Fővárosi Hírlap, 1923 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1923-06-06 / 23. szám

Budapest; 1923. junius ő. hivatalból való beszerzését teszi kötelessé­gévé a központi választmánynak. Elintézi a rendelet azoknak a dolgát is, akiket a kellő iskolai képzett­ség hiánya címén hagytak ki. Ha a kihagyott vá­lasztó számlálólapján megjelölte, mely iskolában vé­gezte tanulmányait, a központi választmánynak kell beszereznie az illető bizonyítványát. Ha az adatokat a központi választmány nem tudja megszerezni, ak­kor az illető felveendő a választói névsorba. Végül az ötödik szakasz áriról intézkedik, hogy mindazokat, akik az 1818-as névjegyzékben fel vannak véve és ma is Budapesten laknak, minden további nélkül bent kell hagyni a jegyzékben. A legfontosabb mo­mentumok közé tartozik, hogy minden szakaszban ott van, hogy: ,,r e 1 s z ó 1 a m 1 á s né 1 k ü 1 is“. A budapesti gázmüveik elsőrendű kereskedelmi vezetés alatt állnak és az óbudai gázművek beren­dezése olyan modern, hogy felveheti a versenyt a világ bármely más nagy gázmüvével. Mindannak dacára, hogy úgy kommerciális;, mint a technika szempontjából a tökély legmagasabb fokán állnak a gázmüvek, mégis állandó pénzügyi bajokkal küzd a gázgyár», mert nincs megfeji elő forgó­tőkéje.. A világítási bizottság ülésén néhány héttel ez­előtt felszólalt Ereky Károly és kérdésit intézett B u z á t h alpolgármesterhez, a bizottság elnökéhez, hogy igaz-e az a hiir, hogy a gázgyár forgó­tőkéjén egy külföldi szindikátus ut­ján akarja megszerezni. Az a 1 p o 1 g á r- mester beisimeirit e ennek a hírnek a valódiságát és kifejezetten hangsúlyozta, hogy a forgótőke1 megszerzése céljából ez­zel a szindikátussal a tárgyalásokat folytatni is fogja. Kérdést intéztünk; Ereky Károlyhoz. hogy mi a véleménye a gázgyár szóbanforgó akció­járól és tőle a következő választ kaptuk: — A szén kihasználása karunk egyik legnagyobb problémája. Mióta a f ütő technikusok rájöttek arra, hogy a legnagyobb barbarizmusok közé tartozik, ha a jóminőségü szenet közönséges elégetés utján érté­kesítjük, azóta az egész energiatermelés és a szer­ves chémiai ipar íorradaiomszerii átalakuláson megy keresztül. Ma már minden szakember tisztában van azzal, hogy a jóminőségü szenek elégetésével a chémiai ipart fosztjuk meg legfontosabb nyersanya­gától. Éppen ezért a gázgyárak, amelyeknek az az­előtti időben egyszerűen az voilt a feladatuk, hogy a szénből kidesztillálják a világitógázt, ma kezdenek átalakulni chémiai gyárakká, ahol a szénből kiveszik azokat a drága és nélkülözhetetlen vegyületeket, amelyek a modern chémiai ipar nyersanyagait al­kotják. A technikai fejlődés már annyira előrehaladt, hogy ha egy méterrnázsa porosz szenet, vagy Saar- vidéki szenet, szóval 7—8000 kaloriás elsőrendű el- gázositható szenet bányanyers állapotában értéke­lünk, akkor ez az értéke kisebb, mint hogyha a gáz­gyárban már kivettük belőle az elgázositható termé­keket. Szóval a szén kevesebbet ér szén-állapotban, mint akkor, mikor már a gázt a gázgyár kitermelte belőle. — Ezen a technikai fejlődésen alapul az az üz­let, amelyet egy külföldi szindikátus most akar megvaló­sítani Budapest székesfőváros gázüzemeivel. — A szindikátus alapgondolata az, hogy megvásá­rolja az elsőrendű, gázgyártásra alkalmas szenet, azt ingyen odaadja a budapesti gáz­gyárnak, mely a b b ó 1 kiveszi a gázt és a többi termékeket, a kokszot, a kátrányt és a c h e m i k á 1 i á k a t vissza­adja a szindikátusnak. A dologban az az érdekes, hogy azáltal, hogy a kőszénből kiveszik a gázt, annak ilyenformán beálló elértéktelenedése és sulyvesztesége bőven paralizálódik azáltal, hogy az ilyen módon n y ért k o k s z, kát­rány és chémiai 'termékek értéke nagyobb, mint a nyers széné volt. — A gázgyártásnak fejlődési folyamata azonban ezzel még nincs lezárva. Éwől-évre uj találmányok kerülnek felszínre, amelyek annyira rentábilissá te­szik lassanként a szénnek száraz desztillálását, hogy ma már egyes energiatermelő üzemekben is, ahol ed- digelé gőzkazánok alatt égették el a szenet, ott Is Ha a kihagyottakat nem vették is fel külön jegy­zékbe, köteles a központi választmány mindezekben a rendeletben felsorolt esetekben felszólamlás nélkül megvizsgálni a kihagyás jogosultságát és mindazokra nézve, akik a kihagyottak jegyzékében nincsenek benne, ezt a körűimén yt f e 1- lebbezésnek kell tekinteni. Most azután csak az a kérdés, miként fog az ellenzéki ellenőrzés nélkül, családi alapon működő (központi választmány parírozni a belügyminiszter mindenesetre korrekt és precíz rendeletének. Remél­hető. hogy ez a pótrendelet, amely külön elrendeli, hogy a központi választmány köteles eszerint el­járni, a tömeges sérelmeket meg fogja gyógyítani. A rendelet olyan, amely kizárja a jogfosztás lehe­tőségét. kezdik bevezetni a szén száraz desztillációját és gáz­zal fiitenek, a többi termékeket pedig részben a chémiai iparban, részint pedig a kohászatban érté­kesítik. A legújabb időben különösen nagyfontosságu műszaki lépés volt az, hogy a szénből ben­zint é s olajokat tudnak száraz desz- ti lláció utján kivonni. Ma, mikor .az egész világon benzinhiány van és a chémiai ipar meg az automobilizmus fejlődése olyan méretű szük­ségletet támaszt benzinben, hogy mindenféle ■szurro­gátumokkal igyekeznek a benzinhiányon segíteni, óriási jelentősége van annak, hogy a gázgyárak is benzintermeléssel foglalkozhatnak. Hogy a buda­pesti -gázgyárban ilyen irányban folynak-e kísérle­tek, arról nem tudok, de bizonyos, hogy néhány esz­tendő múlva a jelenlegi modern Óbudái gázgyár a ferencvárosi és kőbányai gázművek sorsára fog jutni, azaz u g y a n u g y üzeme n k i v ü 1 hely e. z- t e t i k, mint ahogy ezek most üzemen kivid állnak és néhány év leforgása múlva a szén száraz desztü- lációja olyan gigantikus fejlődést fog felmutatni, hogy Budapest székesfőváros is kényszerítve lesz uj gázmüveket építeni és az óbudai gázmüvet le fogja úgy zárni, minit ahogy jelenleg ,a ferencvárosit, a kőbányait és többi gázte­lepeit lezárta. — Én a magam részéről a legnagyobb örömmel üdvözlöm azt a törekvését a. budapesti gázmüvek­nek, hogy igyekszik ebben a modern áramlatban függetleníteni magát a pénzügyi nehézségektől, de viszont fáj­dalommal látom azt, hogy ha egy külföldi szindikátus adja a budapesti gázmüveknek a szenet, akkor az a hatalmas chémiai ipar,, amely a szindikátus kezében fog kifejlődni, teljesen elszakad a gázmüvektől. Mindennek dacára, a mostani pénzügyi nehézségeket figyelembe véve, nem lehet akadályt gördíteni ezen akció elé, mert megvagyok róla győződve, hogy né­hány esztendő múlva úgyis aktuális lesz az u j g á z m ű v ei knek a leg m o­dernebb technikai felszereléssel való megépítése, amely elv egyébként ösz- szes közüzemeinkre is érvényes, mert villainos-centráléinkat, vágóhidjainkat, vízmü­veinket és a többi nagy közüzemeket rövide­sen úgy is át kell építenünk, ha nem akarunk a drágaság sulya alatt Összeros- kadni. Hogy csak egy példát említsek meg, ma egy köbméter viz kiszivattyuzása és házhozszállítása a vízvezetéken keresztül körülbelül 5000 kalória ener­giát igényel, holott ezt a munkát 1500—2000 kalóriá­val könnyen el lehetne végezni. Hasonlóan villamos- centráléinkban 9—10.000 kalóriát használnak el egy kilowattóra előállításához, holott a urai modern gé­pekkel 4000 kalóriával is lehet fedezni egy kilowatt­óra előállításának szükségleteit. — Ha hasonlóan végigmegyünk a közüzemeken, akkor azonnal szembetűnik, hogy az utóbbi 10—-15 esztendő technikai fejlődésié szükségessé teszi azt, hogy közüzemeink modernebb alapokra helyeztesse­nek és a főváros közönségének újabb megterhelése nélkül, nagy megtakarításokkal önmagukat kifizessék. Amerikai irodaberendezések szabó gyula IV., Magyar-u. I., Kossuth Lajos-u. sarok. Telefon: 28-31. Körséta a városházán ^alaLc^en n*ncs orvosság- — Az a bizonyos költségvetés - Megint drágul minden Komolyan gondolják-e, nem-e, igazán nem tud­juk megmondani; de tény az, hogy kőnyomatos híradás adta tudtul a terved hogy a haldokló rezsim a fővárosi törvény revízióját készíti elő El kel! is­méim!, hogy a halálraitélt'ség óráiban megnyilatkozó ez a nyugalom- egyenesen vérfagyasztó, őszintén szólva, olyannak látjuk ezt a híradást, mint mikor valaki fekete-miséket rendez a lakásán és a bot­rány leleplezése, után megfenyegeti az esietet nyil­vánosságra hozó riportert a sajtóperrel. A sajtó­pernél, amelyből soha, de soha nem lesz semmi. Ez a terv az utolsó órákban szintén csak porhintés a közvélemény szemébe és ha van annak valami hát­tere, akikor csak az Lehet, hogy valaki felvetette a bölcs ötletet, hogy a választók névsorának revíziója nem sike­rült, revideálni kell a fővárosi törvényt. A mandátumukat nem hajlandó meghosszabbí­tani a kormány, a névjegyzékek botrányát sem tűnik.: mit lehet itt csinálni, gyerünk a fővárosi törvény revíziójával. Az 1872. XXXVI. tényleg régen elévült. Elévült már abban a boldog időben, amikor Wolff Kiárolyhoz még nem volt szerencsénk és amikorr Qsitlérynek, mint fogorvosnak sem hallottuk hírét. Tervezetük ma még nem került a nyilvánosság elé, de előre is tisztában vagyunk vele, hogy milyen lehet az. Biztosíthatjuk azonban áriról, hogy uralko­dásuk ideje alatt ma már fizikai és technikai lehetetlenség, hogy a nemzetgyűlés a revíziót megcsinálhassa. Technikai lehetetlenség ez még ak­kor is, ha a kormány akceptálná az ö alapelveiket, ami azonban ma már a politikai helyzetinek gyöke­res megváltozásával merő lehetetlenség. Hiábavaló ötletek ezek ma már, mert az ő számukra minden hiába: halál ellen nincs orvosság. Utolsó nagy müvük. a sok-sok halasztást szenvedett költség- vetés is esedékes, vagy legalább is annak mondják. Igazán nem sok jót és nem sok igazságo'ti várunk ettől a költség- vetésitől. Láttunk mán egyet a kurzus alatti és a mostani is Wolff Károly szellemében fog elkészülni. A régi elvek, amelyeknek; bizonyára Csupor József tanácsnok is komoly letéteményese, aligha fognak érvényesülni. Ha az uj költségvetés a közgyűlés szine elé kerül, ajánljuk Csupor tanácsnoknak, mondja meg nyíltan, egyenesen a véleményét, idézze egészen egyszerűen K á 11 a y Tibor pénzügyminisz­ter hiries expozéját: — Ez nem az én költségvetése m. Annakidején — mint ismeretes — azént nem adtaik költségvetést, merit a külföldi kölcsönök tör­lesztéséneik feltételei még nem voltok megadva. Első költségvetésükben ezt sokkal egyszerűbben ol­dották meg. Akkor igen érdekes módszerrel (kijelen­tették, hogy külföldi kölcsön nincs, ahhoz nekik semmi közük, de azért nem mondtak le semmiről, amit Bárczy István a külföldi kölcsönökből te­remtett. Adtak is olyan parádés költségvetést, hogy alighanem még igen sokáig fogunikf erről kol­dulni. Hogy aztán milyen lesz az uj költségvetés? Azt mondják, hogy Wolff Károly is belátta, hogy a jó pap holtig tanul és ezen az alapon nem hajlandó többé simáira esztergályozott, deficitmentes1 költség- vetéssel tüntetni a külföldi hitelezők előtt, mint azt első költségvetésénél cselekedte. Természetesen sen­kiinek sincs oka csodálkozni azon, ha a költségvetés­ben immár csillagászati számoknak tetsző milliárdok fognak szerepelni, hiszen még igy is szinte félig- meddig illuzórius a költségvetés mindaddig, amíg a korona árfolyama nem stabilizálódik és amig a drá­gaság növekedése után pontot nem tesz a gazdasági konszolidáció. Egyelőre azonban megint csak mindennek az árát felemeli a főváros és drágább lesz a viz, a villany, a gáz, persze min­denek felett a villamos. Nem vagyunk hívei annak az ellenzéki politikának, amely minden 'kákán csomót keres és amely a jogos és méltányos áremeléseket is az ellenzéki harc fegyvereiként használja ki. Nem lehetünk hívei ennek az ellenzéki politikának, mert szélhámosság másnak olyasmit a; szemére vetni,, amit mi magunk sem tudnánk másként csinálni. A villa­A melléktermékekért ingyen szenet kap a gázgyár A modern technika követelményeinek megfelelően összes közüzemeinket át kell alakítani Ereky Károly nyilatkozata

Next

/
Thumbnails
Contents