Fővárosi Hírlap, 1923 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1923-01-17 / 3. szám
2 > Budapest, 1923 január 17. kérdésekről, avagy pártpolitikai programúiról. Hanem rámutattam anra. hogy milyen- közös platt- formon kell elindulni a főváros közgazdasági és pénzügyi talpraállitása céljából. — A közös platformot a közgyűlés kisebbsége és többsége egyaránt elfogadta és mindkét táborban a vezetők maguknak vindikálják azi elsőbbségi jogot, mondván, hogy hiszen ezeket az elveket ők már régóta hangoztatják... Rendben van, — én senkitől se veszem el az elsőbbségi babért, hanem őszintén örülök annak, hogy közgazdasági téren sikerült megteremtenem azt az atmoszférát, amelyben mindegyik fővárosi bizottsági tag velem együtt akar és tud is dolgozni. — 'Azokat az apró félreértéseket és kényes- kedéseket, melyek úgy az ellenzék, mint a többség oldalán egy ilyen nagy Programm kifejtése után mutatkoznak, nem sokba veszem. Ezek csupán múló tünetek. De a közgyűlés minden pártjában! [megmarad az emléke annak, hogy ráléptünk végre az alkotó munka terére. Részemről politikailag úgy mérlegelem ezt a dolgot, amint -ezt elfogulatlanul illik és kell mérlegelni bárkinek, aki objektiv: tudniillik mégis csak arról van szó, hogy a főváros közönsége érdekében az összes erők egyesülni bírnak, — föntemlitett két alapelvemi érvényesítése mellett. — Ami az ellenzéknek a létesítendő üzemi bizottságban való részvétedét! illeti, ismételten hangsúlyozom, hogy örülök neki, ha az ellenzék ebben a bizottságban részt vesz és gondom lesz rá, hogy a törvényhatósági közgyűlés a bizottságot úgy állítsa össze, hogy abban az ellenzék számaránya szerint helyet foglalhasson. — Az én alkotmányos érzésemmel kezdettől fogva nem egyezett össze az ellenzéknek a bizottságokból való kirekesztése. A szerzett tapasztalataim és a jelenlegi helyzet pedig egyenesen megindokolja és azt követeli, hogy a bizottságban az ellenzék kritikáját érvényesítsük. — Most, miután az ellenzék egyik vezére, dr. Baracs Marczell kijelentette, hogy az üzemi bizottságban részt vesz, nem látok többé akadályt, hogy az objektív kritika az alkotmányos jog alapján a többi bizottságokba is bevonuljon. Részemről ez logikus következménynek látszik. Én a Keresztény Községi Pártnak közkatonája vagyok és valóban nem tudom megmondani, vájjon a többség milyen állást foglal majd e kérdésben. Azonban azt mondhatom, hogy én a magam részéről, sok barátommal együtt, elhatároztuk már, hogy az üzemi bizottságokba az ellenzéket feltétlenül bevisszük. Dr.Baracs Marcell nyilatkozata: — A legteljesebben! egyetértek Ereky Károly fővárosi bizottsági tagtársiammal abban, miszerint itt a legfőbb ideje annak, hogy minden pártpolitikának teljes kiküszöbölésével a főváros pénzügyi és gazdasági regenerálásának munkájához közös erővel hozzáfogjunk. Ezért jelentettem ki azt -a főváros utolsó közgyűlésén, — nem hogy az üzemellenőrző- bizottságban bizonyosan rés'zt fogok venni, — hanem azt, hogy erre a mi részvételünkre a lehetőség csakugyan fenforog akkor, ha annak a föltételeit a többségi párt megteremti. — Megmondtam azt is, hogy az egész vonalon kell rendet teremteni, mert önérzetünk sérelme nélkül nem mehetünk be egyes bizottságba akkor, mikor a többi bizottságokból,, amelyek pedig nem kevésbbé fontosak, teljesen kizártak. — A helyzet tehát igen egyszerű: egyfelől az összes bizottságokat újból kell megalakítani és pedig úgy, hogy az ellenzék azokban számarányához képest és saját pártja által kijelölt tagokkal vesz részt; másfelől barátságos megállapodás utján biztosítékokat kell teremteni arra, hogy a főváros ügyeinek intézésében — például a választók összeírásánál — ezentúl minden egyoldalú párt- politika kikiiszöböltetik. — Hogy mik legyeinek ezek a garanciák, ez megegyezés dolga. Bizonyos azonban, hogy azok a tényezők, amelyeknek túlzása már eddig is visszatetszést keltett, oly helyekre álli- dandók, amelyeken a békét ezentúl meg nem zavarhatják. Hasonlóképen magától értetődőnek látszik az is, hogy a múltban elkövetett élesebb sérelmek reperálainidók és ilyeneknek megismétlődése megakadályozandó. Szóval: egy átmeneti állapotot kell teremteni, amely a törvényhatóság mandátumának lejártáig tartson-, amelynek ideje alatt a közgyűlés, de a főváros központi igazgatása és vezetése mással, mint közgazdasági kérdésekkel ne foglalkozzék. I Ezeket a kérdéseket is teljesen tárgyilagos alapon intéízze. — Hozzá kell tennem, hogy magam és pártom kezdettől fogva következetesen ezt az utat jelöltük meg, mint amely egyedül hozhatja meg a kibontakozást és egyedül teremtheti meg a békének és munkának lehetőségét. —- Végtelenül örülök, mikor látom, hogy ugyanaz a felismerés kezd ébredni a többségi párt komoly elemei között és őszintén remélem, hogy ezeknek vagy sikerülni fog a maguk belátását az egész többségi párttal elfogadtattok, vagy meg lesz az a politikai és erkölcsi bátorságuk, hogy meggyőződésük konzekvenciáit a többségi párt túlzóival szemben is levonják. Engesztelékeny hangulat a közgyűlésen Csábitó hangok a pártközi béke megteremtéséről — Központosítani kell az üzemeket — Lecke a polgármesternek — Előadás a pucér alakokról és a lenge színpadi ruhákról V v Az elmúlt hét érdekessége az a beszéd voltmelyet Ereky Károly mondott a pénteki közgyűlésen a városi üzemek koncentrációjáról. Régi terve Erekynelh, hogy a városi üzemeket egységes vezetés alá kell vonni. Állítsanak fel uj szervezetet, mondja Erieky; ez az uj szervezet vizsgálja meg az üzemek kalkulációit és egyéb számadásait, ez a szervezet irányítsa az üzemeik vezetését és pénzkezelését. Fölemlíti Ereky, hogy vannak jól és rosz- szul vezetett üzemek, vannak olyan üzemeink is, amelyekre a főváros ráfizet, amelyejk nem tudják magukat eltartani. Szóval az üzemek között rendet kell teremteni és a nendtaremtésnek nincsen jobb és praktikusabb módja szerinte, minthogyha generálisan vezetik az Összes üzemeket és az anyagok megrendelése is egységesen történik. Ez a módja annak, hogy miképen lehet olcsóbbá tenni a produktumokat és olcsóbbá tenni az üzemi költségeket. Hogyha a szén- megrendelés valamennyi üzem részére egységesen történik, akkor feltétlenül nagy megtakarítást ér el a város. Ereky a pénteki közgyűlésen fejtette ki az üzemek koncentrációjára vonatkozó terveit és konstatálnunk kell. hogy beszéde nagy hatással volt az egész közgyűlésre. A jobboldalon épp olyan őszintén megtapsolták, mint a baloldalon. Tulajdonképen nem is annak tapsoltak a városatyák. amit Ereky mondott, mert amit mondott, az nem volt egészen uj. Hogy takarékoskodni kell az üzemeknél, hogy olcsóbb lenne a szén abban az esetben, ha minden üzem számára egységesen rendelnék meg. hogy kisebb lenne a rezsiköltség, ha egységes lenne a vezetés: — ez nem uj dolog. Ezt már többször és többen elmondották a közgyűlésen és elmondta már maga Ereky is. Erelky sikerének titka abban van, ahogy elmondta mondanivalóját. Meg keli állapítani, hogy Ereky Károly a törvényhatósági biizóttság ama kivételes tagjai közé tartozik, aki ért a városatyák nyelvén. Tudija, hogy miképen kell szervírozni a témákat és megtanulta, hogy nem lehet előbbre vinni a' dolgokat 'folytonos veszekedésekkel. Ereky Károly nem mondott újat, de amit mondott, az igaz volt' és okosan mondta el. Békülékeny volt a hangja, engesztelőd# és egyszerre csak azon vette magát észre a közgyűlés, az ellenzék éppúgy, mint a (keresztény községi párt, hogy lelkesen tapsol Enekynek Ebből a tapsból egy bélkülési vágy hangzott ki. Azt é r e z It e mindenki, hogy épp elég volt már a politikai torzsalkodásokból; épp elég volt már a személyeskedésekből. Itt van egy szerencsétlen nagy város, amelynek milliónyi lakossága rábízta ennek a városnak a sorsát 240 városatyára és ez a 240 városatya, ahelyett, hogy arra 'törekedett volna, hogy okossággal és (tapintattal minél kényelmesebbé, minél türhetőbbé tegye a polgárság életéjt, ehelyett folyon veszekedtek, torzsalkodtak a pártok. Kiskirályok nőttek ki a közgyűlés padjaiból; szónokok (támadták1, akik me'gittasultak ,a saját hangjuktól és miközben szónokoltak, megfeledkeztek Budapestről, megfeledkezik a milliós lakosságról, megfeledkeztek a polgárságról, amely a közgyűlés termébe küldte őket és komolyan azt hitték, sőt némely része' komolyan azt hiszi ma is, hogy körülötte forog a világ. Hosszú idő után Ereky Károly volt az első. alki békés, okos hangot ütött meg és azt mondta', hogy itt csak egy probléma van, segíteni a városon és ennek a célnak az elérésére össze kell fogni mindenkinek; jóbarátnak és ellenségnek egyaránt. Ereky nyilvános számadásit követel az üzemeiktől Azt mondja, hogy a városi üzemeknek nincs titkolni és (takargatni valóink. Éppen azért azt proponálta, hogy a közgyűlés utasítsa a tanácsol hogy az üzemektől kérje be a kalkulációkat és a számadásokat és ezekét a. kalkulációkat és számadásokat terjesszék egy üzemi bizottság plénuma elé, mely bizottságban egyaránt képviselve van kisebbség és többség. Ha pedig, mondita Ereky. ezeket a számadásokat nem kapná meg a tanácstól, ő nem hajlandó tovább viselni a felelősséget az üzemek gazdálkodásáért. A közgyűlés, a kisebbség és többség, egyaránt lelkesen tapsolt Erekynek és meglepő egyértelműséggel fogadta el indítványát. Ez volt ennek az elmúlt hétnék a szenzációja, mert sokan az Ereky beszédében a béke és a munkálkodás kezdeífét látják. Egyébként a szerdai közgyűlésen is voltak érdekességek. Érdekes volt például Sipőcz Jenő polgármester napirendelötti felszólalása is, melyben beszámol párisi útjáról. Elmondta, hogy miképen kötötte meg a békét Budapest küldöttsége a francia hitelezőkkel; miképen utazott el Wolff Károly F o c k Edével Londonba. hogy meggyőzze az angol hitelezőket is. Elmondta a polgármester, hogy milyen szere'tetremél- tóan fogadták őket Párisban. Ez a fogadtatás jól esett Sipőcznek és nyilván meg fogja édesíteni azt a keserűséget is, amelyet a külföldi adósságok megfizetése a publikumból fog kiváltani. Mert a dolog úgy áll, hogy a párisi község-tanács elnöke nagyszerűen szónokolt és Sipőcz is gyönyörű beszédet mondott: Fizetni azonban Budapest polgársága fog és ez a. fizetés elég keserves les z. Amint halljuk, egyébként a külföldi adósságokat uerv akarja törleszteni a főváros, hogy külön kölcsönadót fog kivetni a gázfogyasztás után, a világitóáram-íogvasztás után; külön adót fog fizetni, aki villamoson utazik s a kalkulációk szerint ez a különadó három milliár- dot fog jövedelmezni évenkint a külföldi kölcsönök fedezésére és két-három milliárdot a városi alkalmazottak eltartásának fedezésére. A szerdai közgyűlésen, ugyancsak napirend előtt, dr. Baracs Marcell tett szemrehányást az ellenzék nevében a polgármesternek azért, mert az ellenzék tagjait nem hívták meg abba a deputációha. mely újév napján gratulált a kormányzónak. Azt mondta Baracs, hogy a polgármester ezzel a tapintatlanságával ismét szaporította amaz érdemeinek a számát, melyet a közgyűlés pártatlan vezetésével már eddig is szerzett Nagy figyelemmel hallgatták dr. Miklós Ferenc interpellációját is, aki a konfuziósan megszerkeszteti kereseti adó- utasitást támadta. Ez a kereseti adó 'kivetéséről! és behajtásáról szóló utasítás a hivatalos lap karácsonyi számában jelent meg és a kétségbeesés szenzációjával hatott a város egész lakosságára. A főváros dolgozó polgársága ezt a rettenetes adótörvényt és ezt a rettenetesen ösz- szet4kolt törvény-utasitást kapta ajándékba a karácsonyi ünnepre. Meg kellett végre mondani a polgárság nevében, hogy ez. az adó tönkre fogja tenni a polgárságot; megállítja a munkát; megzavarja az ipart és kereskedelmet, azt a két faktort, amelyből él ez a város és amelyből élnek a lakói. Dr. Miklós Ferenc nagyon helyesen és okosan feledt meg feladatának. Nagy figyelemmel hallgatták minid a két oldalon Horváth Károly (IV. kér.) felszólalását is. aki igen helyesen szóvátette, hogy a tanács nem képviseltette magát január elsején a Petöfi-ünneoen. Kissé meglepő volt, hogy akkor, amikor szinte az egész, világ ünnepelte Petőfit és kalapot emelt ennek a csodálatos költőzseninek, akkor a főváros hivatalos képviselőié: a tanács nem ért rá magát képviseltetni az ünnepen... Ennyi szomorúság után nem ártott, hogy a közgyűlés tárgyalásainak monoton hangjába bele vegyült egv kis humor is, és a humort ezúttal Stadler Nándor szolgáltatta, aki naiv egyszerűséggel beszélte el, hogy az utóbbi időiben, akkor, amikor a keresztény erkölcs immár diadalát üli Budapesten: pucér alakok leteltnek meg a plakátokon. Stadler mester erkölcsös lelkét borzasztóan fölhábo- ritotta például egy plakát, amely a Szent István-
