Fővárosi Hírlap, 1923 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1923-02-14 / 7. szám

5 Budapest, 1923 február 14. A Vígszínház e hete is a ..Glória“ kivételes si­kerének jegyében fog lefolyni. Csütörtök és szombat este —‘ 7 órai kezdettel — „A kis cukrászda“ foly­tatja, fényes pályafutását. Ezen a két napon éjjeli elő­adásul az „Elefánt" .korit! színre. Vasárnap délután a ,.Tolvaj“-t adják. Ernőd Tamásnak, a kiváló poétának ..Csipke' eim alatt összegyűjtött; hálnom e gy föl vonás, osának: „A nő meg a csipke“, ,.A nő meg a királyfi“. „A nő meist az ördög“ bemutatója. Nádor Mihály kisérő zenéjével, szombaton, 17-én lesz a Belvárosi Szín­házban. Az irodalmi eseménynek ígérkező újdonság­ban Németh Juliska. Kökény Ilona, Ilosvav Rózsi, T. Oláh Böske, Vaszary Piroska, Uray. Mály, Gerő, Körmendy, Somiár és Raidány játsszák a vezető sze­repeket. Az előadásit! másnap, vasárnap este megis­métlik. A bemutató napjáig minden, este az állandóan előre eladott táblás házakat vonzó „Kékszakáll nvoil- cadik felesége“ kerül színre, amelyet azonkívül még vasárnap délután is játsszanak. 3 órakor, rendes esti helyárakkal. Péchv Erzsi. Vaálv Ilona. Z. Molnár. D’Arrigó, Szirmai Tamás, Rozsnyay Ilona, Raskó Baba, Dobo- rovits Márta' és Verebes játsszák a Blaha Lujza- Szinház nagysikerű újdonságának, a „Dédé“-nek fő­szerepeit. amelyet e héten minden ,nap megismételnek a Blaha. Lujza-Szinházban. A mulatságos és finom zenéiii operett minden eddigi előadását tábláé ház közönsége nézte végig, amely minden ének- és tánc­szám után zajosan ünnepelte a szereplőket Vasárnap délután ChriiStinée másik nagysikerű operettjét, a „Fi-fi“-t ismétlik. 3 órakor, mérsékelt hel.vánaikkal, Somlav Artur. Pécsi Blanka és Báthory Glza látsszák a főszerepeket Hevesi Sándor „A gyilkos álarc“ oimü darabjában, amelynek csütörtökön lesz a bemutatója az Andrág-y-uti Színházban. Az uj mű­sorban Nagy Endre szerepel még „A keck madár“ cimii élőképével. Zilahv Lajos „A szénapadlásban“ című paraszJttréfájával. ifjabb Békeffy István „Önkép­zőkör“ cimii tréfájával, amelyben Jankovich Magdik, a Magyar Színház tagja játssza a főszerepet, továbbá egy egész csomó magánszám. amelyekben a színház valamennyi művésze fellép. Ugyanezt a műsort játsz- szák pénteken, szombaton, vasárnap délután és este iS. Szőke Szakáll legnagyobb sikerű bohózatát, a „Gedankenleser"-t mutatja be a Viktória Szálón feb­ruári műsorában, Szőke Szakáll. Herczeg Jenő, Sze­nes Ernő, Mimi Schrammel, Sarkadi Vilmos, Anita Mulhsam é’s Kardoss László közreműködésével. Kö- váry Gyula énekes bohózattal és egy tréfával szere­pel az uj műsoron nagy sikerrel. Mindkét darab .női főszerepét Haraszti Miéi kreálja. A ,.Vonósnégyes“-^ a nagy érdeklődésre való tekintettel az igazigatóság még februárban is műsoron tartja. A Kamarában egész héten Napoleon leánya, a fő­szerepben Lia Mara és a kitűnő társadalmi dráma, a Medika. Előadások a nagy műsorra való tekintet­tel 4, 6, 8 és 10 órakor kezdődnek. VIKTORIA SZALON színházi esték Telefon : József í18-88 GEDANKENLESER • Szőke Szakáll nagysikerű bohózata e SÁRGA PONGYOLA Kőváry Gyula vigjátéka VONÓSNÉGYES Irta : Szőke Szakáll KÖNYVET VEZETEK Kőváry énekes bohózata Haraszti Mici, Mimi Schrammel. Anita Muthsam, Virág Rózsi, Szőke Szakáll, Kőváry Gyula, Herceg Jenő, Szenes Ernő, Aldori László, Sarkadi Vilmos, Kardos László, Eric, Férd, Síéin, Vecsei Sándor. Kezdete pont 10 ó kor. SELYEM SZÖVET CSIPKE SZALAG MOSÓÁRÚ DíVATÖJDOB-ÁG08 Sísner NŐI DIVAT NAGYÁRUHÁZA. F 0 Ö Z LET: lUfűronalierceg-u.lO FIÓKÜZLETEK : IV, CALVIN-TÉR VIL, RÄKGCZI-ÖT 32. II., FŐ UTCA 52. i AZ m-MUZEUN AUKCIÓI H XXH. 0 Enyedy Lukács és neje Zsótér Ilona uj hagyatéka, Brentano Cimaroli Lujza báróné M hagyatéka f^j és más magánbirtokból származó műtárgyak. Festmények, plasztikák, R arany-ezüst tárgyak és ékszerek, 0 tporcellánek és fajánszak, R gobelinek, szőnyegek és bútorok. Kiállítás: 1922 febr. 11—í4-ig d.e. 9-től d. u.5-ig Aukció: 1923 febr. 15-toI naponta d. u. 4-kor­Illusztrált katalógust és felvilágosítást ad az AUKCIÓVEZETŐSÉG Telefon : 120—14. Nagymező-utoa 8. sz = TŐ2SDE1 HIRüflP ............................................................................ • •-----------------—> — ^/ ouwai/JjijzzaJp Küzdelem a szénpiac szabadságáért A kis- és kozépipar a szénkormány- biztosság megszüntetését kívánja Az Országos Iparegyesület, mint a magyar kis- és középipar érdekképviselője, már esztendők óta szélmalomhareot folytat az Országos Szénbizot'tság, ez ellen a háborúból ittfelejtccrc intézmény ellen. A kis- és középipar, csalktugy, mint a legitim széiikereskedelem, úgy látják, hogy a szénkormánv- biztosság, mely kiváló szol gálák (.Lkat tett a háborúiban, ma már idejét múlta és akadályára van a szabad versenynek. Ez a kétségenkiviil helyesnek felismerhető fel­fogás mozgatja a,z érdekeltségét, mely mán a müflt évben kezdte el akcióját. Az akció eddig azonban vajmi kevés eredménnyel járt. Az Országos Ipar- egyesiilct e bálványdöntő akciójához az érdekkep- v is elekek közül csak az OMKE-t tudta fegyvertárául megnyerni. * A GyOSz, 'jóllehet számtalan alkalommal foglal­kozott a szénprobléma megoldásával, a szénkonmány- biziíosság további fenntartása irekintetébea táplált vé­leményét — véka alatt tartja. Bár az a véleményünk, hogy a GyOSz vezetőségének éppoly kevéssé rolkion- Sízenves a szénkorniánybiztosi intézmény, mint bárki másnak az országban. Legutóbb a kis- és középipairi gyárosok M a t- lekov its 'Sándor elnöklete alatt tartottak ülést't, amelyen a szénkormánybizltosság legsürgősebb eltör­lését követelték. Amint hallIjuk: az Országos Ipar­egyesület e tárgyban memorandumot készít, amelyet beterjeszt a kormánynak és amelynek tartalmát kü­lön is közölni fogja a tánsérdelkképviseletekkel. A kis- és középiparosok az Országos Szénbizott­ságban. ma csak felesleges, drágirtószerveí látnak, melynek további fenntartását, úgy a belső szénter­melés általános helyzete, mint az iníporkszolgálat széleskörű lehetőségei egyaránt feleslegessé teszik. Szerintük a Sízéndiktatura jelenlegi tevékenysége abban merül ki, hogy elosztószervezetként ül a szabad piac nya­kán és felesleges elosztói tevékenységét ma­gas költségekkel fizetteti meg. A piac eltörlendőnek tartja a szénkorniánybiztosi intézményt azért is, mivel a szénéi osztás mai rendjé­ben nem a bányák iterrnelése, hanem a szénkormány- biztosság rajonirozása a mértékadó. A szabad ver­seny csak az importált szénnél tud érvényesülni. És érvényesül is, mert a szénlkiereskedők napról-napra nyomják le az árakat. Jellemző az importszénpiac helyzetére, hogy az utóbbi hetekben a porosz szén ára 300 koronával olcsóbbodott 100 klg.-ként. Ellen­ben a szénkormánybizíosság miilklödése folytán a szénfogyasztók nem válogathatnak a belföldi szén- írermékekben, azzal a szénfajtával kell megelégedniük, melyet hivatalból kiutalnak nekik. Ez az állapot erő­sen közgazdaságellenes, mivel a gyenge kalóriaíar- talmu szenet feltáró bányáknak kedvez, melyek promplt túladnak termelésükön az OKÁB által hönap- ról-hónapra megállapított árakon. A kis- és középipar azért vette fel tehát a har­colt a háborús széndiktatuira jelzett csökevénye ellen, hogy ez az abszurd helyzet megszűnjék. Immár elég szén áll az ország szükséglete kielégítésének rendel­kezésére. Felesleges tehát a szénpiac szabad verse­nyének kialakulását továbbra is mesterségesen meg­akadályozni. Az érdekeltség bizonyosra veszi, hogy a szén- kormánybiztosság megszüntetése nemcsak a piaci helyzetet, de magát a széntermelést is előnyösen fogja befolyásolni. Egyrészt, mert a fogyasztás a belföldi szénteTmékeket kalóriatartalmuk és nem az OKÁB mérőléce szerint számítva fogja értékelni. A szénkormánybiztosság megszűnése, illddve' ,a szénpiaci szabadverseny feltámasztása legfeljebb egyik-másik kiváltságos szénbányára lesz kellemet- Len. amelyek a mostani rendben egészen indokolatlan termelési, főként azonban értékesítési előnyt élveznek. Bonyodalom tíz Commerz-részvény fiörül. Szá­razon mondjuk el a következő 'tőzsdei ügylet törté­netét, anélkül, hogy bármiféle konzekvenciát akar­nánk belőle1 levonni. Egyszerűen mint jogesetet tár­gyaljuk. így történt. Verő Arnold tőzsdebizományos a múlt hét elején 10 darab Commerz-részvényt vá­sárolt a tőzsdén a Kereskedelmi Bank tőzsdei intéző­jénél. A bank elfogadta a vételt és mint szokásos, megnevezte az ügynököt, aki a papírokat szállítani fogja. Ez az ügynök azonban közben fizetési zava­rokba jutott és a papírokat nem tudta Verőnek le­szállítani. Verő erre a részvényeket a banktól köve­telte. a bank azonban arra hivatkozással, hogy Verő a fölajánlott kezet elfogadta, arra az álláspontra he­lyezkedett. hogy részéről az ügylet elintézése befe­jezést nyert. De nem igy Verő. Szerinte a Commerz- r ész vény eket nem nyílt piacon árulják, •hanem a vá­sárolni akarók a banktól kénytelenek azt megvenni, ami azt jelenti, ha a bank által fölajánlott kezet nem fogadná cl, akkor a részvényeket sem tudja megsze­rezni. Vagyis, akik Commerz-részvénydket vesznek, azok a bank által bemondott kezet kényszerű­ségből tudomásul venni kénytelenek, anélkül, hogy­annak bonitását felülbírálhatnák. Az ügylet lebonyolí­tásáig tehát a bank felelős. Értesüléseink szerint az ügy a tőzsdetanács elé kerül, amelynek elvi döntése elé tőzsdei körökben érdeklődéssel tekintenek. Technikázlk a tőzsdetanács. A tőzsdei irányzat­ban beállott nagy lanyhaság talán nem egészen elfo­gulatlan, de azért kétségkívül sok igazságot tartal­mazó é!e.s kifakadásokat váltott ki a tőzsdetagok ré­széről a tőzsdetanács elften, amely, ugv mondják, el­szánt ellenségei a tőzsdének, jobban mondva a tőzsde uj generációjának. Csodákat beszélnek, hogy a régi, „’érdemes“ tőzsde-tanácsosok a tőzsde újabb 'szelleme és erkölcse miatti indokolt anírriozitásukból mire ké­pesek a tőzsdei intézmény ellen, melyei nem is is­mernek. illetve ma nem ismernek. A 20 év előtti tőzsde tényleg nem az, ami ma. pedig ők 20 év előtét ismerték meg, amikor az ismert hazardörök nem Georgiában, hanem zabban, még pedig papirzabban spekuláltak. Az értékpapírpiacot és az értékpapíro­kat csak annyiban ismerik,, hogy például Államvasut vételére adott megbízást az egyik •tőzsdetariácisos, men a vasúti tarifa emelése folytán 'bizonyosan fölmegy az árfolyama! Lehet, hogy ez nem egészen igaz, de hogy a tözsdeidő meghosszabbításával, a 'tőzsdenapok számának apasztásával bebizonyították, hogy vagy nem értenek a tőzsdéhez, vagy nagyon haragsza­nak rá. Veszélyben a Wörner-gyár tökeemelő közgyűlé­sének határozatai. Többi alkalommal foglalkoztunk a W ö r n e r-g é p g y á r közgyűlésének eseményeivel, amelyek a pénzügyi köröket még mindig élénken foglalkoztatják. Megírtuk azt is. hogy egy részvényes bejelentésére a .cégtanács utasította a késedelmes igazgatóságot, hogy a közgyűlési jegyzőkönyvei azonnal mutassa be. Az igazgatóság eleget is tett ennek a felhívásnak és beterjesztette a jegyzőköny­vet. Értesülésünk szerint a cégtanács visszaadta a Wörner igazgatóságának a bemutatott jegyzőkönyvet azzal az utasítással, hogy „a felemelt és a régi alap­tőke töljes összegének befizetését hiteles könyvkivo­nat és az egész alaptőke befizetését megállapító igazgatósági ü 1 é s i jegy­zőkönyv bemutatásával 30 nap alatt a törvényes következmények terhe mel­lett igazolja s ugyanezen idő alatt a visszaadott részvény He-t étjegyzéket a közgyűlési jegyzőkönyvet aláirt egyénekkel is Írassa alá“. A közgyűlési jegyzőkönyvet aláírták dr. Weisz Gyula és dr. Újlaki részvényeseken kívül, akik a részvények letéti jegyzékét is hitelesí­tették;, még dr. Kenéz Béla elnök, dr. Kindl o- v i t s Béla és Katona Béla .részvényesek. A tör­vényszék fölhívásához képest a liánom utóbb említett részvényesnek, alá kell írni a részvényletéti jegyzé­ket is. Minthogy azonban az illetők! a deponált rész­vényeket meg nem számlálták, jogászkörökben érdek­lődéssel várják: hajlandók lesznek-e aláírásukkal ta­núsítani annak a részvénymennyiségnek a letételét, amelyekről ők megszátnolással nem győződhettek meg. A bíróság által erre vonatkozólag megindítandó vizsgálat kétségtelenül meg fogja állapítani, hogy a W ö t n e r-g yár közgyűlésén az alapszabá’lyszerii- leg megállapított részvénymennyiség nem volt letéve és igy a közgyűlés nem volt határozatképes. Ez a megállapítás aztán természetesen a közgyűlés összes határozatainak a megdöntését fogja eredményezni. Krach? A szépen nekilendült és feltartóztathatat­lannak látszó tőzsdei nősz összeomlott, megszűnt, dugába dőlt. Megölte a pénzhiány, a drága kosztpénz és a tanácsi technikázás, vagy a Giro. A múlt héten kezdődött, váratlanul, átmenet nélkül s nagy pánikot keltett 20—40 százalékos áresésével, de a közönség, a jóhiszemű, kárvallott közönség félő óvatossággal tartózkodott tudomásul venni és megállapítani, hogy az a nagyarányú áresés, amely az árfolyamok oly jelentékeny lemorzsolódását eredményezte, az a bizo­nyos falra festett ördög, a krach, amelyet a nagy áremelkedések izzó lázában ed képzel telki, de nem óhajtottak. Feltámadt törpebaiik. A Józsefvárosban volt egy kis törpebiank. Pannon i a Bánk Részvény- társaság, amelv azonban már évek előtt beszün­tette üzleti működését. Ennek a banknak a részvé­nyeit most megszerezte Báthory, a Strassen és társa bankház volt diszponense, a bankot uj életre keltette, áthelyezte a Lipótvárosba. ■ Nádor-utca 17 szám alá. az alaptőkéi fölemeli 40 millió koronára és főleg börze-üzlet ékkel szándékozik foglalkozni. v

Next

/
Thumbnails
Contents