Fővárosi Hírlap, 1924 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1924-05-07 / 18-19. szám
Budapest, 1924 május 7. ó Illetékes nyilatkozat a szocialista városi proyrammról Követelik a községi alkotmány felépítését, a progresszív adózást és az egészséges iskola-politikát A szociáldemokrata párt a régi választói jós alapján nem tudott' bejutni sem az ország, sem a főváros parlamentiébe. Az általános választói jog alapján azután megadódott a mód arra.^ hogy úgy a parlamentben, mint a főváros közgyűlésén, képviseletet nyerjenek n inunkástöniegek is. A négy év előtti községi választásokon azonban, amikor Wolít Károly pártja szerezte meg a többséget, a szociáldemokraták passzivitásba vonultak politikai okokból. A munkástömegek nem is szavaztak és időiteket sem állított a párt. Most azután a közelgő községi választásokon telies erejével kíván helefeküdni a választási küzdelembe a szociáldemokrata párt is. Közöttük az optimisták arról beszélnek, hogy a legközelebbi közgyűlésnek legnagyobb pártia a szociáldemokrata párt lesz. amely a demokratikus polgári pártokkal együtt többséget biztosíthat a maga számára. Nem beszélnek róla. de egészen valószínűnek mondják egyesek, hogy akár többséget is tudnának szerezni, de a kormányzást taktikai o k o k- b ó 1 sein miesetre sem k i v á n i á k mag u k- nak biztosítani, hanem azt átengedik a demokratikus polgári pártoknak, amelyeket támogatni szándékoznak. Nagyon természetes, hogy Budapest közönségét rendkívüli módon érdekli az #» Programm, amelyet a iszocialiistáik a városházán, magukénak fognak vallani. Erre vonatkozólag a szociáldemokrata párt egyik tekintélyes tagja, aki u városházi frakció egyik vezére lesz. a következőket mondotta: — A szociáldemokrata pártnak azzal, hogy valamely társadalmi, vagy politikai pozícióit elfoglalt, messzebbmenő céljai vannak, mint a polgári pártoknak. Jól mondja Bernstein, hogy a szociáldemikraták- nak nem elméleteket, de eszményeket kell megvalósítani ok. Minden intézménybe be kel! vonulni, ahol a dolgozó osztályok érdekében, azok mindennapos életének megjavításáért küzdhetünk, munkástömegek érdekeit szolgálhatjuk egyrészt, másrészt pedig elöre- vihetjük a szocializmus gondolatát. A községi politika ui őrhelyet jelent a számunkra, amelyet már a legközelebbi időben el kell foglalnunk. A mi küzdelmünk ezen a téren sem állásokért folyik, hanem azért, hogy a dolgozók helyzetének megjavítása érdekében bizonyos programmbeli követeléseket megvalósítsunk. Igenis bevalljuk és sürgetjük, teljes e r ő n k k e 1 azon leszünk, hogy a városházán számú inik n a k megfelelő arányban elfoglaltuk helyünket. —- Látjuk a keresztény kurzus városházi politikáját Budapesten. Látjuk intrikáikat, tátiuk. hogy mit müveitek az összeíró-küldöttségek, hogyan zártak ki tízezreket a névjegyzékekből, holott ezeknek minden törvényadta joguk megvolt. Mi megértjük azoknak a félelmét, akik bennünket mindenféle csalafintasággal el akarnak ütni választói jogosultságunktól, mert hiszen látják erőnket. Bizonyos, hogy ha a budapesti munkásság bevonul a városházára, nem lesz módjukban, ezeknek az uraknak olyan terheket róni a dolgozó népre, amelyeket az nem bir el. — A szociáldemokrata párt az általános választásoknál, 1922-ben Budapesten minden pártnál több szavazatot kapott és ennek ellenére megállapíthatjuk, hogy a kormány a községi választójogról alkotandó törvényjavaslat tárgyában minden párttal tárgyal. olyannal is, amelynek senki sem áll a háta mögött, csak éppen a szociáldemokrata Pánttal nem. Gróf Bethlen István kormánya olyan javaslatot terjesztett elő. amelynek értelmében háromszáz budapesti törvényhatósági bizottsági tag közül nyolcvanra volna tehető a kinevezettek száma. Ez b u r- k o 11 v i ír i I i z m u s, ami ellen nekünk mindent el kell követnünk. A legutóbbi választások számarányai bizonyítják, hogy a szocialisták a liberális pártokkal együtt Budapesten a szavazásra jogosultaknak hatvannégy százalékát képviselik. Kérdezzük, vájjon milyen címen tartják ezekután kurzusék még ma is megszállva Budapestet? Követeljük a javaslatok sürgős megalkotását, hogv a dolgozó munkásság és a haladó polgárság. araelv többségben van ebben a városban, együttesen vegye át az uralmat. Csinálhat a kormányzat akármit, az összeíró küldöttségek és a központi választmány kidobhatja a szavazóknak még nagyobb számát, azon még sem tudnak változhatni, hogy a községi választásoknál a munkásság és a haladó polgárság győzedelmeskedjék. — Hogy a választásokban egyedül veszünk-e részt, vagy pedig a liberális polgári pártokkal együtt he-sen, arról ma még korai volna beszélni. A pártvezetőség számba fogja venni az erőviszonyokat és amiin- kássilg érdekeit és ebből állapítja majd meg a harci taktikát. — A szociáldemokrata párt községi progratmm- tei vezetéJt az előkészítő bizottság és az összes illetékes fórumok már letárgyalták. A legfontosabb pro- grarrtmpont a községi alkotmány fölépítése. Az 1886. évi XXf. és XXII. t.-c., amely a törvényhatóságokról és a községekről szól. már elavult. A községi alkotmány kérdésénél a parlament előtt fekvő törvényjavaslatokból az tűnik ki, hogy az állam nagyobb mértékben akar az önkormányzati szervek életébe beleavatkozni, mint amilyen beleavatkozás az államot jog szerint megilletné. Az állami beavatkozásnál mindig figyelembe veendő az, vájjon a népet a demokrácia követelményeinek megfelelően megkérdezték-e. Ha oiyan parlamenti többség által való kormányzásról volna szó, amely az általános, egyenlő és titkos választói jog alapján ült össze, ez esetben meg'értenők, hogy valamely állam a községi alkotmány fölépítésénél nagyobb jogot vindikál magának a beavatkozásra. De ez a mi parlamentünk nem vindikálhat magának ilyen jogokat. A modern európai államok nem ismerik a köziiletekbe való beavatkozásnak olyan mértékét, mint aminőit a magyar kormányzat kontemplál. Tudjuk, milyen választójogot akarnak •sinálni. Ezt néni tekinthetjük másnak, mint oktrojnak. amely szintén csak erőszakot fog szülni. Nekünk), szociáldemokratáknak követelnünk kell úgy a fővárosban, mint a vidéken a teljes autonómiát. Csak a széleskörű»önkormányzat alkothat olyan politikát amely megfelel az általános népérdekeknek. — Az adózás terén a Programm1 egyik legfontosabb pontja az, hogy vétessék föl az általános telekértékadó követelése, valamint az is. hogy a be nem épített telkek magasabb kulcs szerint adóztassanak meg. Ezt egyébként Budapesten inár 1917-ben be is vezették. 1921-ben azonban törölték. Követelni kell, hogy a kereseti adó, amely most teljes egészében a községeket illeti meg. forditíassék olyan községi jóléti intézmények megteremtésére, amelyek a községben lakó nép társadalmi és gazdasági jólétét emelik. Általában a városi politi- “ kában annak kell lenni az irányadó szempontnak, hogy az adózás; a vagyonosokra nehezedjék és ezi alól lehetőén mentesíthessenek a dolgozó tömegek. Ezt egyébként külföldön mindenütt keresztül is viszik. — A kulturális feladatok tekintetében az iskolára kell a fösulyt helyezni, ha bemegyünk a városházára. A szociáldemokrata befolyásnak elsősorban arra kell törekednie, hogy az iskolák ne legyenek túlzsúfoltak és: általában a tanítás a dolgozó osztályok gyemekeinek érdekeihez igazodjék. Ezeknek megvalósításáért kell dolgoznunk, ha a községi politika területére bevonulunk. Megföllebbezték Brezovszkyék iskola-bérletét Az analfabéták oktatására és nem klubcélokra kellenek az iskolák — mondja bibithi Horváth A Szem István-téri iskola kulturbotránya sajtó- közlemények révén került napvilágra és olyan jelentőséget öltött, hogy maga T ersty ánszky KáLmán kormánybiztos sem zárkózhatott cl cgv rosszaié nyilatkozat megtétele elől. A kormánybiztos szigorú vizsgálatot Ígért, annál is inkább, mert — mint maga mondotta — nem az egyetlen eset a Szent István-téri. ahol iskolatcrmcket adtak bérbe klubcéloktra, magyarán szólva, ahol az iskolapadok helyét kártya-asztalokkal népesítették be. A kormánybiztosnak hetekkel ezelőtt elhangzott nyilatkozata óta minden csöndes. Tor may Géza és dr. B.rezovszky Emil klubjában, a Lipótvárosi Keresztény Nemzeti Ligában, a Szent István-téri elemi iskola öt harmadikemeleti tantermében vidáman kártyáznak ma is. Ezt a .Jótékony“ csöndet kissé lassúnak találta bibithi Horváth János volt fővárosi bizottsági tag ós hogy» döntést provokáljon, ruegföllebbezte a kormánybiztoshoz a tanácsnak azt a döntését, amely klubcélokra potom pénzért adta bérbe az iskoíatermeket. A fellebbezés tartalmáról a Fővárosi H i r 1 a p a következő informálást kapta: — A fellebbezés mindenekelőtt ismerteti a Szent istván-téri elemi iskola öt termének bérbeadási történetét. Hangoztatja, hogy az öt tantermet, amelyet a Lipótvárosi Keresztény Nemzeti Ligának klub- célokra adtak bérbe, ezáltal elvonták eredeti, életbevágóan fontos rendeltetésétől. Kéri a iöllebbezés a kormánybiztost, semmisítse meg a szóban forgó tanácsi határozatot. — Az argumentumok két csoportra oszlanak. Az egyik érv-csoport azt bizonyítja^ hogy az olyan városban, mint Budapest, a hol feltűnően nagy az analfabéták száma, nem téliét fölösleges egyetlen szobáoska sem, amely a kultúra terjesztésére alkalmas. Követeli tehát a iöllebbezés, hogy a klub rendelkezésére bocsátott helyiségekben ezentúl ne kártyázzanak, hanem az analfabétákat oktassák. — Az érvek másik csoportja azt bizonyltja, hogy a .-főleg eladósodott főváros“ nem jogosult arra a luxusra, hogy Wolff Károly pártjának évi 280.000 korona nevetséges bérért helyiségeket bocsásson rendelkezésére, amikor a főváros akárhány hivatala ma is bérházban van elhelyezve és drága házbért fizet. Remélik, hogy bibithi Horváth föllebbezése révén most már rövidesen döntésre kerül a sor a Szent István-téri elemi iskola ominózus ügyében. Őül MÉPS2HNHÁZ-U. 40. TELEFON: József 56-46 József 138-09 József 62-84 ZOLTÁN Reszelő- és csavaráru- nagykereskedő BUDAPEST ÁLLER KÉPES CSALÁDI LAPJA Kivánja Ön az. „Áller Képes Családi Lapja“ című lapot | közvetlenül az Ön b. címére küldetni minden csütörtökön? .„„„a,,, Ezen esetben kérjük, velünk b. címét postafordultával 75.000 közölni és a lap ellenértékét előre címünkre elküldeni. a'''0 p" ' „Áller Képes Családi Lapja“ megjelenik minden pénteken. Egyes szám ára: 6000 K ÁLLER KÉPES CSALÁDI LAPJA VII., RÓZSA-U. 9. TELEFON: J. 53-60 13 lappéldány ára: 75.000 korona
