Fővárosi Hírlap, 1923 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1923-12-21 / 50-52. szám
Budapest, 1923 december 21. íositva legyen. Ha például az aranyparitásnak felét vagy a bókepairitásnok háromnegyed részét viszontlátta a háztulajdonos, részben kárpótolva lesz a hosszú évek nélkülözéséért és a lakásügy egészséges alakullísia is kellő tápot nyer. Azok. akik ingat.arcokat az aranyérték töredékén vásároltak, kb. a tőkeérték tiz-husz százalékán, most tetemes nyereségre is fognak szert tenni, melyekkel eddigi veszteségeiket teljes mértékben kiegyenlíthetik. Mindent egybevéve a lakbérek kérdése, az átmenet -nehézségeitől eltekintve a közönségben nagyobb nyugtalanságot nem kell hogy kiváltson. Szertelen bérektől Budapesten tartani nem k'-li, de az ingatlantulajdonosoknak is megnyugvásul szolgálhat az. hegy szertelen nyereségek elmaradása dacára bizonyos komoly és stabilis bérjövedelemre van kilátásuk. Ez némi idő múltán további építkezést is lehetővé fog tenni. Sokat hallottunk arról, hogy a háztulajdonosok lakbéreket vesztettek ugyan, de vagyonuk állagában nyertek. Ez téves beállítás. Az ingatlanok értéke a békéhez képest nyereséget nem tüntet fel, sőt veszteséget, mert aranyban számítva az ingatlanok még nem érnek annyit, mint amennyibe kerültek. Azonban az egészséges lakbéralakulással a7 ingatlanok értékvesztesége lassanként kfaragódik és miután jelenleg az ingatlanok értéke még az aranyértékhez képest 20—40 százalék ‘között mozog. a jelenlegi állapothoz képest számottevő értékemelkedés áll küszöböm. Ez az emelkedés azonban még mindig nem annyi, hogy a lendületesebb nagyobb építkezést valószínűvé termi. Az uj házak lakbérei még mindig drágábbak, mint amennyire a régi házak emelkedni fognak. Ennek folytán az abszolút nyugvóponton még most sem vagyunk és a lakbérek kérdésében jövő karácsonyig még sok hullámzás fog történni. 5 hatalmi féltékenység apró megnyilatkozásai nagy viharokat kevertek föl. Megtörtént, hogy Budapest főváros polgármesterét első ízben az utcán eldobott szivarvégek ügyében szavazták le 1874 április 22-éi\ Thaisz főkapitány ugyanis rendeletet adott ki arról, hogy égő szivarveget nem szabad az utcán eldobni. Szentkirályi Mór szerint, ilyen rendeletet a főkapitánynak nem volt joga kiadni. Hiába védekezett Ka- mermayer Károly polgármester azzal, hogy az Ilyen csekélység miatt fölösleges szabályrendeletet kiadni, a választ nem vették tudomásul, azt napirendre tűzték: magyarán leszavazták a polgármestert. Egyéb baja nem is igen történt hosszú ideig. Q e r 1 ó c z y Károly volt a három Károly között a legtehetségesebb. Kétségkívül vezérlő elme volt. Sok maradandó alkotásával dicsekedhetünk még mi is — a hálátlan utókor. Qerlóczy harminc éven át volt tagjai a 'tanácsnak és negyedszázadon át ült az alpolgármesteri székben. Nem volt munkaköre a főváros mindjobban fejlődő adminisztrációjának, amelyben ne 'érezte volna jói magát ez a feltétlenül európai látókörű kiváló férfiú. Wildner Ödön írja róla: „Majd a kolerával, tífusszal viaskodik, majd itthon, külföldön kiállítást rendez; hol ott áll az árvíz ellen emelt gátakon, hol ott elnököl a katonaság és polgárság közti jó viszonyt tormás-virsli, sör és adomázás közt egyengető soro- zóebédeken.“ Ha országos ünnepségrendezés-, segélyakció-szervezés (Szeged, Torockó, Eperjes, Nagykároly katasztrófája), emlékére gyűjtés szüksége merül fel, ki vezethetné buzgóbban, fáradhatatlanabbal, a nehéz testet meghazudtoló mozgékonysággal, mint Qerlóczy. Tüzes magyar lelke ilyenkor oda is elragadja, amitől a csak „circumspectus“ visszahőköl; fr vállalja- Kossuth Lajos nagyszerű temetésének politikai ódiumát s befeketíti vele „gutgesinnt“ conduitlistáját, csakúgy, mint a Szabadságharc-szobor ügyében indított nagy- erélyü kezdésével. Ki hathatósabb szószólója a tanítók, képzőművészek, muzsikusok érdekeinek, ha fize- tésjavitás, epreskerti müvésztelep, megrendelések kellenek? Az egyéni érdekek meglátása és méltánylása ez, a közérdek mellett, s Gerlóczynak bizony sok ellensége szemére vetette, hogy miért nem hunyt könyörtelenül szemet a mások egyéni érdekeivel szemben. (Különösen a kisajátítást szenvedők esetében, akiket a későbbi kisajátiíómester: Harrer Ferenc szellemesen nevezett el „kisajátítást élvezőkének.) Ám - Qerlóczy azt az elvet vallotta, hogy „hagyjuk élni“ a polgártársé ha nem akar tulszemérmetlenül a város rovására élni, hisz magánérdekek nélkül mozog-e igazán a közérdek, melyről oly ékesen szoktak szavalni — a nem érdekeltek? * A Kamermayer, Qerlóczy, Kada triász sokáig uralkodott a városon, azonban mindig Qerlóczy utasítása szerint, mert ö volt hármuk között a legerősebb talentum. Ezen az alapon mindig ő volt a polgármesterjelölt, mig a közgyűlés kegye, amelyben azelőtt a budai intelligencia uralkodott, meg nem változott. Egyszerre azonban a VI.,- VII. és VIII. kerületek szup- remaciója következett el. Radocza, Tenczer, Morzsányi, Ehrlich, Rémi, Hűvös mint uj planéták kerültek a főváros finnamentumára. Erőpróbájuk akkor dőlt el, mikor Kamermayer meghalt. A régi párt, a budaiak és a IV. kerületiek Gerlóczyt akarták a polgármesteri székbe emelni. Qerlóczy föltétlenül meg volt győződve biztos győzelméről. Nem is tett keresztbe szalmát sem megválasztatása érdekében. Ezzel szemben ellenfele, Márkus József, hatalmas erőfeszítéseket végzett. Gerlóczynak akkor Almády Géza volt a titkára, ö meséli, hogy odahaza zongorázott, amig a választás folyt. És zongoraszó mellett vette hírét bukásának is. Bukása után duzzogva félrevonult, nyugalomba ment. Es vele kihalt a három Károlyok dinasztája. A három Károly Akikről Budapest Jubileumán megfeledkeztek Azon a díszközgyűlésen, amelyet a három városszótöbbséggel. Régi budai családból származott, a egyesítésének ötvenedik: évfordulóján tartottak meg a budapesti városházán, a múlttal igen kurtán-furcsán végeztek. Nem beszélünk ezúttal a Gsill'éry-féle kirohanásról, amelynek fölelevenitóse épenséggel nem tenné szebbé a karácsonyi hangulatot; de rá kell mutatni Folkusházy Lajos alpolgármesternek eljárására is, akinek isment ékesszólása ellenére is igen szürke, száraz szavai voltak akkor, amikor a múlt nagy alakjait említette. Beszédének ez a passzusa külön is megérdemli a följegyeztetóst: — Lelkünk előtt -sorra elvonulnák az egyesítéskor! idők nagy alakjai. R á t h Károly főpolgármester, Kamermayer Károly polgármester, Qerlóczy Károly alpolgármester, akiknek netmes emlékeit szivünkbe zárva fogjuk megőrizni és elvonulnak előttünk az őket a nagy munkában követő kiváló főpolgármesterek és polgármesterek: Márkus József, Halmos János, F ü 1 e p p Kálmán, H e 11 a i Ferenc, utánuk az alkotásokban gazdag B á r c z y István és Bődy Tivadar, akik a felvirágoztatás munkájában nagy érdemeket szereztek. Valljuk be, ez bizony soványka megemlékezés, vérszegény méltatása azoknak, akik nagyot alkottak. Valamennyien megérdemelték volna, hogy hálás szívvel hajtott volna lobogót előttük a sivár jelen Márkus József, Bárczy, Bődy még a tegnapéi. Nincs Budapesten ember, aki szeretettel ne emlékeznek reájuk. De illik a jubileumi napokban egy kicsit elbeszélgetni a három K á r o i y-rói.- ' ' - ' • • • * Az egyesitett Budapest legelső idejéből származik ez a név: a három Károly. Egyszerre három Károly állott ugyanis Budapest élén: Ráth Károly főpolgármester, Kamer-mayeir Károly polgármester és Qerlóczy Károly első alpolgármester. Bárczy István a főváros negyvenéves jubileumán igy jellemezte a három Károlyt: — Lehetetlen megilletődés nélkül visszagondolni azokra a derék férfiakra, akik a nagy (munkának a Legnehezebb részét, a kezdet munkáját, a berendezkedés és szervezés munkáját vették vállaikra. És itt a sneldig, eszes, agilis és tekintélyt tartó főpolgármester: Ráth Károly mellett elsősorban a másik két Károlyról kell megemlékeznem. Az egyik az egyesített főváros első polgármestere: Kamermayer Károly volt, a klasszikus jellemű, aranyszívű, pusztán patricius mintaképe, — másik Qerlóczy Károly a világos fejű, tiszta gondolkodása, előrelátó, energikus, finom Ízlésű, európai szabású alpolgármester. Kell-e ennél a nehány pregnáns jelzőnél szebb, kifejezőbb és tisztább jellemzés? A három Károly -nagy munkát végzett és hogy a munkából ki milyen részt vett ki, azt igen beszédesen mondotta meg a fentiekben Bárczy István. Több mint két évtizeden át állottak a főváros élén és igy volt idejük az alkotáshoz, volt módjukban a világváros megalapozásához. * Ráth Károlyt Házmán Ferenccel szemben választották meg főpolgármesternek és pedig negyven szabadsagharcban élénk szerepe vat, ö szervezte meg a pesti huszár-őrséget, majd jogot végzett, ügyvéd, képviselő cs végül biró lett. Főpolgármesteri beköszöntőjét jó lenne még ma is figyelembe venni: — Oda kell irányozni működésünket, — mondotta — hogy minden pártszenvedély, minden parti- kularizmus, minden kicsinyes rivalitás megszüntettes- sék, hogy egy test, egy lélekké váljunk politikailag és társadalmilag. Ráth Károly mindenkor igen nagy tiszteletnek örvendett. Igazi tekintély volt, aki azonban szeretettel tudott bánni mindenkivel, akivel dolga akadt. Kiegyenlítő lélek volt, akinek sikerült például a hadsereg és a polgárság között is békét teremteni olyan időkben, amikor a politikai viszonyok és az osztrák tisztek kihívó viselkedése révén ez a viszony igen súlyosan elfajult. Feledhetetlen jelenet volt, amikor 1891-ben fényes és bensőségteljes ünnepet rendezett a főváros, helyesebben Ráth Károly főpolgármester, a háziezred 150 éves jubileuma alkalmából. A régi főtisztviselőkben általában sokkal nagyobb volt a társadalmi érintkezéshez való készség. Kedvességükkel, jómodorukkal, magyaros mulató temperamentumukkal mindenkor kiváltak a főváros íőtisztviselői. Szin+e el sem lehetett képzelni például olyan magasrangu fővárosi tisztviselőt, aki ne lett volna pompásan „nó- tás“ ember. Ez alkalommal is, a háziezred jubileumán, a főváros urai olyan jó hangulatot 'tudtak kelteni., hogy a tiszt urak a vállukra kapták Ráth Károlyt, G e r 1 ó c z y Károlyt és úgy éljenezték őket hallatlan lelkesedés közepette. R á t ii Károly különben fölövészmester is volt és nagy szerepet játszott a Sasoknál is. Az itt viselt méltósága, hogy ő volt a: Fősas. Magyar Elek jegyzi fel, hogy a „sasnagy“, Sigray Pál egyszer a következő meghivót küldte szét Ráth Károly nevében: Rád fényes vacsora várakozik, óh Sas! Ám, hogy élvezhessed, kell jó gyomor és has. Talán azt kérdezed, ki légyen a gazda? Ha olvasni tudsz, e vers feje megmondja, Kár oly soká törni a fejedet rajta. A Fősas helyett a Sasnagy. Ráth Károlytól ered különben a szálló ige Is, amely igy hangzik: — A jó isten éltesse x y-t az emberi kor legvégső határáig. K a m erraayer Károly nevét mindenkorra megörökíti, hogy ő volt az egyesitett Budapestnek legelső polgármestere. Régi pesti patricius család gyermeke, aki egész életét Budapest felvirágoztatására fordította. Beiktatásakor a jó közigazgatás., a takarékosság, a népnevelés, a közegészségügy, az ipar- és kereskedelem nagy fontosságát hangoztatta. Cselekedett is eleget ezeknek érdekében. Szerették is minden oldalon. Mégis megesett vele egyszer, hogy csúnyán leszavazták a közgyűlésben. Ez akkor volt még, amikor egészen apró ügyek, a LLOYD BANK Fiókok: mm ■»» Alaptőke: V. Sas-utca 27. SeP IT 2 milliárd korona. VI. Andrdssu-ut 20. Hm I ■ Tartalékok: VII. Erasébet-körut 9/II. 15 milliárd korona. BUDAPEST V., NÁDOR-UTCA 9.
