Fővárosi Hírlap, 1924 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1924-06-05 / 23. szám

6

Budapest, 1924 j uni us 5.

Sándorral sz mien hi áztak, mert hiszen a következmények neki és az 6 felfogásának adtak igazat. Kiderült, hoay Krausz Simon amerikai útja nem járt azz-ű a kézzelioghato eredménnyel, aminővel remélték és nem állt arányban az üzlet eredménye a költségekkel sem. Krausz Simonnak a részvénypiacra vonatkozó felfogása sem bizonyult helyesnek és a viszonyok azt igazolják, hogy a konjunkturális üzletekről a reális és békebeli üzletekre, a leépités politikájára kell áttérni. A legutolsó időben a viszonyok hatása alatt éppen Károlyi Imre gróf volt az, aki kívánta és megkezdte a tárgyalásokat Fleissig Sándor visszatérése ügyéhen. Fleissig reakíiválása annál könnyebb, mert amidőn eltávozott az Angol-Magyar Bankból, végkielégítésének ügyét nem intézték el és igy ma még ez a kérdés nem komplikálná visszatérését. A Fleissiggel való megbeszélések előrehaladott stádiumban vannak és csupán egy súlyos komplikáció van, hogy Krausz Simon ellene van Fleissig visszatérésének.«

A Magyar Bőriparosok Országos Szövetsége

Sándor Pál képviselő urnák a nemzetgyűlésen elhangzott fejtegetéseire a következő tényállást közli:

Sándor Pál képviselő ur szerint Magyarországon csupán három nagy bőrgyár létezik, melyek! kartelben tömörültek, monopóliumot élveznek, s a vámok nem jelentenének egyebet a három nagy bőrgyárnak nyújtott nemzeti ajándéknál. Az igazság ezzel szemben az, hogy az országban ezidő szerint hat nagy bőrgyár, 35 középüzem és több száz timáriparos van. amelyek közül a fent idézett három bőrgyár gyártmányait egy közös eladási szerv utján értékesíti. A szövetség statisztikai adatfelvételei szerint ez a három bőrgyár a belföldi termelésnek csak kb. 30 százalékát teszi ki és köztudomású, hogy a termelésnek mintegy 70 százalékát tevő többi vállalatokkal nemcsak hogy érdekközösség nem áll fenni, de ezek a gyárak úgy egymás között, mint az említett három bőrgyárral szemben is állandóan a legélesebb versenyküzdelmet fejtik ki. Nem áll tehát, mintha Magyarországon a bőrgyártás terén monopólium lenne. Következménye az említett versenynek, hogy a kész- börárak ma Magyarországon olcsóbbak, mint a 'külföldön. Hogy csak a legfontosabb cikket említsük, a vache croupon ma nálunk 72.000 K-ba kerül kg.-ként, Ausztriában pedig — magyar koronákra átszámítva —

92.000 K-ba, Csehszlovákiában 90.000, Jugoszláviában

105.000, Romániában 90.000, Németországban pedig

130.000 K-ba. Áll ez pedig annak ellenére, hogy ,a kész- borfajtákra behozatali tilalom van hatályban, ami pedig kétségtelenül a vámnál is erősebb védelem'. Sándor Pál mégis abból indul ki. hogy az uj vámtarifa életbeléptetése után az autonom vámtarifában pro- videált vámoknak 80 százalékát, mint a vámvédelem nyújtotta hasznot, mint „nemzeti ajándékot“ kapják, holott ezek a vámtételek! csak tárgyalási alapul szolgálnak leendő tarifa-szerződések kötésére és egészükben csak harci vámok oly államokkal szetnbeen, melyekkel vámháboruban volnánk. Az igazságnak tartozunk azzal is, hogy a képviselő ur beszédében felhozott számadatokkal foglalkozzunk és leszögezzük azt, hogy azok elejétől végig hamisak. Még sem volna megengedhető, hogy a legszélesebb nyilvánosság előtt közölt teljesen hamis számadatok helyreigazítás nélkül maradjanak. A való helyzet az, hogy a magyar bőripar jelenleg teljesítőképességének csupán egyhar- madát használja ki és ilymódon hetenként kb. 12.000 drb marhabőrt és 15.000 drb borjubört dolgoz fel. Ez megfelel évi 624.000 drb marhabőrből készült kész- börilv.k (talpbőr, felsőbőr, gépszijbőr, lófelszerelés és egyéb műszaki cikkek,. Ezeknek súlya kerek 100.000 q-ra, értéke pedig 40 millió arany K-ra tehető. A bor- j jubőnök feldolgozása — heti 15.000 drb. vagyis évi

780.000 drb — kb. 7,8ÍM.öüu négyzeíláb borjuboxot eredményez kb. 15 millió aranykorona értékben. Ezen főcikkekben az évi szükséglet (90.000 q talpbőrt, 30.CÜ0 q /marha felsőbőrt, 9000 q gépszijbőrt és egyéb műszaki cikket számítva) összesen 129.000 q marha- bőrből készült készbőrre és 12 millió négyzetláb bor- juboxra tehető, mezeknek értéke kb. 85 millió aranykorona. Ezidő szerint tehát 85 rnilló értékű szükséglettel szemben a hazai termelés csak 55 millió értéket produkál és igy a 30 (millió aranykorona értékű hiány készbőr és cipők importja által fedeztetik, míg a kapacitás teljes kihasználása esetén 'a tényleg tériméit mennyiség háromszorosát termelheti a hazai ipar, vagyis kerek 165 millió arankorona értékű árut, melynek előállításából kb. átírnák 25 százaléka, tehát 40 millió aranykorona mint termelési többlet érték a belföldön maradna, a nemzeti jövedelmet gyarapítaná, s illetve kereskedelmi mérlegünk passzívumát csökkentené. A tervezett vámtételek átlagban a világpiaci árak 19 százalékát teszik. Ezzel szemben Bulgáriában a wache orouporr vámja 55 leva (ára kg.-ként 180 leva), Jugoszláviában ugyanennek a cikknek a vámja 18 dinár (ára kg.-ként 80 dinár), mig Lengyelországban a bőrvám az áru értékének 40 százalékára emelkedik.

A Magyar Takarékpénztárak Központi Jelzálog

bankja, mint részvénytársaság május 31-én Mándy Lajos elnöklésével tartott rendkívüli közgyűlésén sz alaptőkének 900 millióra való fölemelését határozta el. A részvényeseknek fel nem ajánlott részvényeket egy hazai tőkecsoport vette át. A közgyűlés Szász Ernőt, Sváb Gyulát, Ferray Józsefet, Deutsch Albertet, Rosenberg Mátyást és Schwartz Andort az igazgatóság tagjaivá választotta.

Az Urlkány-Zsilvölgyi osztaléka. Az Uriká/ny- Zsilvölgyi Magyar Kőszénbánya Részvényed r s a s á g május 27-én tartott 'kögyülése az 1923. üzletévi osztalékot részvényenként 25.000 koronában állapította meg. Az 5000 korona névértékű részvénynek 33. számú szelvénye május 30-tól kezdve a Magyar Általános Hitelbanknál kerül beváltásra.

A Beocsini cementgyári unió rt. dr. Baumgarten

Nándor elnök'ete álhit niáj.is 26 án megtartott közgyűlése részvényenként 6000 K (300 K) osztalék kifizetését határozta el. Az osztalékszelvények a Magyar Álía ános Hitelbanknál vál'hatók be.

A Schwartzer-féle szanatórium rt. május 25-én tartott közgyűlése elhatározta 70 millió K alaptőkéjének 80 millió K-ra való fölemelését. Minden 10 régi részvény db.- ként 50.000 K lefizetése ellenében egy uj részvény átvételére jogosit; az elővételi jog a Magyar Kereskedelmi H.tel- banknál junius 7 ig gyakorolható.

A Nova Közlekedési és Ipari Rt. az 1923. évre 1500 K osztalékot fizet a vállalat pénztáránál.

A Magyar Paniuüpar Rt. május 30-án tartott közgyűlése az 1923. évre részvényenként 3000 K osztalék fizetését határozta el. Egyszersmind elhvadlá- rozta az alaptőkének 20 millió koronával való felemelését. Az uj részvényekből a régi részvényesek 5:2 arányban 100.000 koronás áron iunius 12-ig gytar- korolhatják az elővételi jogot, mig a fennmaradó

34.000 darab részvény a társaság háború előtti külföldi tartozásának kiegyenlitésére íordittatik. Az elővételi jog a Magyar Általános Hitelbanknál gyakorolható. aihol az osztalék k kifizetésre kerül

A XV. budapesti áruminíavásár megnyitása óta sok kritika hangzott el már, de ezeknek a kritikáknak jobbára az a hibájuk, hogy vállveregető módon kezelik a magyar ipart, amely ezen az igazán nagyszabású kiállításon reprezentatív módon felvonult. Pedig ennek a magyar iparnak nincs szüksége erre a váliveregetésre, de még dicséretre sem, mert ez a kiállítás önmagáért beszél.

Iparosaink igazán a legjobbat adták ezúttal is, amjt adniok módjukban volt, s ez az oka annak, hogy igaz és őszinte siker jár a vásár megnyitásának nyomában. A kiállítók valóban ékes hímet varrtak a magyar gazdasági élet kissé kopottas ruhájára, mert amit az Iparcsarnok épületkolosszusában látnunk adatott, az mindenkor és mindenképen versenyre kelhet a fejlett és hírneves nyugati iparra! is. Éppen ezért el kell ismerni, hogy a kiállítók nemes áldozatkészséget tanúsítottak a nagyszerű cél érdekében és minden tekintetben tanúságot tettek igaz házasságukról.

Amikor mindezt elismerjük és szerény szavakkal méltatni igyekszünk, nem mulaszthatjuk el annak konsíaíálását sem, hogy a kiállítás vezetősége is megtett minden tőle telhetőt, hogy megfeleljen a vásár a hozzáfűzött kivánalmaknak. Szorgalmat, odaadást és szakértelmet láttunk a kifejtett munkában ; de a jövő érdekében máris rá kell mutatnunk arra, ami ha ezúttal még nem bosszulta is meg teljesen magát, legközelebb azonban katasztrófát hozhat. És ez q propaganda csaknem teljes hiánya, vagy amennyiben ilyen mégis akadt elvétve, annak minősíthetetlen silánysága. Ha nem lehetne igaz sikerről beszélni, akkor ennek oka csak a propaganda elégtelensége és esetlensége lehet. A budapesti áruminíavásár érdekében a reklám elkerülhetetlenül szükséges és nélkülözhetetlenül hasznos eszközeivel nem találkoztunk idehaza, de még kevésbbé a külföldön. Nem tartjuk méltónak a ma emberei elölt azt feszegetni, milyen fontos eszköze a gazdasági életnek a i ekiám, vagy propaganda, csak rámutatunk arra, hogy nenicsäk a külföld nem értesülhetett a magyar ipar e jelentős bemutatkozásáról, de talán meg ma sem tudnak róla az elszakított területek kereskedői sem, akik pedig várva-váríák már a budapesti árumintavásárt, várva-várták, hogy egy-egy láncszemmel hozzájárulhattak volna az anyaországgal való gazdasági kapcsolat megszilárdulásához.

Pedig nem kellett volna egyebet tenni, csak körülnézni a körülöttünk fekvő államokban, ahol mindenütt tartanak áruminíavásárokat és ahol a propaganda legkülönfélébb eszközeit küldik harcba a siker érdekében. A kiállítás, a vásár előkészítésének legelső eseménye az, hogy a lapok, a plakátok megütik a nagydobot. Csak a Wiener Messe-re mutatunk rá, amely az ötletes, az ügyes, a szellemes és a megkapó reklám remekeit produkálja és pedig olyanformán, hogy még be sem zárták az egyik Messe-t,' amikor már a másik érdekében megindul a mindig változatos és az emberi lélekben mindig nyomokat hagyó propaganda.

Budapesten mindebből nem láttunk semmit és le kell szögeznünk, hogy ha az idei árumintavásár az ipar és a gyáripar hatalmas áldozatai dacára sem hozná meg a kívánt sikert, akkor itt kell keresni az okokat.

Séta a tárlaton

Általános feltűnést kelt szakkörökben a Petz Testvérek. Hercegprímás! Vasöntöde és Gépgyár

(Budapest. IV., Városház-utca 8.) kiállítása. Nevezett cég az évek óta legjobb hírnévnek örvendő eredeti sheffieldi (angol) „C 1 i m a x“ szerszám, illetőleg „S o I u s - R a p i d Climax“ gyorsacélból készült

csigafémfu rókát forgalmazza. Esztergomi üzeme*

shapping-gépeket, keretes fűrészgépeket, fúrógépeket. eszterga padokat, fém- és szürkeöntést: injek- torokat és más speciális armatúrákat készít. A cég kiállította azonkívül néhai cégfőnökének, Petz Henriknek több szabadalmazott szerszámát: a ,Konus- álilitó-kész ü 1 é k e t“, a „R e v o 1 v e r késtartófejet“, a „Nonius állitó-készü léket“. a „Menetmaró-készülékef, az ,,o s z t ó f e j e t“. amely mind a gyakorlatban régen bevált és az olcsóbb és precízebb többtermelést elősegítő szerszám. Bemutatásra kerül a cég saját szabadalma után készült forgatható satu. valamint a Hubert-féle „N ormu s“ csavartáblázat.

Rieder Ottó (IV., Irányi-utca 20. alatt) már 30 év óta fennálló villamos műszaki intézete által gyártott, szabadalmazásra bejelentett R i c a n e 1 fa r- káskutya védjegyű, törv. ' véd. villamos főzőkészülékek és fűtőtestek az általános érdeklődés központjává váltak. Igen nagy hatást váltották ki az eddig Budapesten még ismeretlen és ezúttal először bemutatott hő álló üvegfőzőedények villamos fűtéssel., úgyszintén az

U. S. automatikus kapcsolók. A kormányzó ur őíőméltósága meleg érdeklődése jeléül a cég tulajdonosát megszólítással és kézfogással tüntette ki.

A Magyar Szalámigyár R.-T. és a konszernjéhez tartozó több magyarországi vállalata impozáns módon szerepel az Árumintavásáron. Az Ízlésesen ösz- szeállitott és már messziről hívogató sátorban ott találjuk a Magyar Szalámigyár világszerte ismert márkáját, az újonnan alapított és máris közkedveltségnek örvendő Középeurópai Húsipari R.-T. „Delecta“ finom húsáruit és csemege- konzerveit, a C z i n n eir S z a 1 á m iígiy ár gyártmányait és a Kuczik Gábor utódai Debreczerui Magyar Szalámigyár és Húsipari Részvénytársaság speciális debreceni készítményeit. Ezek a termékek, a szalámiknak különféle válfajai, melyek inycsiklandoztató hatású pír ossággal sorakoznak egymás mellűé, az egyéb hústermékek Ízléses és festői összeállításukban különösen nagy vonzóerővel hatottak a kiállítás közönségére és állandóan nagy közönség tolongott a hívogató külsejű sátor körül. A gyárüzem a tavalyi kiállítás óta ismét szaporodott egy uj vállalattal, a Középeurópai Húsipari R.-T.-<gal, melynek ízléses kiállítású, itt elsőizben nagyban bemutatott konzervjei közfeltii- nést keltettek.

Az Excelsior Csemege Konzervgyár európai hirii gyármányainak egy-egy üvegét, illetve dobozát álli- totta ki az ezidei Árumintavásáron a szokottnál is Ízlésesebb keretben. Újdonságai közül különösen kiemelendők a sacharinos befőttek, melyek ma már a cukorbetegeknek is lehetővé teszik a gyárnak a közönség által annyira kedvelt befőttéinek élvezését.

Viktória Bútor- és Faárugyár R.-T. (Budapest, Rákóczi-uí 29.) 'közismert tömör bútorai helyett az idén műbutorgyártmányaiból mutatott be néhány szép szobát. Valamennyi külön műremekbe készült és igy nem csoda, hogy a gyár készítményei az érdeklődés központjában állanak. A kormányzó ur hosszabb ideig időzött a feltűnést keltő pavilion előtt és tetszésének adott kifejezést.

Loöwinger í. Számológép-vállalat Budapest (Hunyadi-tér 11. Telefon 194-50). Ebben a csoportban igen nagy feltűnést keltett a világhírű „REMA- BRUNSVIGA“ gyorsszámológép. Ágyuíémből készült alkatrészei elpusffltithafatlanok. A legpreciziósabb miniatürgép, szoroz, oszt. kivon, kamatot számol, béreket elszámol, idegen pénznemeket is átszámít és nem téved soha. Egy ember 30 perc alatt annyi munkát produkál rajta, amennyit papíron öt ember csiak több óra alatt tud végezni. A REMA-BRUNS- VIGA gyorsszámológépet, amely a kormányzó ur őföméltósága tetszését is megnyerte, a tárlaton a b r a u nschweigi számológép- m ű v e le magyarországi vezérképviselője, Loewinuer J. ur személyesen mutatta be.

Ocean Magyar Konzervgyár és Kereskedelmi r.-t.

Budapest-Dunákeszi. Élelmiszeriparunk főhelyét dominálja az Ocean nagyszabású, művészi kiállításit pavillonja. A gyár világszerte ismert főzelék-, igyii- mölcs-, paradicsom-, halkonzerv-, mustár- és ecet- gyártmányait egy újabb cikkel: a libamáj- és vad- pástétomok gyártásával egészítette ki. A kormányzó mr és neje őfőméltóságaik feltűnő hosszú ideig időztek a gyár kiállításánál, ahol Gottlieb Benő vezérigazgató és Fürst Sándor nyug. min. tanácsos, ügyvezető igazgató előtt örömmel állapították meg a gyár impozáns fejlődését. A kormányzó ur őfőmél- tósága nagy megelégedéssel vette tudomásul a ítyár exportjának óriási emelkedését és távozása alkalmával különös elismerését fejezte ki.