Fővárosi Hírlap, 1924 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1924-05-14 / 20. szám
Tizenharmadik évfolyam Ara 1500 kor. Budapest, 1924 május 14. 20. szám. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész VÁROSI, POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP Megjelenik minden szerdán, évre 80.000 korona. Félévre — Szerkesztőség és kiadóhiva40.000 kor. Állandó mellék- tál: VI. kér., Szív-utca 18. sz. let:'"TŐZSDÉÉ HÍRADÓ FELELŐS SZERKESZTŐ DACSÓ EMIL Telefon: 137—lt>. szám Az iskola mindenkor szent volt a fővárosnak minden ezideig vak) rezsimje előtt és csak a kommunisták kezdték meg a politikai agitációt bevinni az iskola falai közé és a propagandának az iskolai falai között való harsogta fását a kurzus; és, légióként az ébredők is maguk eszközei közé iktatták. Az iskola szentségét, a mi etikánk szerint, megfertőzi a pártpolitika, még sít kor is. ha az a. pártpolitika halk hangon mondja el a mondanivalóját, paisztell-szinekke! festi a helyzetet és a komoly argumentumok súlyával küzd isi az ellenvéleménnyel. A főváros iskoláiban azonban a kurzus alatt nem ez volt a divat, amikor a politikusok és hallgatóságuk ellopták a tornatermeket. Azok az urak, akik itt hirdetők „gondolataikat“, olyan rikitószinü egyéniségek, hogy nem is tudnak megmaradni az objektivitás görcsösen keskeny határai között. 'Ellenkezően: az iskolai gyűlések levegőjéből áradt szét a városon, meg országon a gyűlölet és nem egyszer innen indultak el a, gummibotos emberek végigvetni az utcán járókelőket. Ma talán már eltávolodtunk ettől a helyzettől, de a gyűlölet szavát még mindig nem váltotta; fel a megváltó szeretet diadaléneke és nem változtak meg még mindig a politika nemes lovagjai, akik a parlamentben csak ügy, mint Cegléden vagy Mátészalkán, csak úgy, mint a fővárosi iskolák tornatermeiben egyazon frazeológiával élnek. Ha leszelidült is az ellenforradalom, ha a szenvedések lecsendesitették is egy kicsit a tombolást, ezt a, hangot, amely a nagy zivatarokból még megmaradt és néha hátborzongatónkat rikolt, ezt ai hangot ki kell kergetni az iskolák falai közül. Szelíd és bölcsszavu pedagógusok munkáját nem szabad megzavarni és a hótiszta gyermek lel keket nem szabad megfertőzni: az iskolában nem szabad mást, csak kultúrát, tudást és erkölcsöt hirdetni. Aki ez ellen alz elv ellen vet, az bűnös. Bűnös akkor is, ha törvényes hatalma van az iskolák termei fölött való intézkedésre és pedig korlátlan-intézkedésre. Es ha a tekintetes tanács azzal védekezik, hogy annak fiidija bérbe az iskolatermet, aki azt megfizeti; akkor is a legsúlyosabban fel kell emelnünk tiltakozó szavunkat. Erise meg a tanács; hegy joga van a főváros háztartása- érdekében üzletet csinálni a gázból, a vízből, a villamosból, még a betevő falat kenyérből is; de az iskolából csinált üzlet jogát kereken tagadnunk kell. Elismerjük, hogy koldusok lettünk, hogy minden garast meg kell néznünk, elismerjük. hogy leziiHöt-tiink gazdaságilag és lelkileg is: de annyira még nem züllöttünk, hogy gyermekeink iskoláiból vegyük a pénzt arra;, hogy Zilahi Kiss Jenő alpolgármester ur automobilon Járhasson haza a hivatalából. De nem áll meg a. tanács védekezése gyakorlati szempontból sem. Azt mondja ugyanis a tanács, hogy „a főváros iskoláiban és ai központi városháza gyűlésiemében minden egyesület tarthat gyűlést- amennyiben a szabályszerű illetékeket: Lefizette és a- gyűlésre a hatósági engedélyt megkapta Ezidő- szierint az a helyzet, hogy ai főváros iskoláinak tornatermeiben több mint száz egyesület tart gyűléseket és előadásokat és ezek között igen sok exponálta« bal oldali irányzatú egyesület van“. Idéznünk kellett ezt a két mondatot, amely nem került eddig a nagy- közönség elé és amely Sipőcz—Zilahi Kiss-tanácsnak egyik legszebb Írásműve. Olyan kiváló irasmő, hogy nem is lehet vele vitatkozni, hanem az ember szelíden. őszintén elmosolyodik rajta és megy tovább a maga utján. Igazán kedvesek, igazián mulatságosak az urak, a jó Isten tartsa meg őket az emberi kor legvégső határáig, — ahogy valaha szerény elődjük, Ráíh Károly, mondottal volna. Most. amikor az ébredő-gyűléseknek iskolában való tartása a sajtóban élénk visszhangot váltott ki és amikor ezeknek a, tényeknek megismerése Budai- pest polgárságát őszintén és mélyen felháborította: határkőhöz- érkeztünk el. A tanács védekezését komolyan nem vehetjük, ellenben igenis követelnünk kell. hogy ebben a. tekintetben elfoglalt álláspontját a Legszigorúbb revízió alá vegye. Meg kel! ennek történje, mert különben az a vád érhetné a- tanácsot, hogy a pártpolitika védőpajzsa mögé búvik, ai pártpolitikától remél életet és hatalmat. Ennek, pedig nem szabad bebizonyosodnia, mert akkor maguk ellen ingerük az urak még azokat is. aikik sohasem hirdették a bosszú politikáját, sohasem gondoltak arra, hogy tisztviselőket, akik bár a kurzusnak köszönhetik előmenetelüket, de megálltak a helyüket, indexre tegyenek. A tanács jelentékeny többsége olyan férfiakból áll, akik tehetségük és korrektségük révén függetlenek, nekik kell most sarkukra álln-iok és megvédeni az iskola szentségét mindentől, ami a politikának csak az árnyéka lehet. Milyen állások szűnnek meg a fővárosnál? Megindult a mentési akció Zilahi Kiss Jenő érdekében — Á főváros többé nem szed állami adót — Az adóhivatali személyzet az állami tisztviselők státuszába kerül Fölöslegessé vált a harmadik alpolgármesteri állás A Fővárosi Hírláp már hetek előtt beszámolt arról, hogy a szanálási törvény (akkor még javaslat) értelmében az államot követően a fővárosnak is végre kell hajtania a> iétszámredukciót, a,melyet — mint láttuk — Becsben is könyörtelenül végrehajtottak annakidején. Értesüléseink között már akkor ott volt az, hogy a- kormánykörökben uralkodó hangulatból következtetve -elsősorban- a fölösleges magasabb állások megszüntetésére gondolnak- Így mindenek előtt az a terv. húgé a harmadik alpolgármesteri és több' "tanácsnoki állás 1:e-ziüuetűsével■ kezdik a redukciót, miáltal a kormány — a hasznosat összekötve a. kellemessel — az: is eléri, hogy ilyenformán a radikális fajvédő színezetű Zilahi Kiss Jenő alpolgármester is megérdemelt nyugalomba vonul. A héten azután a városházán is gondolkodni kezdtek a dologról és gondolkodásuk eredményeképen kiadtak egv kommünikét, amelynek világításánál tisztán láthattuk Wofífék városházi evpozituráinak titkos szándékait. Ez a kommüniké — ha pontosan megvizsgáljuk — feltétlenül igazolja mindazt az értesülésünket, amelyet annak idején a városházi létszámredukcióról közöltünk. Igazolja például, hogy a kormány tényleg a magasabb állások beszüntetésére gondol, amely akaratnak megmásithatatlannak kel! lennie, hiszen Wolffék máris a kormány elé. sietnek e tekintetben és diplomatikusan úgy tüntetik fel a dolgot, mintha ez az ő ötletük lenne. Hiszen olyan szépen, hangulatosán, a gyakorlatban soha nem jelentkezett szociális érzéknek zászlóként való meglobogtatásáva! Ehet beállítani a dolgot.. Es ezt meg is cselekszik: ..Ha a létszámcsökkentés mellőzése — mondja a kommüniké — a. fővárosnál nem vihető keresztül, a főváros vezetősége (vajion kik ők?) a csökkentést a tisztviselői kar sérelme és a kise.gzisztenciák elpusztulása nélkül óhajtja, végrehajtani. Ebből a célból az illetékes tényezők terve, hogy a létszámcsökkentést ne alsó kategóriájú állások megszüntetésével vigyék keresztül, hanem olymódon hajtsák végre, hogy a megüresedő m a g a s a b b k a t e g 6- r i á j u állásokat ne töltsék b e.“ Egyszóval meg keli mondani, hogy ez csak jámbor óhajtás, amihez még az illetékes tényezők egyáltalán nem járultak hozzá és az egésznek nincs más jelentősége, minthogy •: ezen 37 alapon indítják meg mentőakciójukat Zilahi Kiss Jenő érdekében. A kormány ugyanis a fölösleges magasabb állásokat m!ár most, azonnal akarja megszűntein i, ugyanakkor Wolffék (mert hiszen ők nevezik magukat ,,3 főváros vezetőségéinek és, „illetékes tényezőkének) azt a kompromisszumot ajánlják fel a kormánynak, hogy csak akkor szűnjenek meg ezek a>z> állások, ha majd az; azokat betöltő személyek nyugdíjba mennek, vagy meghalnak. Kétségtelen azonban, hogy a kormány nem fogadhatja el, sem ezt. sem zz ehhez hasonló kompromisszumokat. mert nem lehet sem a véletlenre, sem a halálra bízni, hogy mely állásokat töröljenek, de meg a szanálási terv végrehajtásai sem késhet ik addig, amiig — mondjuk — Zilahi Kiss Jenő megöregszik. Haáónlöképcn naiv ötlet az is, hogjr megkísérlik a személyzet redukciójának megakadályozását. A; kormány erre el van tökélve és a szándékának végrehajtásáról törvényben gondoskodott. Különben sem áll helyt Wolffék argumeníásása, amely szerint a főváros adminisztrációjának zavarai' nélkül nem lehet szó a léts.zámapasztásról, mert ami áll az országra, az nem áll Budapestre, hiszen az- ország megkisebbedett, de Budapest nem. Ezzel szemben az ellenzéki felfogás az, hogy Budapest adminisztrációja békében is túl_ teng ett, akkor azonban bírta ezt a főváros budgetie. amit aztán ma igazán nem lehet elmondani. A munka viszont a békeidőkkel szemben, a pénzügyi ügyosztály kivételiével, mindenhol a minimumra apalat, mert a városházán ma alkotó tevékenységnek a nyomát sem lehet felfedezni. A pénzügyi ügyosztálynak a bonyolult adók behajtásával alaposan megszaporodott a dolga, de itt még éppen ebből az okból az utolsó időben természetszerűen igen nagy létszámemelés történt. Itt említjük meg különben a Fővárosi Hírlapnak azt az igen fontos értesülését, hogy junius elsejétől kezdve 2 főváros egy fillér állami -adót sem fog beszedni, ellenben az állam átveszi a maga státuszába az ezáltal fölöslegessé váló fővárosi tisztviselőket. Ma persze még; teljesen korai lenne kombinálni arról, hogy mely állások fognak megszűnni; de nem nehéz megmondani,, hogy mely állásokat tartanak hivatalosan is fölöslegesnek. A mai helyzetben a világon semmi szükség nincsen a harmadik alpolgármesteri állásra, fölöslegessé vált a közgazdasági ügyosztály különállósága és kitünően egybe lehet olvasztani a szociálpolitikai és közjótékonysági, valamint a városépítési és magánépitési ügyosztályokat. Ezenkívül a szanálási terv értelmében igen sok redukciónak kell még következnie. Az ellenzéken ezt igen hasznos intézkedésnek tekintik, Már elismerik azt is, hogyha gazdasági bajainkat kihevertük és egy u.i rezsim ismét alkalmassá teszi a városházát a-z alkotó munkára, akkor nem lehet semmi akadálya az adminisztrációnak a szükséghez képest való erőteljesebb kiépítésére.
