Fővárosi Hírlap, 1923 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1923-08-22 / 33. szám

Budapest, 1923 augusztus 22. 3 huszezeirkoronás összeget, amelyet a natuxáliák he­lyütt a kormány' megszavazott. A naturáliáik tudva­levőleg egy kiló zsírból egy kiló cukorból, hat kiló kenyérliszfiből, három kiló fözőlisztböl és egy kiló .nullásJisztből állanak. Aki mindezt ma, a hónap kö­zepén húszezer koronából meg tudja vásárolni, az nyugodt lélekkel hivatkozhatik rá, hogy a kánai me­nyegzőt nem Jézus Krisztus, hanem ő rendezte. nehézipar bemutatkozása Kiállítás Budapest egyesítésének ötvenéves jubileuma emlékére Budapest ötvenedik éves jubileumát ünnepli és eb­ből az alkalomból szombaton nyílt meg :■ városligeti ; iparcsarnokban az Országos Vas-, Q é p-. Ma­lomipari és Llektrotechnikai K i á 1 ' i- t á s. amelyet a főváros felkérésére a Magyar Vaskeres­kedők és. Vasiparosok Országos Egyesülete rendezett. Ez a kiállítás tulajdonképen méltó és kiváló első etapja azoknak az ünnepségeknek, amelyeket Buda­pest székesfőváros aratiylaikodalma alkalmával ren­dezni szándékozik. A kiállításról csak a iegieh'esebb elismerés, a legőszintébb méltányolás hangján lehet megemlékezni; mert annak úgy anyaga, mint rendezése joggal fog feltűnni, nem csak a ma­gyar önérzet, de a külföldi objektiv szemlélet előtt is. Barangolva a kiállított tárgyak és tárlatok kö­zött. különös megemlítést érdemelnek és feltűnést keltenek az alábbiak: A Magyar Ruggyantaárugyár R.-T. kiállítása kü­lönös figyelmet érdemel már azért is, mert — mint ismeretes — legtöbb cikkét nagy előszeretettel so­rolják a legfejlettebb gumiiparral biró országokban, tg.v Amerikában és Angliában is. A Magyar Rug- gyantaárugyár R.-T. világszerte ismert gyártmányai közül a kiállításon a következő cikkek láthatók: minden magas nyomásnak ellentálló „Tamil“ tömitő- lemezek, szállitóhevederek., „Ai. R. G.“ gumiszijak. Páncéibevonatu préslégtömlők, márványszőnyegek, különféle keménygumiáruk és egyebek. Különös fel­tűnést kelt a kiállításon a Magyar Ruggyantaárugyár legújabb terméke, a „Cordatic“ autóabroncs, amely a hozzáértők véleménye szerint korszakalkotó újdon­ság az automobilizmus fejlődésének történetében. A megnyitáson a gyárat Sándor Kálmán helyettes­vezérigazgató képviselte, akinél a főherceg élénken érdeklődött a gyár készítményeiről és fejlődéséről s a kapott felvilágosítások után meleg hangon adott kifejezést megelégedésének. Mikor pedig a főherceg elvonult, az érdeklődök nagy tömege szemlélte állan­dóan) a kiállított hírneves gyártmányokat, amelyek ebben a teljes csoportosításban különösen érdekesen hatottak. Titánia Fém- és Késárugyár R.-T. Ízlésesen be­rendezett pavillonja a kiállítás egyik legszebb lát­ványossága. A kiállított kések és zsebkések orna- mentális elhelyezése minden látogatót annyira leköt, hogy sokáig gyönyörködik a konyha- és zsebkések­ből összeállított magyar címeren és a gyár védje­gyén. A gyár a Magyar-Német Bank R.-T. 'érdekkö­rébe tartozik és most rendezkedik be Soroksári-ut 28. szám alatti telkén. Gyártmányait, amelyek a kül­föld hasonló gyártmányait felülmúlják, a világ min­den részébe exportálja s annyi megrendeléssel van ellátva, hogy most már 300 munkást foglalkoztat. A gyár L ö w e Dezső vezérigazgató szakavatott ve­zetése és irányítása mellett szerez dicsőséget és hír­nevet a magyar iparnak. Vadásztöltény-. Gyutacs- és Fémárugyár R.-T., amelynek gyártelepei Magyaróváron, Tétényben és Csepelen vannak, kitűnő gyártmányainak egész gaz­dag tárházát vonultatta fel a kiállításra. Gyártmá­nyai között szerepel a „Hubertus“ vadásztöltény s látunk a kollekcióban bányarobbantó gyük ácsokat, öngyújtókat vadásztöltény és egyéb formákban. Rendkívül tetszeíösek a cég apró fém- és rézánuké­szítményei. Nagy változatot mutatnak a kiállított nortnbergi áinuk is. Külön meg kell jegyezni, hogy ezekkel a gyártmányokkal a cég úttörő munkát vé­gez Magyarországon és elsőnek rendezkedett be az eddig importált fémáruk gyártására. A nagyszámú érdeklődőket a megnyitás napján Schreinen Já­nos ny. tábornok, vezérigazgató és Gaszner Aurél igazgató látta el: értékes információkkal. Az Országos Vasipari kiáliitáson a szakemberek is meglepetéssel tapasztalták, hogy a magyar malom­gépeket előállító vállalatok közül a Kovács és Társa malomépitészeti és gépgyár r.-t. gyártmá­nyai egyszerűség, célszerűség és kifogástalan kivitel szempontjából nemcsak bármelyik belföldi gyárt­mánnyal, de a nagyhírű németországi gyártmányokkal is »linden tekintetben a versenyt felvehetik. A cég saját rendszerű legmodernebb szabadon lengő sik- szitákat, czc-nkivüi saját rendszerű és készinnényii hámozó- és hegyezögépet és tarárt (gabonatisztító­gépet), — valamennyi gép a legmodernebb SKF go­lyós csapággyal felszerelve. — álütott k: és egyéb saját gyártmánya gépeken kívül bemutat a kiállításon egy használt hengerszéket és motort saját gyárában felújítva és kijavítva, mely gépek az uj géoekkei tel­jesen egyenértékiiekké váltak. A Kovács és T.ársa maiemépitészefi és gépgyár r.-t.-nak változatlanul Kovács S á n- d o r vezérigazgató a vezetője, aki korábbi egyéni cégéből, a Kovács és Társa cégből az 1921. év nyarán alakította at a mai részvénytársaságot. Büszkék le­hetünk arra, hogy a magyar ipar gyakran vitatott élet­képösscgének1 a Kovács és Társa r.-t. ilyen ékesen szóló bizonvitékát adta. A .Magyar Wuppennann-Müvek Részvény­társaság géphaj tószijakat. varró-, kötő- és verő- sfcijakat, vidám int, text.Uszijak.at áhított ki. A kiállítás keretében különösen magukra vonzot­ták az. érdeklődést a speciális géphajtószijak. A cég­nek a legjobban bevált német gépszijgyárak mintá­jára « legmodernebb rendszerű gépekkel te,'.szerelt üzeme ezekkel a gyártmányaival teljesen kiszorította a kiilrolói különleges gépszijakat. amelyek behozata­lára eddig rá vo,ltunk utalva. A kiállított szíjak a ne­héz vas- és malomipari meghajtásokhoz mérten kü­lönleges kikészitésüok és különösen felhívják a szakkörök ügyeimét az összeillesztésük különleges­sége és a szíjak összevarrását feleslegessé tévő ra­gasztásuk révén, amely a vállalat gyártási titka. A magyar ipar ni téríoglalását jelentő cikkeknek állan­dóan sok nézője volt a kiállításon. Stadler Mihály Sodronyszövet-. Fonat- és Vasáru­gyár Részvénytársaság kiállítása, amely a kiállítási csarnok kellős közepét disziti, általános feltűnést kelt. A cég architektönikus elrendezés keretében és festményekkel díszítve, mutatja be több mint félév­százados üzemének gyártmányait: a gyárban húzott különféle drótokat, mindennemű sodronyfonatokat és szöveteket, megkapó kivitelű diszkeritéseket és a leg­változatosabb fajtájú drótárukat. Az érdeklődőknek Fodor üábon igazgató nyújtott szakszerű felvilágo­si tást Schllünger Gyula autókarosszéria gyára (VI., Üreg-utca 7.) feltűnt nagy, nyitott s csukott karos­szériái ti autóival. A 25 év óta fennáliló cég az ország egyik legjobb hirü vállalata lett. őfensége elismerésé­ben is részesült. Hír manu Ferenc fémárugyára (Csányi-utca 7—9., gyártelep Váci-ut 117—119.) a kiállítás baloldali be­járatánál feltűnik impozáns kiállításával. A 40 év óta fennálló gyárvállalat, melyet még mindig maga H i r- mann Ferenc ur vezet, gyártmányaival vezető- szerepet tölt be. őfensége és családja hosszabban időzött e kiállítás előtt és Hi r matin Ferenc ur­nák, valamint Metzger Ede kereskedelmi igaz­gatónak meleg elismerésiét fejezte ki. Földiák Lajos Műszaki iroda, V., Markó-utca 5., amely a szakma legrégibb cége, az ipar, mező- és pincegazdaság körébe tartozó iparszükségleti cikke­ket és ásványolajtermékeket állította ki nagy elisme­rés mellett. A Magyar Mosó és Fertőtlenítő Gépgyár kiállí­tását nagy érdeklődéssel tekintette meg a főherceg. Meleg elismerését fejezte ki Hermann Emil vezér- igazgatónak, megemlítve, hogy a gyár kifogástalan berendezéseit úgy a katonai intézményekben, mint sok főúri kastélyban alkalma volt látni. • <* 9 Személyi ügyek. Dr. Sipőcz Jenő polgármes­ter a múlt héten megkezdte szabadságát. Távolléte alatt a polgármesteri teendőket Folkusházy La­jos alpolgármester látja el. aki az elnöki ügyosztály munkálatainak föiiilvizsgálatát magának tartotta-fönn. Szabadságra ment a héten dr. Buzáth János alpol- gáimester és Orczy Gyula tanácsnok is, viszont hazaérkeztek szabadságukról Zilahi Kiss Jenő alpolgármester, Fock Ede és Bukovszky Viktor tanácsnokok. A szabadságidők alatt Zilahi Ki,ss Jenő alpolgármester a VI., VII., VIII., XV. és XVI. ügyosztályok, Fock Ede tanácsnok a Ilk, V., IX., X. és XIII. ügyosztályok, végül Bukovszky Vik­tor tanácsnok a- II.. IV-., XL. XII. és XIV. ügyosztályok munkálatait fogják fölülvizsgálni. Szabadságon van Schöberl Ferenc főjegyző, a tanügyi ügyosztály jelenlegi vezetője is, akit dr. G ö s z 1 e t h Ernő ta­nácsjegyző, akadályoztatása esetén pedig dr. Vadon Géza tanácsjegyző helyettesit. Drágulunk. Az általános drágulás természetsze­rűen kihat az élet minden vonatkozására. Nem állunk meg tehát csodálkozva akkor, amikor a főváros is állandóan emeli az üzemeiben termelt közszolgálati cikkek árát. Mégis azt kell mondanunk, hogy amit ezen a térem müveinek, az már valósággal elkápráz­tatja az ember szemét és tulajdonképen meg sem tudink már állapítani, vájjon jogosak-e, természete­sek-e azok az áremelkedések, amelyeket szinte mini­den héten a fejünkhöz vágnak. A magyar korona he­tek óta, szomorúan bár, de stabil. Áresések, áremel­kedések a korona frontjául olyan minimálisak, a hul­lámzás olyan csekély, hogy a korona árfolyamával megokolni máma már semmit sem lehet és semmit sem szabad. Egy egész hónapja annak, hogy hármas koronával dolgozik mindenki és ennek a hármas ko­ronának konzekvenciáit már nem ebben a hónapban, hanem vagy a múlt hónapban, vagy azelőtt levonta mindenki, levonta az, aki nyersanyagot termel, le­vonta az, aki a nyersanyagot földolgozza és levonta az, aki a nyersanyagot a fogyasztóhoz közvetíti. Egy hónapon belül mégis a második villamostariíaeme- léssel -állunk szemben és újra drágul a viz, a gáz, a villany. A villamos 400-koronás tarifáját még meg sem szokta a közönség és a tanács, utána pedig a közlekedési bizottság máris 600 koronára emelte föl a menetdijat. Teljes részvéttel kell nézni azt a vergő­dést, amelyet Wolff ék véghezvisznek Budapest üres kasszái körül, de különösen ott, ahol olyan üzemek­ről van szó, amelyeknek tulajdonképen egész Buda­pest háztartását fedezniük kellene a tiszta jövede­lemből. Mégis katasztrofális jelenségnek tartjuk azt, ami ezen a téren történik. A gáz, villany és viz árát természetesen meg kell fizetnie a közönségnek, mert ezek olyan elemi szükségletek, amelyeket nélkülözni merő lehetetlenség. Nehéz és kibírhatatlan adók ezek. de amelyeket elsőrendű közszükségleti cikkekre lévén kivetve, nem lehet a mindennapi életből kikapcsolni. Ellentétben van ezzel a villamos, ahol fájdalom. úgy látjuk, végzetes lépésre szánták el magukat. A körút sarkán álló ember minden különös statisztikai adat nélkül, szabad szemmel megállapíthatta, hogy már a 400-koroná9 villamosjegy is csődöt mondott. A villa­moskocsik naphosszat üresen közlekednek és csak a nap bizonyos óráiban lendül föl kissé a forgalom. Nem lehet eltagadni sem, hogy a 4 (XI-kor on ás villa­mosjegy -ossz üzletnek bizonyult és ha 600 koroná­val fognak próbálkozni, nem nehéz megjósolni, hogy ez semmiesetre sem fogja a vállalatot megerősíteni. Aligha lehet tehát egyéb mód, minthogy a villamos- vasutat magánkézre adják, ahol nagyobb az üzleti szellem, nagyobb a kereskedelmi érzék és ahol bizto­sítani lehet, hogy a képtelenül drága tarifák ellenében legalább tisztességes közlekedést fog biztositani Bu­dapest közönsége javára. A vas- és lakásberendezési kiállítás látogatott­sága. A Városligeti Iparcsarnokban és a Fővárosi Kiállító Csarnokban rendezett nagyszabású kiállítást a két ünnepnapon olyan hatalmas tömeg kereste fel, hogy a pénztárt a kiállító csarnok túlzsúfoltsága kö­vetkeztében többször le kellett zárni. A kiállítás még három hétig lesz nyitva naponta reggel 8-tól délután 6-ig. Jegyek a pénztárnál. SZÓR A K OZÁS ,.A sárga kabát“ minden este. A Király-Szinház- ban a héten minden este Lehár daljátékát, A sárga k a b á t-pt adják az isment kiváló szereposztásban. A Vígszínház e heti műsorát, a Zsivány, Lothar pompás vigjátéka dominálja. Pénteken az Ur szöllc- jét adják, jövő vasárnap pedig a Négy frakk kerül színre. Az előadások nyolc órakor kezdődnek. A Magyar Színház e heti műsora a legnagyobb sikerű darabjait váltakozva hozza színre. Csütörtö­kön és vasárnap „Az orleánsi sziiz“-ct adiák Darvas Lilivel a címszerepben., pénteken Vajda Ernő A váló­peres hölgy cimü vigjátéka kerül szitire Darvas LiLi- vel. T. Forral Rózsival, 'loth Böskével. Törzszsel- Z. Molnárral, Kabossal és Ihászszal a főszerepekben, iszerdán és szombaton Beöthy László mulatságos bohóságát, a „Kovácsné“-t ismétlik. A Belvárosi Színházban e héten csütörtökön és vasárnap Lenormand „Névtelenek“ cimü drámáját adják Titkos Ilonával és Somlayval. és pén­teken a rég nem adott nagysikerű „KókszakáH nyol­cadik felesége“ cimü vígjátékot játsszák Somlayval, Z. Molnárral, Ihásszal és Titkos Ilonával a főszere­pekben. szerdán és szombaton Móricz Zsigmond „Sári biró“ cimü nagyhatású paraisiztvigjátékát is­métlik Rákosi Szidi vendégfelléptével. A Blaha Lujza-Szinház a héten nyílik meg. A színház berendezésének technikai nehézsége miatt a hét péntekjére, augusztus 24-ére halasztotta az igaz­gatóság .a megnyitást. A megnyitó előadáson a „Szép­asszony kocsisa“ fog szinrekeriilni. A Tangókirálynö kedden este 25-ödször került szinre a Budai Színkörben. A nagysikerű Lehár ope­rett a jubiláns előadáson túl is minden este szilire kerül Lábass Juci, D'Arrigó Kornél és Járay Sándor vendégjátékával a Budai Színkörben. 100-ik előadás küszöbén áll az Andrássy-uti Szín­ház kivételes sikerű műsora, melynek minden da­rabja: Cirkusz, Pajkos grizettek, Baj van!, Hány óra. Zsuzsi?, A moly, magánszáma, és tréfája a héten is minden este szinre kerül. A Kamarában ez a hét Harry P i e 1 je­gyében áll. — A Star-filmgyár monöpol-attrak- cióját. Harry P i e 1 a S á.t án hely ta r- tó-ja cimü filmslágert eddig ezren és ezren néz­ték végig, páratlan izgalom mai, érd eklődéssel kí­sérve a frappáns bonyodalma kaJandorfilmet. — Ajánlatos a jegyeket előre megváltani. A Kamara előadásai fél 5. egynegyed 7, 8 és 10 órakor kez­dődnek.

Next

/
Thumbnails
Contents