Fővárosi Hírlap, 1924 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1924-06-27 / 26. szám

Budapest, 1924 június 27. 5 • • • Korán kezdik az urak nem az összekülönbözést, hanem a zsákmányon való osztozkodást. A parlament üléstermében, amióta Csonka-Magyarország lettünk, olyan kongó üresség honol a leg­többször, hogy szinte jólesik egyik-másik sarokban konventikutumot tartani. így gyü­lekezőnek egybe a minap Friedrich, Gömbös és Frászt urak is, akik az eszmecsere során egy kicsit hajbakaptak. Nem kell nagy jós­tehetség ahhoz, hogy az ember előrelássa: fognak ők még jobban is veszekedni. De a „szemfüles“ riporterek azt is kiszimatolták volna, hogy az alkalmi háborúság a zsák­mány elosztása körül tört volna ki. Fried­rich István el is árult annyit, hogy Wolfí Károly nagyon autokratikusán intézi a községi választások jelöléseit és csak a maga embereit akarja bevenni a bukó lis­tákra, inig a többi „keresztény" politikust megkíméli ettől a kellemetlen érzéstől. Azt szeretnénk most már tudni, kinek van igaza? Wolff Károlynak-e vagy Friedrich Istvánnak-e? Wolfí ugyanis a múlt hetek­ben, amikor türelmessé gének és méltányos­ságának alibijét akarta igazolni, folyton azzal hozakodott elő, hogy öt a pártja minden kérdésben leszavazta. Leszavazta, amikor ö be akarta engedni az ellenzéket a bizottságokba és leszavazta akkor, amikor ö nem akarta Zilahi Kiss Jenőt alpolgár­mesternek megválasztatni: Most meg Fried­rich István azzal áll elő, hogy Wolfí Károly nem ismer más akaratot, csak a magáét, fiát vájjon ki ez az ember végre is? Autok­rata vagy áldozat? Zsarnok vagy bárány- ka? Cár vagy ácslegény? Feleljen már va­laki őszintén ezekre a kérdésekre. A csalást minden vonalon üldözni kell. Budapest meg­romlott erkölcseit nem lesz könnyű majd újra éppé tenni. A tolvajt, a gazembert pedig ott kell fülönfogni, ahol éri a rendőr. Tehát, ha a vilamoskocsiban követ el valaki bűnt, azt ott kell megcsípni. Mégis megle­petve értesülünk róla, hogy a rendőrség a BSzKRT szolgálatába állott. A villamos­jegy-csalások ellenőrzésére ugyanis polgáti ruhás rendőröket dilit ott ak be. Nem tudjuk, mit szólna hozzá a főkapitány ur, ha Ko­vács János vagy Kohlt Mór azt kívánná, hogy állítson detektívet a boltjába ellen­őrizni, ki fizeti ki a megvásárolt portékát és ki nem? Szeretnénk tudni, mennyivel van több joga Budapesten Budai Dezsőnek, Platthy Györgynek, a BSzKRT-nek, vagy akárkinek, mint egy egyszerű szatócsnak. Ha tehát csalnak a villamosjegyekkel, mél- tóztassék azt a BSzKRT-nek ellenőriztetni, elegendő fölösleges alkalmazottjuk van. Sőt azt sem mondhatják, hogy ezeknek nem volna meg a kellő intelligenciájuk, hiszen van bőven kalauzuk doktori címmel is. A tudővészrol riasztó számokat hallatott a tisztifőorvos, akinek adataiban kételkedni senkinek sin­csen oka. A tüdővészben elpusztultak száma ezek szerint nagyobb, mint az összes fer­tőző megbetegedések száma együttvéve. Vájjon ezeket a borzalmas vádakat nyugod­tan hallgatták-e végig azok az urak, akik négy esztendőn keresztül nemcsak kormá­nyozták Budapestet, de akiknek szociális jólétet is teremteni kellett volna. Ehelyett mit látunk? Azt, hogy kiszórták a város­házáról mindazokat az embereket, akik a szociális jólét érdekében egy napon többet tettek, mint ők négy esztendő alatt — szán­dékoztak volna tenni. Vagy ha cselekedtek valamit, itt az alkalom, álljanak elő, sorol­ják fel intézkedéseiket, amelyek csak egy embert is megmentettek a tüdővésztől. Áll­janak elő, bizonyítsák be, hogy ők voltak Budapest megmentül és ekkor mi leszünk az ö legszorgalmasabb agitátoraik. Előkészületek o Beszkór titokzatos közgyűlésére Folkusházy, kontra Folkusházy — Újra emelik a tarifát — Terstyánszky kormánybiztos hivatása A Székesfővárosi Közlekedési Részévétiytársa- ság szombaton tartja közgyűlését. A részvénytársa­ságnak ez lesz az első közgyűlése megalakulása óta, de az urak oly nagy gyakorlatról tesznek bizonyos ügyekben bizonyságot, mintha a társaságnak ez lenne ötvenedik jubiláns közgyűlése. Ez lesz az első közgyűlésük, de máris a titkok siir ti leple b o r i t i a minden tervüket. Mint a kipróbált közgyűlési rókák készülnek erre a napra, amely voltaképpen nem egyéb, mint beszámoló arról a sáfárkodásról, amelyet a íövtiros urai a főváros vagyonával folytattak. Ennek a sáfárkodásnak titkát jól ismerjük, még ha nem is fekszenek előttünk a részvénytársaság üzleti .kimutatásai és. a közgyűlés elé terjesztendő jelentései. Tudjuk a minduntalan végrehajtott tarifaemelések kommentárjaiból!, hogy mit y Iá r h a t u n k a g a z d á 1 k o d á s ere d- ményeül. Csak fel kell szállnunk valamelyik villamoskocsira és meggyőződhetünk róla, hogy noha a tarifaemelést mindig részben az nnyagdrágulással magyarázták, az újonnan beszerzett ,a n y a- g o t sehol se m 1 á t j u k ,a villamos- k öcsi kon. A jármüvek ina is rozogák és pisz­kosak és ritkaságszámba megy. hogy az utas egy utazást fennakadás nélkül tudjon lebonyolítani. Ezek ia panaszok közhelyekké lettek, de mégis helyénvaló a íelemlitésük, amikor a város­házán ismét a vitel dijak emelését határozták el. De nem áli helyt a tarifaemelésnek az a ma­gyarázata sem, hogy az alkalmazottak fizetését a drágaság arányában javítják. A viteldijak már az aranyparitást is elérték, de az alkalmazot­tak fizetése ötvenszázalékát sem teszi ki a békebeli fizetésnek. Ha a helyzet az alkalmazottakra nézve jobb lenne, az igazgatóság nem látta volna szükségét annak, hogy rendeletben figyelmeztesse ,a kocsi­vezetőket és kalauzokat, hogy ne adjanak választ az ak n a k az u t a s o k- nak, akik fizetésük dolgában kérdé­seket intéznek hozzájuk. Ezért mondjuk, hogy a közönség a pontos számadatok tudta nélkül is tájékozva van a részvénytársaság gazdasági hely­zetéről. f’lilÜ J ó v a 1 homályosabbak a közgyű­lés személyi ügyei. A részvénytársaság igaz­gatóságában Folkusház v, Platthy és Budai Dezső foglalnak helyet, ők a mindenható dirigensek és ezért dus javadalmazást kapnak a részvénytársaság­tól. Egyébként & városházi gondolkozásra jellemző, hogy a város érdekeit a közgyűlésen Folkusházy alpolgármester képvi­seli. Furcsa, hogyan képzelik a városházán, hogy Folkusházy Lajost a közgyűlésen majd (felelősségre vonja a főváros közönsége nevében — Folkusházy Lajos? A kurzus-szellemnek, a kurzus-erkölcsnek oly döbbenetes megnyilatkozása ez, amilyenhez fog­hatót nem ismerünk Budapest történetében. De nem hatja át egészségesebb szellem a városi tanácsnak azt a tervét sem, hogy a részvénytársa­ság két igazgatósági tagságának helyét politiku­sokkal tölti be. Megüresedett hely tulajdon­képpen csak egy van: ez Ereky Károlyé, aki egy szép gesztussal odalökte az uraknak ezt a tisztséget. A másik igazgatósági tagságot csak most kreálták és egészen bizonyos, hogy az uj állást nem az üzem, de valamelyik jó összeköttetésekkel rendel­kező kurzus-politikus kedvéért szervezték. Nem tudjuk, hogy ki ez a nagy férfiú, de abban bizonyo­sak vagyunk, hogy jó barátja Wolfí Károlyéknak, mivelhogy az ilyen állásokra nem a hozzáértés, nem a szaktudás, de az összeköttetés és a politikai ér­dem kvalifikál. Pedig laikus már elég ülne a részvénytársaság igazgató­ságában és itt lenne az ide.ie, hogy olyan valaki is kapjon ott helyett, akinek tevékenységéből a Folkusházyk. Platthyk és Budai Dezsők hamarosan megtudnák, hogy ők maguk nem értenek az ügyek vezetéséhez. Amikor ezeket a kulissaamögöiti játékokat lát­juk, csak arra gondolhatunk, hogy az urak a villá­in otsvasutakat a miaguk külön vállalatának tekintik, amely nem a közönség, de egy kapitalista vállalat érdekeit szolgálja. Pedig a Székesfővárosi Közlekedési Részvénytársaság k o ni­ni u n á 1 i s ii z e m és nem m a g á n haszonra berendezett vállalkozás. Itt csak a fő­város közönségének érdekei mértékadók és üzeme csak abból a szempontból irányítható, hogy mi jó a közönségnek, nem pedig abból, hogy mi hasznos egyik-másik kurzus-politikusnak. Nem Folkusházy, Platthy és Budai magánvállalkozása ez, amelyet az urak kényiik-kedviik szerint igazgathatnak. Ebbe a vállalkozásba tehát beleszólása v. an Terstyánsz k y ,k o r m á n y. b i z t o s n a k i s, beleszólása van különösen most, amikor a fővá­rosnak nincs törvényhatósági bizottsága, amely be­lepillanthatna a részvénytársaság i gazgatóságlának kártyáiba. Nem kételkedünk, hogy Terstyánszky át- érzi kormánybiztosi voltának kötelességeit és gon­doskodik róla, hogy a szombati közgyűlésen ott le­gyen a fővárosnak az a megbízottja1 is. aki megvédi a főváros közönségének érdekeit. A háziurak örökös városatyaságot követelnek Kedvezményes tatarozás! kölcsön kell a házak rendbehozatalára A háziurak ügyes-bajos dolgaival nem igen szoktunk foglalkozni, mert olyan embereknek tartjuk őket,, akik mindenkor meg tudják védeni a maguk érdekeit. Ezúttal azonban olyan élénk megmozdulá­sokat látunk a háziurak frontján, melyet nem lehet szó nélkül hagynunk. Mindenekelőtt konstatálnunk kell, hogy idők során úgy beleszoktak a követelésbe és a kormány úgy elkényeztette őket követeléseik teljesítésével, hogy ma már valósággal azt sem tud­ják, mit kívánjanak. Most például az az ötletük tá­madt. hogy ezentúl ők, háziurak, sokkal nagyobb beleszólást követelnek maguknak a városok gazdál­kodásának irányításába és ellenőrzésébe. Mert ők háziurak, nekik nagyobb jogok járnak, mint más halandóknak. És rögtön követelik is, hogy a fővárosi törvény hivatalos képviseletet biztosítson uiekik a közgyűlésen. Egyszóval örökösi tagságot akarnak, ami igazán nem vall valami túlsók szerény­ségre. Ezzel az érvvel akár azt is követelhették volna, hogy a kormány Németh Béla dr. elnö­küket, aki egyébként igen szeretetreméltó úriember, főrendiházi taggá neveztesse ki. mig az összes házi­urak kormányfőtanácsosi méltóságot kapjanak. A háziurak józanabbjai alighanem meg fogják látni majd ezekben a törekvésekben az egyéni érvé­nyesülés érdiekében való felhasználtatásukat és gátat vetnek az egyéni ambícióknak és gátat vetnek an­nak. hogy mozgalmukat ilyen, naivul arrogáns köve­telésekkel nevetségessé tegyék. Az ilyesmikkel nem fognak önmaguk mellett szimpátiákat kelteni, pedig mindenkinek a rokonszemve mellettük volna akkor, ha csak a házak adóterheinek csökkentését és a ked­vezményes tatarozási kölcsönök folyósítását követel­nék. Hiszen mindenki jogosnak ismerné el ezeket a kívánságokat, amikor tudjuk, hogy a mig a kormány a földadót 28 millió koronáról 30 millió koronára emelte fel. addig a 231ls milliónyi házadó ma már 55 millió koronát reprezentál. Ha gróf Bethlen István tényleg pártot akar szervezni Budapesten és itt választási sikerekre pályázik, akkor meg kell ENGEL KAROLY ELEKTROMOS SZERELÉSI ANYAGOK ÉS KÉSZÜLÉKEK GYÁRA CÉGTULAJDONOSOK: DR. HOLITSCHER PÁL gépészmérnök és KOMJÁT ERNŐ Iroda és raktár: Budapest, VII., Vörösmarty-utca 16. Alapítva 1885>ben Gyár: Budapest, VII., Bethlen-utca 21—23 Telefon: Keresk. oszt.: J. 114-02. Műszaki oszt.: J. 49-62. Gyengeár, oszt.: J. 49-61. Raktár: J. 48-30. Sürgönyeim: „NORIS BUDAPEST.“

Next

/
Thumbnails
Contents