Fővárosi Hírlap, 1924 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1924-06-05 / 23. szám

6 Budapest, 1924 j uni us 5. Sándorral sz mien hi áztak, mert hiszen a következmények neki és az 6 felfogásának adtak igazat. Kiderült, hoay Krausz Simon amerikai útja nem járt azz-ű a kézzelioghato eredménnyel, aminővel remélték és nem állt arányban az üzlet eredménye a költségekkel sem. Krausz Simonnak a részvénypiacra vonatkozó felfogása sem bizonyult helyes­nek és a viszonyok azt igazolják, hogy a konjunkturális üzletekről a reális és békebeli üzletekre, a leépités politi­kájára kell áttérni. A legutolsó időben a viszonyok hatása alatt éppen Károlyi Imre gróf volt az, aki kívánta és megkezdte a tárgyalásokat Fleissig Sándor visszatérése ügyéhen. Fleissig reakíiválása annál könnyebb, mert amidőn eltávozott az Angol-Magyar Bankból, végkielégítésének ügyét nem intézték el és igy ma még ez a kérdés nem komplikálná visszatérését. A Fleissiggel való megbeszélések előrehaladott stádiumban vannak és csupán egy súlyos komplikáció van, hogy Krausz Simon ellene van Fleissig visszatérésének.« A Magyar Bőriparosok Országos Szövetsége Sándor Pál képviselő urnák a nemzetgyűlésen el­hangzott fejtegetéseire a következő tényállást közli: Sándor Pál képviselő ur szerint Magyarországon csupán három nagy bőrgyár létezik, melyek! kartelben tömörültek, monopóliumot élveznek, s a vámok nem jelentenének egyebet a három nagy bőrgyárnak nyúj­tott nemzeti ajándéknál. Az igazság ezzel szemben az, hogy az országban ezidő szerint hat nagy bőr­gyár, 35 középüzem és több száz timáriparos van. amelyek közül a fent idézett három bőrgyár gyárt­mányait egy közös eladási szerv utján értékesíti. A szövetség statisztikai adatfelvételei szerint ez a há­rom bőrgyár a belföldi termelésnek csak kb. 30 szá­zalékát teszi ki és köztudomású, hogy a termelésnek mintegy 70 százalékát tevő többi vállalatokkal nem­csak hogy érdekközösség nem áll fenni, de ezek a gyárak úgy egymás között, mint az említett három bőrgyárral szemben is állandóan a legélesebb ver­senyküzdelmet fejtik ki. Nem áll tehát, mintha Ma­gyarországon a bőrgyártás terén monopólium lenne. Következménye az említett versenynek, hogy a kész- börárak ma Magyarországon olcsóbbak, mint a 'kül­földön. Hogy csak a legfontosabb cikket említsük, a vache croupon ma nálunk 72.000 K-ba kerül kg.-ként, Ausztriában pedig — magyar koronákra átszámítva — 92.000 K-ba, Csehszlovákiában 90.000, Jugoszláviában 105.000, Romániában 90.000, Németországban pedig 130.000 K-ba. Áll ez pedig annak ellenére, hogy ,a kész- borfajtákra behozatali tilalom van hatályban, ami pe­dig kétségtelenül a vámnál is erősebb védelem'. Sán­dor Pál mégis abból indul ki. hogy az uj vámtarifa életbeléptetése után az autonom vámtarifában pro- videált vámoknak 80 százalékát, mint a vámvédelem nyújtotta hasznot, mint „nemzeti ajándékot“ kapják, holott ezek a vámtételek! csak tárgyalási alapul szol­gálnak leendő tarifa-szerződések kötésére és egészük­ben csak harci vámok oly államokkal szetnbeen, me­lyekkel vámháboruban volnánk. Az igazságnak tar­tozunk azzal is, hogy a képviselő ur beszédében fel­hozott számadatokkal foglalkozzunk és leszögezzük azt, hogy azok elejétől végig hamisak. Még sem volna megengedhető, hogy a legszélesebb nyilvánosság előtt közölt teljesen hamis számadatok helyreigazítás nél­kül maradjanak. A való helyzet az, hogy a magyar bőripar jelenleg teljesítőképességének csupán egyhar- madát használja ki és ilymódon hetenként kb. 12.000 drb marhabőrt és 15.000 drb borjubört dolgoz fel. Ez megfelel évi 624.000 drb marhabőrből készült kész- börilv.k (talpbőr, felsőbőr, gépszijbőr, lófelszerelés és egyéb műszaki cikkek,. Ezeknek súlya kerek 100.000 q-ra, értéke pedig 40 millió arany K-ra tehető. A bor- j jubőnök feldolgozása — heti 15.000 drb. vagyis évi 780.000 drb — kb. 7,8ÍM.öüu négyzeíláb borjuboxot eredményez kb. 15 millió aranykorona értékben. Ezen főcikkekben az évi szükséglet (90.000 q talpbőrt, 30.CÜ0 q /marha felsőbőrt, 9000 q gépszijbőrt és egyéb műszaki cikket számítva) összesen 129.000 q marha- bőrből készült készbőrre és 12 millió négyzetláb bor- juboxra tehető, mezeknek értéke kb. 85 millió arany­korona. Ezidő szerint tehát 85 rnilló értékű szükséglet­tel szemben a hazai termelés csak 55 millió értéket produkál és igy a 30 (millió aranykorona értékű hiány készbőr és cipők importja által fedeztetik, míg a ka­pacitás teljes kihasználása esetén 'a tényleg tériméit mennyiség háromszorosát termelheti a hazai ipar, vagyis kerek 165 millió arankorona értékű árut, mely­nek előállításából kb. átírnák 25 százaléka, tehát 40 millió aranykorona mint termelési többlet érték a bel­földön maradna, a nemzeti jövedelmet gyarapítaná, s illetve kereskedelmi mérlegünk passzívumát csökken­tené. A tervezett vámtételek átlagban a világpiaci árak 19 százalékát teszik. Ezzel szemben Bulgáriában a wache orouporr vámja 55 leva (ára kg.-ként 180 leva), Jugoszláviában ugyanennek a cikknek a vámja 18 dinár (ára kg.-ként 80 dinár), mig Lengyelország­ban a bőrvám az áru értékének 40 százalékára emel­kedik. A Magyar Takarékpénztárak Központi Jelzálog bankja, mint részvénytársaság május 31-én Mándy Lajos elnöklésével tartott rendkívüli közgyűlésén sz alaptőkének 900 millióra való fölemelését határozta el. A részvényesek­nek fel nem ajánlott részvényeket egy hazai tőkecsoport vette át. A közgyűlés Szász Ernőt, Sváb Gyulát, Ferray Józsefet, Deutsch Albertet, Rosenberg Mátyást és Schwartz Andort az igazgatóság tagjaivá választotta. Az Urlkány-Zsilvölgyi osztaléka. Az Uriká/ny- Zsilvölgyi Magyar Kőszénbánya Rész­vényed r s a s á g május 27-én tartott 'kögyülése az 1923. üzletévi osztalékot részvényenként 25.000 koro­nában állapította meg. Az 5000 korona névértékű rész­vénynek 33. számú szelvénye május 30-tól kezdve a Magyar Általános Hitelbanknál kerül beváltásra. A Beocsini cementgyári unió rt. dr. Baumgarten Nándor elnök'ete álhit niáj.is 26 án megtartott közgyűlése részvényenként 6000 K (300 K) osztalék kifizetését hatá­rozta el. Az osztalékszelvények a Magyar Álía ános Hitel­banknál vál'hatók be. A Schwartzer-féle szanatórium rt. május 25-én tartott közgyűlése elhatározta 70 millió K alaptőkéjének 80 millió K-ra való fölemelését. Minden 10 régi részvény db.- ként 50.000 K lefizetése ellenében egy uj részvény átvéte­lére jogosit; az elővételi jog a Magyar Kereskedelmi H.tel- banknál junius 7 ig gyakorolható. A Nova Közlekedési és Ipari Rt. az 1923. évre 1500 K osztalékot fizet a vállalat pénztáránál. A Magyar Paniuüpar Rt. május 30-án tartott közgyűlése az 1923. évre részvényenként 3000 K osztalék fizetését határozta el. Egyszersmind elhvadlá- rozta az alaptőkének 20 millió koronával való fel­emelését. Az uj részvényekből a régi részvényesek 5:2 arányban 100.000 koronás áron iunius 12-ig gytar- korolhatják az elővételi jogot, mig a fennmaradó 34.000 darab részvény a társaság háború előtti kül­földi tartozásának kiegyenlitésére íordittatik. Az elő­vételi jog a Magyar Általános Hitelbanknál gyako­rolható. aihol az osztalék k kifizetésre kerül A XV. budapesti áruminíavásár megnyitása óta sok kritika hangzott el már, de ezeknek a kritikáknak jobbára az a hibájuk, hogy vállve­regető módon kezelik a magyar ipart, amely ezen az igazán nagyszabású kiállításon repre­zentatív módon felvonult. Pedig ennek a magyar iparnak nincs szüksége erre a váliveregetésre, de még dicséretre sem, mert ez a kiállítás ön­magáért beszél. Iparosaink igazán a legjobbat adták ezúttal is, amjt adniok módjukban volt, s ez az oka annak, hogy igaz és őszinte siker jár a vásár megnyitásának nyomában. A kiállítók valóban ékes hímet varrtak a magyar gazdasági élet kissé kopottas ruhájára, mert amit az Iparcsar­nok épületkolosszusában látnunk adatott, az mindenkor és mindenképen versenyre kelhet a fejlett és hírneves nyugati iparra! is. Éppen ezért el kell ismerni, hogy a kiállítók nemes áldozatkészséget tanúsítottak a nagyszerű cél érdekében és minden tekintetben tanúságot tet­tek igaz házasságukról. Amikor mindezt elismerjük és szerény sza­vakkal méltatni igyekszünk, nem mulaszthatjuk el annak konsíaíálását sem, hogy a kiállítás vezetősége is megtett minden tőle telhetőt, hogy megfeleljen a vásár a hozzáfűzött kivánalmak­nak. Szorgalmat, odaadást és szakértelmet lát­tunk a kifejtett munkában ; de a jövő érdeké­ben máris rá kell mutatnunk arra, ami ha ezút­tal még nem bosszulta is meg teljesen magát, legközelebb azonban katasztrófát hozhat. És ez q propaganda csaknem teljes hiánya, vagy amennyiben ilyen mégis akadt elvétve, annak minősíthetetlen silánysága. Ha nem lehetne igaz sikerről beszélni, akkor ennek oka csak a pro­paganda elégtelensége és esetlensége lehet. A budapesti áruminíavásár érdekében a reklám elkerülhetetlenül szükséges és nélkülözhetetlenül hasznos eszközeivel nem találkoztunk idehaza, de még kevésbbé a külföldön. Nem tartjuk méltónak a ma emberei elölt azt feszegetni, milyen fontos eszköze a gazdasági életnek a i ekiám, vagy propaganda, csak rámutatunk arra, hogy nenicsäk a külföld nem értesülhe­tett a magyar ipar e jelentős bemutatkozásáról, de talán meg ma sem tudnak róla az elsza­kított területek kereskedői sem, akik pedig várva-váríák már a budapesti árumintavásárt, várva-várták, hogy egy-egy láncszemmel hozzá­járulhattak volna az anyaországgal való gaz­dasági kapcsolat megszilárdulásához. Pedig nem kellett volna egyebet tenni, csak körülnézni a körülöttünk fekvő államokban, ahol mindenütt tartanak áruminíavásárokat és ahol a propaganda legkülönfélébb eszközeit küldik harcba a siker érdekében. A kiállítás, a vásár előkészítésének legelső eseménye az, hogy a lapok, a plakátok megütik a nagy­dobot. Csak a Wiener Messe-re mutatunk rá, amely az ötletes, az ügyes, a szellemes és a megkapó reklám remekeit produkálja és pedig olyanformán, hogy még be sem zárták az egyik Messe-t,' amikor már a másik érdekében meg­indul a mindig változatos és az emberi lélek­ben mindig nyomokat hagyó propaganda. Budapesten mindebből nem láttunk semmit és le kell szögeznünk, hogy ha az idei áru­mintavásár az ipar és a gyáripar hatalmas áldozatai dacára sem hozná meg a kívánt sikert, akkor itt kell keresni az okokat. Séta a tárlaton Általános feltűnést kelt szakkörökben a Petz Testvérek. Hercegprímás! Vasöntöde és Gépgyár (Budapest. IV., Városház-utca 8.) kiállítása. Nevezett cég az évek óta legjobb hírnévnek örvendő eredeti sheffieldi (angol) „C 1 i m a x“ szerszám, illetőleg „S o I u s - R a p i d Climax“ gyorsacélból készült csigafémfu rókát forgalmazza. Esztergomi üzeme* shapping-gépeket, keretes fűrészgépeket, fúrógépe­ket. eszterga padokat, fém- és szürkeöntést: injek- torokat és más speciális armatúrákat készít. A cég kiállította azonkívül néhai cégfőnökének, Petz Hen­riknek több szabadalmazott szerszámát: a ,Konus- álilitó-kész ü 1 é k e t“, a „R e v o 1 v e r kés­tartófejet“, a „Nonius állitó-készü lé­ket“. a „Menetmaró-készülékef, az ,,o s z t ó f e j e t“. amely mind a gyakorlatban régen bevált és az olcsóbb és precízebb többtermelést elősegítő szerszám. Bemutatásra kerül a cég saját szabadalma után készült forgatható satu. valamint a Hubert-féle „N ormu s“ csavartáblázat. Rieder Ottó (IV., Irányi-utca 20. alatt) már 30 év óta fennálló villamos műszaki intézete által gyár­tott, szabadalmazásra bejelentett R i c a n e 1 fa r- káskutya védjegyű, törv. ' véd. villamos főzőkészülékek és fűtőtestek az általá­nos érdeklődés központjává váltak. Igen nagy hatást váltották ki az eddig Budapesten még ismeretlen és ezúttal először bemutatott hő álló üvegfőző­edények villamos fűtéssel., úgyszintén az U. S. automatikus kapcsolók. A kormányzó ur őíőméltósága meleg érdeklődése jeléül a cég tu­lajdonosát megszólítással és kézfogással tüntette ki. A Magyar Szalámigyár R.-T. és a konszernjéhez tartozó több magyarországi vállalata impozáns mó­don szerepel az Árumintavásáron. Az Ízlésesen ösz- szeállitott és már messziről hívogató sátorban ott találjuk a Magyar Szalámigyár világszerte ismert márkáját, az újonnan alapított és máris köz­kedveltségnek örvendő Középeurópai Hús­ipari R.-T. „Delecta“ finom húsáruit és csemege- konzerveit, a C z i n n eir S z a 1 á m iígiy ár gyárt­mányait és a Kuczik Gábor utódai Debreczerui Magyar Szalámigyár és Húsipari Rész­vénytársaság speciális debreceni készítményeit. Ezek a termékek, a szalámiknak különféle válfajai, melyek inycsiklandoztató hatású pír ossággal sora­koznak egymás mellűé, az egyéb hústermékek Ízlé­ses és festői összeállításukban különösen nagy vonzó­erővel hatottak a kiállítás közönségére és állandóan nagy közönség tolongott a hívogató külsejű sátor körül. A gyárüzem a tavalyi kiállítás óta ismét sza­porodott egy uj vállalattal, a Középeurópai Húsipari R.-T.-<gal, melynek ízléses kiállítású, itt elsőizben nagyban bemutatott konzervjei közfeltii- nést keltettek. Az Excelsior Csemege Konzervgyár európai hirii gyármányainak egy-egy üvegét, illetve dobozát álli- totta ki az ezidei Árumintavásáron a szokottnál is Ízlésesebb keretben. Újdonságai közül különösen ki­emelendők a sacharinos befőttek, melyek ma már a cukorbetegeknek is lehetővé teszik a gyárnak a kö­zönség által annyira kedvelt befőttéinek élvezését. Viktória Bútor- és Faárugyár R.-T. (Budapest, Rákóczi-uí 29.) 'közismert tömör bútorai helyett az idén műbutorgyártmányaiból mutatott be néhány szép szobát. Valamennyi külön műremekbe készült és igy nem csoda, hogy a gyár készítményei az ér­deklődés központjában állanak. A kormányzó ur hosszabb ideig időzött a feltűnést keltő pavilion előtt és tetszésének adott kifejezést. Loöwinger í. Számológép-vállalat Budapest (Hu­nyadi-tér 11. Telefon 194-50). Ebben a csoportban igen nagy feltűnést keltett a világhírű „REMA- BRUNSVIGA“ gyorsszámológép. Ágyuíémből készült alkatrészei elpusffltithafatlanok. A legpreciziósabb miniatürgép, szoroz, oszt. kivon, kamatot számol, béreket elszámol, idegen pénznemeket is átszámít és nem téved soha. Egy ember 30 perc alatt annyi munkát produkál rajta, amennyit papíron öt ember csiak több óra alatt tud végezni. A REMA-BRUNS- VIGA gyorsszámológépet, amely a kormányzó ur őföméltósága tetszését is megnyerte, a tárlaton a b r a u nschweigi számológép- m ű v e le ma­gyarországi vezérképviselője, Loewinuer J. ur személyesen mutatta be. Ocean Magyar Konzervgyár és Kereskedelmi r.-t. Budapest-Dunákeszi. Élelmiszeriparunk főhelyét do­minálja az Ocean nagyszabású, művészi kiállításit pavillonja. A gyár világszerte ismert főzelék-, igyii- mölcs-, paradicsom-, halkonzerv-, mustár- és ecet- gyártmányait egy újabb cikkel: a libamáj- és vad- pástétomok gyártásával egészítette ki. A kormányzó mr és neje őfőméltóságaik feltűnő hosszú ideig időz­tek a gyár kiállításánál, ahol Gottlieb Benő ve­zérigazgató és Fürst Sándor nyug. min. tanácsos, ügyvezető igazgató előtt örömmel állapították meg a gyár impozáns fejlődését. A kormányzó ur őfőmél- tósága nagy megelégedéssel vette tudomásul a ítyár exportjának óriási emelkedését és távozása alkal­mával különös elismerését fejezte ki.

Next

/
Thumbnails
Contents