Fővárosi Hírlap, 1924 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1924-05-21 / 21. szám
5 Budapest 1924 május 21. Az iskolák körül lefolyt ádáz harcnak nincsenek áldozatai, de vannak komolynak tetsző eredményei. Valahogy megvan a derengő reménység arra, hogy ezentul a polgármesterben — legyen az a mai, vagy a holnapi — lesz annyi felelősségérzet, hogy útját szegi a politika alattomos belopod zásának, gátat vet még annak is, hogy bár a gyerekek jelenléte nélkül, szinte csak szimbolikusan is megszent- ségtelenitsék az iskola falait. Rendjén van ez igy, mert hiszen gondolkodhatnánk amúgy is, hogy ami ma az ébredőknek jó, az holnap talán nekünk lenne kellemes. De amikor iskoláról beszélünk, ki kell kapcsolni minden párt-önzést és mi lennénk a legboldogabbak, ha azt tapasztalhatnánk, hogy a túlsó oldalon is a mi örömünkkel üdvözölnék a belügyminiszter „iskolakerülő" rendelkezését. Ám nem szabad elfelejteni, hogy a „politikusok" első honfoglalása az iskolák tornatermeiben a kommün rossz emlékű idejére esik, majd meg a kurzus politikusai vették át ezt a hagyományt. Valahogy úgy érezzük ebben a pillanatban, amikor vége szakad ennek az abuzusnak, hogy mi csak az iskolát féltettük és féltjük a politikusoktól, mert ezekre a politikusokra azután igazán ráférne egy kis iskola. Nem is tudjuk hogy Csilléry öexellerméija olyan igen bejáratos az iskolába. Nem nagyon látszik meg rajta ez a kis utánpótlás. Mégis azt olvassuk a főváros hivatalos közlönyében, hogy a köz- igazgatási bizottság ülésén felszólalt Csilléry András öxellenciája és mondókájáí imigyen kezdette: „Iskolalátogatásaim alkalmával tapasztaltam, hogy a szamárhurut..Nem kell egészségügyi szakembernek lenni, minden 'családapa tudja, hogy a szamárhurut nem veszedelmes, csak kellemetlen és költséges betegség. Nem igy állunk azonban azzal a járvánnyal, melyet Csilléry András őexelenciája már vagy öt esztendeje hordoz. Ez a járvány az emberi sziveket bolygatja meg, hogy többet ne mondjunk — oktalan, igaztalan keserűséget plántálnak beléjük ember-testvéreikkel szemben. Hiszünk benne, hogy lesz idő Magyarországon, amikor a testvériséget a hordó tetejéről sem szabad majd megtagadni, de hiszünk még abban is, hogy lesz idő, amikor még a Csilléryek szive is megtisztul a gyűlölet alacsony érzésétől Addig azonban csak maradjon őexellenciája a hordó tetején, ahol újabban a rendőri kéz nagyon hamar galléron fogja azt, aki elgaloppozza magát. Az iskolalátogatásokat — mi tűrés-tagadás benne — nem szívesen bízzuk Csilléry őexellenciájára, bár hiszünk benne, hogy az ártatlan gyermeki szem még az ő indulatait is meg tudja fékezni. Friedrich István rendőri brutalitás áldozata lett vasárnap. Mar-már elbájolta széplelkii hölgyeinket, már-már csörgött az ajkakon az izgalom méze, amikor rendőrileg megvonták a szót a sneidig kegyelmestől. Ugyan mi lehetett a bűne ennek a mérhetetlen komolysága állam- férfiúnak, vájjon mi kifogás eshetett szubtiiis szónoki művészete ellen? Igazán mulatságos, ami történt. A rendőrség megokolása szerint ugyanis azért vonták meg a szót örökemlékezetii jogforrásunktól, mert nem beszélt a községi politikáról. Hát ez öreg hiba. Vájjon hogyan fogjuk kifizetni Budapest külföldi adósságait, hogyan rendezzük a főváros háztartását, hogyan emelünk Bárczy Istvánéhoz hasonló alkotásokat, ha Friedrich István nem beszél községi politikáról? A rossz nyelvek azt mondják, hogy nem ért hozzá. Mi meg azt feleljük, hogy majd megtanulja. Megtanult ő már egyebet is. Megtanulta példának okáért a kurzus frazeológiáját is. Pedig hej, de nagyon messze volt tőle valamikor. Aj:ov/wanJl/iz/éíp Bethlen ujabh felhívást intéz a liberális pártokhoz A vámtarifa után sorra kerül a fővárosi javaslat W o 1 í f Károly vasárnap igen furcsa beszedet mondott. Minden második mondatában arra hivatkozott hogy ő sem H e i n r i c h e t, sem más liberális politikust nem hivott fel ,a, társulásra, miért utasítják ezek vissza a vele való egyiitthaladást? Megfeledkezett azonban arról, hogy az egyesülési, a közös front érdekében gróf Bethlen István tett lépéseket, utólag azonban kiderült tényleg 'az is, hogy esze-ágában sem volt arra gondolni, hogy ebben az egységes polgári frontban Wolííék is részitvegyenek. Könnyű helyzete volt tehát a községi keresztény vezérnek. amikor visszautasított minden baráti jobbot, amelyet azonban fel sem ajánlottak neki. Ezenközben sietve alakulnak ki az; uj párt esélyei. Igen sok a remény, hogy tényleg sikere lesz ennek az alakulásnak, amely — ha koalíciós alapon is — magva lehet az uj rezsimnek. Annyira előrehaladtak már a megbeszélések, hogy a fővárosi törvény tárgyalása alkalmával gróf Bethlen István miniszterelnök határozott és konkrét formájú felhívást fog intézni a pártokhoz az, egyesülés, de esetleg a koalíció érdekében. Ez a » • 0 Amit Wolff Károly nem tad elképzelni. Wolff Károly obiigát vasárnapi szónoklatában elmondotta, hogy mit nem tud ő elképzelni? Nem tudja elképzelni a liberális Budapestet. Bevalljuk szégyenkezve, hogy tökéletesen egyetértünk Wolff Károllyal. Mi sem tudjuk elképzelni a liberális Budapestet abban az értelemben, ahogyan azt a háború előtti évtizedeken át láttuk. Mi és mindenki, aki a kor szellemét megérzi, a demokratikus Budapestet várja, amelynek azonban nem a Wolff Károly eszméivel kell átitatva lennie, hanem igenis a liberalizmus gondolatával lesz ékes. A liberalizmus a múlt drága emléke, amely szép volt. de ma már nem elégíti ki a korszellemét. Wolff Károly azonban valószínűleg a középkorhoz való visszatérésre gondolt, amikor a liberális Budapestet elképzelhetetlennek mondotta. Egyébként élénkem tiltakozott az ellen, hogy ő valaha is gyűlölködött volna. Ez is természetes, hiszen a .részeg ember is azt hiszi, hogy nála józanabb nincs a föld kerekségén. Wolffnak is joga van tehát hirdetni, hogy nála megértőbb lélek, melegebb, szeretőbb szív még nem élt a magyar glóbuszon. De ha ez igy van, miért nem állott fel és miért nem tiltakozott, amikor — isteni ments, nem ő, hanem mások — exisztenciák százait tették tönkre, emberek légióját tették földönfutóvá? Miért nemi tiltakozott gyilkosságok, öldöklések, garázdaságok, izgatások, lazítások ellen, amint azt például mélánál sokkal régibb, sokkal kipróbáitabb keresztény politikusok, mint például Huszár Károly megcseiekedték? Mi nemi szoktuk összetéveszteni a becsületet a gyűlölettel, amint azt Wolff Károly élénk rabulisztikéval szeretné rákenni a liberális sajtóra. Mert azt mondja, hogy mivel ő becsületes, azért mondják őt g y ii- 1 ö 1 k ö d ő n e k. Soha sérti' mondta róla senki, hogy összeütközésbe jutott volna a becsülettel, a tisztességgel^ de annál inkább bizonyos, hogy a szeretettel erősen hadilábon áll. Szörnyű bánatában azutáni most a humorra adja bus fejét. Ki akarja sajátítani a gúny, a szellemesség súlyos fegyverét, amelyet Vázsonyi Vilmos olyan ragyogóan szokott forgatni. Heinrich Ferenc tiszteletreméltó személyét próbálja kifigurázni. De durva és goromba lesz, amikor ehhez a finom fegyverhez nyúl. Ami Vázsonyinál ötlet, az nála mázsás gorombaság. Végre is annyi ízléstelenség és korlátoltság után, amit abban a táborban produkáltak: ez a kicsiség is elcsúszik. Közgyüiéspótló tanácsülés, A főváros tanácsa e hó 21-én Terstyánszkv Kálmán kormánybiztos elnöklete alatt közgyüléstpötló tanácsülést tart. A tárgysorozat kiemelkedő része egy bizottság kiküldése. amely a Svájci Bankárok Egyesületének közvetítésével 1924 Julius elsejéig tárgyalásokat kezd a főváros kü lit öleli kölcsönének tőketörlesztése és szel- vényszolgáéaiára vonatkozójáig. A tanács javaslata szerint a bizottságban ugyanazok a személyek vesznek részt, akik 1923 április 27-én ai bázeli ideiglenes egyezményt megkötötték, azonkívül a kormány is két tagot fog delegálni. — Libe.r Endre tanácsnok több jótékonyságot ügyet terjeszt elő, Csupor tanácsnok a városi vámok újabb emeléséről. P u r é b 1, Vájná, Bukovszky. Fock és Borven d é g li tanácsnokok több kisebb jelentőségű ügyeket referálnak. Razzia nélkül. A rendőrség újabban teljes eréllyel vetette rá magát a kártyaklubokra. A legutóbbi napokban is nagy aratásuk volt a F a y e r Sándor T e- rézvárosi Polgári Kaszin ó-jában és társaiba«, Annál jobbeső érzést kelt bennünk atz. hogy a Tőzsdeklub beszüntette helyiségeiben a bakka- ratot és egyéb hazárdjátékokat. Beszüntette pedts felhívás invitálni fogja egyrészről a mérsékelt liberális pártokat, másrészről a Wolff-párt nem kompromittált elemeit. Ennek a miniszterelnöki felhívásnak már minden valószínűség szerint gyors és határozott eredménye lesz, mert a miniszterelnök csak befejezett dolgok után hajlandó szavának súlyával beavatkozni. Ez a miniszterelnöki újabb felhívás el fog hangzani és ez azt fogja eredményezni, hogy kisebb vagy ‘nagyobb sikerrel, de megalakul a liberális polgári front. Ezek után most már több oldalról is sürgősnek tartják, hogy az uj fővárosi választói törvényt mielőbb letárgyalják. Meg is van a remény arra, hogy a vámtarifa-javaslat letárgyalása után sor kerül a fővárosi javaslatra is. Megeshetik azonban az is, hogy előbb sor kerül még a büntető-novellára is. Ez sem jelenthet azonban nagyobb eltolódást, mert a szocialisták a biin- tető-novvellát nem obstruálhatják meg, hiszen ez a javaslat lesz az, amely megnyitja a zalaegerszegi internáló-tábor kapuját. önként, sőt razzia nélkül. Eddig az volt az előkelőség, ha egy-egy klubban elvadult játék tombolt, ma viszont a Tőzsdeklub példája után egészen bizonyos, hogy az előkelő klubok teljesen beszüntetik a játékot, amely ma már nem tartozik Budapesten az úri szórakozások közé. Budapesti XV. Árumlniavásár. Úgy látszik az ezidei vásár, melyet május 31-től junius 10-ig rendez a Kamara, a magyar ipar uiabb erőteljes fejlődésének fényes bizonyítéka lesz. Majdnem kivétel nélkül bemutatkozik nagyobbrészt ni textiliparunk, mely a városligeti Iparcsarnok jelentékeny részét lefoglalta. A t e x t i 1 cs o p or t b a n az összes m agy air s z ö n y eg s z ö vő m ü h efiyek k i á 1- litanak. A nagy csarnokban lesz ezenkívül a bútor-, in a i o 1 i k a-. ruházati, élelmiszer- és játék áruipar is. A vas- és fémipar, műszaki cikkek a kis csarnokot töltik ki egészen. Az autók, kocsik számára u j pávil Ionok épülnek. Az A n d ír á s s y - u t 69. s z. alatti régi Műcsarnokban grafikai vásár lesz és itt állítanak ki ötvös- és iparművészeink is. Mind a mégy kiállítási objektumban a helyek már majdnem teljesen lefoglaltattak.
