Fővárosi Hírlap, 1924 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1924-09-24 / 35-36. szám

1924 szeptember 24. 5 JfovrtgaviíiméiP TŐZSDEI HÍRADÓ A Fővárosi Hírlap állandó melléklete Külön előfizetés nincs Keilen veszekszenek . . . Nagyon meg voltunk illetőd ve a Központi Tejcsarnok n a k alttól az eszméjétől, hogy üzembe helyezi kenyérgyárait és jó, olcsó kenyérrel látja el a főváros közönségét. De még ennél is jobban meghatott zz a nregokolás, amellyel a Központi Tej- csarnok ezt a vállalkozását megokolta,. A Központi Tejcsiaírnok szociális motívumokat kevert akciójába és azt mondotta, hogy a fővárosi közönség nyomorúságos kenyérellátását akaria megjavítani, amikor kenyérsütésre adja magát. Mert nem bírja tovább liallgaitni ,a,z emberek pa­naszát. a szive meghasad attól ,a minduntalan; fel­hangzó jajkiláltástól, hogy a fővárosit pékek kenyere rossz, élvezhetetlen és nagyon drága. Az emberies­ség követelményeinek és saját érzékeny szive szent sugallatának tesz tehát eleget, amikor odaáll meg­váltóként a főváros közönsége mellé és kimenti öt a fővárosi pékek fojtogató karmai1 közül. Mondotta pedig a Központi Tejcsarnok mind­ezeket a legtermészetesebb és legősziütóbbnek látszó ábrázattal. És amikor mindezt elmondotta, Buda­pesten nem hangzott fel az emberek /íalrengető ka­caja, hogy elnyelte volna a Központi Tejcsarnok kenetteljes szavait a budapesti közönség szenvedé­seiről. Az emberek mintha elfeledték volna, hogy nemcsak a pékek, de a fővárosi tej- vállalatok is sanyargatják őket. Mintha elfeledték volna, hogy Budapesten nemcsak a kenyér rossz és drága, hanem a tel is. Sőt ha egyáltalán lehet fokozatokról beszélni, Budapesten a tej még rosszabb és drágább, mint a kenyér és Budapest közönsége a rossz kenyér mellé még rosszabb tejet kap az asztalára. Egy liter tej békében 24 fillérbe került, ami megfelel n é g y- ez.er papi'rkoronának. Ellenben a tej ma hatezerkétszáz papirkoronába kerül s emellett sokkal rosszabb, mint volt békében. Ezt; a panaszt nem egyszer hallhatta a Központi Tejcsarnok a saját tejgyántmányáról és a Központi Tejcsarnok a panaszok közül mégis csak azokat hallotta és csak azokat méltatta figyelemre, amelyek a; kenyér ellen hangzottak el. Megértjük a pékeket, hogy védekeztek a Köz­ponti Tejcsarnok akciója ellen. A védekezés azonban nem abból állott, hogy. jobb és olcsóbb kenyeret hoztak forgalomba. Nem, ilyesmire a pékek nem gon­doltak. Ellenben elhatározták, hogy megtorlásul boikottálni fogják azokat a malmokat, amelyek a Kereskedelmi Bank konszernjéhez tartoznak. Vagyis a budapesti pékek meghagyták a rossz és drága tejet rossz és drága tejnek és meghagyták a rossz; és drága kenyeret rossz és drága kenyérnek. Pedig ugy-e, az lett volna a legtermészetesebb bosszú és az egyetlen méltó retorzió, hia; a Központi Tejcsarnok vádjaira jó és olcsó ke­nyérrel í e 1 e 1 n e k. De ki beszél itt a közönség érdekeiről? A pékek csak a maguk érdekeit védték és; olyan m e g t o r 1 á s i rn ő d o t vettek igénybe, amely csak nekik használ­jon, de a; közönségnek nem. A bojkottot kimondták, de háromnapi harc után be i-'s szüntették. Három napig tartott az ádáz tusa, mire kölcsönösen kitűzték a fehér lobogót é& megkötötték a békét. Pedig a harc hevében csak annyi történt, hogy a Hengermalom beszüntette váci ke­nyérgyárának üzemét és e csekélyke diadaltól a pékek annyira me&mámorosodtak, hogy hajlandók voltak a békekötésre. A béke létre is jött és ma már senkisem beszél arról, hogy milyen rossz és milyen drága a pesti kenyér, ök kibékültek, mindenki megmentette a maca üzleti érde­keit. mindenki biztosította továbbra a maga busás hasznát, a többi mellékes. És a tegnap még oly hangos Központi Tejcsarnok elnémult, már nem fáj neki, hogy a pestiek rossz kenyeret esznek, a szive nem hasadozik a szomorú­ságtól, hogy ,a,z ő szegény fővárosi közönsége meny­nyit szenved a pékek telhetedeaségétől. Jól tudtuk, hogy ez igy leszi, az első pillanattól kezdve el voltunk rá készülve, hogy ez a béka­egér harc nem javítja meg se a kenyér-, se a tej­m Szériákat, igy volt ez pár hónappal ezelőtt is, amikor a s ö r g y á r o s o k és korcsmárosok között kitört a harc, amely a sör bojkottjával kezdődött és kibéküléssel, mfg a sör á rak újabb e melésével végződött. A háborus költséget itt is. mint mindig, a közönség fizette és ez lesz a következménye annak a parázs-vesze­kedésnek, amely a Központi Tejcsarnok és a sütök között egy pillanatra fellángolt. Ketten veszekszenek és mindig a közönség marad ,alul, megcáfolván ezzel azt a régi közmondást, hogy a, hol ketten veszeksze­nek, ott örül a harmadik. A harmadik a főváros; kö­zönsége, de mikor és hol örült ez a harmadik? Ahol a.Zi ő kiuzscrázásáról van szó, ott jób,arátokká lesznek még az ellenségek is és, a harcot, amelyet kezdetben egymás ellen vívtak, végül is a közönség ellen foly­tatják. A tanulság pedig mindebből az, hogy a közönség harcát csak a közönség vívhatja meg pékek és telesek ellen. De erre a főváros közönsége sokkal szervezet­lenebb és sokkal kényelemszeretőbb. Keresztlevél és órajavitás. A hivatalos lap szep­tember 18-iki száma a Magyar Királyi Államvasutak pályázati hirdetményét közli, melynek lényege, hogy a budapesti iizletviezetőség a területén lévő vasúti órák javítására és jókarbanta.rtására pályázatot hirdet. A pályázóktól erkölcsi bizonyítványt, órás- iparigaziolványt és keresztlevelet követelnek a pályázati ajánlatok mellé. A kereszt- levél nem most tűnik fel először az órajavitási pá­lyázatok feltételei között. Két évvel ezielőtt, már találkoztunk a keresztlevéllel és a kertészti évéi tényleg diadalmaskodott. A főváros nyilvános órái­nak karbantartásáról volt akkor szó. no meg arról, hogy ezek az órák egyformám mutassák a közép­európai időt. A pályázatból Kozma Miklós, a Magyar Távirati Iroda igazgatója került ki diadal­masan. Kozma Miklós keresetlevele kifogástalan volt. de a budapesti nyilvános ór erről a kereszt- levélről egyáltalán nem akarnak tudomást szerezni, mert ahányan vamnaki, aínnyiféleképen járnak, ha ugyan nem használják ki a keresztlevél biztosította kiváltságokat arra, hogy többször pihenjenek, mint járjanak. Úgy látjuk, az államvasutak budapesti üz­letvezetőségének területén is ezzel a városházi szel­lemmel akarják az; órákat jókarban tartani és pon­tosságukat biztosítani. Nem hisszük, hogy van a vi­lágon még egy város, amely közmunkáknál ekkora súlyt vetne a keresztlevélre. Mindenütt a világon azt követelik a közmunkák pályázóitól, hogy meg­bízhatók legyenek. Figyelembe veszik a költségeket is, az egységárakat vagy a pausálösszeget. amelyért az illetők a munka elvégzésére vállalkoznak, de a keresztlevélre nem kiváncsiak. Mi köze az órának ahhoz, hogy milyen vallása az, aki javítja? Az óra nem válogatós, az óra nem rokonszenvez semmi­féle vallással, az órának az a főkivánsága. hogy hozzáértő kezekbe kerüljön. Ugyanezt mondhatjuk az államvasutak egész üzeméről. Ennek is mind­egy. hogy milyen vallása az elnökigazgatója, de az aztán nem közönyös ránézve, hogy nagy koncep­ciójú. széles látókörű szaktekintély áil-e az élén, vagy csak K e 1 e t y Dénes. Ebben a pályá­zati hirdetményben benne van az ál­lamvasutak le,züllőt.tségé nek, egész nyomorúságának a magyarázata. Ez a pályázati hirdetmény napnál világosabban mutatja, hogy az államvasutakat nem az ország gazdasági érdekei -n e k legfőbb ténye­zőjeként. hanem egy elfogult, kicsi­nyes politika instrumentumaként ke­zeli k. Kelety Dénesnek nem fontos, hogy a vasút virágoztassa fel az ipart és kereskedelmet, nem fontos neki. hogy haszonnal vagy deficittel dolgo­zik-e? A vasút legyen hitbizománya a politikai elv­barátoknak. adjon állást és jövedelmet a rokonszcl- letnü pajtásoknak s ha ezt a hivatását betöltötte, egészen mellékes, hogy hasznúra vagy kárára van-e az országnak. Az ország ma egy maroknyi ember érdektársaságából áll és ha ez az érdek tár­saság boldogul, ám pusztuljon el az. ország. Ebbe a szellembe kapcsolódik bele stílsze­rűen ez a pályázati hi r d e t m ény is. Nem fontos, hogy az óra jól járjon. Fontos csak az, hogy az órák javítása és jókairbantartás» révén mód és alkalom adassék valakinek, vagy valakik­nek haszonra. A z ó r a n e m arra v a 1 6, hogy az időt mutassa, hanem hogy jövedelmi forrása legyen valakinek. És nem baj. ha az óra netalán még jól is funkcionál. Igazán jókor jelent meg a hivatalos lapban ez a pályázati hirdet­mény. Jókor azért, m ért most foglalkoznak az államvasutak k o m m e r c i á 1 i z; á 1 á s á- v a 1. Kereskedelmi szellemmel akarják telíteni a Máv. lehetetlen bürokratizmusát, otthont akarnak adni a Máv. egész szervezetében annak a gondolat­nak. h o g y a vasút j ö v <e d e'í m e z ö s á g r e és magasabb kereskedelmi célok is- tápolására alapított intézmény s nem az ország tehetségtelen szeré ncsefiai- nak mentsvára. A deficitet akarják eltüntetni a Máv. mérlegéből, amely deficit az állam egész deficit­jének mintegy ötvenszázalékát teszi. Mert a Máv. a mai vezetés mellett sokkal inkább átka. mint áldása az országnak és a vasútnak mégis csak az ország pénzügyi viszonyainak fellendítése, nem pedig a le- ziillesztése lenne a célja. De jókor jelent meg ez a pályázati hirdetmény azért is, mert az ország böl­csei éppen most törik a felett az eszüket, hogy a külföldi tőkét hogyan lehet,ne i de­cs ábi tani. Kelety Dénes- ur szép melódiákkal csábítja az idegeneket. Mert mit tartson valamely idegen pénzcsoport egy ország gazdasági szellemé­ről. mit tartson a -törekvések komolyságáról, ha azt látja, h o g y a m u n k á r a ne m a tudás és hozzáért é s. h a n e m a keresztlevél j o- gosi.t? De a tőkének nincs keresztlcvieje, Hogyan merészkedjék hát ide, a Kelety Dénes- birodalmába... ROMÁN száraz la.bükkhasábból apriioit fát, szlovák köteg- íát (gyujtősfa) már 10 mázsától házhoz szállít a PROSYLVANIA R.-T. tüzifatelepei és gépíavágója, Józsefvárosi p. u. X. kapu Telefon : József 90-72. Központi iroda: V.* NÁDOR-UTCA 21. félemelet. Waggonlételt direkt termelőhelyről szállítunk. ÉPÍTŐANYAGOK TERNOLIT ASBESTPALA TÉGLA, CSERÉP, darabos és oltott mész, cement, gipsz, betonvas, vasgerenda, sod­ronyszeg, kavics, homok, mennye­zetnád, betonáruk gipszlap stb. raktárról legolcsóbban kapható PALLOS és PERELIS építőanyag kereskedelmi ÉS IPARI R -T.nál, BUDAPEST IV., Deák Feretio-u. 17. Tel: 74-33. Raktár: HUNGÁRIA-ŰT 37-89. Thiergärtner és Stöhr r.t. BUDAPEST, /., BUDAFOKTÚT 9-11. TELEFON: JÓZSEF 85-17. KÖZPONTI FUTESEK :: FURDOBERENDEZESEK, VÍZVEZETÉK, CSATORNÁZÁS, HYDROTHERAPIA LEPTEK JANOS VASSZERKEZET ÉS VASÁRUGYÁR Budapest, X., Asztalos Sándor-úí 8. Telefon: J. 33-60, J. 61-89. Gyárt mindennemű hid- és középitési vasszerkezeteket, lakatosárukat, redőnyöket, kovácsárukat. — Egyedüli gyártója a Köpplinger-rendszerü idomvasablakoknak GIPSZET ÁRUSÍTÓ részvénytársaság Budapest, V., Erzsébet-tér 15. j Az egeresi és tordai gipszgyárak képviselete. i Tetet.-n : 168-18. Telefon: 166-18. PARÁDI VIZ gyomorbefegeknek, vérszegényeknek, gyógyital. üdítő borvlz. — Egyedéruslfás: _______________ Fo rrástermék és Ásványvíz Kereskedelmi r.-t. v., Vigadó-utca 2. sz. Telefon: 43-65. Mohai Ágnes-forrás természetes szénsavas kittinő asztali Ital. — Beszerezhető: KAKAÓ CSOKOLÁDÉ PRALINÉ BUDAPEST, X., DREHER-TELEP. :: TELEFON: József 96-40. MAGYARORSZÁGI VEZÉRÜGYNÖKSÉG: LŰWI M.CS KANDIA KERESKEDELMI Rt. BUDAPEST, VIII., MÁTYÁS-TÉR 15. SZÁM TELEFON SZÁM: JÓZSEF 25-21.

Next

/
Thumbnails
Contents