Fővárosi Hírlap, 1924 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1924-07-29 / 28-29. szám
Budapest, 1924 julius 29. 3 *"W' t umm )'9/ imm^ liw Jfxn^o&iihzMP TŐZSDEI HÍRADÓ A Fővárosi Hírlap állandó melléklete Külön előfizetés nincs A szanálás és a munkanélküliség A magyar politikának, a magyar gazdasági életnek és egész általánosságban a magyar életnek igen nagy problémája van: a munkanélküliség. A múlt hetekben történt, hogy egy-két napra megelevenedni látszott minden, az emberi szemek felvillantak, az akaratok, a kedvek erőre kaptak: valami látszott a horizonton, valami biztató jel. amely azonban visszahullott a megsemmisülésbe. A Sanierungs-Krise legsúlyosabb jelensége, a munkanélküliség ütötte föl a fejét s amig ezt a szörnyű szociális hydrát le nem fejezzük, addig hiába csonkítják meg a költségvetést. hiába kötik gúzsba az irodalmi és művészeti törekivé sejtet és addig hiába váltják át kisszámú aranykoronákra a köztisztviselőknek ma kunta milliókba burkolózó nyomorát. A Sanierungs-Krise legszomorubb korszakához érkeztünk el és — amint nálunk minden — ez is le- sujtóbb, ez is. szertelenebb, ez is katasztroíálisabb, mint egyebütt. Ha már ilyen súlyos ez a> munka- nélküli válság, legalább egyetlen biztos törekvésnek kellene érvényesülnie és- ez az, hogy gyors lefolyású legyen. A kormány felismerte a veszedelmet és hisz- szűk, hogy siet gátakat emelni a rombolásnak, amelyet az ilyen áradás mindenkor magával hoz. A munkanélküliség gazdasági okúi és gazdasági eredményei, helyesebben veszedelmei a magyar közvéleményt nem igen foglalkoztatták eddig, legalább nem olyan mértékben, mint ahogy iparállamok közvéleményét. A mai helyzetben azonban bele kell mé- lyedni ennek, a problémának a megismerésébe. Henry George hires elmélete szerint a termelés megszűnte fosztja meg a munkásokat eszközeiktől, hogy kivánt bevásárlásaikat megtegyék és ez juttátja bajba a kereskedőt, a csökkent keresetre való tekintettel, túlságos készlete folytán, mi arra kényszeríti, hogy több segédjét elbocsássa és egyébként is leszállítsa szükségleteit. Es a kereslet megszűntének, mely a gyárost fölös készlettel hagyta és arra kényszeritette, hogy munkásait elbocsássa, ugyanígy kellett keletkeznie. Az emberek épugy kívánják a gyáros .készítette cikkeket, mint azelőtt, valamint a munkások is kívánják azt, amit a kereskedő eladásra tart. Nincs annyijuk azonban, amennyiből megvehetnék. E fennakadás tovább terjed az ipar és a kereskedelem egész gépezetén és teljesen megállítja azt. A munka kínálata mindenütt azonos, mindig egy száj felel meg a születő két kéznek és huszonegy fiú húsz lánynak és munka utáni kereslet mindig lesz, míg az emberek csupán munka árán teremthető dolgokat kívánnak. Munkahiányról beszélünk, de nyilván nemi a munka hiányzik ott, ahol hiány van; nyilván aimunka- kínálat nem lehet túl nagy, sem a munkakereslet túl kicsiny, ha az emberek oly dolgokban szenvednének hiányt, amelyek munka révén termelhetek. Az igazi baj az, hogy a kínálat valahogy gátoltatik a kereslet kielégítésében, hogy valahol akadály van, mely gátolja a munkát a (munkások kívánta dolgok előállításában. íme plauzibilis, természetes magyarázata annak, hogy jöhet pillanat, amikor egy országban megáll a munka és ha a munka megállóit, akkor minden halálra van Ítélve. Itt van az ok, amely miatt minden áron 'segíteni kell és meg kell érteni mindenkinek, hogy a munkásnak kieshetik a kezéből a kenyér, de az a kicsike darab lehullott kenyér mindenkit magával ránt. Magával rántja az országot a szanálással és akár Mr. Smith-szel együtt. Ezért veszedelmes a mai helyzet és ma már mindenkinek lánia kell. hogy ez a meggyötört, agyon- kinzott ország újabb veszedelmek felé sodródik. Az állam útilaput köt tisztviselői talpa alá, a bankok, a gyárak és százféle vállalatok ezrivel bocsátják el >a hivatalnokokat, meg a munkásokat. Amit a kormány ezzel szemben tesz, az édes-kevés, pedig a gazdasági élet módfelett egyszerű törvényeit, amelyeket föntebb idéztünk, neki is ismernie kellene. A helyzet és a probléma mérhetetlenül nehéz, ment megoldás nélkül be fog következni a teljes halál. A szakszervezetek milliárdokra menő segélyeket utalnak ki a munkásoknak. akik ez összegek mellett is rendkívüli nyomorban sínylődnek. Szakszervezet, dolgozó munkás és munkanélküli egyaránt nem bírja sokáig. A munkásod azt kívánják tehát, hogy a kormány, az állam vállalja magára a munkanélküliek ellátását. A munkaadóknak és a kormánynak viszont ezzel szemben az az egészen természetes álláspontja, hogy ha ezt a kívánságot teljesítenék, akkor ez a körülmény teljesen felborítaná az arany költségvetést. Költségvetés és szanálás azonban mind nem lehet olyan fontos, mint két végzetesen nagy dolognak a biztosítása: az egyik a közrend, a belső béke, a másik a megmenekülés a teljes gazdasági összeomlástól. Mert ne méltóztassék elfelejteni, hogy a költség- vetés hosszú számsorai, még ha aranyból vannak is, holt számok, irott mulasztok maradnak, ha amig ezeket a számoszlopokat összeállítják, összedül, mint egy gyenge kártyavár az egész gazdasági élet. Tessék elhinni, hogy az arany-költségvetést és a szanálási biztos szaktudásában előkelő jelentéseit nem lehet feliratnak vésni az ország sírkövére A munkanélküli-segély azonban lehet pillanatnyi enyhiíőszer, de nem orvosság. Süt többet ront a mun- kaserkölcsökön, mint amennyit használ. De biztos kézzel rátalált' a kormány a segedelem, a gyógyítás egyik eszközére: ez a közmunkák kiirása. Csak egy a fontos: üt is mindig szetm előtt kell tartani, hogy a veszedelem kivételesen nagy. Ha a közmunkákat ehhez, a veszedelem nagyságához szabják, akkor nem maradhat el a várt siker és Mr. Smith-nek is ismernie kell a gazdasági élet törvényeit annyira, hogy itt. nincs helye a doktrínáknak, itt csak a gyors cselekvés segíthet. hirdetik, hogy a belföldi magyar kölcsönt augusztus kilenc első napján lehet jegyezni. Ugyanakkor közzétették — s a Fővárosi H i r 1 a p is alább közli — a magyar kölcsönrészesedés aláírási felhívását, amelyben Smith Jeromos főbiztos és báró Korányi Frigyes pénzügyminiszter szólnak a agyar közönséghez. Ebben az> órában, amikor a jegyzésre valószínűleg már nagy készülődés nyilatkozik meg a magyar közönség körében, szükséges egy pillantást vetni általában a magyar népszövetségi kölcsön állására. Meg kell állapítani, hogy a kétszázötven millió airanykoroniás kölcsön ina már valóság, elintézett dolog. Anglia, Amerika és Hollandia az olaszok és svájciak segedelmével többszörösen túljegyezték a vállalt részeket: amit aligha lehet szentimentális jelenségnek tartani, még kevésbbé; lehet azt gondolni, hogy érzelmi vagy rokonszenvi momentumok játszódtak volna közre. A külföldi pénzérdekeltségek igenis üzletet láttak abban, hogy a magyar nemzetnek kölcsönt adjanak a megcsonkított tejjel-mézz-el folyó Kánaánnak újjáépítéséhez. Ezek az iizletembeA magyar államháztartás .egyensúlyának helyreállitásáról szóló 1924. évi IV.' it.-c. 3. §-ában foglalt felhatalmazás alapján, a Nemzetek Szövetsége Tanácsának 1924. évi március 14-én kelt jegyzőkönyvei és a Nemzetek Szövetsége Tanácsának 1924. évi június 14-én kelt: határozata értelmében: kibocsátásra kerül a magyar királyság 1924. évi állaürnkölc-söne, amely kölcsön a, számbavehfető költségeken, jutalékokon felül, tisztán 250,000.000 aranykoronával egyenlő összegben van előirányozva. Ennek a, kölcsönnek a részkibocsátásai Angliában, az Északamerikai Egyesült-Államokban. Olaszországban, Hollandiában. Svájcban. Svédországban, Csehszlovákiában és Magyarországon kerültek, vagy fognak kerülni nyilvános aláírásra. A kölcsön,művelet a Nemzetlek Szövetségének Tanácsa által kinevezett Smith Jeremiás ur bosztoní lakos, főbiztos ellenőrzése alatt történik, abból a célból, hogv a magyar állam- háztartás legyensulya a Nemzetek Szövetségének Tanácsa által javaslatba hozott és a jóvátételi bizottság által megerősített terv alapján helyreállíttassék. A kölcsönről fő-kötvény (General Bond) 'állíttatott ki. amelyben a kölcsön kibocsátásának összes feltételei és a kölcsön szolgálatának szabályai benne foglaltatnak. A főkötvényben a magyar kormány a kölcsön szolgálatának biztosítására zálogul leköti a vámlövedékből, a ciikoradóból és a cukor után fizetendő kincstári részesedésből, valamint a dohány- iövedékböl eredő összes (nyers) állami bevételeket, úgyszintén a sóiövedéknek tiszta bevételét. A kölcsönből Magyarországon kibocsátásra kerül 11,597.250 aranykorona — 2,350.000 dollár névértékű kötvény. A kölcsön TVsUo-kal kamatozik és 1944 február 1-ig fizetendő vissza. A kölcsön törlesztése az egyes évekbieu a kisorsolandó címletek beváltására rendelt összeg terhére vissizuvásárlás utján is történhetik. Akár az egész kölcsön, akár bármely részikibocsáHás teljjes egészében csak 1934 február 1-től kezdve tör- leszithető. A kölcsönnek Magyarországon kibocsátásra kerülő része ugyanoly módon van biztosítva, mint a külföldön kibocsátásra kerülő kölcsönrészek. A kölcsön a következő feltételek mellett bocsát- tatik nyilvános aláírásra: 1. Az aláírás történhetik az aláírási helyek bármelyikénél 1924 augusztus 1-töl augusztus 9-ig bezárólag terjedő határidőben a szokásos üzleti órákban. 2. Aíáirási helyekül szolgálnak a jelen felhívás végén felsorolt intézetek. 3. A kibocsátásra kerülő kötvények bemutatóra szólnak és egyenként 49.35, 98.70, 493.50 és 987 aranykorona = 10, illetve 20, 100 és 200 északamerikai dollár névértékű címletekben, magyar, angol és francia nyelven állíttatnak ki. 4. A kibocsátandó kötvények 1924. évi augusztus 1-töl kezdve évi 71h°lo-kai, minden év február 1-én Ám nem elég az állami 'munkák megkezdése. Le kel! rombolni minden akadályt, ami a magánvállalkozás megindításának ma még útjában állhat. Nam- csak a horribilis kamatokra, a pénzhiányra gondolunk, de mindenre, ami elsorvasztja a vállalkozási kedvet. Végeredményben pedig az lenne a véleményünk, amit kissé bátortalanul szeretnénk csak megmondani, hogy igenis a szanálásra szükség van, de talán ennek a szanálásnak a tempója gyorsabb a kelleténél. A gyógyításnak nem föltétien eszköze tudniillik az, hogy a beteg testében mesterségesen ébresszük fel a lázat, ha az egyébként talán föl sem lépne. Nagy sikert jósolnak a belföldi magyar kölcsönnek Budapest utcáin megjelentek a plakátok, amelyek Á magyar kölcsön aláírási felhívása rek tudták, hogy biztos helyre adják a tőkéjüket, ahol nem kell sem a tökét, sem a kamatot félteni. Jellemző azonban, hogy a kölcsön feltételei közé Anglia kívánságára felvették azt is, hogy, bár csekély összeg, tízmillió aranykorona erejéig! mi magunk is vegyünk részt a jegyzésben. Ez morális feltétele a kölcsönnek, olyan valami, amivel dokumentálnunk kell a magunkba vetett hitünket, az önbizalmunkat. Ez megtiszteltetés, kitüntetés, erkölcsi elégtétel a mi számunkra, mert azt jelenti, hogy ismét maguk közé számítanak és, egyenrangúaknak tekintenek bennünket a nagy nemzetek. Nemzeti büszkeség, hazafiság kérdése tehát a kölcsön jegyzése, de mindezeken túl igen jó tőkebefektetés is. El nem vitatható tehát az, hogy a belföldi magyar kölcsönnek igen nagy sikere lesz, mert mindenki meggyőződhetik róla, hogy a maga érdekében cselekszik, ha jegyzi az uj magyar kölcsönt. Mindenkinek meg kell ragadnia az alkalmat, hogy rendelkezésére álló tőkéjét egy nyolc és tél százalékot jövedelmező, a népszövetség szigorú e 11 e n őrzése alatt /áj 11 ó, külön zálogokkal biztosított 'aranypapírba helyezhesse el. és augusztus 1-én llejáró, félévi utólagos részletekben kamatoznak, az első szelvény 1925 február 1-én esedékes. 5. Az aláírási ár a névérték 88°/o-a. A befizetés két részletben is eszközölhető olyképpen. hogy az aláírási ár 50cl/n-a a jegyzéskor, 5öll/o-a pedig 1924. évi szeptember 1.5-ig fizetendő. Aki a befizetést részletekben teljesiti. az aláírási ár hátralékos része után 1924 augusztus Intői a befizetés napjáig számított évi 71/l>°/o-os kamatot tartozik megtéríteni. Túljegyzés esetén, ha a jegyzés nem vetetik figyelembe, a befizetett összeg teljes egészében v Issza - téríttetik, ha pedig a Kegy zés csak aránylagosan leszállított névértékben fogadtaitik el. az előre befizetett összeg a vételár kiegyenlítésénél fog elszámoltatni. Az esedékes részlet befizetésének elmulasztása maga után vonja az összes teljesített fiz.btések elvesztését és a tényleg elfogadott jegyzésnek törlését. 6. A befizetés történhetik ,az aláíró választása szerint teljes súlyú aranyérmékben, az érmeparitás szerint számítva, továbbá északamerikai dollárban, angol fontban, svájci frankban, olasz lírában hollandi forintban, svéd koronában, cseh koronában és osztrák koronában — aszerint, amint a befizetés valutában, illetőleg devizában történik — a Magyar Nemzeti Banknak a tényleges befizetés napját megelőző napon az ihlető pénznem bankjegyeire, illetőleg kifizetésre jegyzett pénz- és áruárfolyamainak középárfolyamán számítva, végül magyar koronában, a nev- yorki kifizetésnek a Magyar Nemzieti Bank által a befizetést megelőző napon jegyzett pénz- és áruárfolyamok középárfolyamon számítva. 7. Az aláírásokról, illetőleg befizetésekről az aláírási hely elismervényt állít.lei, amelynek ellenében előzetesen közhírré telendő időben a végleges kötvények kiszolgáltatása költségmentesen, ugyanazon a helyen fog megtörténni, ahol az elismervény kiadatott. 8. A kölcsön 1926 február 1-töl 1944 február 1-ig törlesztetik, a törlesztés a kötvények visszavásárlása áítal vagy névértékben, sorsolás utján történik. A sorsolások minden év december 19-ike és 31-ike közötti időben fognak megtörténni és pedig elsőizben 1925 december havában. A kisorsolt kötvények a sorsolást követő február 1-én válnak esedékessé. amely napon a kisorsolt kötvények kamatozása megszűnik. A kisorsolt kötvények számai legkésőbb a kötvények esedékessé,gle előtt egy hónappal, a Budapesti Közlöny-ben közzé fognak tétetni. 9. Az esedékessé vált szelvényeknek, valamint a kisorsolt címleteknek beváltása minden fennálló vagy behozandó magyarországi adó-, illeték- vagy egyéb tehernek levonása nélkül a Magyar Nemzeti
