Fővárosi Hírlap, 1923 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1923-01-31 / 5. szám
4 91 Budapest, 1923 január 31. nem akart fizetni a külföldi hitelezőknek és a nép- gyülések egész során dörögte el, hogy ő bizony nem ad egy vörös kétkoronást sem a hitelezőknek, akik most ki akarnak rabolni bennünket. Hogy most szép illedelmesein mégis csak fizetni akar és Párisböl Londonba, Londonból Berlinbe utazgat, ezt még csak meg lehet érteni. Végre is népgyttlésen, a hordó tetején, sok mindent lehet mondani, amit nem is szokás készpénznek venni. De mégis csak különös, hogy nemcsak a párisi hitelezőkkel szemben juhiász- kodott meg a nagy férfiú, de a Dunagözhajózási Társaság partbérletémél is külpolitikai okokra hivatkozik. íme, külpolitika a városházán!' Hosszú kinos vergődés, az egyén és a köz súlyos szenvedései, árán eljutottunk odáig, hogy végre-vala- bára történni kell valaminek az építkezések terén. A ránk következő tavasznak nem szabad tétlenül elmúlnia, mert ha mégis ez történnék meg, akkor egyenes nt visz a katasztrófa irányában. A nagyközönséget is érdekli, hogy milyen előkészületek történnek aibban az irányban, miként és milyen mértékben lehet majd megkezdeni az építkezéseket? Ez ma a legnagyobb probléma és ennek a nagy problémának egyik legkiválóbb ismerőjét, Halom Dezső dr.-t, a Magyar Általános Ingatlanbank vezér- igazgatóját kérdezte meg a Fővárosi Hírlap. Az ő megállapítása az, hogy a helyzet a végletekig megfeszült. Nem lehet más megoldás, nincs más-kivezető ut, mint hogy az építkezés, amelyhez minden kellék megvtatn, meg fog indulni. Sajnos, nem lesz bérházépltés, ami szintén nem szünetelhet őrökké és ennek jelei máris igen élénken mutatkoznak az ingatlanpiacon, ahol általános a kereslet az épitési telkekre. Valami mindenesetre megmozdult és ez a megmozdulás Budapest jövendőjét hivatott szolgálni. Rendkívüli eseménynek tüntetik fel azt is. hogy sikerült megalakítani az Ötök tanácsát, amelyről azonban meg kell állapítani, hogy nemcsak a cica nem változott, de egyben a nyakán is ugyanaz maradt a szalag. Haller, Friedrich, Ernszt, C s i 11 é r y, Wolff, itt is, a politikában is, mint a kurzus utolsó mohikánjai szerepelnek. Nem csoda, hogy Haller István, a numerus clausus hírneves megalkotója megfujta a harci riadót, mert nagyon jól tudja, hogy ez ellen az ötös tanács elleni Budapest háromnegyedrésze fog össze, még ha Szigethy János, egykor gróf Apponyi Albert belső híve, mond is rájuk pohárköszöntőt. város építhet. Olyan magánember, aki az előzmények után bérházakat építene, aki a pénzét az építkezés ezer kockázatának, vagyonát a bérlők ezer szekatúrájának és a jövedelmezőségét hatósági rendszabályok ezer megállapításainak tenné ki, nem akad. — Nézetem szerint nem volna nehéz az építkezésnek életre keltése. Ehhez csak az erkölcsi bátorság kellene, hogy a tényeket objektív úgy nézzük, ahogy vannak, menten minden frázistól. Munkásházakat is lehetne építeni, mert a munkás jövedelme annyira emelkedett, hogy képes volna az uj építkezés által szükségessé váló magas lakbért megfizetni. Nem , fizetné könnyen1, mint ahogy nem fizeti könnyen a húst sem, az öltözködést, a villamosjegyet és a szórakozást sem. Mindenki drágaság alatt nyög, de nemcsak a munkás, hanemi minden társadalmi réteg. De mégis azt megfizetné. — Ha minden szentimentálizimiustól menten le kellene számolni azzal, hogy a lakás megszűnt ingyenes élvezet lenni, • • • A vigalmi adó határsértése a forgalmi adó ellen. A Fővárosi H i ír 1 a p számtalanszor felszólalt, hogy adóztassák meg azokat a mulatóhelyeket is. ahol nincs belépődíj, de éppen ezért a legtöbb ilyen helyen háromszorosan vagv tízszeresen is behajtják más formában azt. amit beléptidiiként elmulasztanak beszedni. A mi felszólalásainknak meg is volt az az eredménye, hogy a közgyűlés még áprilisban elhatározta a beléptidij nélküli szórakozóhelyek megadóztatását. A pénzügyminisztérium hosszú huzavonával háromnegyed ■ esztendős adómentességet juttatott ezeknek a mulatóhelyeknek, mert csak most jött létre megállapodás a kormány és a főváros között az. uj vigalmi adó kérdésében. Most már azonban február elsejéig haladéktalanul életibelép az adó. A pénzügyminisztériumot az állította nehéz probléma elé, hogy a vigalmi adó ui formája határsértést követett ed a forgalmi adó ellen. Most azután megoldották a dolgot olyanformán, hogy abból a feltevésből indultak ki. hogy ahol nincs belépőjegy. ott méig mindig lehet adót fizetni a belépőjegy után. így aztán, ahol csak zene van, sze- méilvenkémt két koronát, ahol lelőadás van: tizet, ahol táncprodukciók vannak: húszat, ahol pedig táncmulatságok vannak, vagyis ahol a közönség is táncol, ott ötven koronát keli lefizetni vigalmi adó cimén. Valószínű azonban, hogy ezeket az enyhe adótételeket még a múlt áprilisban állapították meg, mert ma már ezek igen alacsonyak. Szerintünk, még ha megsértették volna is a forgalmi adó szentségét, sokkal igazságosabb lett volna, ha az adót megfelelő progresszív kulcs alapján a fogyasztás után vetették volna ki. ;£s ezen talán lehet is változtatni. A kávésok és vendéglősök érdekében imitt-amott élénk siránkozás hangzik fel. amely egészen addig megy el. hogy embertelenség a szegény konífls-kocsistól két koronát szedni, ha véletlenül olyan kiskorcsmába vetődik be. ahol a vendégek gramofon mellett szórakoznak. Bevalljuk, nem sajnáljuk ezért a két koronáért a konfliskocsist sem, de igen kevésnek tartjuk a két koronát akkor, amikor valaki zenés kávéházban szórakozik, vagv előkelő cigány mellett vacsorázik. Es ha valahol hiba van. akkor megint a progresszivitás hiánya, amelytől a városháza urai úgy félnek, mint az ördög a tömjéntől. Mi nem mondjuk, hogy a konfliskocsis ne fizessen két korona adót a gramofonos spriccerért, de azt igenis kívánjuk, hogv aki a Hungáriában vacsorázik, az tízszer két koronát fizessen. Megmozdult az ingatlanpiac — kezdődik az építkezés A helyzet a végletekig megfeszült — Az építkezésnek az a része fog megindulni, amely a közinséget keyésbbé enyhíti — Nincs megoldva a lakáskérdés Egyébként a Fővárosi Hírlap munkatársa előtt Halom Dezső dr., a Magyar Általános Ingatlanbank vezérigazgatója ebben a kérdésben a következő érdekes nyilatkozatot tette: — Nagyon természetesnek találom, hogy a közfigyelem az ingatlanpiac és az építkezés felé fordul és hogy erről akarja tájékoztatni a közönséget Nincs is súlyosabb szükséglet melynek kielégítése oly nagy nehézségekkel és keserűséggel járna, mint a lakás és az iroda- helyiség. — Nézetem szerint a helyzet a végletekig megfeszült. Ma a verebek is csiripelik, hogy a fővárosi életnek rákfenéjét az emberek hajléktalanságát és lakásnyomorát semmiféle hivatallal, rendelettel, törvénnyel nem lehet meggyógyítani, hanem csak építkezéssel. A közönség, amely hajlékot keres, az építkezési vállalkozók, az építőanyag-kereskedők, az ingatlan- kereskedők, szóval mindenki, akinek az ügyhöz köze va/n, tettre készen áll és várja, hogy az ásók belecsap ód ja'tiak az uj épületek fundamentumaiba- Meg van minden előfeltétel. Még a pénz is meg van, ami a legnagyobb mértékben meglepő, mert oly abszolút szükségletnek bizonyult a lakáshelyiség-termelés, hogy pénz is rendelkezésre áll. Az érdekeltek meg is vannak győződve róla, hogy tavasszal az építkezés megindul. — Sajnos, az építkezésnek az a része fog megkezdődni, amely a közinséget legkevésbbé enyhül. Lesznek uj villák, uj irodák, uj raktárak. Ez is jobb a semminél. Legalább valamelyes helyiségek felszabadulnak és foglalkozást nyer az építőipar éis az azzal összefüggő 25—30 iparág. Nem lesz azonban bérházépítkezés, vagyis ami a legjobban szükséges, mert a kislakások körében az 1 és 2 szobás lakások terén mutatkozik a legnagyobb ínség. Nem lesz ilyen építkezés azért, mert sem az államnál, sem a városnál nem látom, azt a tettrekész elhatározást, amit tapasztalok a magánosoknál. Kis- és középlakásokat pedig mostanában csak az állam és a azért éppen úgy fizetni kellene, mint minden más szükséges kielégítéséért, ha az emberek mentalitása ebbe ,ai természetes irányba terelődnék, az építkezés — nézetem szerint — hatalmas lépésekkel jutna előre. Akkor meg is szűnnék szentségtörésnek látszani az, hogy lakbér fejében a meglévő házak tulajdonosai is a viszonyoknak megfelelő ellenértékét igényelnek. — Amig a lakók oltalmának jelszava alatt érzelgős frázisok dominálnak gazdasági megfontolások helyett, addig ezt el nem érhetjük. A viszonyok oly erővel kényszerítik a lakosságot lakások és helyiségek teremtésére, hogy nézetem szerint a mentalitásnak ez a változása küszöbön áll. — Még egy szót a piaiéról. — A nagyközönségnek az érzéke olyan, mint a seismograph, mely megérzi a földrengést, ha az Indiában történt is. A nagyközönség megérzi, hogy — akarva nem akarva — lesz építkezés, vagy rövidesen vágy néhány év múlva és azért az a feltűnő jelenség mutatkozik, hogy építési telkekre általános a kereslet. Nagyön sok emberrel volt dolgom, aki telket keres azért, hogy elöbb-utóbb építhessen. Most csak .az hiányzik, hogy hatóságaink bölcsessége a telekforgalom korlátozásával és nehezítésével csirájában fojtsa el ezt a fejlődő irányzatot. —. Innen magyarázhatók azok a különböző kertváros-, tisztviselő város- és hasonló tervek, melyek, mint a levegőben terjedő irányzathullámok fel-felbukkannak, megjárják az újságokat is és melyeknek csak az a hibája, hogy kellő gazdasági tájékozottság és pénzalap hi árnyával küzködnek. A gondolat, m^lycl testesitenek, a kor gazdasági szükséglétéiből fejlődött és meg fog valósulni, Hogy ai fel-fel- bukkanJó konkrét tervekből melyik ^ fog életképesnek bizonyulni, meg nem jósolhatom. Egyik-másik bizonyára testet fog ölteni. ■ KLEIN és FIA és illatszergyár ' Budapest, VII., Dob-u. 13. Tel.:József 123-30. * SZAPPANAI A LEGJOBBAK. Csak főorvost választanak. Szabó Sándor előkelő gesztussal véfgnehajiflorttt nyugdíj azáka után a tanács csak most irta ki a pályázatot a tiszti főorvosi állás betöltésére. Miután a többségi párt jelöltje V é g h ‘János helyettes tiszti főorvos, az ő megválasztása teljesen biztos. Ugyanakkor azonban megint megfeledkeztek a S a 11 a y Árpád halálával megüresedett tanácsnoki állásra való pályázat kiírásáról, dacára annak, hogy ez az állás előbb üresedett meg. mint a főorvosi szék. A Margitsziget lövőié. Hirek jelentek meg a héten arról, hogy a Közmunkatanácsban a főváros mai vezekőisélge mindent elkövet, hogy a Margitsziget bérletét valamikénem megsemmisittethesse. Állítólag ebben a kérdésben a Közmunkatanács legutóbbi ülésén is többen felszólaltak, de az ügyben döntés nem történt. A Közmunkatanács egyébként a szagét bérletéről ezeket mondia: —■ A Szent Margit-sziget bérleti szerződésének revíziója iránt tárgyalások vannak folyamatban, amelyeket főleg a közgazdasági viszonyok gyökeres megváltoztatása, így a pénz értékének devalválása, másrészt pedig a bérleti jogviszony eddigi tartama alatt mindkét szerződő fél részéröl a bérleti szerződés egyes rendelkezéseivel szemben felmerült különböző igények, illetőleg kívánságok rendezése és szabályozása tettek szükségessé, — A tárgyalások, amelyeket a bérlő társasággal megindítottunk, elsősorbán arra irányulnak, hogy' a jelenlegi évi 225.000 korona bérösszeg megfelelő mértékben, a sziget jövedelmezőségének figyelembe vételével felemeltessék, másfelől pedig, hogy a bérlő társaságot terhelő beruházások szerződésileg 10 millió koronában mgállapitott összege ugyancsak megfelelöleg emeltessék fel, vagy hogy a beruházás ne pénzértékben legyen ezentúl megállapítva, hanem tárgyiiag, illetőleg terjedelmileg hatáiroztassék meg tüzetesen és a beruházás tényleges foganatosítására kellő hatályú jogi biztositfékok vétessienek be a szerződésbe. PAVmÓN-NASCOTTE Nagymező-utca >7- Telefon • 17—97 A SZENZÁCIÓS attrakciók műsorai Kezdete pont fél 10 órakor. GÖRÖG ISTVÁN ÜVEOÁRUKEresKEDÉSE BUDAPEST, IV-, KOSSUTH LAJOS-U. 13. TELEFON: 6-66.
