Fővárosi Hírlap, 1923 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1923-01-17 / 3. szám

2 > Budapest, 1923 január 17. kérdésekről, avagy pártpolitikai programúiról. Hanem rámutattam anra. hogy milyen- közös platt- formon kell elindulni a főváros közgazdasági és pénzügyi talpraállitása céljából. — A közös platformot a közgyűlés kisebb­sége és többsége egyaránt elfogadta és mind­két táborban a vezetők maguknak vindikálják azi elsőbbségi jogot, mondván, hogy hiszen eze­ket az elveket ők már régóta hangoztatják... Rendben van, — én senkitől se veszem el az elsőbbségi babért, hanem őszintén örülök annak, hogy közgazdasági téren sikerült megteremte­nem azt az atmoszférát, amelyben mindegyik fővárosi bizottsági tag velem együtt akar és tud is dolgozni. — 'Azokat az apró félreértéseket és kényes- kedéseket, melyek úgy az ellenzék, mint a több­ség oldalán egy ilyen nagy Programm kifejtése után mutatkoznak, nem sokba veszem. Ezek csupán múló tünetek. De a közgyűlés minden pártjában! [megmarad az emléke annak, hogy ráléptünk végre az alkotó munka terére. Ré­szemről politikailag úgy mérlegelem ezt a dol­got, amint -ezt elfogulatlanul illik és kell mérle­gelni bárkinek, aki objektiv: tudniillik mégis csak arról van szó, hogy a főváros közönsége érdekében az összes erők egyesülni bírnak, — föntemlitett két alapelvemi érvényesítése mellett. — Ami az ellenzéknek a létesítendő üzemi bizottságban való részvétedét! illeti, ismételten hangsúlyozom, hogy örülök neki, ha az ellenzék ebben a bizottságban részt vesz és gondom lesz rá, hogy a törvényhatósági köz­gyűlés a bizottságot úgy állítsa össze, hogy abban az ellenzék számaránya szerint helyet foglalhasson. — Az én alkotmányos érzésemmel kezdettől fogva nem egyezett össze az ellenzéknek a bi­zottságokból való kirekesztése. A szerzett ta­pasztalataim és a jelenlegi helyzet pedig egye­nesen megindokolja és azt követeli, hogy a bi­zottságban az ellenzék kritikáját érvényesítsük. — Most, miután az ellenzék egyik vezére, dr. Baracs Marczell kijelentette, hogy az üzemi bizottságban részt vesz, nem látok többé akadályt, hogy az objektív kritika az alkotmányos jog alapján a többi bizottságokba is bevonuljon. Részemről ez logikus következménynek látszik. Én a Keresztény Községi Pártnak közkatonája vagyok és valóban nem tudom megmondani, vájjon a többség milyen állást foglal majd e kér­désben. Azonban azt mondhatom, hogy én a magam részéről, sok barátommal együtt, elha­tároztuk már, hogy az üzemi bizottságokba az ellenzéket feltétlenül bevisszük. Dr.Baracs Marcell nyilatkozata: — A legteljesebben! egyetértek Ereky Károly fővárosi bizottsági tagtársiammal abban, miszerint itt a legfőbb ideje annak, hogy minden párt­politikának teljes kiküszöbölésével a főváros pénzügyi és gazdasági regenerálásának mun­kájához közös erővel hozzáfogjunk. Ezért jelentettem ki azt -a főváros utolsó köz­gyűlésén, — nem hogy az üzemellenőrző- bizottságban bizonyosan rés'zt fogok venni, — hanem azt, hogy erre a mi részvételünkre a lehetőség csakugyan fenforog akkor, ha annak a föltételeit a többségi párt megteremti. — Megmondtam azt is, hogy az egész vo­nalon kell rendet teremteni, mert önérzetünk sérelme nélkül nem mehetünk be egyes bizottságba akkor, mikor a többi bizottságokból,, amelyek pedig nem kevésbbé fontosak, teljesen ki­zártak. — A helyzet tehát igen egyszerű: egyfelől az összes bizottságokat újból kell megala­kítani és pedig úgy, hogy az ellenzék azok­ban számarányához képest és saját pártja által kijelölt tagokkal vesz részt; másfelől barátságos megállapodás utján biztosí­tékokat kell teremteni arra, hogy a főváros ügyeinek intézésében — például a választók összeírásánál — ezentúl minden egyoldalú párt- politika kikiiszöböltetik. — Hogy mik legyeinek ezek a garanciák, ez megegyezés dolga. Bizonyos azonban, hogy azok a tényezők, amelyeknek túlzása már ed­dig is visszatetszést keltett, oly helyekre álli- dandók, amelyeken a békét ezentúl meg nem zavarhatják. Hasonlóképen magától értetődőnek látszik az is, hogy a múltban elkövetett élesebb sérel­mek reperálainidók és ilyeneknek megismétlő­dése megakadályozandó. Szóval: egy átmeneti állapotot kell teremteni, amely a törvényhatóság mandátumának lejártáig tartson-, amelynek ideje alatt a közgyűlés, de a főváros központi igazgatása és vezetése mással, mint közgazdasági kérdésekkel ne foglalkozzék. I Ezeket a kérdéseket is teljesen tárgyilagos ala­pon intéízze. — Hozzá kell tennem, hogy magam és pár­tom kezdettől fogva következetesen ezt az utat jelöltük meg, mint amely egyedül hozhatja meg a kibontakozást és egyedül teremtheti meg a bé­kének és munkának lehetőségét. —- Végtelenül örülök, mikor látom, hogy ugyanaz a felismerés kezd ébredni a többségi párt komoly elemei között és őszintén remélem, hogy ezeknek vagy sikerülni fog a maguk belá­tását az egész többségi párttal elfogadtattok, vagy meg lesz az a politikai és erkölcsi bátor­ságuk, hogy meggyőződésük konzekvenciáit a többségi párt túlzóival szemben is levonják. Engesztelékeny hangulat a közgyűlésen Csábitó hangok a pártközi béke megteremtéséről — Központosítani kell az üzemeket — Lecke a polgármesternek — Előadás a pucér alakokról és a lenge színpadi ruhákról V v Az elmúlt hét érdekessége az a beszéd volt­melyet Ereky Károly mondott a pénteki közgyű­lésen a városi üzemek koncentrációjáról. Régi terve Erekynelh, hogy a városi üzemeket egységes veze­tés alá kell vonni. Állítsanak fel uj szervezetet, mondja Erieky; ez az uj szervezet vizsgálja meg az üzemek kalkulációit és egyéb számadásait, ez a szervezet irányítsa az üzemeik vezetését és pénz­kezelését. Fölemlíti Ereky, hogy vannak jól és rosz- szul vezetett üzemek, vannak olyan üzemeink is, amelyekre a főváros ráfizet, amelyejk nem tudják magukat eltartani. Szóval az üzemek között rendet kell teremteni és a nendtaremtésnek nincsen jobb és praktikusabb módja szerinte, minthogyha generálisan vezetik az Összes üzemeket és az anyagok megrendelése is egységesen történik. Ez a módja annak, hogy mi­képen lehet olcsóbbá tenni a produktumokat és ol­csóbbá tenni az üzemi költségeket. Hogyha a szén- megrendelés valamennyi üzem részére egységesen történik, akkor feltétlenül nagy megtakarítást ér el a város. Ereky a pénteki közgyűlésen fejtette ki az üzemek koncentrációjára vonatkozó terveit és konstatálnunk kell. hogy beszéde nagy hatással volt az egész közgyűlésre. A jobboldalon épp olyan őszintén megtapsol­ták, mint a baloldalon. Tulajdonképen nem is annak tapsoltak a város­atyák. amit Ereky mondott, mert amit mondott, az nem volt egészen uj. Hogy takarékoskodni kell az üzemeknél, hogy olcsóbb lenne a szén abban az eset­ben, ha minden üzem számára egységesen rendel­nék meg. hogy kisebb lenne a rezsiköltség, ha egy­séges lenne a vezetés: — ez nem uj dolog. Ezt már többször és többen elmondották a közgyűlésen és elmondta már maga Ereky is. Erelky sikerének titka abban van, ahogy elmondta mondanivalóját. Meg keli állapítani, hogy Ereky Károly a törvényható­sági biizóttság ama kivételes tagjai közé tartozik, aki ért a városatyák nyelvén. Tudija, hogy miképen kell szervírozni a témákat és megtanulta, hogy nem lehet előbbre vinni a' dolgokat 'folytonos veszeke­désekkel. Ereky Károly nem mondott újat, de amit mondott, az igaz volt' és okosan mondta el. Békülékeny volt a hangja, engesztelőd# és egyszerre csak azon vette magát észre a köz­gyűlés, az ellenzék éppúgy, mint a (keresztény köz­ségi párt, hogy lelkesen tapsol Enekynek Ebből a tapsból egy bélkülési vágy hangzott ki. Azt é r e z It e mindenki, hogy épp elég volt már a po­litikai torzsalkodásokból; épp elég volt már a személyeskedésekből. Itt van egy szerencsétlen nagy város, amelynek millió­nyi lakossága rábízta ennek a városnak a sorsát 240 városatyára és ez a 240 városatya, ahelyett, hogy arra 'törekedett volna, hogy okossággal és (tapintattal minél kényelmesebbé, minél türhetőbbé tegye a polgárság életéjt, ehelyett folyon veszeked­tek, torzsalkodtak a pártok. Kiskirályok nőttek ki a közgyűlés padjaiból; szónokok (támadták1, akik me'gittasultak ,a saját hangjuktól és miközben szó­nokoltak, megfeledkeztek Budapestről, megfeledkez­ik a milliós lakosságról, megfeledkeztek a polgár­ságról, amely a közgyűlés termébe küldte őket és komolyan azt hitték, sőt némely része' komolyan azt hiszi ma is, hogy körülötte forog a világ. Hosszú idő után Ereky Károly volt az első. alki békés, okos hangot ütött meg és azt mondta', hogy itt csak egy probléma van, segíteni a városon és ennek a célnak az elérésére össze kell fogni mindenkinek; jóbarátnak és ellenségnek egyaránt. Ereky nyilvános számadásit követel az üze­meiktől Azt mondja, hogy a városi üzemeknek nincs titkolni és (takargatni valóink. Éppen azért azt proponálta, hogy a közgyűlés uta­sítsa a tanácsol hogy az üzemektől kérje be a kal­kulációkat és a számadásokat és ezekét a. kal­kulációkat és számadásokat terjesszék egy üzemi bizottság plénuma elé, mely bizottságban egyaránt képviselve van kisebbség és többség. Ha pedig, mondita Ereky. ezeket a számadásokat nem kapná meg a tanácstól, ő nem hajlandó tovább viselni a felelősséget az üzemek gazdálkodásáért. A közgyűlés, a kisebbség és többség, egyaránt lelkesen tapsolt Erekynek és meglepő egyértelmű­séggel fogadta el indítványát. Ez volt ennek az el­múlt hétnék a szenzációja, mert sokan az Ereky be­szédében a béke és a munkálkodás kezdeífét látják. Egyébként a szerdai közgyűlésen is voltak ér­dekességek. Érdekes volt például Sipőcz Jenő polgármester napirendelötti fel­szólalása is, melyben beszámol párisi útjáról. Elmondta, hogy miképen kötötte meg a békét Budapest küldöttsége a francia hitelezőkkel; miké­pen utazott el Wolff Károly F o c k Edével Lon­donba. hogy meggyőzze az angol hitelezőket is. El­mondta a polgármester, hogy milyen szere'tetremél- tóan fogadták őket Párisban. Ez a fogadtatás jól esett Sipőcznek és nyilván meg fogja édesíteni azt a keserűséget is, amelyet a külföldi adósságok meg­fizetése a publikumból fog kiváltani. Mert a dolog úgy áll, hogy a párisi község-tanács elnöke nagy­szerűen szónokolt és Sipőcz is gyönyörű beszédet mondott: Fizetni azonban Budapest pol­gársága fog és ez a. fizetés elég keser­ves les z. Amint halljuk, egyébként a külföldi adósságokat uerv akarja törleszteni a főváros, hogy külön kölcsönadót fog kivetni a gázfogyasztás után, a világitóáram-íogvasztás után; külön adót fog fizetni, aki villamoson utazik s a kalkulációk szerint ez a különadó három milliár- dot fog jövedelmezni évenkint a külföldi kölcsönök fedezésére és két-három milliárdot a városi alkalma­zottak eltartásának fedezésére. A szerdai közgyűlésen, ugyancsak napirend előtt, dr. Baracs Marcell tett szemrehányást az el­lenzék nevében a polgármesternek azért, mert az ellenzék tagjait nem hívták meg abba a deputációha. mely újév napján gratulált a kor­mányzónak. Azt mondta Baracs, hogy a polgármester ezzel a tapintatlanságával ismét szaporította amaz érdemeinek a számát, melyet a közgyűlés pártatlan vezetésével már eddig is szerzett Nagy figyelemmel hallgatták dr. Miklós Ferenc interpellációját is, aki a konfuziósan megszerkeszteti kereseti adó- utasitást támadta. Ez a kereseti adó 'kivetéséről! és behajtásáról szóló utasítás a hivatalos lap karácsonyi számában jelent meg és a kétségbeesés szenzációjával hatott a város egész lakosságára. A főváros dolgozó polgársága ezt a rettenetes adótörvényt és ezt a rettenetesen ösz- szet4kolt törvény-utasitást kapta ajándékba a kará­csonyi ünnepre. Meg kellett végre mondani a polgár­ság nevében, hogy ez. az adó tönkre fogja tenni a polgárságot; megállítja a munkát; megzavarja az ipart és kereskedelmet, azt a két faktort, amelyből él ez a város és amelyből élnek a lakói. Dr. Miklós Ferenc nagyon helyesen és okosan feledt meg fel­adatának. Nagy figyelemmel hallgatták minid a két oldalon Horváth Károly (IV. kér.) felszólalását is. aki igen helyesen szóvátette, hogy a tanács nem képviseltette magát január el­sején a Petöfi-ünneoen. Kissé meglepő volt, hogy akkor, amikor szinte az egész, világ ünnepelte Petőfit és kalapot emelt ennek a csodálatos költőzseninek, akkor a főváros hivatalos képviselőié: a tanács nem ért rá magát képviseltetni az ünnepen... Ennyi szomorúság után nem ártott, hogy a köz­gyűlés tárgyalásainak monoton hangjába bele vegyült egv kis humor is, és a humort ezúttal Stadler Nándor szolgáltatta, aki naiv egyszerűséggel beszélte el, hogy az utóbbi időiben, akkor, amikor a keresz­tény erkölcs immár diadalát üli Budapesten: pucér alakok leteltnek meg a plakátokon. Stadler mester erkölcsös lelkét borzasztóan fölhábo- ritotta például egy plakát, amely a Szent István-

Next

/
Thumbnails
Contents