Fővárosi Hírlap, 1923 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1923-08-29 / 34. szám

3 Budapest, 1923 augusztus 29. Jénáét csinálok s városházán“ Miért van szüksége Budapestnek kormánybiztosra ? K kormánybiztos kinevezéséről elterjedt hírek Után érdemes- beszélni arról, hogy miért is van szüksége Budapestnek kormánybiz­tosra? Erre ,a kérdésre számtalanszor megfelel­tünk már ezeken a hasábokon, de egészen kétség­telen az is, hogy a kormánybiztos kinevezésére nenv- esak Budapest lakosságának, de magának a kormánynak is szüksége van. Bizo­nyítja ezt az, hogy Rakovszky Iván belügy­miniszter nem vette egyszerűen tudomásul azt a tényt, hogy az ellenzéki városatyák lemondtak man­dátumukról, hanem igenis sürgősen magához kére­tett több ellenzéki korifeust, akikkel igen hosszan és behatóan tárgyalt. Tudomásunk vian például arról, hogy a belügyminiszter a válság első pillanataiban kikérte G 1 ü c k s t h a 1 Samu véleményét, de még inkább kétségtelen az, hogy igen sűrűn érintkezik azokkal a városházi politikusokká!, akik Heinrich Ferenc nemzeti polgári pártjában foglalnak helyet. Az egyik ilyen városházi politikus előtt tette a bel­ügyminiszter a következő kijelentést: — A nemzetgyüléfs e 1 in a p o 1 á s a után mindenesetre több időm lesz arra, li o g y a főváros ügyével fog­lalkozzam. Első szabadidő me t arra fogom föl h a s z n á 1 n i, hogy ebbe n a kérdésben meghozzam a döntést és rendet csináljak a városházán. Kijelentette továbbá a belügyminiszter azt is, hogy a nemzetgyűlés elnapolása után még több ellenzéki városi politikussal is kí­ván beszélni és valószínűinek tartják azt, hogy ebben az esetben V á z s o n y i Vilmos és a demokraták, valamint a szociáldemokraták vélemé­nyét is meg fogja hallgatni és rendkívül gyor­san meghozza döntését. A kormánypárt körében úgy vélik, hogy mindez az akció Budapest kormánybiztosának kinevezésével van kapcsolatban. A kinevezés a kormány szempont­jai .szerint részben gazdasági, részben poli­tikai okokból szükséges. A kormány úgy látja, hogy a főváros gazdasági helyzete rendezésre szo­rul, hiszen a tavasszal elkészített nyers költségvetés már akkor kétmilliárdos hiányt mutatott és ma már ezt a hiányt legalább tíz milliárdra becsülik. Ugyan­akkor állandó uj adótervekkel, valamint a közüzemi szolgáltatások árának emelésével foglalkoznak a vá­rosházán, közben pedig .nem tudják kifizetni a tiszt­viselők pótlékait sem. Mindezek olyan színben tün­tetik föl a főváros gazdasági helyzetét, hogy a kor­mánynak sürgős beavatkozásra kell magát elszánnia. Emellett ismeretesek azok a politikai természeti! okok, igy elsősorban az ellen­zéknek a mandátumról való lemondása, amelyek ki­áltó szükségként mutatják a kormánybiztos kineve­zését. A kormánybiztos tehát az első őszi közgyű­lésen már valószínűleg meg fog jelenni, ott azonban nem lesz valami túlságosan ünnepélyes fogadtatása, mert hiszen Wolff Károly pártján tisztában lesznek azzal, hogy a törvényhatósági bizottság föloszlatására küldték ki. DR PAJOR SZANATÓRIUM Budapest, Vili., Vas-utca 17. szám Ideg-, belbetegek és üdülők gyógy­helye. Vizgyógyintézet. Diétás konyha. . ^ Sebészeti-, urolog- és orthopädiai osz- tályok. Külön szülészeti és nőosztály. Árak mérsékeltek. ABADIE valódi francia szivarka-papir ! ACZÉL PÁL ÉS TÁRSA i j banküzlete j I BUDAPEST, VI., ANDRASSY-ÜT 29. j j TELEFON 99-27 és 190-65. TŐZSDEI HÍRLAP s=---------------- ■ ■ • • •-------------------------------- ----------— Szanálási kis érlet a Papíriparnál. A várpalotai derék körorvos, amikor zimankós, csatakos időben, botos csizmáiban bandukolva, busz krajcár községi megtérítésért a zsupíedeles putrikban kereste föl sze- génysorsu betegeit: sejtette-e, hogy az unokája maj­dan számos iparvállalatnak mindenható vezérigazga­tója lesz? Betelt a vidéki orvosok küzdelmes sorsá­val és már Vilmos fiát sem a saját mesterségére ta­níttatta, Veszprémben papirkereskedő-inasnak adta, hogy valamikor jobb sorba jusson az apjánál. Vilmos kitanulta a papir-szakmát, aztán Pestre került, ahol eleinte ügynökösködött, később megalapította az Első magyar papíripar r.-t.-ot. A vállalat m gyermekbetegségek minden fajtáján keresztülment, de Herz Vilmos kitartással és erős akarattal leküzdötte a kezdő évek nehézségeit. Erdőkoszoruzta Felsö- magyarországon, ahol kéznél volt a papírgyártáshoz szükséges faanyag, egyik gyárat a másik utáni ala­pította, majd érdekeltséget vállalt a zágrábi és fiumei papírgyáraknál is. Kezében tartotta az egész magyar papirkereskedelmet és amikor teljesen elkészült al­kotásaival, akkor Henrik fiát maga mellé vette és mint aki jól végezte dolgát: elköltözött az élők sorá­ból. Nagy csapás volt ez vállalatára, mert Herz Henrik, aki a henbertizmus szabályai szerint atyja örökébe lépett és a vezérigazgatói székbe ült, távol­ról sem volt képes a Herz Vilmos halálával támadt iirt betölteni. Az előbb még virágzó vállalatot ezen­túl folyton uj és újabb financiális tranzakciókkal kel­lett alátámasztani. Évek során keresztül sorozatosan következtek az alaptőkeleszállitások, részvénylebé­lyegzések, tőkeszaporitások és minden egyéb ismert módjai a fináncialis életrekeltési itóisérleteknek. Es végül a legnagyobb csapás következett: a világren- gés szétdarabolta országunkat és az Első Magyar Papírgyár összes gyárai az elszakított területeken maradtak. A vállalat fuldokolva a nyakába szakadt idegen valutájú adósságoktól, eleinte tehetetlenül ver­gődött, később Herz Henrik szanálási kísérleteket in­dított meg. Hónapokig külföldön tartózkodott: tár­gyalt Párisban, ahol fiók-elárusitótelepet is létesített, ma-jd Svájcban, Londonban próbálkozott, de sikereket sehol sem tudott elérni, sőt külföldi kirándulásai ren­geteg összegeket, magyar koronákban számos milliót emésztettek föl. Közben a vállalat telepét Nagyszla- bosrá helyezték át és a budapesti központi iroda sze­mélyzetét nagyrészben szélnek eresztették. A végte­len kísérletezések után Herz Henrik csak évek múlva jutott arra a helyes gondolatra, hogy a szomszédban is. megpróbálkozzék. Prágába ment és mint a Papír­ipar hivatalosan közzé is tette, ott sikerült a cseh hitelezőkkel egyezséget kötni. Hogy aztán ez a tranzakció uj életet önt-e a halálraszánt vállalatba': az a jövő titka. A vállalat részvényeivel szemben a tőzsde közönsége egyelőre várakozó álláspontra he­lyezkedett. Zala Lajos. A kormányzó Z a 1 a Lajost, a Földhitelbank ügyvezető igazgatóját kormányföta- nácsossá nevezte ki. Érdemes mult, a munka jutalma zása ez a kitüntetés, amely olyan férfiúnak jutott osztályrészül, akinek közgazdasági téren kifejteti eredményes tevékenysége az országnak, a köznek íeliilbecsülhetetlen hasznára vált. Pályafutását a Magyar Jelzáloghitelbankuál kezdte, ahol cégvezető,- titkári rangig vitte és ebből a pozíciójából megala­pításakor igazgatói ranggal a Földhitelbankhoz ke­rült, amely intézetnek széditő arányokban történt kifejlesztése körül Pauper a Ferenc dr. vezér- igazgatón kívül, neki van a legnagyobb része. Derék, eredményes munkával befutott fényes karrier, amely megérdemelte a legmagasabb helyről feléje nyújtott babért. Megalakul a Magyar-Francia Bank. A M a­g y a r-A m er i k a i Bank francia érdekeltsége, a bank igazgatóságával egyetértésben u j e g y- milliárdos pénzintézetet alakit Ma- g y a r-F rancla Bank címén, melyre azok a tranzakciók késztetik az alapítókat, melynél ,a fran­cia érdekközösség erősebb kidomboritása válik szük­ségessé. A bank megalakulása szeptember közepén történik meg, Az egymilliárdos alaptőke többségét a Magyar-Amerikai Bank jegyzi le s a részvények is e bank tárcájában maradnak, úgy hogy minden Ma­gyar-Amerikai Bank részvényes egyben a Francia- Magyar Bank részvényese is lesz. Az alaptőke 40.000 drb. 25.000 koronás címletre oszlik s már ed­dig is többszörösen túljegyezték. Az uj pénzintézet Budapesten a Magyar-Amerikai Bank berlini terén épülő székházában nyer elhelyezést. Párisban — mint előző számunkban megírtuk — a Rue Seriben bérelt helyiséget. A Lloyd Bank újra tökét emel. A néhány év előtt alakult Lloyd Bank. teljesen kiépített üz­leti szervezetével, széleskörű nemzeti kapcsolatai­val. valamint szétágazó ipari érdekeltségeivel és élén a kiváló vezetőkkel: dr. Mándy István, dr. D r é h r Imre és dr. Salusinszky Gyula igazgatókkal, ma már igen számottevő közgazdasági intézményeink közé tartozik. A mindegyre fokozódó üzleti tevékenység azonban az intézet iránt támasz­tott pénzigényeket is folyton növeli és bár csak né­hány hét előtt emelte föl egyrnilliárdra az alaptőkét, a Fővárosi Hírlap úgy értesül, hogy a banknál újabb tökeszaporitás áll küszöbön. A tranz­akció keresztülviteléről az igazgatóság most folytat megbeszéléseket. A tőkefelemelő köz- g yü 1 és, s z eptembe r elején lesz.’ ame­lyen az alaptőkét előreláthatólag két milliárdra fog­ják fölemelni. A Lloyd Bank ismert szolid üzleti el­vei szerint a részvénykibocsátási föltételek ezúttal is igen kedvezőek lesznek, amit a tőzsde közönsége máris avval honorál, hogy az intézet részvényeit folyton emelkedő árfolyam mellett is nagy előszere­tettel vásárolja. Serényen épül a Corvin-áruház. Mátyás király világhíres Corvináiból Magyarországon, sajnos, csak alig néhány példánnyal rendelkezünk, de annál in­kább elszaporodtak a Corvin névre keresztelt vál­lalatok és azoknak részvényei, amelyek mind a tőzs­dére törekszenek. Bizony, legalább is kétséges, hogy ez a sok Corvin-vállalat megér-e annyit, mint csak egyetlen-egy példány az eredeti Corvinákból. Kivé­telt egyedül talán a Kasselik-telken most épülő Cor­vin-áruház képez, amely a Hitelbank és Van der Tok hollandi bankár közös alapítása. Az építkezés serényen folyik, már kétemeletnvi ma­gasságban dolgoznak és mire jövő év őszéig az öt emeletes palotát tető alá hozzák, körülbelül két millió hollandi forintot fognak rá elkölteni. Mint­hogy a Hitelbanknak az ipar minden szakmájában van érdekeltsége, az áruház csakis a Hitelbank ér­dekeltségéhez tartozó vállalatok gyártmányait fogja árusítani. Papírok a magánforgalomban. A keddi magán- forgalomban az exoták piacán az alábbi árfolyamok alakultak ki: Magyar-amerikai bank 70.000—75.000, Bu­dapesti bank 16.250—17.250, Délkelet, bizt. 35.000— 38.000, Demecisefi 28.000—30.000, Kéve 3700—4100, Újpesti beton 6000—6600, Star-film 35.000, Báníalvai Kőszén 12.000—14.000, Nógrádi szén 16.000—20.000, Bródi vaggon 60.000—62.000, Mezőgazd. Hitel 20.000—­24.000, Sajókondói 28.000—32.000, Corvin-gép 11.000— 14.000, Concordia szén 24.000—27.000, Colden bank 3000—3400 Caloria 6000—6400. Borszékv kerámia 10.000—12.000, Unió biztosító 22.000—24.000. Hun­gária kalap 21.000—25.000, Ingéfa 30.000—34.000, Karancsberényi 17.000—19.000, Hollandi izzó 6000— 6400, Móri szén 36.000—40.000. Chemie vegyipar 16.000, A Vulkán gépgyár részvényeiből egy kisebb mennyiséget a Murik és Davidsohn bankcég helyez el a magánforgalomban. A S a 1 g ó bor épúgy eltűnt a magánforgalomból, mint a M i r a keseriiviz és a hírhedt Finom bőr. Nagy erőlködés folyik az Ö b u d a-U 5 1 a k i rész­vények elhelyezése körül is, de minden ered­mény nélkül. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Weiss Fiilöp elnök vezetésével megtartott rendkívüli köz­gyűlése elhatározta a bank alaptőkéjének 600 millió koronáról 800 millió koronára való felemelését, mi­végből 100.000 darab uj részvény kerül kibocsátásra, amely már az 1923. iizletév eredményében is része­sedik. A bank az összes uj részvényeket a részvé­nyeseknek ajánlja fel átvételre olykép, hogy 3 régi részvény birtoka jogosít 1 uj részvény átvételére. Az átvételi jog augusztus hó 28-tól szeptember hó 6-ig bezárólag gyakorolható a bank központi érték- papirpénztáránál, csakis a külön e célra délután fél 4-től fél 7-ig működő pénztárnál. A kibocsátási ár 180.000 korona, amelyből 60.000 korona az átvételi jog gyakorlásával egyidejűleg fizetendő be, 75 korona folyókamattal együtt; továbbá 60.000 korona szep­tember hó 25-ig, a hátralékos 60.000 korona pedig október hó 15-ig fizetendő be. A részvény-bélyeg- illetéket és egyéb költségeket a bank sajátjából vi­seli. Wienben az Allgemeine Üsterr. Boden-Credit- Anstaltnál, a Wiener Bank-Ver einnél és a Zentral- europäische Lánderbanknál gyakorolható az elővételi jog. A Magyar Általános Takarékpénztár R.-T. igaz­gatósága az 1923. augusztus 31-re egybehívott rend­kívüli közgyűlésen javasolni fogja, hogy az alaptő­két 350 millióról 700 millió koronára emel­jék fel. A részvényeseknek két régi rész­vényre egy — már az idei jövedelmekben is részesülő — újat ajánlanak fel szeptember 1—7 között 30.000 koronás áron. Azon rész­vényesek, akik elővételi jogukat ezen idő aiatt gya­korolták és a megkívánt nyilatkozatot aláírják, a fizetést a szeptember 13-iki kasszanapon is teljesít­hetik. A részvényeseknek föl nem ajánlott részvé­nyeket az igazgatóság lényegesen magasabb áron és hosszabb lekötéssel tőkeerős külföldi bankcsoportnál és más uj érdekeltségeknél helyezi el. A tőkefeleme- lési tranzakció teljes keresztülvitele után a Magyar Általános Takarékpénztár R.-t. saját tőkéi kb. 15 milliárd koronára fognak emelkedni. A Magyar-Német Bank rendkívüli közgyűlése elhatározta az alaptőkének 200 millióról 500 m i 1- 1 i ó r a való felemelését. (Alaptőke és ta r­talékalap 1.3 milliárdot tesz ki). Minden régi részvényre egy uj adatik ki 3300 ko­rona árfolyamon. Az elővételi jog augusztus 27-től szeptember 1-ig bezárólag gyakorolható az intézet főpénztáránál. Belvárosi Takarékpénztár R.-T. igazgatósága szeptember 4-re egybehívott rendkívüli közgyűlés­nek a takarékpénztár 200 millió alaptőkéiének egy­részt a régi részvényeknek a tartalékalap terhére történő fölbélyegzése, másrészt uj részvények kibo­csátása által 800 millió K-ra való fölemelését fogja javasolni. .

Next

/
Thumbnails
Contents