Fővárosi Hírlap, 1923 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1923-06-13 / 24. szám
Budapest, 1923. június 13. 3 — A szerződésnek — mondotta — nagy kozgai?> dasá^ii jelentőséire is van. Csak ebből a szempontból nécsem a szerződést, amelyet nem Ls szabad tekintem, nem rs szabad kezelni másként, csak üzemi szerződésnek. Eleve elkerülendő tehát minden olyan kulmináció, amely a szerződésűé egyéb vonatkozásokat is akar belekapcsolni. Ab ovo el kell hárítani mim den olyaa kombinációt és ál h irt, hogy a gázgyár tulajdonjogában valami változás lenne a szerződéssel kapcsolatban. Ezek a magasröptű szavak, a maguk elvontságában, őszintén gondolkodóba ejtik az embert, mert hamarosan nem tudjuk elképzelni, hogy miért kellett ezt mondani. Miért kell „ab ovo elhárítani?“ Kát mondott, gondolt, vaigv irt valaki olyat, hogy a gázgyár tulajdonjogában változás lesz? Mi nem tudunk róla. de ez az egész VVoirí-féle beállítás nagyon is szükségessé teszi azt a kívánságot:, hogy nyilvánosságra kell hozni a szerződést. Vagyunk még néhányon. Wolff Károlyon kívül, akik tudunk olvasni és a napfényre teregetett szerződésinek igen sokan jobban hisznek, mint ha Wolrí Károly „ab ovo“ mJegdáioláa az álhireket, amelyekről senki sem hallott. El kell mondani azonban a szerződésnek néhány olyan érdekességét, amelyet eddig n nagy közönség tiem ismer. Hivatalos helyen a deviza-gondoktól való szabaduláson kívül abban Látják a szlerzödésnek egyik fontos előnyét, hogy a gázgyár ezáltal függetleníti magát részben a hazai szén fogyasztástól is. Ami a főváros érdekeit illeti, azt, hogy .az eredetileg tervezeti öí esztendő helyett a szerződés hat évre szól. csaik előny a fővárosra nézve, mert a hatodik évben, tehát éppen a végső leszámolás esztendejében, a főváros küld! az intézőbizottságba elnököt, aki e-zen a helyien bizonyára hatásosan meg tudja majd védeni a főváros érdekeit. A kitermelt koksznak tiz százaléka a ifővárosé marad, s a szakértői véleménytek szerint ez. elegendő lesz a gázgyár szükségletének fedezésére. Előny az is, hogy a koksz árát a tanács állapítja meg. itt azonban már Wolff Károly is felvetette azt az ideát, hogy biztosítani kell. hogy a koksz bizonyos rneny- nyisége Budapestén legyen elhelyezhető. Béke a sajtóval A Fővárosi Hírlap már errditecte legutóbbi számában, hogy a sajtóval való megbékélés gondolata megvalósulás előtt áll és valóban a héten elhangzott az a polgármesteri kijelentés, amely elégtételt szerzett a sajtó megsértett munkásainak, akik heteken at távolmaradtak a közgyűlési teremtől és heteken át megkímélték magukat a gyönyörűségtől, hogy a városatya urak nevét leírják. Bebizonyosodott azonban megint, hogy nincs testület, amely levegőhöz juthatna sajtó nélkül. Sajtó nélkül nincs n e'^ánosság. összezsugorodik minden és félbeszakadni* a karrierek. A íegörvemdetesebb jelensége azonban ennek a küzdelemnek az volt hogy az újságírók kari szolidaritása hatalmasam kiállottta a próbát. A kommün bukása óta talán ez az első leset, amikor az újságírók kari mozgalmából végre vala- hára tökéletesen és ideálisan ki lehetett kapcsolni a politikát. Pedig mind a két oldal sajtójának munkásai ki voltak téve a csábításnak, amely politikai meggyőződésükre apellált. Minden hiába való volt azonban; az újságírói szolidaritás fényes példáját állította a fővárosi Japtudósitók szindiíkiáitíusa, az egész újságíró-társadalom elé, amelynek le kell vonni a tanulságokat. Ezeknek a tanulságoknak pedig legfőbbike az, á r d k aimikor a harc erkölcsi alapon áll és az ösizi- szecs té teljes, akkor az újságírók küzdelmének nem szobát elbuknia. Érdefoes lenne ma* a harc ehiltével, elmondani egynémely kedves epizódot a közgyűlési teremből való kivonulástól a Klotild-kávéházbeli „sztrájktanyáig“, de elégedjünk meg annak az esetnek a megörökítésével, amielv valószínűleg beláthatta a városháza uraival, hogy sajtó nélkül ők megnémuL tak, süketekké és vakokká lettek. Már hetek óta tartott a sztrájk, a politikusok kísértése minden nap jelentkezett- és az elégtételadásnak több módja meghiúsult, amikor az egyik közgyűlési napon megszakították az ülésiü és annak folytatását másnapra ha- ia&ztottáik. A másnapi ülés névszerinti szavazással kezdődött volna. S i p ő c z Jenő polgármester már be is zárta az ütést, sünikor eszébe hatott. hogy ha a sajtóban nem jelenik meg. hogy a holnapi ülés névszerinti szavazással kezdődik. abból a legnagyobb zavarok keletkezhetnek. Megkérte tehát a polgármester S z a- szovszky Józcsei tanácsnok-főjegyző L lépjen érintkezésbe a sajtóval. A polgármester parlameu- tair-je lihegve állított be a Ktotild-kávéházba; — Uraim, a polgármester kéri önöket, ha már nem innak neveket, h3 már csak azt írják meg. ha adót emelünk, tegyék meg legalább azt. hogy közöljék, hogy a holnapi ülés névszerinti szavazással kezdődik. Az újságírók seiviesen fogadták Szaszovszky tanácsnokot, elbeszélgettek vele és Sipőcz is, Szaszovszky is abban a boldog tudatban, hajtották álomra a fejüket, hogy' no ezt legalább i ó 1 elintézték. Hát uramfia, másnap reggel nézik ám az újságokat, de a városatya-uraknak a névszerinti szavazáshoz való beinvitálása egyetlen egv fia- uj Ságban sem jelent meg. Nagyon kellemetlen volt ez eset és nem volt más lehetőség, mint hogv összegyűjtöttek .néhány tucat altisztet és szolgát és minden városatya lakására külön küldönccel üzenték meg. hogy délután névszerinti szavazás lese. Ennek már a fele sem volt tréfa, itt ki kell békáim.' itt elégtételt kell adni. így itörtónt az irtán, hogy sürgősen elintézték az immár' nagyon kínossá vált aíiéirt A budai dalárda hollandiai uüa. A buchí dalárda hollandiai útjáról már megemlékeztünk. Az ut most már aktuálissá lett, amennyiben a dalárda negyvenöt tagja szerdán indul el az útra, amelytől a magyar dal kitűnő művelői jelentős siketeket várnak. Velük utazik el/iökük, R i p k a Ferenc, a gázgyár vezérigazgatója is, valamint V és sei Ede főjegyző, aJki odaadó munkával készitetíte elő az utazást és a hangversenyeket Négy hangversenyt rendeznek, amelyek, mindegyikén egész sereg szebbn,él-szebb magyar dal szerepel amelyeket erre az alkalomra fordított le német nyelvre J e k k e 1 Péter államtitkár. Rák kell a népnek. A fogyasztási adók felemelése ellen nem láttunk valami hathatós ellenzéki ellentáilást és rövidesen az uj tariiákat tisztelhetjük. Ennek az uj tarifának azonban megvannak a maga furcsaságai. Kiderül ugyanis a rideg számokból, hogy egy pohár sör vagy egy pohár bor luxus, ellenben nem luxus az, ha valaki előételnek, (hiszen másnak nem lehet tekinteni) rákot akar enni. Az fog történni ugyanis, hogy ezentúl a bor után, a sör után fizetni fogunk: tízszázalékos fogyasztási adót, míg a rák után csak négy százalékot kell fizetni. Ez is hozzátartozik a mai városházi bölcsességhez. Vagy: ezt nevezik röviden demokráciának. Jegyzetek az épRési törvényjavaslathoz. E cimten dr. Halom Dezső, a Magyar általános ingatlan- bank vezérigazgatója érdekes tanulmányt irt az uj építési törvényjavaslatról, amelyben kimutatja a javaslat elvi és gyakorlati hibáit. Rámutat arra. hogy amikor egész áilamjegyforgalmunk 100 milliárd, a javaslat olyan épitési kényszert statuál, amely legalább 300—400 miiliárdot igényelne, de arról nem gondoskodik, hogy a mesterségesen hirtelen meginduló építkezés nyomán a,z, építőanyagok árai és a munkabérek rte szökjenek föl a szertelenségig. Már pedig a rohamos nagv drágulás lehetetlenné tenné az épitkezcs», A javaslat nincs tekintettel a jogbiztonságra, nem gondol a vagyon és kötelezettség között való arányra, nem törődik a telkek kérdésével és ha. betű szerint hajtják végre, sok alkalmazottat mozdít ki régi megszokott, olcsóbb lakásából, hogy drágábba kénysze- ritse. A 25 százalékos kincstári részesedés is aránytalanul nagy teher, erős kerékkötője az építkezések megindulásának. A tömören, de mégis világosan, szakszerűen megírt tanulmány sorra veszi a javaslat többi hibáit is. de megmutatja a gyakorlati megoldás módját Ls. Általános épitési köQelezettsée statuálását javasolja* hogy minden lakó lakása nagyságának megfelelően tartozzék építkezni, progresszív arányban. Az építést több érdekelt megbízásából egv vállalkozó társaság végezhesse, amely a kötelezett által fizetett összegért részvényeket vacv más értékeket adna. DR PAJOR SZANATÓRIUM Budapest, Vili., Vas-utca 17. Ideg-, belbetegek és üdülők gyógyhelye. Vizgyógyintézet. Diétás konyha. Sebészeti-, urolog-és orthopädlai osztályok. Külön szülészeti és nőosztály. Árak mérsékeltek. SZÓRAKOZÁS Minden este „A három grácia“ kerül színre a Fővárosi Operettszlnházban. Lehár Ferenc revüopo- rettjénck előadása eseménye a színházi életnek. Az előadások pontosan 8 órakor kezdődnek. Az idei szezón operettslágere: „A sárga kabát“, amely látványosságnak is legelsörangu, a héten minden este szinre kerül a Király-Színházban. mindannyiszor Honthy Hannával, Karácsoyi Iliivel, Ritkáival Laüabárral és Urayval a főszerepekben. Vasárnap, 17-én. délután 3 órakor a Rákosi-isIkoJa növendékei vizsgáznak, szinre kerül a „Sybill“, rendkívül mérsékelt helyárak mellett. Az „Orleánsl szűz“ bemutatója. Szombaton, 16-án, mutatta be a Magyar Szinház Schiller remekművét. az „Oricánsi szüz.“-et dr. Sebestyén Károly fordításában és Márkus László rendezésélven. A klasz- szikus darab előadásán a Magyar Szinház legkiválóbb tagjaival az élén, a szinház fiatal művészeinek egész sora lep fel, ami különösen friss lendületet és az odaadó ambíciótól hevített tehetség iideségét biztosítja az előadásnak. Darvas Lili, Báthory Giza. Pécsi Blanka. Tarnay. Stella. Pártos, Dávid, Réthey, Abonyi, Hoyíkó. Vándory, Vándor és Kovács játszák a tragédia főszerepeit Az előadást másnap, vasárnap etste megismétlik. A bemutatóig a szinház két nagy' vígját éksikere. Beöthy László „Kovácsné“ és Vau'cLa Ernő „A válóperes hölgy“ cimii vigjátóka váltakozik. A „Kovácsné“ szerdán és csütörtökön. „A válóperes hölgy“ péntekien, mindannyiszor a bemutató kiváló szereplőivel. A Vígszínházban csütörtökön és vasárnap a „Négy írakk“-ot adják, szerdán és szombaton a „John Gabriel Borkmann“ szerepel a műsoron, pénteken pedig „Az Un szöllejé“-t játszák. Hétfőn hosz- szabb pihentetés után a „Három nővér“ kerül előadásra. A Vígszínház előadásai 8 órakor kezdődnek. A „Névtelenek“ és a „Sári bíró“ a Belvárosi Színházban. Lenormand nagyhatású drámája, a „Névtelenek“, pénteken, szombaton és vasárnap kerül ismétlésre. Szerdán és csütörtökön Rákosi Szidi vendégfölléptével a „Sári biró“-t adják. Mulatságos darab, fülbemászó zene, pompásan perdülő előadás, gyönyörű ruhák és mulatságosnál mulatságosabb táncok a 'tényezői annak a nagy sikernek, amely Rajna—Czobor „Szépasszony kocsisa“ cimü operettjét kiséri. A kitűnő darab a héten is minden este szinre kerül a Blaha Lujza-Szinházban, mindannyiszor a bemutató kiváló együttesével Az Andrássy-utl Szinház e hetét is teljesen lefoglalja a Pajkos grizerótek, Cirkusz. Hány óra, Zsuzsi?, Baj van!, A moly, a kitűnő tréfák, Kökény Ilona és Németh Juliska szólója és Békefiy koti- fetránsza. Csütörtökön „Asszonyok bolondja“ kerül szinre a Budai Színkörben, mivel a hét többi napjait a nagysikerű „Fekete gyémántok“ foglalja le. Aida — Budán. Sebestyén Géza kitűnő opera- társulata. mely Miskolcon az eknult évadban száz operaelőadást tartott, pénteken Verdi gyönyörű operáját,-az „Aidá“-t hozza szin/ne a Budai Színkörben. A főszerepeket Szász Edith. Baksay Judith, Malmos János, Pajor Ödön és dr. Kalmár Gábor éneklik. A Vörösbegy. Moly Tamás ötletes, vidám ka- íandorregénye, főszerepekben Loth Ila, Csortos, Bar- tos Gyula és Latabár, valamint Peggy, a kis szökevény és Eszterke. címszerepekben a 7 éves gyermek- primadonnával, Mary Mc. AULstenrel, óriási sikert arat naponta a Kamarában. Bemutatásra kerül még az Arumintavásárról készített helyszíni felvétel. Mary Mc. Allister a neve annak a kis amerikai gyermekprimadormának, aki az Eszterke címszerepét játssza a Kamara e heti műsorán. Neve nemsokára oly közismert lesz, mint kis kollégáié, Peggy vagy Jackie Coogan-é és a közönség nagy örömére rövidesen több filmben fog egymásután szerepelni.
