Fővárosi Hírlap, 1923 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1923-12-21 / 50-52. szám
jfXJMBO&lUßMP Budapest, 1923 december 21. Az ötvenéves rendőrség múltja és jelene Kik voltak a legrégibb főkapitányok? — A rendőrség és köz- biztonság a Thaisz-korszakban — A fejlődés útja napjainkig Ötven esztendős megszületését ünnepelte december 15-én a fővárosi rendőrség: ötven éve múlt ezen a napon, hogy a félszázad előtti Pest, Buda és Óbuda, amelyeknek három választott városi főkapitánysága volt, — Pest város főkapitánya 1 h a i s z Elek, Buda város főkapitánya Kovács Károly, Óbuda mezőváros főkapitánya Lomniczy József — összeolvadt egységes fővárossá s 1873. december 15-én az egyesitett fővárosi rendőrség állai- mosittatott. A belügyminiszter ekkor budapesti rendőrfőkapitánnyá Th aisz Eleket nevezte ki, ő lett az első budapesti rendőrfőkapitány. Ötvenéves pályafutásán a budapesti rendőrség valóban európai nívóra emelkedett, ami annál jelentősebb, mert hiszen a külföldi fővárosok rendőrségeinek múltja évszázados. Az ötven esztendő első évei és az ötven esztendő előtti idők teljesen primitiv képet mutatnak. Az ősrégi főkapitányok Osviáth Pái, Bihairmegve volt csendbiztosa írja „Közbiztonságunk múltja és pandurkorom- emlékei“ cimü könyvében: „Budának már 1688-ban Preimer Farkas volt a főkapitánya, akit és utódját 1703-ig a kamarai-igazgatóság nevezte ki. Ezután választás utján az első főkapitány 1703-ban Neander-Beát Jláíios lett, aki előzőén császári élelmezési igazgató volt. Harminc forint évi fizetése volt s e<gy disznótoron halt- meg 1730-ban. Utána következtek P o s c h g a* 11 Antal. Petz Maximilián, Qothard János. Kágl József, Wittnesser Mihály, Pá s z t o r i János, majd 1839-ben Patisz Mihály.“ Ebben a korszakban magyarul alig tudtak ezek a főkapitányok, a törökök kiverése után ebben az időben a kipusztitott magyarság helyébe németek és rácok telepedtek. Ennek a kornak emlékét örökíti meg Rákosi Jenő Szántó cimü dalának e versszakai: Pest-Budáról sok nép kijár, Nyeloünket alig érti már. E városban a magyar szó Ritka, mint a fejér holló . . . A rendőrségnek a tolvaj cigányokkal és a verekedő rácokkal volt legtöbb baja. 1773-ban P a s c liga 11 Antal főkapitányt az akkori szocialista tüntetések alatt záptojásokkal dobálta meg a csőcselék ... 1722-ben 156 forint lett a főkapitány fizetése, ezenkívül kapott egv hízott sertést és két akó sört. 1773-ban ötszáz forintra emelkedett az évi fizetés, de ebből a főkapitánynak fizetnie kellett az egész rendörszemélyze- tet. 1848-ban főkapitányok voltak két-hároim hónapos időközökben Szekrény essy Endre, Lom bay Imre, Horváth Károly, majd 1849- ben Tenczy Szilárd. Tenczit Hainau uralma alatt ismét Lombaiy Imre váltotta fel. E süni változások oka az volt, hogy a főkapitányok egymást k i in triká 1 t'á k. ami annál könnyebb volt, mert a besugás intézményes, csaknem törvényszerű szokás volt. 1851-ben Trottmann von Oestereck lett a főkapitány, aki Pest. Buda és Óbuda fölött is rendelkezett. Trottmannt Sterling idejében követte W o r a f k a, majd Thaisz Elek rövid ideig. Összetűzött Szentkirályi László polgármesterrel, felfüggesztették állásától, a per azonban felmentéssel végződött s 1865—1884-ig ismét Thaisz Elek a főkapitány. Pestváros polgári rendőrsége A budapesti álkmrendőrség államosítása az 1881-ik évben a XXI. t.-cikkel nyert ugyan végrehajtást, de egész sereg intézkedés mutatja, hogy az államosítás már 1873-ban megtörtént s a későbbi, 1881-iki törvénycikk csak megerősítés jellegével b i r t. Jóval a hetvenes évek előtt az úgynevezett d ara bont őrség tartotta fenn Pesten a rendet, majd az 3849-iki fegyverletétel után az osztrák császári hadtest rendőri osztálya, mi© a felszabadulás utlán megszerveződött a mai rendőrség alapja: Pest város polgári r e n d őr s é g e. Thaisz Elek főkapitáw uralmának első korszaka 1861—1872-ig tartott, majd 1873-ban ismét korlátlan ura lett ai már államosított rendőrségnek. A hetvenes években megindult a szervezési munka s kialakult a pestvárosi rendőrség képe. Az^ akkori Pest négy külvárosában külön-kii- lön kapitányi állásokat szerveztek. Az alkapitányok mellett működött egy tollnok, egv Írnok, öt-hat rendbiztos, két-három örvezető és egy rendőr-szolga. A központi főkapitányság hivatalában működött két hadnagy, a vásári és beszállásolási ügyek vezetője, két biztos és három ténbiztos, három tüzfelügyelő, akiknek egyike éjjeli szolgálatot tartott s éjszakánként figyelte a városháza tornyából, vajon nem ütött-e ki tűzve- s z e d e 1 e m. A városháza tornyából ugyanis kényelmesen belátható volt egész Pest... Rendőrbiztosok és darabantok A pestvárosi főkapitányság épülete a Hatvani-utcában (Kossuth Lajos-utca) volt. A rendőrség összes létszáma ekkor 147 rendőrbiztosból. 250 darabontból állott, minden ötszáz lakásra jutott egy rendőr. A népszámlálás adatai szerint ekkor Pest összes lakossága 201.911 lélek volt, Buda lakossága 54.577 ember. A közbiztonsági viszonyok ekkor n e m valami virágzó állapotban voltak, az ekkor inéig tulajdonképen önkormányzati rendőrség — amint e,z hiteles feljegyzésekből megállapítható . — „bűntettesekkel és a betörővilággal csak annyiban foglalkozott, hogy közös lelbujokba és köre sm á k b a járta k“. A rend fenntartása a rendbiztosokon kivi'tl a poroszló vagy darabon tő rsé’íf kezében volt. Ez a fegyveres csoport egv poroszló-hadnagyból, egv őrmesterből, öt tizedesből, kétszáz poroszlóból, tizenkét lovasireudörböl és tizenkét lovas- kerülőből állott. 1872-ben a két főváros, Buda és Pest egyesítése megtörténvén, kimondta, hogy „e területen a rendőrséget egységes szervezettel az állam „fővárosi rendőrség“ név alatt saját közegei által szervezi.*1 Ebben az időben, 1872-ben, Pest város főkapitánya Thaisz Elek volt. Budáé Kovács Károly. Óbudáé pedig Lomniczky József. A három főkapitány és a belügyminiszter, valamint a főváros között még közel egy esztendeig folytak a tárgyalások, amíg végre 1873 december 8-án a belügyminiszter szigorú leiratával felszólította a főváros törvényhatóságát, hogy sürgősen foganatosítsa az átadásit. 1873 december 15-én a rendőrség az* állam, illetve a belügyminiszter' közvetlen rendezése alá került. Ekkor a belügyminiszter Thaisz Eleket főkapitánnyá nevezte ki. A rendörbiztosok ekkor uj egyenruhát kaptak: kék mente, fekete zsinórzattal. fekete nemezkalap, fehér forgóval, karjukon a város színeit viselő szalag, gallérjuk ailatt ‘számjeles rézlemez. A darabontok egyenruhája szintén sötétkék volt, a suj- tás zsinórzata azonban a város színeit jelezte, sapkájuk pedig vörös volt, mint a maii hordár-sapka. A közbiztonság legzulottebb korszaka A Thais zrkorszaik ez idejéből okmányok és feljegyzések alig maradtak fenni, mert amikor a tisztogató munka és vizsgálatok megindultak, minden áruló okmányt és aktát megsém m i- s it ettek. A dairabantörség megszüntetésével a rendbiztosok létszámát felemelték s megalakult a rendőrkémek tekintélyes számú serege. Ezek feladata volt a pályaudvarok és hajóállomások megfigyelése bűntény esetén, E Thaisz- korszakban alakult meg: a besúgók intézménye is. A közbiztonság 1 e® zii 11 ö 11 e b b korszakát élte. Általában nagyobbarányu bűncselekmények ismeretlenek voltak a még kisvárosi Pesten, a bűncselekmények mindig kapcsolatosak voltak a teljesen züllött éjszakai élettel. A külső városrészeken, a mai K i r á l y-utca és L i p ó t-körut tájékán húzódtak meg a tivornya-helyek, bűn tanyák, zenés kávéházaik, tánchelyek, a belváros területén pedig a kártyabarlangokat rejtegető klávéházak. A legnevezetesebb lokalitások egyike volt a Király-utcai Berger Mái esi. A Hajós- téren volt a Horgony-terem, a mai Oporabáz helyén, zsibvásár közepén. Itt zajlottak le a hírhedt Debardeur-bálok, amelyeken a nők egyetlen ruházata az álarc volt. Orjíeum- szierii mulató volt a Király-utcában a „Blaue Kat z“, itt belépődíj mellett szerepelt az első állandó társulat Pesten. Zsúfolásig megtelt minden este több ízben járt ott a walesi herceg is magyar mágnások kiséretébenu A Lipót-körut helyén volt a Tü- köry-gát. körülötte hatalmas fatelepek. A város felé az Uj épület, Pest legnagyobb kaszárnyája határolta. A fatelepek pompás búvóhelyei voltak a kétes alakoknak. Télen-nyáron itt tanyáztak a híres betörők és zsebmetszök, íaraklások alatt rejtett barlangokban. Az akkori pesti íakereskedők tűrték mert viszont vigyáztak a. fára. Eza vidék a hetvenes években annyira veszedelmes volt, hogy a 1 r an spor t-házban (a mai N á d o r-k aszárnya) levő katonáknak csak csoportosan volt megengedve a faterén keresztül a közlekedés. A mai Vígszínház helyén a „N e u e Wel t“ cimü mulatóhely volt. Itt álarcban a legelőkelőbb társaság is megfordult s njem egyszer táncolt ott hajnalig maga Thaisz főkapitány is a hírhedt Luft Rézivei. Amikor lebontották s helyén a Vigsz,inház építkezései üolytak, a pincehelyiségben nagy számmal találtak emberi csontvázakat a kőműves- munkások... Ötven esztendő előtt ilyen volt a mai világvárosi színvonalon álló pesti rendőrség és pesti közbiztonság. A régi íöljegyzések megemlítik, hoigy Thaisz főkapitánynak bűne csak * az volt, hogy nem ütött szét eséllyel korrupt alárendeltjei között A fejlődés útja a mai napokig A Thaisz-korszak bukása után 1885 márciusáig Pékár y József lett; főkapitány, majd Török János s ekkor már kialakulóban volt a modern magyar rendőrség. A Bach-korszakpeli alakokat már eltávolították, egyrészük börtönbe jutott s amikor Jekkel fal ussy kormánybiztos átvette ideiglenesen a rendőrség vezetését, Török János főkapitány magyarul érző és képzett tisztviselői kart gyűjtött maga köré. Komoly jegászpályává vált a rendőrtisztviselöi állás S é 11 e y Sándor főkapitánysága idején, majd Rúd n a y Béla és később Boda Dezső vezetése alatt a budapesti rendőrség világvárosi nívóra emelkedett. A világháború förgetegében Sándor László vezetésével állta meg helyét, majd belekerüli: a rendőrség is a forradalom és vörös uralom igájába^ Az újjáépítés munkája Matty asovszky György, Nádosy Imre és M a r i n o v i c h Jenő főkapitánysága alatt ma rnlár befejeződött s a fővárosi rendőrség hatalmas, európai nívójú szervezete a számos megpróbáltatás után ma sok olyan eredménnyel dicsekedhetik, amelyet egész Európa rendőrsége elismer. Az egész főváros közönségének elismerése köszöntötte december ÍS-én a budapesti rendőrséget, amely hűséggel kitart őrhelyén, ötvenéves fejlődésének virágjában. (—y —f.)------------------------------------------Ck VERŐ ARNOLD ÉRTÉ KP A P/RKERESKEDO TELEÉON: 112-55. TŐZSDEI HÍVÓSZÁM: BUDAPEST. «4-34. V., NÁDOR-U 32. „OFA” HOLZINDUSTRIE AKTIENGESELLSCHAFT ZÜRICH. BUDAPEST, V.. ZOLTÁN-U. 16. fvúscoxc. ctcáttai eipxLSzZtíthcLtcit£cui* Gyárija: EGYESÜLT IZZÓLÁMPA ÉS VILLAMOSSÁGI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÚJPEST.
