Fővárosi Hírlap, 1923 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1923-11-21 / 46. szám
Budapest, 1923 november 21. 3 TŐZSDEI HÍRADÓ A Fővárosi Hírlap állandó melléklete Külön előfizetés nincs Kórképek Írja: Marclal „A szabadkereskedelem a jó emberek gazda-sági politikája, a védővámok a rossz emberek gazdasági politikája“. Ezt a merész, de minden izében találó szent igazságot Cobden állapította meg egyik parlamenti beszédében. Az elmúlt hét évtizedben a jó emberek gazdasági politikája volt az uralkodó princípium Angliában, sőt néhány évtizeden keresztül egész Európában, mignem újból felülkerekedett a rövid időre lekötözött őskaján, az örök emberi irigység, komiszság, kapzsiság és butaság, amelyek szörnyű nászából ismét világrajött a védővám, az elzárkózás, az állandó torzsalkodás, marakodás és végül a háború, a világot tönkretevő kataklizma. Most orgiáit üli mindenfelé a rosszaság, egy egész világ ölhetett kezekkel nézi, hogy egy hatvanmilliós nemzetet a nyomornak eleddig elképzelhetetlen mélységeibe, a kétszázmilliárd márkás cipónak a poklaiba döntsön a győzedelmes őrjöngés és hogy Európa- szertc egymás elől elzárkózó gazdaságii teriiletecs- kékxe, apró gazdasági szemétdombokra zsugorítson évszázadok alatt kifejlődött hatalmas gazdasági területegységeket piszlicsári államférfiacskák rövidlátása és sovinizmusa. Persze, hogy ilyen körülmények között Nagybritannia hiába várta gazdaságának a háborús letargiából való föléledését és azoknak a nemzetközi kapcsolatoknak a felnyuíJását, amelyeket szétszakított a világháború. Munkanélküli munkásainak hadserege nem akart kisebbedni és immár ötödik esztendeje, hogy állandóan messze a milliós létszámon felül van e gyászos hadsereg, amelyet nem tudott volna megszüntetni semmi egyéb, mint a jóságnak, a nagylelkűségnek és az okosságnak a gazdasági politikája: a szabadkereskedelemnek minél szélesebb terjedelemben való megvalósítása. És mivel ez nem történt meg, hanem ennek az ellenkezője, tehát most Anglia kormánya is rá akar 'térni a gonosz emberek gazdasági politikájára: a vámvédelemre, amellyel hét évtizeddel ezelőtt szakított. Ha a szándék megvalósul, úgy Cobden álmainak utolsó foszlánya is megsemmisül és reménytelen sötétség borul a világgazdaság tőié: az elejéről kell ismét kezdeni annak a sysiphusi kőnek a fölfelégör- getését, amelyet az emberiség legpompásabb elméi és legragyogóbb talentumai a múlt század közepéig már Európaszerte az ormok közeiéig juttattak. Ronda, utálatos, gonosz világ vár reánk, ha Angliában is győz a védővámok politikája. Szinte imádkozni és elibeharangozni kellene egész Európában minden becsületes embernek, mint a jégfelhő elibe, hogy Isten adja meg azt a csodálatos erőt Anglia íree-trade- istáinak, akik most belevetik magukat a választási agitációba, amire szükségük van a gonoszság politikájának a megbuktatására. * Csodálatos, hogy a legsúlyosabb gazdasági és politikai helyzetben milyen egyszerű eszközök állanak okos emberek rendelkezésére. A zsidókat: értsd a kereskedőket, gyárosokat, bankigazgatókat per Bausch und Bogen túszoknak kell kijelenteni, azután egy sürgönyt föladni az Alliance Israélite-nek, hogyha a „külföld“ meg akarja buktatni a betyáruiralmat, akkor mind egy szálig leöldösik a túszokul vett zsidókat. Egy züllött falurosszának az erkölcsi és értelmi nívóján álló koncepció, ámde van valami egészen szilárd alapja. És ez az a föltevés, sőt biztos hit, hogy az Alliance Israélite-nek akkora hatalma van a világon, hogy képes a „kiilföld“-et valamely cselekvésre kényszeríteni, vagy valamely cselekvésben megakadályozni. Képtelen, hihetetlen, minden eddigi történelmi méretet meghaladó hatalom! És bár e hatalom létezését állandóa* hangoztatják és miként a tervükből kiviláglik, abban föltétlenül hisznek is, bámulatrannéltő tmódon mégis ujjat akarnak húzni ily infemális hatalomal és a gazdaságilag pár hét alatt tönkretehető országot neki prédául odadobni egy kis uralom érdekében, ahtely után áhítoznak. A helyett, hogy habár csak szinleg is, jól bánnának a kezükügyébe eső zsidókkal, jobban, mint bárki más és ezen a réven megnyernék ama „rémitő világhatalmasság“ kegyeit az onszág érdekében, mondván: egye fene a zsidókat, szeressük őket hazánk boldogulása érdekében, e helyett még a haza létét is kockára teszik, csakhogy ne kelljen jóiknak lenniük. Semmi áron, iái földön elérhető legnagyobb boldogság: a haza üdve árán se hajlandók a jóságra, a rosszaságra ellenben még a legnagyobb veszedelmek árán, még az életük árán is. Van-e a legkisebb kétség aziránt, hogy ez nefn politika, hanem pathológia? Kettős premier a< szénpiacon. Úgy álltiak egymással szemközt, mint két ellenséges vár. A Mezei titkár dobogója körül. Elöl, szélesen mosolygó ábrá- zattail, Grossmann Adolf. Körötte morajló tömeg. Már megnyitás előtt zúgott: — Veszek Sajókondóit! Oldalt bizonytalanul érdeklődnek: — Mi az a Sajókondói? A beavatottak magyaráznak. Az exóta-piacon már régen forgalomba hozták, most hivatalosan is bevezetik. A borsodi szónmedence legjobb szénbányái közé tartozik. A modern technika minden vívmányával fölszerelve, külön ipar vasúttal, naponkint 30—35 vagont termel. A szén hőfoka, 3800—4000 kalória, fogyasztói közé tartoznak a vidék legnagyobb iparvállalatai és a Máv. is. A felvilágosítás hatott. Kórusban zúgták: — Megtartom 32.000-ért. És Grossmann Adolf alig győzte beírni a vétel-tételeket. Á másik oldalon Halász Lajos. Szemüvegén keresztül hunyorgatva,, néha átpislantott a konkurensre. Aztán ifölányesen legyintett. A móri szenet nem kell bemutatni. Először, mert mindenkinek kötelessége tudni, hogy Halász Lajos csak prima dolgot menedzsel és másodszor, mert a móri szén — tényleg jó. Szémkincsie kiaknázhatatlan, a bánva berendezése, felszerelése elsőrangú szakerők kiváló teljesítménye. részvényeiből pedig csak kevés cirkulál, mert a főrészvényesek. Winterék nem szívesen válnak meg tőlük. Halász Lajosit valósággal megostromolták : — Veszek móri szenet 55-é r t . . . 60-é r t . . . 65-é ,r t . . . Pillanatok alatt, maguk a vevők verték föl az árfolyamot, amely kurzus egész a párlatig, a lanyhuló tőzsde dacára is, erősen tartotta magáit, önkéntest jósok azt állítják, hogy a móri szén a százas határon rövidesen átveti magát. Így lesz-e? A jó istenen kívül csak Halász Lajos as tudója. Bizalom a Wanderben. A Wander r.-t., amely különféle csodaszereket hoz forgalomba, üzleti tevékenységét legnagyobb előszeretettel a börzeteremben bonyolítja le. Részvényeit nagy mennyiségben zúdítja a tőzsdére és hogy a közönség áruhiány miatt ne panaszkodhassál a napokban újra fölvizezte az alaptőkéjét. A gyors tempóban (megismételt tökeszapori- tás annál nagyobb megütközést keltett, mert üzleti kimutatás hiányában, a tőzsdén teljesen tájékozatlanok a vállalat prosperitásáról Ennek a bizalmatlanságnak a következménye, hogy a Wander-részvények kurzusa hétfőn 25 százalékkal, 42.000 koronáról 32.000 koronára csökkent. Ingyen részvényeket ad a Stephaneum. A Hephaneum nyomda és Könyvkiadó amely a Magyar Amerikai Bank érdekelüségé- lez tartozik, december 1-én alaptőkeemelő közgyü- éiSit tart. Értesüléseink szerint a vállalat 30 millióról 50 millióra szaporítja az alaptőkéjét és az összes, uj ibocsátásu részvényeket a régi részvényeseknek iánlja föl. Minden régi részvényre négy i j a t á 2000 K és két darab teljesen «mgyen részvényt fognak adni. A rendkívül tedvező tranzakció híre kiszivárgott a tőzsdére ahol i Stephameum-részvényeket igen élénken keresik. Corvin-film. A Cor v i n-f ilm részvény .zerdán a Mezei és Scheiber, valamint a Scheiber és Bauer bankcégek kalauzolásával bevonul a, hivatalos forgalomba. Az exóták piaiján hétfőn szerepeltek utoljára a részvények, álneveket fokozott érdeklődés kísér uj elhelyezkedésük területére: a hivatalos forgalomba. Szerdán vezetik be a Fővárosi Nyomdát. A Fővár o s i Nyomda részvényeit, amely vállalat tudvalévőiéig az Atlantica érdekkörébe tartozik, e hó 21-én, szerdán bevezetik a hivatalos forgalomba. A papír iránt nagy az érdeklődés, s valószínűleg 35—40 közt fogják jegyezni. A Fővárosi Nyomda elsöranguam felszerelt nyomdai műintézet, több amerikai szedőgéppel rendelkezik, amelyeknek értéke egységenként is nagyobb összeget képvisel, mint amennyi a vállalat jelenlegi alaptőkéje. A nyomdavállaláf uj székházát most épiti a Lovag-utcában. ! BUDAPEST, VI., ANDRASSY-ÚT 29. i TELEFON 99-27 és 190-65. Magy.KöztisztviselökésÁllamiAlkalmazottak Takarékpénztára R.-T. Budapest, VII,, Rákőczi-út Sürgönyeim: Cob- • ” denbank. Telefon: Tőzsdei megbízásokat elfogad j£Siáwi£ „PYRAMIS“ Magyar Földbirtokosok és Földbérlök Kereskedelmi Részvénytársasága BUDAPEST, Vl.y TERÉZ-K0RUT 26. Bank-, gabona-, liszt-, erőtakarmány-, műtrágya-, mezőgazd. gép- és műszaki osztály. DÉMÁN ÉS SOMLÓ ÉRTÉKPAPBRKERESKEDÖK Szabadság-tér 7 üzletház Telejon: 175-79 és 139-23 Hirszo’gálat a nap minden svakéban. Magyar-Amerikai Bank Rt. Fiókok: V., Szabadság-tér 17. szám (Tőzsdepalota).Telefon: 4-81,71-79. VI., Teréz-körút 47 (Nyugoti pályaudvar). VII., Rombach-utca 16. szám Budapest, IV., Semmelweis-u. 2. Telefon: 9-54. Affiliált fiók: Erzsébetfalvai Takarékpénztár és Kereskedelmi Részvény-Társaság, Erzsébetfalva Tanltóíbnnk és Kereskedelmi R.-T. Budapest, VIII., Baross-utca 59. Telelőn : J. 20-33 is J. 2-91. Foglalkozik érték- és gabonatőzsdei ügyletekkel. Elfogad kosztkamatra b leteket 100.000 K-tól legelőnyösebben. Vesz és elad tüzelő- és építőanyagokat, közvetít ház-, üzlet-, telek és birí kvételeket és eladásokat. DUNA LLOYD R.-T. Központi igazgatóság: V., Deák Ferenc- utca 14.1. em. Telefon: 79-69. Bankosztály: V.,Vigadó-tér 3. Tel.: 153-05 153-06,153-07. Mindennemű banküzletek, tőzsdei megbízások, vállalatok financirozása.