Fővárosi Hírlap, 1923 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1923-02-28 / 9. szám

*■ 4 ti mégis Kell a konnfinylilztos... A belügyminiszter válasza a többségi pártnak Pénteken történt, hogy a nemzetgyűlés elnöke engedőimet adott S a 1 y Endre szociáldemokrata képviselőnek, hogy sürgős interpelláció keretében tudakolja meg a belügyminisztertől, hogy mi lesz a vízzel. A szocialista szónoknak jobbról- is, meg balról is élénken bólintgattak, mert a vízvezeték sztrájkját még Kurta P. András képviselő ur is meg­érzi. Rakovszky Iván beliigyminszter igen szelí­den, barátságosan felelt, ezúttal elmaradtak az el­lenzékkel szemben használni szokott apró tíiszurásai. Ígért vizet, persze már csak annyira, amennyire le­hetséges és hozzátette: kérem, én nem akaróm a főváros közönségét félre vese t n i. Saiy azonban kormánybiztos kiküldését is kérte a vízügyek teljhatalmú intézésére. Rakovs z k y azonban azt mondta: —- A vízmüvek élén európai nevű szakértő, Kájl i nger Mihály áll, akinél különb szakember nincs Magyarországon és igy kormánybiztosra nincs szükség. — Igen, de nincs hatásköre! — szólt közbe az interpelláló képviselő. Ez pénteken délután történt és szombaton estére Buzáth .János alpolgármestert a megrongált ká­posztásmegyeri vízmüvek helyreállítási munkájának vezetésére teljhatalmú megbízottá ne- vezteki abeliigyminiszter.' .Egyszóval: mégis kell a kormánybiztos Káposztásmegyerre, bár igazán nem tudnánk megmondani, hogy a belügyminiszter véleményét mi változtatta meg ilyen erősen alig vala­mivel több, mint huszonnégy óra alatt? Mindenesetre tény az, hogy a miniszter szerencsésen választott, amikor Buzáth János személyére esett a tekin­tete, mert ez az ia férfiú, aki okosan és keményen tud élni a rábízott hatalommal, amire pedig ezekben a napokban olyan igen nagy szükség van. De van még egy igen fontos ok arra, hogy a belügyminiszter választása megnyugvást keltsen Megnyugvást keltett, mert elégtételt szolgáltatott a többségi párt vezére és egyes tagjai állal súlyo­san megbántott Buzáth alpolgármesternek. Miszen csak egy hét előtt intéztek ellene vehemens támadá­sokat, mert nemcsak azt állították a tanács cg^ik részéről", amelynek vezérét benne látják-, hogy lel­kűkben nem tudtak hozzáidomulni a gyűlölet apos­tolaihoz, hanem csaknem azt, hogy a főváros la­kosságának kárára amerikáznak. íme a belügy­miniszternek más a véleménye Buzáth János köz­életi szerepléséről mint Wolff Kárólynak. Hiszünk benne, hogy működésével bebizonyítja, hogy Budapest lakosságának érdekeit sokkal inkább a szivén viseli, mint a politikai csoportokét. Szor­galma, okossága és szigora mellett azonban vigye harcba az őszinteséget i s, szakítson a tit­kolódzás módszerével és tegye lehetővé, hogy a sajtó komoly és megbízható tudósításokkal szolgálja ki a közönséget. Az az elzárkózás, amely a sajtóval szem­ben a kritikus napokban megnyilvánult és amelynek eredménye a F ö v átr o s: i Sajtótudósitók Szindikátusának ismert tiltakozása volt, nem szolgálja a lakosság érdekeit. Ez alkalommal nem sablon, ha azt üzenjük a kormánybiztos urnák, hogy: tiszta vizet kérünk a pohárba. Népkert vagy Stadion lesz a Vérmezőn A főváros igényt tart a tulajdonjogra — A Közmunkatanács a főváros mellé állott A Vérmezőnek a nevével is alig találkozik az ember mostanában. Igaz. hogy odaáti van Budán, de mégis bőven hallottunk róla akkor, amikor a fővá­ros és a katonai kincstár csatáztak a tulajdonjogért. Az utolsó hir, amelv kiszivárgott, az volt. hogy dr. Lendl Adolf professzor ide tervezi a természetrajzi múzeumot, amelyről hatalmas memorandumot irt és a kultuszkormánv megbízásából a tervrajzokat is el­készítette. A Fővárosi Hírlap annak ideién részletesen ismertette a Lendil-féle minden figyelmet megérdemlő propoziciót és meglehetős nyugalom­mal néztünk a Vérmező jövője 'elé, mert hittünk a jeles plánum megvalósulásában. Annál nagyobb meglepetés ma, hogy többé senki sem beszél dr. Lendl Adolf igen kitűnő tervéről, hanem egészen másként akarnak intézkedni a-Vérmező felől. Mégis uj stádiumba lépett a Vérmező ügye most,' amikor annak tulajdonjoga, illetve használatbavéte- 'ére ketten is jelentkeznek: a főváros és a honvé­delmi minisztérium. A főváros bőven megokolt kérést terjesztett a miniszterelnök elé a Vérmező tulajdon­lovának átengedése tárgyában. Ugyanakkor mozga­lom indult me« abban az irányban/hogy a Vérmezőt sporttelep (Stadion) céljára használják fel, s a hon­védelmi minisztériumban ebben az irányban már megbeszélések is folytak. Ezen az értekezleten jelen volt a főváros és a Közmunkatanács is, amely két hatóság a leghatározottabban tiltakozott a Stadion­nak a Vérmezőn való elhelyezése ellen és erre a célra az óbudai síkságot ajánlották. Időközben a mi­niszterelnökség a főváros kérését, amely a Vérmező­nek a főváros (tulajdonába való átengedését kéri, lé­kükké a Közmunkatanácshoz, amely a 1 e g t e 1 j e s e b b mértékben a főváros mellé állott éls annak kívánságát jogosulok Ítéli. Nem tudhatjuk, hogy a kormány előtti, • amely a legkomolyabban foglalkozik a Közmunkatanács meg­szüntetésének tervével, milyen súllyal- esik a latba cinnek a hatóságnak a véleménye; mégis érdekes a tartalma a Közmunkatanács memorandumának. Min­denekelőtt megállapítja, hogy a Vérmező ezídöszerint külön test a város­ban, amelv a sivárság, elmaradottság képét . mutatia öncél és élet nélkül. A jövő bizonytalansága volt az* oka annak, hogy a hatalmas tér körül semmiféle építkezés nem alakult ki. Azt mondja tehát a Közmunkatanács, hogy a városrendezés, a városfejlesztés, a közegészség és az esizjétika követelményei módfelett kívánatossá teszik, hogy a Vérmezőt immár emeljük ki eddigi állapotából és szervesen kapcsoljuk be abba a ren­deltetésbe, amelyet szolgálni hivatva van. Ezt a hi­vatást abban látja a Közmunkatanács, hogy lemondva a Vérmező parcellázásának és beépítésének tervéiről, a terület megfelelően parkiro atassé k, részbe u g y e p e s i 11 e s s é k. hogy a nagykö­zönségnek kényelmes sétahelyül és üdülőhelyül szol­gáljon. a gyepes részen pedig gyermekjátlszóhely legyen. Egy részét a. területnek kertészeti kiképzés­sel arra is alkalmassá kell tenni, hogy ott a szabad­ban gyülekezések, felvonulások, különféle ünnepségek is legyenek tarthatók. Egy-két épületet, elsősorban múzeumot is említ a Közmunkatanács memoran­duma, ami azt jelenti, hogy ha a kultuszminisztérium tényleg meg akarná csinálni a Lendl-féle természet- rajzi múzeumot, annak számára lehetne itt. helyet biztosítani. Kétségtelen, hogy a Vérmezőt megfelelő park­szerű rendezéssel. ki leh'eKlme emelni mai elszigetelt­ségéből. Be lehetne és be kellene kapcsolni a közvet­len környezetbe és az egész városképbe: a park utjai révén megszűnnék a környezet elszakitott/ága. üdítő élet váltaná, fel a mai sivár képet. Hogy a Vérmezőre a város,rendezés terén háruló ez a feladat meg is valósulhasson, ehhez mindenekelőtt az szükséges* hogy a Vérmező tulajdonjoga és használatát a város- rendezői feladatok ellátására hivatott hatóságnak, teliát a fővárosnak, engedjék át. PAVIU.OM-MASCOTTE Nagymező-utca 17. Telefon : 17—97 Ä SZENZÁCIÓS ATTRAKCIŐX MŰSORA! Kezdete pont fél 10 órakor. NiMZEfi ROYßi ORFEUM TeLJ­121-68 Vasárnap két előadás, délután I/24 és este i/2Spórakor l^árcs&is 1-től uj varieté- és szimgózi műsor S APOLLO-SZINPAD s H (a Helikonban) IV., Eskü-tér. Telefoh: I38—55. a H ■ HBBBBBBBHBSISSai.'aKUKICBHanBBSSIKBBBnEBBaBSnBBaB ■ " jó kliensek S MÓRICZ ZSIGMOND vigjátáka. » FÚJJA©, FUJim, PAJTIKÁD ” ■ Ernőd Tamás és Nádori Mihály zenés marionett-játéka. K E C $ IC i F É S 2 E K Szőke Szakáll tréfája. H _ A magánszámokat Szőllősi Rózsi, Kondor Ibolya, Posner Magda g Szollosi Piroska, Boross Géza és Eánóczi Dezső dr. adják elő SS Kezdete este 9 órakor. a«Bac!3BnBni9B!3H3ssssBEiEsia^giBBf:rfl!8sei a m a mm " l£I FIN Ás FIA pipereszappan a . a és illatszergyár r,-t., ■ . Budapest, VII., Dob-u. 13. Tel.: József 123-30. I a4 SZAPPANAI A LEGJOBBAK. I SELYEM s z*ö:v E T CSIPKE S Z A L A G Signer NŐI DIVAT F Ö Ü Z LET: IV., Koronaherceg-u. 10 FIÓKÜZLETEK : IV., CALVIN-TÉR MOSÓÁ R Ú NAGYÁRUHÁZA. VII., RÁKÓCZI-ÚT 32. D1VATUJD0H3ÁG0K II., FŐ UTCA 52. Mercur bérautoüzem Luxusautói bármikor bár­hová, úgy vidékre, mint külföld re bármikor rendelhetők. | Telefon: 48-21, 191-46. \ Bndapeat, VI., Gróf Zichy Jenő-utca 11. sz. Budapest, 1923 február 28. • • • Szabó Imre kormányfőtanácsos. Szabó Imre tisztifőügyész a héten kormányfőtanácsosi cimet kapta. Méltóságos ur lett ez a modorának előkelő­ségével, tudásának gazdagságával, vezető pozícióra való rátermettségével ékes, kiváló főtisztviselő, amihez mi őszinte melegséggel gratulálunk. Nem zár­kózhatunk el ,a jókívánságok' elöl, dajcára annak, hogy a „demokrácia korszakában“, amit annyit han­goztatnak, nem éppen tartjuk szerencsés dolognak a címekkel való tultengést. Szabó Imre esete azonban más. Nála az igaz érdemek megbecsülését, a fáradhatatlan és eredményes munka csekély ellen­szolgáltatását látjuk a kitüntetésben , és hisszük, hogy ez nemes ambícióinak további fejlődését hozza magával. Friedrich Tivadar ünneplése. Vasárnap ünnepelte meg dr. Friedrich Tivadar, a Pester Lloyd felelős szerkesztője és köztgiazdasági íömunkatársa kiválóan becses újságírói munkásságának negyven­esztendős jubileumát. Ünneplésére barátai vacsorát rendeztek, amely alkalommal megjelentek a közgaz­dasági és politikai élet legelőkelőbb képviselői. A fel­köszöntők egész áradatát kellett megköszönnie dr. Friedrich Tivadarnak, akit többek között Ka­tona Béla, Márkus Miksa, Vészi József, dr. Horváth Lipót és Gnatz Gusztáv üdvözöltek. Friedrich Tivadar a magyar újságírás legtiszíel- tebb, legmegbecsültebb egyéniségei között foglal helyet. Mint politikus és publicista indult, közben a gazdasági élet menetébe szólott bele nagy tudás­sal és hatalmas készséggel megírt cikkekben és ta­nulmányokban. Sokoldalúsága, tudása, irásmüvé- szete, páratlan judiciuma egyenesen predesztinálták a magyar újságírás egyik legelőkelőbb, legtisztel­tebb pozíciójára, a Pester Lloyd felelős szer­kesztői székébe. Általános tisztelet és megbecsülés környezik ma a kiváló jubilánst, akinek hire, neve messze túlszárnyal az újságírás szűk határain. A pénzügyi humor. A pénzügyi humor megcsilla- nását életünkben először a szerencsétlen Hegedűs Lórántnál láttuk; megnyilatkozni. De nem a csele­kedeteiben, hanem a szavaiban, elmés ötleteiben, az állam pénzügyei érdekében kifejtett agitációs mókái­ban. A városházán azonban az adóügyi humor vetette fel a fejét és *ez a humor a cselekedetekben Igyek­szik kiélni magát. Vagy mi lenne más az, ami most a vigalmi adó bizonyos fajtájánál mutatkozik. Mi vol­tunk azok, akik a vigalmi adó kiterjesztését követel­tük. Többek között rámutattunk arra, hogy egyes helyiségekben nemcsak zene szól, hanem színi elő­adásokat. kabarékat is tartanak; de miután belépti- dijat nem szednek, csak éppen az ételek és. italok árát emelik horribilis módon, nem vonják őket vi­galmi adó alá. A főváros, igen helyesen, rátétté a kezét ezekre a lokalilásokra és vigalmi adót szed ott is, ahol a vendéglőben vagy kávéházban zene ját­szik. Ez nagyon helyes, a zene is vigalom és nem változtat a helyzeten, ha a szemclyenkint való bo­nyolult adószedés helyett a forgalmi adót pótlékolják meg harmadfél percenttel. A humor azonban ott üt­közik ki. amikar ezt a vigalmi pótlékot nemcsak a vendégek, de a pincérek, cselédeik és egyéb alkal­mazottak forgalmi .adója után is be akarják szedni. Ez azt jelenti, hogy, Józsi pincér, szegény, aki zeneszó mellett trappol a kávéházban hajnali két óráig étellel, itallal megrakodva: vigalmi adót tartozik fizetni. És fizet János, a tiizilegény, meg Mancsa, a kézileány is. Fizetnek akkor is, ha bedugják n fülüket és nem akarják hallani a muzsikát. Mi leszünk az utolsók, akik ezért a csekélyke adótöbbletért szánni fogjuk a vendéglős és kávés urakat; de nem szeretjük a humort, amely adókivetésben nyilvánul meg. Hiszen ugyanezzel a joggal meg lehetne vigalmi adóztatni azt a szegény dijnokot is. aki véletlenül a fényes kávéház fölötti lakik és sovány kis vacsorája után legalább jól szeretne aludni, de nem tud a muzsika­szó miatt. Ezt az adóötletet ingyen és bérmentve bocsátjuk a tisztelt pénzügyi ügyosztály rendelkezé­sére. A lipcsei vásár látogatói, kik visszafelé a prágai vásárra mennek, mérsékelt vizűm- és 33 százalék vasúti kedvezményben részesülnek. Felvilágosítás: Tänzer. VII., Akácfa-utca 50. SZÓRAKOZÁS „Marinka a táncosnő" hete lesz a Fővárosi Op;- rettszinházhan e héten. Minden este az ni Gilbert- operetiíet adják a szombati bemutató kitűnő szerep­osztásában. Vasárnap délután a „Tatárjárását is­métlik. A bajadér 100-ik előadásán túl is változatlan ér­deklődés mellett minden nap szirurekcrül a Király- színházban, melynek műsorát e héten is Kálmán Imre kiváló operettje tölti be. Vasárnap délután János vitéz k*riil szilire 3 órakor mérsékelt kővárakkal.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents