Fővárosi Hírlap, 1923 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1923-03-14 / 11. szám
Budapest, 1923 március 14. 5 == TŐZSDEI HIRíiflP ==------ ■ " ■ • • m — ■ ■ ■ A koszt-ankét után Szombaton délután tudvalevőleg: ankétot tartottak a kosztiizlet dolgában. atnely ankéten, mint az előrelátható is volt, a felszólaló urak közül úgyszólván valamennyien azt az álláspontot foghatták el, hogy a kosztiizlet erőszakos megrendszabályozása gazdasági téren sokkal nagyobb hátrányokkal járna, mint amennyi előnyt biztosítana holmi drákói rendszabály. A felszólalásokat a tőzsde tanácsa persze tudomásulvette és ezeknek a figyelembevételével fogna maid a pénzügyminiszter elé terjeszteni azokat a javaslatokat, amelyek a tanács véleménye szerint a kosztiizlet rendezése céljából szükségesnek mutatkoznak. Természetesen, a tanács javaslata iránt is éppen olyan érdeklődés mutatkozott a hétfői és keddi nap foiyarnán. mint amilyen lázas érdeklődés nyilvánult a szombati ankét eredménye iránt, de ha tárgyilagosak akarunk lenni, konstatálnunk kell. hogy a tagok túlnyomó része bizonyos meglepetéssel veszi tudomásul ezt a szokatlan érdeklődést. Nemcsak az ankét előtt, hanem az ankét után is amellett érvelt t. i., hogy erőszakos rendszabályokkal tényleg: rendkívül nehéz a kosztiizlet kérdését megoldani és hogy talán egészen felesleges is erről a témáról annyit írni és beszélni. Arról nem is szólva pl., hogy B é c s b e n és' Berlinben annak idején összehasoiilithatatla- nul jelentékenyebb volt a kosztüzletek száma mint nálunk, köztudomású, hogy Bécsiben és Berlinben is magától terelődött a kosztiizlet nyugodtabb mederbe, anélkül persze, hogy erről az üzletágról annyit Írtak és beszéltek volna, mint minálunk. A legfiatalabb gyakornokok is tudják, hogy januárban például két-három százalék között mozogtak a heti kamattételek és hogy a pénz csak akkor kezdett intenzivebb mértékben drágulni, amikor februárban, avagy a hausse-mozgalommal kapcsolatban nemcsak azok vásároltak papirost, akik rendelkeztek a papiros átvételéhez szükséges összegekkel, hanem olyanok is nagyobb angazsmánokba bocsátkoztak, akik legfeljebb a vásárolt értékpapírok értékének egyötödével rendelkeztek. Ez utóbbiak tehát kénytelenek voltak igen jelentős összegeket igénybevenni a piacon, hogy a papírokat, amelyeknek az árfolyama a Giró munkatorlódásával kapcsolatban elrendelt szünetek miatt lecsúszott, annak idején, ne kelljen veszteséggel realizálni, vagyis — átvehessék. A legutóbbi kasszanap eseményei is bizonyítják, hogy 7-ikén. szerdán is azért szökött fel egv nap alatt két százalékkal a pénz ára. mert azon a héten, amikor a szerdán kifizetésre várt ügyleteket kötötték, megint igen-igen sokan szerepeltek olyanok is vételekkel a piacon, akik már az üzletkötésük pillanatában tudták, hogy ha kifizetésre kerül a dolog, a kiegyenlítés csakis kosztpénz igénybevétele, utján válik lehetségessé. Már a hatodiki. keddi nap folyamán látták ugyan, hogy a pénz iránt élénk a kereslet és akkor hat százalékért is meg tudták volna kapni, vártak a- hetediki fizjetési napig, amikor azonban már csak úgy tudtak pénzhez jutni, hogy egymást túllicitálva jelen itikeztek azoknál a tőzsdetagoknál, akikről feltételezték, hogy pénzzel rendelkeznek. Magunk győződhettünk meg pl. arról, hogy egyes tőzsdetagok, akikhez pénzért fordultak, indignálódva kérdezték, hogy miért nem vették igénybe a pénzt az előző napon, amikor hat százalékért kínálták és miért keresik azt olyan lázasan csak a kassza napon, amikor már iréges-régeii rendezni kellett v ol m a az ügyeket. A megkérdezettek természetesen nem tudtak feleletet adni, mert hisz egyikük sem akarta bevallani, hogy a várakozás csupán spekulációból történt, amennyiben úgyszólván valamennyien arra számítottak. hogy kasszanapon olcsóbb lesz a pénz ... Persze tévedtek, a spekuláció nem bizonyult helyesnek. sőt éppen ezi a spekuláció okozta, hogy a kamattételek néhány negyedóra leforgása alatt intenziven emelkedtek, minélfogva megint hatalmas mértékben gyarapodott azoknak a száma, akik a kosztüzlet rendezését sürgették. Hát ami ezt a rendezést illeti, ez meglehetősen egyszerű és többek között azzal az előnnyel jár. hogy ha a rendezésnek azt a módját választják, amelyet alább ismertetünk, akkor nem is keill többé annyit írni és beszélni a koszt'izlotről. mint amennyit mostanában írnak és beszélnek. Azt a pénzt ugyanis, amelyet kosztba akarnak venni (mert nehéz lenne olyan rendszabályt hozni, hogy mindenki annyi papirt vásároljon, ameny- nyit át 'tud venni), a kasszanap előtt szerezzék meg a felek, amikor rendszeres pénzkínálat van a piacon. Számtalanszor tapasztalhattuk ugyanis, hogy a szerdal fizetési nap előtt, tehát a hétfői és keddi nap folyamán a pénzből meglehetősen sok az áru. amelyet az elővigyázatos cégek és spekulánsok meg is szereznek, még pedig sokkal előnyösebben, mint akik szerdára halasztják ez ügyletek rendezését. Tessék teháKbezt a példát követni, ha tényleg nem küszöbölhetők Id a kosztiizletek, és akkor nemcsak a kamattételek kilengései szűnnek meg, illetve a kosztüzlet terelődik nyugodfabb mederbe. hanem a Giró is ideiében tudja teljesíteni a fizetéseket, ami. úgy hisszük, szintén nem mellékes körülmény. Rácz Géza. „Aleglepetésszerü elugrás“ a Pliöbus-részvényeknél. Az értékpiac előtt nem ismeretlenek a a módozatok, amelyekkel Potemkin-áríolvamokat lehet a tőzsdei közvéleménybe beleszivattvuzni Az ügyesen kolportált híresztelések a tőzsde publikumát sokszor nagyobb fantáziára ingerük, mint akár a legzseniálisabb tranzakció, vagy a legsikerültebb üzleti mérleg. Az utóbbi két körülmény a Phöb us részvén ytársasálnál nem is szokott nagyobb emóciót kiváltani, de a vállalatról annál gyakrabban kerülnek kellemesen hangzó hirek forgalomba. Nemrégen azt terjesztették a Phöbusról. hogv a Kereskedelmi Bank megvette a vállalatot és az Izzóval fuzionáltad. A hirkovácsok a célt elérték: a részvények árfolyama jelentősen emelkedett. Kiderült azonban, hogy a Kereskedelmi Bank egyáltalán nem érdeklődik a Phöbus iránit. Már-már lemorzsolódni kezdett a Phöbus kurzusa, amikor az érdekeltek uj trükkel álltak elő. Suttogni kezdték, és ennek a sajtóban is nyoma támadt, hogy a Phöbusnál egv előkelő svájci bankház vállait érdekeltséget és valódi svájci frankokért tekintélyes számu Phöbus-részvé- nveket szerzett meg. Az árfolyam-doppingolásnak már ez az újabb módja is lohadni kezdett, akkor mintegy végszóra, megérkezett — a londoni sürgöny. ,amelv az egyik bankházhoz cimezve. arról szólt, hogy a Phöbuis-réisizvényeket egy angol pénzcsoport váltotta magához. Persze a távirat kézről-kézre járt és a „bizalmas“ hírről a tőzsde közönsége rögtöni értesült. Es sietett mindenki Phöbust vásárolni, hogy valahogy le ne késsen a lakmározásról. A legsikerültebb azonban, hogy ennek a kitünően rendezett ani- mirozásnak tulajdonképen Halász Lajos látta a hasznát. Értesülésünk szerint a múlt hét végén a Belvárosi Takaréktól, jóval a napiáron alól, 8000 darab Phöbust szerziett meg és a pakettet a múlt pénteki középáron azonnal tovább adta- Pénteken (9-én) egész délelőtt 8800 K körül mozgott a Phöbus. de 3 perccel fél 1 óra előtt Halász Lajos beállt a krec- libe és félegyre ezer koronával, 9800 K-ra verte föl a részvény árfolyamát, amely kurzus aztán a hivatalos jegyzésbe is belekerült. Ezt a lámpalázas aktust Halász 43. számu anámir-bulletinjében igy jelenti be: „A Phöbus-részvények a tőzsdei hét utolsó napján meglepetésszerűen elugrottak ...“ A jól végzett munka után Halász otthagyta a kréclit és a Phöbus újra visszacsúszott 8800-ra. De mit törődött vele a börze e félelmetes fenegyereke, hogy mások zsebéből percek alatt milliók röpültek ki. — neki magas közép- árfolyam kellett és azt megcsinálta; ö néhány perc alatt megkereste a 10—12 milliócskáját. Az elmondottakból pedig levonhatjuk a konzekvenciát: a valóban értékes papíroknak nincs szükségük sem trükkökre, sem doppingra, azoknak az árfolyamát a hausse minden mesterkéltség nélkül is magával ragadja. A Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület igazgatósága a f. é. március hó 28-ára egybehívott rendes közgyűlésnek javasolni fogja az alaptőkének 22,500 darab 6000 korona névértékű ui részvény kibocsátásával 80 millióról 375 millió koronára való fölemelését. Ugyanakkor kerül a régi 2000 koronás részvények névértéke iis megfelelően felülbélyegzésre. A régi részvényeseket 2:1 arányban a közgyűlés által megállapítandó áron elővételi iog fogja megilletni. A Kereskedelmi Bank mérlege és tőkeemelése. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank igazgatósága legutóbbi ülésén megállapította az 1922. üzletév mérlegét. mely a tavalyi 58 millió koronával szemben 143.545,060.83 korona tiszta nyereséggel zárult. A zárszámadás főbb adatai: Nyereség: kamatszámlán 277.4 millió korona; jelzálog- és községi kölcsöniiz- leten 2.8 millió korona; különféle jutalékokon, kon- zorciális- és értékpapírüzleteken és külföldi értékeken 227.8 millió korona. Kiadások: az alkalmazottak fizetése 209.8 millió koronára, mig a költségek és adók 160 millió koronára emedkedtek. A bank által kezelt idegen pénzek összege 5.9 milliárd koronára rúg és a címletek forgalma 626.4 millió korona voll Az igazigatóság az 1923 március 22-én délután 5 ó.rára egybehívott közgyűlésnek indítványozni fogja a tartalékalapoknak 27.4 millió koronával, az ingatlan- tartaléknak 5.8 millió koronával, a nyugdíjalapnak 16.1 millió koronával, továbbá a „Lánczy Leó-alap“- nak és a ,.Weiss Fülöp-alapitvány“-nak egyenként 3—3 millió koronával való javadalmazását. Az igazgatóság indítványozni fo£ja továbbá, hogy a lefolyt üfcletóv.re szóló osztalékot 400 koronában, vagyis 40 százalékban állapítsa meg. továbbá az intézet részvényeinek névéritékét a tartatókalapokból 1000 koronáról 2000 koronára emelje fel. Ezenkívül az ilymódon 400 millió koronát kitevő részvénytőkének 600 millió koronára való fölemelését fogja javasolni 100,000 darab 2000 korona névértékű ui részvény kibocsátása utján, valamennyi elővételi iog 2:1 arányában a részvényeseknek lévén biztosítandó. Az igaz- • gatóság kérni fogja, a közgyűlést, hogy a tőkeemelés • időpontjának és keresztülvitele módozatainak megállapítását őreá bízza. Kinevezések a Kereskedelmi Banknál. A Kereskedelmi Bank legutóbb megtartott ülésén Fellner Alfréd. Országh Arthur. Szalai Pál. Szászy György dr. és Wahrmann Ede cégjegyzők aligazgatókká, Weisz Mór fiókfőnök fiókigazgatóvá. Borowitz Arnold, Fejér Vilmos, Földessy Lajos. Mittermayer János. Podov- szky József dr.. Rajna Zsigmond. Szélba Richárd és Weisz Gyula főtisztviselők cégjegyzékké, Lázár Sándor. Rítok Lajos fiók-főnökökké, Ivápyi László dr. és Simontsits Elemér dr. titkárokká. Bátor Viktor dr. helyettes jogtanácsos jogtanácsossá neveztettek ki. A Földhitelbank rekordmérlege Pauper a Ferenc dr., a Földhitelbank alelnök-vezérigazgratóia külföldi útjáról vasárnap este hazaérkezett. Itt einktiiik meg. hogy elterjedt hirek szerint a bank tavalyi mérlege minden várakozást felülmúl és ennek megfelelően az osztalék legalább 2U0 K lesz. de tőzsdét körökben még magasabbra is taksálták. Az Ingatlanbank tranzakciója. Március 19-éti tartja meg a Magyar Általános Ingatlanbank rt. igazgatósága a közgyűlését. A terv szerint száz millió koronára emelik az alaptőkét. Munkatársunk kérdést intézett dr. Halom Dezső vezérigazgatóhoz a bank nagyszabású terveire vonatkozólag, aki a következőket mondotta el: — Tetemes tőkét igényel mindaz a terv, amit meg akarunk valósítani. A bank vállalatainál, téglagyárainál, cementgyárában, a Hungária-fiirdö telepén és egyéb ingatlanain építkezések és befektetések következnek. Nagy gondot fordítunk a szászhalom ba 11 á r i kitűnő, nagy téglagyárunk teljes, modern fölszerelésére. Ez a gyár közvetlenül a jugoszláviai határ közelében fekszik és előreláthatólag tekintélyes mennyiségű építőanyagot szállíthat. A H u n g á r i a-f ii r d ö kényelme érdekében jelentős munkálatokat viszünk keresztül. így szállodai építkezést is végrehajtunk. Különböző terveink vannak, amelyek az épitömünkát szolgálják. Ezek közül megemlítem azt a telepet, amelyet a Krisz- t i n a-k ö r u t on vettünk tervbe. Kétezer négyszögölnyi területen egy egész 1 a k ó- h áz t e 1 e p e t emelünk. Mindez külön is jelentősebb tökét igényel, azonban a terveket remélhetőleg mégis; keresztülvisszük. A tranzakcióra vonatkozólag különben az alábbi hivatalos közleményt adták ki: A Magyar Általános Ingatlanbank R.-T. március 19-re közgyűlést hiv egybe, azzal a javaslattal, hogy az alaptőke 100 millió koronára emeltessék, mert a bank vállalatainál, különösen téglagyárainál, cementgyáránál, a Hungária fürdőitelepén és egyéb építőiparainál és ingatlanain folyamatban levő építkezések és befektetések, valamint a különböző vállalatok üzeme tetemes tőkéket igényel. A javaslat szerint minden régi részvény után egy u j részvény elővételi joga ajánlandó fel a részvényeseknek. azonkívül minden régi öt részvény után kettő u j részvény ingyen és költségmentesen. Az ingyen részvényeket a bank a tartalékalap egy részének a:z alaptőkéhez ’'.aló csatolása alapján bocsátja ki. Az igazgatóság egyúttal javasolni fogja, hogy öt-öt darab 200 koronán, é. részvény 1000 kor. n. c. rész v é n y- nyé vonassák össze és kérelmezni fogja a tőzsdetanácsnál, hogy ezentúl 10 darab Ingatlanban k-r észvény 1 e g y ei n egy tőzsdei kötés. Az alaptőkeemelés teljes keresztülvitele után az ingatlanbank alaptőkéje és tartalékja k b. 1 milliárd koronára fognak emelkedni. A közgyűlés elé terjesztendő 1922. évi mérleg 22.133,630 korona nyereséget tüntet fel és ebből részvényenként 100 korona (tavaly 40 korona) os zifc a 1 é k fi z e t é s é t fogja javasolni. Mikor a vezérigazgató gátolva van a megjelenésben. Az O rszágos ba nk és takarékpénz- t á r r.-t. e hó 3-ára közgyűlést hivott egybe. Minthogy azonban Márkus Sándor, a bank óla ni tói a és vezérigazgatója másirányu elfoglaltsága miatt akadályozva volt a megjelenésben, a közgyűlés elmaradt. Értesülésünk szerint Nádas József, a bank- másik vezérigazgatója rövidesen elhagyja állását. PMNA KAUCSUfC SASOK ruganyos, tartós, elegáns. Csak Palma védjegyügyei valódi.
