Fővárosi Hírlap, 1923 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1923-10-17 / 41. szám
2 Budapest, 1923 október 17. hogy ezáltal a tehetségeseket háttérbe szorítsa, nehogy féltenie kelljen valakitől a hatalmát. így azután nem lehet csodálkozni, hogy ,az egyik baklövés a másikat érte. hogy akárhányszor valósággal az ablakon dobták ki a pénzt, mert a mindenható jelszavak ezt Így kívánták. Körülbelül egy esztendeje történt, hogy a gázgyárban rendkívüli módon felgyülemlett a koksz, amelynek értékesítése nagy nehézségekbe ütközött. Szinte megmentésként kellett volna üdvözölni, hogy Krausz Simon, illetve az Angol-Magyar Bank ajánlatot tett az akkor hétszázmillió értékű koksz átvételére. Wolff ék azonban hamarosan készen voltaik a válasszal :-— Zsidó banknak nem adjuk. Nem is adták. Később azonban mégis túladtak rajta. Megvette a kokszot az állam, amely azonban csak öt hónappal a vétel után folyósította a vételárat. Ez azt jelentette, hogy a korona áresése révén csak ötödrészét kapta a főváros annak az értéknek, amit a bank fizetett volna. Az állaim megvette a hétszázmillió korona áru szenet, de leromlott koronával fizetett, mig az Angol- Magyar Banktól azonnal meg lehetett volna kapni a tekintélyes összeget. Ilyen kereskedelmi és közgazdasági énzíékkel dolgoznak Wolff Károlyék. Rettenetes veszteséget jelentett ez Budapest közönségének. Hiszen ha akkor, amikor a bank megtette az ajánlatát, azt elfogadták volna, nem kellett volna negyedmillió dollárt a gázgyárnak idegen tőkésektől íf el vennie, a melléktermékek elárusi- tásíára részvénytársaságot alapítani és a hasznot külföldre vinni. Wolff harca Vass miniszter ellen A kórházakról Wolffék akartak lemondani az állam javára A fővárosi kórházak helyzete bizonyára1 nem rózsás és igazat kell adni Wolfféknak, amikor a kórházak érdekében harcot indítanak. Az izzó felháborodásnak azonban, amelyet a többségi pártnak még mindig aktivitást mutató töredéke Wolff személyes vezetésével produkál, két oka van. Az egyik, hogy Wolffék még mindig nem tudják, hogy a kórházi dijak megállapításánál nem a miniszter személye, hanem a minisztérium a kerékkötő. így van ez időtlen idők óta. A bürokrácia tagadó szelleme minden esztendőben megnyilatkozik a népjóléti minisztériumban csak úgy. mint megnyilatkozott a beliigyben is, amikor az ápolási dijak ügye oda tartozott. A második oka az izzó felháborodásnak az. hogy Wolff Károly politikailag akarja, kompromittálni, vagy ha módjában áll, lehetetlenné tenni Vass Józsefet, >a népjóléti minisztert. Ez is egészen természetes, hiszen Wolfi és Vass egyazon politikai pártnak a taglal A párt ketté van repedve már régóta, de a szétválás liquidáiláisának még akadályai vannak. Wolff Károly azonban már szintéri régóta úgy viselkedik pántja miniszterével szemben, mintha a legélesebb politikai ellenfelek volnának. Fátyol borítja még mindig ezt a helyzetet, de tény az, hogy a politikai ellentétek kettejük között áthidalhatatlanok. És tény az is, hogy amikor Wolff Károly a kórházi ápolási dijak kérdésében bombákat röpit Vass József népjóléti miniszter felé, akkor tulajdonképen Wolff Károly, Gömbös Gyula és Eckhardt Tibor fajvédő vezére támadja Vass Józsfet, aki viszont gróf Bethlen István felfrissülő pártjához j fog minden bizonnyal csatlakozni. Harc lehet a városháza és a népjóléti minisztérium között az ápolási dijak körül, de Vass József miniszter személyét csak rosszindulattal lehet belevonni ebbe a küzdelembe, mert Vass József volt az a miniszter, aki eddig a legtöbb megértést tanusitotta a íövárossal szemben. amikor az állami tartozások folyósitásiáról tárgyalt és gyorsan cselekedett is ebben az ügyben. Különben is Vass miniszter erőteljesen megcáfolta Wolff Károlyiak azt a felelőtlen kijelentését, mintha iaiz állam meg akarná fosztani a fővárost a kórházaitól. Ellenkezőleg : mi még igén jól emlékszünk arra, hogy egy időben éppen Wolffék fenyegették meg a kormányt azzal, hogy a deficites fővárosi kórházakat az állam nyakába fogják sózni. Igenis ők voltak azok, . akik le akartak mondani az állam javára a kórházakról, azokról a kórházakról, amelyeket „a polgárság verejtékéből építettek és nagyszerűen berendeztek“ . . . De még a Biárczy és az előző raasimek idején ... VI.,RéTai-utca 18. KIS KOMÉDIA Telefonsz.: 14-22. I Minden este Rótt és Steinhardt felléptével „Három a kérő“ és „Der gelbe Rock“. Kezdete pontban 8 órakor. BorventósiUiber, Hsmethy Pénteken lesz a tanácsnokválasztás Milyenek az eshetőségek ? A tanácsnok választások megejtése most már egészen bizonyosan meg fog történni. A Wolíf-uiralom még egy alkalommal akarja hatalmát vagy kegyelmét gyakorolni a főváros tisztviselőivel szemben. S i- p ö c z Jenő polgármester ugyanis értesülésünk; szerint péntekre, október 19-ére hívja össze a tanácsnok-választó közgyűlést. Ezen a rendes közgyűlésen töltik be az üresedésben levő három tanácsnoki állást. Termé>- szetesen a korteskedés a legnagyobb mérteikben megindult és az a kilenc főtisztviselő, akiket a tanácsnoki állásra jelöltek, a legnagyobb erőkifejtéssel indul néki a küzdelemnek. A most betöltésre kerülő állások között van olyan, amely több mint egy esztendeje üresedésben van és több mint egy esztendeje folyik a taktikázás. Azt mondhatnánk, hogy éppen ideje már, hogy be legyenek töltve a tanácsnoki állások és mégis — bármilyen ellentétesnek lássék is ez az állitás — ildomtalanság önköltségük biztos tudatában választani, amikor egy esztendő előtt is megejthe t- ték volna a választást. A lehetőségek, az eshetőségek, ma teljesen kiszámíthatatlanok. Hiszen egy széteső pártnak utolsó élésmegnyilvánulásával állunk szemben. Olyan párt áll ma Wolff Károly vezérléte alatt, amelynek h á- rom negyedrésze vagy élig érkezett már, hogy uj politika szolgálatába szegődik, vagy menekülni szeretne a régi. k öt e 1 é k jármából. Hogy az ilyen széthúzó fogat miként fog felborulni, az a jövő péntek titka. Ha azonban szabad logikusan gondolkodni, akkor az a valószínű, hogy az első helyen jelöltek kerülnek ki a választásból győzedelmesen. mert ez a három férfiú: Borve ndégh Ferenc, Liber Endre és Néraethy Béla olyan kiváló tisztviselők, akiket az elkövetkezendő rezsim is bizonyára szívesen fogad. Ezt diktálja a logika akkor, amikor a Wolff-párt háromnegyedrésze ma már az uj rezsimnek szeretne dolgozni és az uj rezsim fejével igyekszik gondolkozni. Meglepetések azonban — mint ezt mindenki tudja — ennél a társaságnál soha sincsenek kizárva. Szabotál a közmunkatanács Amerikázás az építkezési engedélyekkel Mikszáth Kálmán állította föl valaha a tételt, hogy Magyarország (persze akkor még a Nagy-Ma_- gyarország) évi mérlegét az adja meg; hány vagon búza termett a Bácskában, hány hektó bort szüreteltek a Hegyalján és hány regényt Irt Jókai? Bját- ran hozzátehette volna azt is- hogy: és hány h á® épült ez esztendőben Budapesten? Fájdalom, a mérlegnek ez az utolsó része Te- leszky János épitkezés-beszüntetö szerencsétlen rendelete óta kétségbeejtóen passzív. Mintha most mégis mozdulni kezdene valami. Elkészült az építkezési törvény végrehajtási utasítása, megalakult aß uj LÁB és a magánvállalkozás is kezd életijeit adni magáról. Alig azonban, hogy egy kis mozgolódás észlelhető: oda áll kerékkötőnek az elaggott Közmunkatanács, amely egész sivár életé- bein mást sem tett, csak akadékoskodott. Az amit a Közmunkatanács most cselekszik, a legjobb akarattal sem nevezhető másnak, mint szabottálásnak. Most, amikor a főváros gazdasági életének megindítása legelső sorbart attól függ, hogy lesznek-e építkezések, vagy sem,- a Közmunkatanács hónapokig hagyja heverni az építési engedélyeket, ahelyett, hogy minden építkezést tárt karokkal fogadnának és minden telhető módon segítenének. Pedig most technikus ember áll a Közmunkatanács élén Z i e 1 in s z k y Szilárd személyében, aki szó v al olyan nagy súlyt szokott helyezni az építkezések megkezdésére. Mindennek dacára azonban az építkezési engedélyekre hónapokig kell várnia annak, aki dacolva a közhittel, amely rossz üzletnek tartja az építkezést, elszánják magukat arra, hogy építkezésbe fektetik a tőkéjüket. Amíg a Közmunkatanács ráadja fejét a döntésre, a merész vállalkozó százszor is meggondolja magát, hogy ne menjen-e vissza tőkéjével még egy kicsit szerencsét próbálni -3> tőzsdén. De nemcsak erről van szó, hanem arról is, hogy ezek a halogatások, vagy szabotálások a tönk szélére sodorhatják azokat akik az építkezésre már rászánták magukat. Hiszen ezek az emberek leszerződnek a vállalkozókkal, beszerzik az építőanyagot amikor a Közmunkatanácshoz benyújtják az építkezési engedélyre vonatkozó kérelmüket. Éppen úgy ki vannak tehát téve a mai galzdasági élet szeszéiyességérnek mint azok, akik a tőzsdén játszanak. Hónapokig küldetnek, hogy megkapják az építési engedélyt, amely nélkül nem kezdhetik el a munkát. Ha valaha, ma igazán megérett ez az intézmény a megszüntetésre. Évtizedek óta folyik a küzdelem ennek a kerékkötő szervnek az eleven életből való kikapcsolásáért. Most végre be kell látni, hogy ezt a szomorú játékot a közérdek veszélyeztetése nélkül nem lehet tovább (folytatni iOS&MéNySK, • • • Baransky Rubeljei. A Rubeleket megértjük, sőt megértjük Baransky városatya urat is, amikor a szerinte 30 40 éve ittlakó Rubeleknek magyar honosságot akar szerezni. Ezt a Baransky Gyulát meg- értjük, de nem tudjuk megmagyarázni, miért nem szállott síkra akköK amikor az ellenzék egész éjszaka küzdött egy tanácsi j-arvaslat ellen, amely soksok Rubelt, talán érdemesebb Rubeleket, mint a Baransky Rubeljei, fosztott meg jogaitól. Miért nem szállott síkra Baransky városatya ur akkor, amikor általános elvekért kellett küzdeni és miért exponálta magát csak akkor, amikor a saját klienseiről volt szó? Vagy talán ha nagyobb a jogok megszorítása, akkor több a kliens? Fátyol a cirkuszon. Wo iff Károly hosszú, nagyon hosszú töprengés után saját, egyéni .•közmegelégedésére'' elintézte a cirkusz-ügyet. Fátvolt borított a cirkuszra. Csilléry ártatlan és korrekt, mint a ma született bárány, amivel szemben viszont a bérletet a bizottság pompásan intézte el. (Közben a Szózat a Rubeles Baransky nyakába kanyarin- totta a vizes-lepedőt, mondván, hogy ö csábította el az egyébként ártatlan Gsüléryt.) A bizottság tényleg helyesen és becsületesen Ítélkezett, de ebben Csil- léry tudósnak igazán nem volt valami különösen nagy érdeme. A többségi pántban azonban azt hiszik. hogy ahol már semmi sem segít, ott még mindig van egy eszköz: a gorombaság. Végső elkeseredésükben odavágták tehát, hogy az egész cirkusz-ügy nem Csilléryék ügye. hanem ..belügyminiszteri demagógia“. Kénytelenek vagyunk azonban a fátyolt mcgl ebben teni egy kicsit, ha másért nem, mert mi is segíteni akarunk Baransky Gyulának vizes-lepedővel való betakarásában. A keresztény- pártban ugyanis, úgy látszik, divattá lett a zsidókkal suba alatt való együttműködés. Nemcsak a Rubel- ügyben voltak ugyanis zsidók, hanem a cirkusz-ügyben is. A Baransky, Friedrich. Csilléry. Haller Olympiája számára ugyanis ugyanaz a Grünfeld Zoltán takarmánykereskedő biztosított tizenöt milliót, aki ma is bérlője a Fővárosi Cirkusznak Ezekutáu csak az az egy kérdeznivalónk van, mondiuk P e t- rovácz Gyula úrtól: miért pont a Rubelek miatt akarta Baranskyt kitessékelni a pártból és miért nem a Grüníeld miatt? Egy csésze valóban aromás kávéitalt1 csakis Meinl-féle pörköltkávékeverékekböl készíthet. Minden Meinl-íizletben naponta friss minőségben kapható! VILÁGHÍRŰ guthann-féle elszakíthatatlan munkaruhák, libériák, szövetruhák. GUTHANN J. ÉS TÁRSA, RákÓCZi-Út 16.
