Fővárosi Hírlap, 1923 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1923-02-07 / 6. szám

A filmszenzációk világából Az Angol-magyar film r.-t. 17 milliós balesete — Hogyan jutott a „Star“ bemutató színházhoz — Áz ut a boldogság — és a dollárok felé — Kolumbus Kristóf útban Á film pereg. A néző bei emereng a, mondvacsinált szenzációikba' és ijedt borzongás fut végig rajta a materemben, a fotografálás raff inált (trükkjei utján készült attrakciók láttára, ßs vájjon ki gondol a csodás filmalkotások szemlélete közben arra a nőm kevésbbé csodás önfenntartási haricra, melyet a film­piac egységei egymással szemben és adott esetben a legfőbb cenzorral, a belügyminiszterrel szemben folytatnak? Filmkörökböl nyert információ alapján a magyar filmszenzációk világából a következőkről számolha­tunk be: Az Angol-magyar film r.-t. tragédiája Az Ango 1-m a g y a r í i 1 m r.-t. tragédiája, mely abbán nyilvánult meg. hogy a vállalat 20 millió alap­tőkéjéből 17 milliót elvesztett — úgy látszik — na­gyon kevés meghatottságot váltott ki a publikum körében. Sőt tagadhatatlanul vannak kárörvendők, akik ebben a nemez is megjelenését látják. Neveze­tesen: az Angol-magyar film r.-t. volt az a vállalat, mely az őseredeti, első fogalmazásu Viczián-féle ren­delet alapiján uj tulajdonosok (kezére juttatott mozik finanszírozására alakult. A vállalatok, melynek el­nökéül T ásnád y-S z ü c s Andort, a Máv. elnök- helyettesét tekék meg. a Nemzeti Hitelintézet ala­pította. Ám a konjunktúra szeszélye által felszínire dobott vezetése nem tudotlt megbirkózni sem a vál­lalt feladattal, de ezenkívül a múlt év végén mán pénzügyi zavarok közé jutotJr Nemzeti Hitelin­tézet sem tudta elégséges tőkével táplálni az álftala melegházilag ki tenyészteni ki várig „megbízható“ film- színházi ipart. És bekövetkezett a katasztrófa. Az uj kezekre juttott filmszínházak legtöbbje csak úgy tudott reuzálni, ha a régi tulajdonosok! kölcsön­adták hozzá szaktudásukat. Majdnem valamennyi moziban benne vannak a régi tulajdonosok és igy egy-egy mozinak egy gazda helyett — kettőt kell táplálnia. így azután lassan, de biztosan az a helyzet követ­kezett be, hogy a mozik jövedelmeiket annyira fel­élni kénytelenek!, hogy az Angol-magyar film ri.-t.-gal szemben fennálló tartozásaikat nemhogy amortizálni nem tudták, de még a kamatokat sem fizették. Eddig 17 milliójába k e r ü 11 a f i 1 m p i a c n ak a Vi­czián-féle m o z i r e; n d e 1 e t. Az AMF. r.-t. vesz­tesége december derekán vált publikussá. Azóta hall­gat a krónika áriról, hogy mi történik a vállalatnál? A jelek szerint számolni lehet vele, hogy a társaság elvonul a mozi-piacról. Erre vall az a (körülmény, hogy az Ango 1-m agyar film r.-t. a napok­ban eladta összes pesti mozijait a Ta­nítók Ház á-n a k. Harc az életért Viczián első fogalmazásu és immár történeti ér­tékkel biró mozirendelete — mint az emlékezetes — megjelenése időpontjában fenekeistő! felforgatta a film- piacot. Tizenhét mozistól ve/ttétó el filmszínházát. Közte tizenkettőt Budapesten. A filmgyáraktól elvet­ték beiviezetetft bemutató-színházaikat, melyekben uj slágereiket a helyi ügyfeleikndki és nagyközönség­nek, továbbá a külföldi filmvásárlóknak bemutatni szóktálk. így a többek között a legnagyobb magyar filmgyártól: a S t a r-tól elvették a Corso-mo zit és helyette egy rangban messze mögötte álló körúti mozit: az Olympiá-ít adták oda neki. Természetesen a Star, -amig abba nem hagyta a filmgyártásit, nem találta meg a kicsiny Olympia-filmszinházban azokat a dimenziókat, melynek keretei megfeleltek volna uj és legújabb filmjei bemutatásának céljaira. A Star-nak itehát .uj bemutató-színház után kel­lett néznie. De hogyan, amikor régi, előkelő bemu­tató-színházát elvették tőle? Számíthatott ilyen körül­mények között arra, hogy a kormány. mely ily mos­tohán bánit vele, hozzásegíti megfelelő bemutató- színpad megszerzéséhez? Aligha. A vállalat előtt nyilvánvaló volt, hogy természetes utón bizonyára bajjal jultott volna uj bemutató-színházhoz. Megpró­bálta tehát kerülő utón. Kevesek1 előtt ismeretes, hegy a filmpiac „megrendszabályozása’1 után M a- gyar filmgyár r.-t:. céggel uj, mondhatni kon- junkturasziilte vállalat alakult, melynek igazgatósága elsőrangú és kifogástalan „zimmerrein“ imákból és nevekből van összeválogatva. Hogy -miként, miiként nem történt a dolog, — ez különben a Star és a Magyar film közös üzleti itiitlka, — azt nem tudni: de az eredmény azt mutatja, hogy a Star és a Ma­gyar f i 1 m kooperáltak és közösen meg­alapították a K a m a r a-m o z g ó t. De a K a- m a r a még el sem kezdte működését, amidőn a Magyar. Film hátraarcot hivatott és — kilépett a Kamara-mozgóból, melynek ilyenformán "a Star maradt az egyedüli jogszerű tulajdonosa. Terminus technikussal ezt úgy hívják, hogy: harc az életért. Amint halljuk, a Star, amióta újból megfelelő bemutató-színháza van: máris fel­vetne a Viczián-féle rendelet óta, vagyis másfélesz­tendeje szünetelő filmprodukcióját és nagyszabású darabokat készít elő. Szépségflastrom a mozi rendeletén Az eredeti, a valódi és hamisitaltlan Viczián- féle mozi rendelet megtiltotta, hogy az uj tulajdono­sok a régi mozisokait társul vegyék, vagy azokat üzletvezetőül alkalmazzák. A múlt hetekben a bel­ügyi kormány — nyilvánvalóan a csendestársi in­tézmény jóváhagyása céljából — szépségflastnomot (tapasztott erre a rendeletire. Az uj rendelet szerint előzetes bejelentés mellett az uj mozi­sok tetszés szeriinti személyt ftársul, vagy üzletvezetőül fogadhatnak vál­lalatukhoz. A moziszakma érdekeltjei azonban még igy sem látják a mozipiac jogrendjének intéz­ményes helyreállítását biztosítva. — Ez az intézkedés — mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának a filmgyártás egyik előkelő reprezentánsa — még nem jelenti a helyzet szanálá­sát. Mindenesetre örülünk annak, hogy a kormány enyhített a Viczián-féle rendelet szigorúságán. De maga a mostani intézkedés nem elégséges arra. hogy a vállalkozó tőké bizalmát a filmszakma iránt újra megnyerje. Vissza kell vonni az egész V i- czián-rendeletet és vissza kell he­lyezni a v é t k e z e It 1 e n régi mozisokat tulajdonjogaikba. Ez a kívánsága a mozi­szakmának. Ut a boldogság — és a dollárok felé A filmdarabolki népszerűsítése köriül újabban nagy plakát-kampány indult meg. Ezt a sokszor valóban művészéti színvonalú plakát-kampányit múlt hónap­ban az Ut a boldogság felé című filmdarab már-már amerikai arányokat öltő - reklámja vezette be. Plakát plakált hátán. Napilapok, essay, revü, kró­nika, -kritika, hirdetés. Mint szakkörökben mondják, napi hatszázezer korona költséget igé­nyelt az >,U 't a boldogság felé“ reklámja. A darabót az Orion Film T.-t. menedzsinozta és úgy,látszik, ezzel az attrakciós amerikai filmmel akart levizsgázni a piacon. Az Orion az „Ut a boldog­ság felé“ bemutatására kibérelte a főváros három legnagyobb és legjobban bevezetek mozgófénykép- szinházát: az Urániát, a Royal-Apollót és az Omniát. A színházak a brutto bevétel 10—15 százalékát kap­ták az Orion-tól, mely utóbbi a vigalmi adót, jóté­konysági adót és az összes terheket viselte. Termé­szetesen annak ellenére is, hogy a színházak állan­dóan zsúfolt házak mellett adták az „U t a b o 1 d o g- ság felé“: a bevételek távolról sem fedezték a heteken át tantó reklámkampány napi hatszázezer kánonát tévő költségeit. De ezzel az Orion vállalkozó szellemű urai nem is törődtek. Nekik az a fontos, hogy valamiképen az egész országot lázba hozzák a, neklámirozott darabért és a nagy érdeklődést arra használják fel, hogy abnormálisán magas filmkölosön- zési dijaikat szedjenek a'jól beharangozott darabért. Evvel az üzleti politikával annyit máris elértek, hogy kis mozik, melyek1 legfeljebb 2—3 napra szoktak filméit bérelni, a Griffith-dambot ^egy-egy hétire vették bérbe, napi 30.000 koronáért, a filmbérteti piacon szo­katlan magas összegónt. Debrecenben és más na­gyobb vidéki városikban — amin,t halljuk — napi 60.000 koronáért adták bérbe a darabot. A reklám ítehát sikeresnek bizonyult. Hódit az uj iskoia Ez első Griffith-film nálunk eddig ismeretlen er­kölcsi és kasszasikere, amiely a kitünően alkalmazott reklám folytán alakült ki, maris Iskolát teremtett. Egy vállalkozó szellemű társaság, amelynek élén dr. S z e n t p á 1 y István, a Tündér-mozgó igazgatója áll, újabb Q r i f f i t h-filme't: az Into!erance-ot importálta. S z ea t p á 1 y dr. Magyar filmbe- szerző névvel részvénytársaságot alakított, mely egyesek] szerint 10.000, mások szerint még ennél is több francia frankon megszerezte az Intolerance kizárólagos forgalomibahozatali jogált. A többit az­után Szentpály dr. már az Orion receptje sze­rint csinálta: ő is kibérelte a három parádés mozit és még Oirion-éknál is nagyobb reklámod csinál. A közönség boldog, a mozisok pedig a tenyerüket dör­zsölik örömükben, mert — tény. ami tény — az Intolerance is helyre'-film. Bármily nagy sikere is legyen azonban a Grif- fith-filmeknek és bármennyit ikeresisenek is a mozi­sok: a hazai filmkölcsönző és filmgyártó szakma nem látja szívesen ezt a túlságosan tempós .sláger­em p o ír t o t., Különösen az Intolerance importja keltett visszatetszést az érdekelt tkönőkben. A vissza­tetszés okát albban kél! keresni. hogy az „Intoleranee“-ot, amelyért legalább 16—17 millió értékű devizát kellvett külföldre kiadni, a kormány kontingensen felül engedte behozni az országba. Eát a szakma sérelmesnek tarttja, mert igen sok esetben a Deviza-központ cenzorai még a kontin­gens keretén belül sem engedik meg egyik-másik attrakciós film behozatalát. Egyébként jelenthetjük, hogy a két szenzációs Griffith-film után már újabb film: Kolumbus Kris­tóf van útban. A szakma szerint ez az a film, amely­hez hasonló még nem volt sem Magyarországon, sem a film történetében. Budapest, 1923 'február 7. • • • Lompos és rongyos volt ez a város esztendőkön keresztül. Nem történt itt semmi, ami a külső habitus hely- realitására irányult volna. Megelégedtek azzal, hogy a szíveket kérgesitsék el, a lel­keket pácolják be gyűlölettel: maga a vá­ros külsejében pedig maradjon olyan, ami- . lyennek a háború, meg a proletárdiktatúra tolvajai ránkhagyták. Nem volt egy séta­terünk, ahol megmaradt volna egy pad, virágágyak helyén züllött gödrök terpesz­kedtek, Most a tavaszi leheltet nemcsak a kertészek művészi munkáját hozta meg, ele úgy látszik, a város bölcs vezetőinek szi­vén is olvadni kezd a közönyösség jege. Láttunk apró német városkákat, ahol a háború végétől egy esztendőre már ugyan­olyan volt a város virágpompája, mint béke idején és csak nekünk kellett a háborút ezen a téren is fél évtizeden át megsinyle- nünk. De most mintha mennénk a nyugati kultúra irányában, mintha már nem lenne olyan szégyen a müveit nyugatról beszélni, mint a dolgok elején volt.' Csak nem az az oka mindennek a nagy változásnak, hogy a főváros urai személyesen ismerkedtek meg ezzel a müveit nyugattal és kiderült róla, hogy nem is olyan lenézni való, mint amilyennek hitték és hirdették. A vásárcsarnok belső életébe engedett bepillantani Rácz Sándor fővárosi bizottscigi tag urnák a nyi­latkozata, amely ugyan cáfolatnak volt szánva, de cáfolat helyett annál több érde­kes állítást találtunk benne. Annyi bizonyos, hogy idilli élet folyik a vásárcsarnokban, amelynek — amint a nyilatkozat diktátort hangja mutatja — Rácz Sándor, a Napó­leonja. Győzelmeit ott kezdte meg, hogy kidobáltatta a csarnokból a zsidó mészáro­sokat és bár neki magának két fülkéje volt már, beült egy ilyen gazdátlanul maradt fülkébe is. Most azután taglóval megy neki „keresztény testvérei“-nek és „ébredő baj- társai" -nah is. Kiderül ebből a legmagasabb kéziratból, hogy ébredő árdrágítók is van­nak és hogy ö — már mint Rácz Sándor föv. biz. tag, mészárosiparos — a zsidó és a „gój" árdrágítókat egyaránt üldözi. Ezzel azután végre el is érkeztünk a plattformhöz, amelyen együtt haladhatunk Rácz Sándor­ral, aki ezek után minden bizonnyal vissza fogja adni ama zsidó mészáros fülkéjét, amelyet ma ő birtokot, Hiszen az nem is volt árdrágító . . . Peiftfü utcájából Kazóu'-iitcát csinált a Közmunkatanács, amelynek ez a történelmi nevezetességű alkotása mindenesetre felkelti a figyelmét azoknak, akik ennek az intézménynek a meg­szüntetését. tervezik. Most már mi mond­juk, hogy nem szabad megszüntetni a Köz­munkatanácsot,, amely leleményesen, tul- fmomult érzékkel mellőzte az indítványt, hogy a Petöfi-utcát Zsidó-utcának nevezze el és megelégedett a Kazár-utcával. Polónyi Gézától kezdve a városházi notabilitások egész sora küzdött évtizedeken át a hal­dokló és fölösleges intézmény ellen. Most azonban el kell némulnia a kritikának, mert a Közmunkatanács nagyot, halhatatlant al­kotott. Most már legalább mindenki tudja, hogy miért van szükség erre a mulatsá­gos bagolyfészekre. PÄWIIION-NASCOTTE Nagymező-utca i7- Telefon • 17—97 A SZENZÁCIÓS ATTRAKCIÓK MŰSORA! Kezdete pont fél 10 órakor. KLEIN és FIA és illatszergyár r,-t., ■ Budapest, VII., Dob-u, 13. Tel.:József 123-30. ■ SZAPPANAI A LEGJOBBAK. I

Next

/
Thumbnails
Contents