünk, amelynek értelmében a Gellért-für­dőben hull á m í ii r d ő t csinálunk, amely másfél- méteres hullámaival a tengeri fürdőt pótolná. A ter­veket az egyik legutóbbi tanácsülésen alkalmam is volt benyújtani, de miután akkor a polgármester ur szabadságon volt. az ilyeim u-agyfontosságu és erős anyagiakat feltételező kérdést nem kívántam dön­tésre vinni. Egyelőire tehát levettük a napirendről. Ennek a hullámfürdőnek a megvalósítása három- mi I 1 i á r dot v e n -m e i g é n y b e. ami azonban hasznos beruházás lenne, mert ez az összeg két­h á r o m év alatt a bevétel e k b ő I m e g t é- r ii 1 n e. — A terv szerint: a medence céljaira a fürdő halijától jobbra fekvő télikert egy részét és a dísz­udvart! használnék fel. A medence egv részét csukó­nyitó íedézlettel látnánk el. mig a hátsó része sza­badon állma. Természetesem a hullámfürdőhöz! termál­vizet adnánk és kiegészítené, tengeri fürdő jellegét adnia az egésznek a nyitott területen iévö homok- fürdő. A télikert pálma-ültetvényeit kihelyeznénk a fürdő frontján' lévő vendéglö-terraszra. amelyet csukó-nyitó iivegházzal látnánk el. Mindezt a tervet azonban még esztétikai szempontból újabb kritika ala vesszük. A legelőkelőbb építési szakértőknek és a Gellért-fürdő eredeti tervezőinek véleményét fo­gom kikérni, nehogy a fürdőépület architektomikus szépségei az átalakítás folytán a legkisebb mérték­ben is szenvedjen. Budapesten már olcsóbb a burgonya mint Becsben A városgazdasági ügyosztály egyéb előtérbe került agendáiról még ezeket mondta Bérezel tanácsnok: — A kormánybiztos ur élelmezési akciójába szerve síén 'belekapcsolódik a városgazdasági ügy­osztály ama törekvése, hogy olcsó burgonyával és almával lássa el Budapest lakosságát. Erre a célra Vass József népjóléti miniszter ur l1/« milliárd kamat­mentes kölcsönt ígért, amely most van likvidálás alatt. Ezen a rendelkezésünkre bocsátandó összegen mint­egy ezerötszáz vágón burgonyát tudunk maid be­szerezni. De eredményes az a kissbbméretii burgo­nyaakciónk is. amelyet most a kamatmentes- köl­csön,tői függetlenül bonyolítunk le. Már ma is van ugyanis raktáron körülbelül negyven vágón burgo­nyánk. Ma azonban többet még nem tudunk elrak­tározni. mert a téli. elálló burgonya csak most kerül piacra. Ezzel azután a burgonya-el látás ma már jobb lett. mint Becsben, ahol az úgynevezett stock er au i sárgaburgonya 1500—1700 koronába, a jobb minőségű 1800—2400. az itt nem kedvelt rózsaburgonya pedig 1400 koronába kerül kilónkint. Ugyanakkor az akció- burgonyát mi 1200 k o-ronáé r í a d j u k. Nem engedték el az alma vámját — A burgonya mellett igen fontos népélelme­zési cikknek tartom az almát is. amely esztendők során át kifejtett akciónk révén igen kedveltté vált a szegényebb néposztályok között. Ízletes, olcsó és tápláló főzelékként szerepel a középosztály és a munkásság menüjén. Sajnos, ezt nem látták be kel­lően s igy nem engedték el a vámot, ami nagyon megnehezíti a behozatalt. Még nem döntöttünk abban a kérdésben, hogy Stájerból, vagv Saatmárból. Er­délyből hozunk-e almát? A stájer alma olcsóbb, ar, erdélyi jobb. A stájer alma ott 1200 koronába kerül, amihez ha az 1250 koronás vámot és az 500 koronás fuvardíjat hozzávesszük. 3200 koronában lehet kal­kulálni az árat. Ezzel szemben a lényegesen szebb erdélyi alma alapára 3000 korona, s vámmal, fuvar­ral együtt mintegy 5000 koronába kerül kilója. TAB ARIN RÁKÓCZI-UT 63. oocooo TELEFON j. 21 16. Budapest legjobb varieiómüsora: BONNY & YREEMANN néger excentrikusok THE ROBLINS „Újra engedélyezve" A női boxmérközések Harry Flemming a néger tánccsoda Szuchányi Éva Jansen-Duo Virágh Jenő Azonkívül a fényes kisérő műsor Legdrágább helyár 30.000 kor. SÁTORI MÓR Egyesült Gipsz-, Műtrágya- és Vegyészeti-gyárak R.-T. BUDAPEST, V., Wurm-uica 2. szám. :: Telefon : 181-71-, 181-72. Mindenfajta gipsztermékek versenyen kívül! Villányi Pezsgőgyár és Borpince P- T Budapest, V., Nádor-utca 16 Telefon 72—01 Gyártelep’ Villány KONTINENTAL ^Hercshedelml Tfircann KERN ÉS TÍIUAI BUDAPEST, V., VÁCZI-ÚT 20 vasnagykereskb­DÉS, A WITKOWITZI CSŐHENGERMŰVKK VEZ ÉRKÉP VISKLÓJK Sürgönyeim! FERROKONTINENT, Telefonok« 10-99, 20-8S, 44-39. TELEFON, BUDAPEST

Next

/
Thumbnails
Contents