Fővárosi Hírlap, 1923 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1923-05-23 / 21. szám
Budapest, 1923 május 23. 5 ÁJOV/lKOAlJlijZLÍP TŐZSDEI HIRW Szász Dezső SZÓRAKOZÁS A Fővárosi Opereítszinház e he'he is a „Marinka. a táncosnő“ heie lesz. Harmadik jubileuma után is minden este telt házak 'előtt adják 'a nagyszerű operettet. Jövő vasárnap délután a „Tatárjárás“ kerül színre.. ,.A sárga kabát“ műiden este. A nagysikerű Lehár-daljáték. „A sárga kabát“, minden este színre kerül a Király Színházban, mindannyiszor Honthy Hannával, Karácsonyi Iliivel. Rátkaival. Latabánral és a vendég Urayval a főszerepekben. Vasárnap délután a »János vitéz“-t ismétlik. 3 órakor, mérsékelt hely árakkal. A Magyar Szinliáz hód játékrendjén Vaida Ernő vigjátéka. „A válóperes hölgy“, csütörtökön, pénte ken és vasárnap este szerepel. Szerdán és szombaton Tersánszkv J. Jenő „Szidiké“-je megy. Vasárnap délután Molnár Ferenc 100-ik előadásához közeledő drámáját, az „(Égi és földi szerelmet“ játsszák. A Vígszínház eseménye a „Négy frakk1 szombati bemutatója lesz. A legnagyobb érdeklődéssel várják Lakatos László uj vigjátékát nemcsak nálunk, de külföldön is, ahol számos nagy színpad játék- rendjén szerepelnek a kitűnő szerző müvei. Másik eseménye a „Kis cukrászdádnak, Heltai Jenő pompás vígjátékénak jubiláris — 5(J-ik ellőadása, amelyet csütörtökre tűztek ki. Szerdán fél 8 órakor „Az Ur szöllejé“-t adják, pénteken fél 8 órakor a „John Gábriel Borkmann“-t ismétlik. Móricz Zsigmoud „Sári biró“-ja. Csütörtökön, pénteken és vasárnap este kerül szilire a Belvárosi Színházban, mindannyiszor Rákosi Szidivel es Somlayval az élén. a bemutató kiváló együttesével, szerdán és szombaton ,a „Kékszakáll nyolcadik íele- ségé"-t adják. Vasárnap délután >,A buta ember“-t adják. 3 órakor, mérsékelt helyárakkal. A Blaha Lujza-szinház újdonsága, Rajna és Czo- bor a „Szép asszony kocsisa“ cimü operettje teljesen betölti a színház heti műsorát. A főszereplők minden alkalommal Somogyi Nusi, Vaály Ilona. Ötvös Gitta. László, Szirmai és Tamás lesznek. Vasárnap délután a „Levendulá“-t játsszák. 3 órakor, mérsékelt helyárakkal. A Budai Színkörben e heten is: Bródy és Lajthay diadalmas operettje, az „Asszonyok bolondja“ dominálja a műsort, mellette csütörtökön és szombaton Zeller világhírű klasszikus” operettje. „A madarász“ kerül színre Koronkay Rózsi, Szász Edit, Halmos, Balázs, Pallós és Derékyvel a főszerepekben. Az „Asz- szonyok bolondja“ előadásain minden este a premier kitűnő együttese, Della Donna. Kondor Ibolya, D‘A'rrigó, Dénes és Gallai lépnek fel. Az Andrássv-uti Színházban minden “He. továbbá vasárnap délután fél 4 órakor, mérsékelt helyárakkal „A pajkos grizettek“, „Cirkus“. „Hány óra, Zsuzsi?“ „Baj van' és „A moly“ cimü nagysikerű darabok, a mulatságos tréfák. Békeffy konferánsza és a nagyhatású magánszámok kerülnek ismétlésre. A Kamara nagy műsora mindkét ünnepnap alatt zsúfolt házakat vonzott, ami igazolja közönségünknek a magyar filmek iránti nagy szeireteitét. A „Szentmihály“. amely Pakots József feldolgozásában és Balogh Béla rendezésében a magyar Star filmgyár alkotása, meg is érdemli ezt a nagy érdeklődést, úgy a szereplők művészi produkciója, mint a rendkívül érdekes cselekményénél fogva is. A másik sláger a „Lejtőn lefelé“, a külföldi filmgyártás egyik nagyszabású alkotása, főszerepben Magda Somával, a közkedvelt nagy művésznővel. Előadások ma tél 6. fél 8 és fél 10 órakor. viseljünk Paima-sarkot! Megtakarítjuk vele a cipöjavitást és kíméljük idegeinket. ^.Ta mozgókép-Otthon m Amerikai barleszk-királyok versenye Fatty, Zigottó, Percy és Harald Lloyd legkiválóbb alkotásaikban. Igazak útja Izgalmas Jewel-regény 5 felvonásban. Előadások 7,4, 7,6, 7,8 és V2!0-kor kezdődnek A kormányzó Szász Dezsőnek, a Magyar-Német Bank vezérigazgatójának a pénzügyi főtanácsosi címet adományozta. Szász Dezsőnek fiatalon, de érdemekben gazdagon jutott ez a magas kitüntetés. Merészen feltörő pályája, nagyrahivalfottsága számára azonban csak kis stáció ez, amelyet sok. jelentős eseménynek kell követnie. Alkalmat szolgáltat azonban ez az esemény ahhoz, hogy a fiatal bankvezérnek, Radnóti József tollából származó kitűnő portréját bemutassuk az olvasónak: Van egy régi zsargon igazság, amely magyarul így hangzik: Szépnek kell lenni és szerencsésnek kell lenni. Ezt ugyan nőkkel kapcsolatban szokták alkalmazni Morris Roseníeld nyelvén, de ráillik néha férfiakra is, akik fiatalon; csinosan, jól ápoltan és választékosán öltözve indulnak neki az életnek és örökre és elválaszthatatlanul el jegy zik magukat Fortuna őnagyságával. Szász Dezső ma már nem is szép fiú, nagy pufók, rózsás arcával olyan, mint egy kedves kis gyerek, a szerencse isten- asszonyával kötött Mezonja azonban változatlan. Ehhez az adottsághoz azonban kivételes képességek járulnak,, mint Szász Dezső kivételes karrierjének okozói és magyarázatai: tehetség, ösztön, lendület, energia. fáradhatatlanság, önbizalom ési le nem törhető optimizmus. Ezekből az eredőkből adódik, hogy egy a Hajdúságban született fiú elindul Debrecenből zsebében az érettségi bizonyítvánnyal és harminoegyéves korában egy százmilliós pesti bank vezérigazgatója, hat-nyolc virágzó vállalat patrónusa, egy nagy berlini bank igazgatósági tagja, egyik magyarországi exponense a nagynémet gazdasági expanzivítiásnak és olyan kilátásokkal áll itt, hogy inás megszédülne tőlük. Szász Dezső nem szédül meg. Pontos, nyugodt, szabályozott egyensúlyozott és számító ember, any- nyira számító, hogy — kiszámíthatatlan. Szász Dezső az 1891 december 31-ről 1892 január elsejére virradó éjszakán született, ebben is szerencséje van, ha akarja, egy évvel fiatalíthatja, ha akarja, egy évvel öregitheti önmagát; harmincegy- éves korában adódnak az embernél helyzetek, amelyekben mindkét eshetőségre szükség lehet. Középiskoláit Debrecenben végezte, onnan Lipcsébe ment, ahol megszerezte a Handelshochschule diplomáját. Ezzel a diplomával jött Budapestre, ahol a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank tisztviselője lett. A háború alatt kilépett a Kereskedelmi Bankból és egy háborús intézmény, az Állat- és Takai mányfor- gaimi szolgálatába lépett, amelynek rövid idő alatt igazgatója lett. A háború végén, 1918-ban megvette az Industria Bank részvénytöbbslégétt. Ez a tönpebanik akkor háromszázezer korona alaptőkével a tőzsde mögött, a Széchenyi- és Nádoir-utca sarkán működött. Szász Dezső szinte szédítő iramban virágoztatta föl az Indusitriát, meglátta és kihasználta a kedvező bankkon,junktura minden előnyét, nem mulasztott el egyetlen alkalmait és nem mulasztott el egyetlen lehetőséget sem. Minden eszközt az Industria fejlesztésének szolgálatába állított, a bank helyiségeinek a tőzsdéhez való közelségét csak úgy, mint a rokonszenves egyéniségéből származó baráti kapcsolatokat. Az Industriáruak már egészen jó csengésű hire volt, mikor Szász Dezső azt is látta és ösztönösen megérezte, hogy a bankkionjunktura egy-két-öt évig tarthat, de kihasználása csak.addig lehetséges, amig a nagy átértékelési folyamat be nem fejeződik. És neki nem az volt a célja, hogy gyorsan meggazdagodjék és itt álljon fiatalon dolgavégezetleniii, egy csomó papiirikorónával, akart valamit teremteni, ami megmarad azokban az időkben is, amikor a milliók már nem maguktól teremnek a Szabadság-térien. Már az Industria keretei között is kereste az iparvállalatok és egyéb vállalatok griindolásának, átvételének, vagy fejlesztésének lehetőségét, de még valamit akart: kapcsolatot a külfölddel, olyant, amelynek jövője van. Abban az időben mindenki jó valutáiul nexusokat keresett, angol, olasz, belga, svájci és hollandi orientációk voltak divatban, Szász Dezső egy merész kanyarulattal német gazdasági kapcsolatot próbált teremteni, bár ez politikailag nem látszott népszerűnek és anyagilag nem tetszett előnyösnek. Előbb Becsbe ment, majd Berlinbe, ahol a nagynéniét párt gazdasági vezetői előtt kifejtette, hogy magyar-német bankot akar létesíteni Budapesten. Rövid tárgyalások után létre is jött a megállapodás és a kis Industria Bankból százmilliós Magyar-Német Bank lett, amely legközelebb már kétszázmillióra emeli az alaptőkéjét és üzleti céljaira miiliárdok fölött rendelkezik!. Pontos, gondos, óvatos és körültekintő bankigazgató, nem hazardőr, soha életében nem játszott hazárdjátékom, lóversenyen nem volt, amellett egy jókedvű és javíthatatlan bohém. Ma már nagy apparátussal dolgozik, mégis mindenről tud. ami bankjában és vállalatainál történik. Olyan, mint egy állandóan befütött mozdony, örökké zug és zakatol, minden érdekli és minden foglalkoztatja, de főként és legelső- sorban a business. Pestre átplántált tipusa az amerikai pénzcsinálónak és nagy ambícióval, elpusztíthatatlan derűvel és letörhetetlen munkabírással csinálja a pénzt. Szivar nélkül még soha senki nem látta, a karrikatnristának úgy kellene megrajzolni őt: füstölgő szivar mögött egy pufók gyerekarc, élénk fekete szemekkel. Nagyon szereti a jó zenét, a jó könyvet, a jó színdarabot és a szép képeket, mindent, ami szellemi, vagy anyagi valör. Nagyon sokat utazik, szinte állandóan cikkázik Budapest—Becs—Berlin között. Elsőrangú összeköttetéseket teremtett a maga és a bankja számára, igazgatósági tagja a Berlinben székelő Deutsche Ausland Banknak, ő hozta el Mannesheimékat Magyarországra és amikor legutóbb nála voltam, a titkárja szobájában Bardolfí ezredessel találkoztam, aki egykor Ferenc Ferdinánd katonai irodájának főnöke volt és aíki most a Westennek, Becs egyik legnagyobb konszernjének igazgatója és a Magyar-Német Banknak előkelő üzletfele. Mindig dolgozik, az ö számára nincs pihenés, azt mondja, hogy nem akar pihenni még ötvenéves korában sem. A munkának ettől a lázától hízik és ugy- láfszik eszeágában sincs fogyókúrát tartani. Az ő utján nincs megállás egy pillanatra sem, nem is illene hozzá, az egyéniségéhez, sem a komolyságához, sem a bohémiájához. Bírja a munkát, állja a harcot, ötletszaruja 'kifogyhatatlan és ambíciója végnélkül való. Bs, märt a szerencse élete egyetlen vonatkozásában sem hagyja el. még akkor is könnyű dolga lesz, ha a folytonos zakatoló munkában egyszer kifárad egy hétre. Könnyen segíthet magán: befekszik pihenni a Fasor-szanatóriumba. Az is az övé. Működnek az adáfelszólamSási bizottságok Uj emberek a régiek helyén — Általános elégedetlenség és panasz Irta : dr. Sebeőlt Dezső Közismertek azok a mozgalmak, amelyek az 1920—21. évi jövedelem- és vagyonadó kivetésével kapcsolatban országszerte megindultak. Egész vármegyék mozdultak meg és kétségbeesve látták, hogy az uj kivetés mennyire nem felel meg az adózó viszonyainak és főleg az 1920—21. 'évben elért tényleges jövedelemnek. Nyugodtan megállapíthatjuk, az adókivetö közegek az adók késedelmes kivetése miatt optikai csalódásban éltek cs az adóalanyok későbbi és kedvezőbb viszonyait hozták vissza a múltba és állapították meg az adóalapokat és adótételeket. Mindenki az adófelszólamlási bizottságtól várta a sérelmek orvoslását. A vagyon- és jövedelemadóról szóló törvények szerint ugyanis a pénzügyminiszter minden vármegye székhelyén és minden törvényhatósági joggal felruházott városban esetleg több adófelszólamlási bizottságot alakított, amelyek nyolc rendes és hét póttagból állnak. Az elnököt a belügyminiszter nevezi ki, három rendes és három póttagot a pénzügyminiszter jelöl ki, az utóbb említettek közül azonban egy rendes* és egy póttagot a Kereskedelmi és Iparkamara, egy rendes és egv póttagot az Ügyvédi Kamara jelöl ki. A pénzügyminisztériumban és belügyminisztériumban megalakították, sőt egyes helyeken szaporították az uj adófelszólamlási bizottságokat. A legtöbb helyen mellőzték a régi, a polgárok helyi viszonyaival ismerős tagokat és uj és olyan adófelszólamlási bizottsági tagot vetett a politika örvénye a felszínre, akik közül igen sokan nemcsak a tételes adótörvényt nem ismerik, hanem saját kerületük adózó polgárainak viszonyaival siem ismerősek. Beszéljünk őszintén. Azokban a kerületekben, ahol a kereskedői elem van többségben, ott nem fun- gálhat jól egy olyan adófelszólamlási bizottság, amelynek tagjai az adózók széles rétegével ismeretségben és összeköttetésben nem állanak és főleg olyanok, akiiklet csak a mostan divatos politikai jelszavak hulláma és’egy esetleges kurzuspártban való szükkörii szereplés dobott a kurzuspárt utján az adó- felszólamlási bizottságba. A gyakorlatban megtörtént, hogy néhány adófelszólamlási bizottsági tag feltett kérdéseiből kitűnt, hogy fogalmuk sincs arról a törvényiről, amit alkalmaznak. Sőt néhánynak fogalma sincs arról, hogy az 1920/21 -es gazdasági év tulajdonképen súlyos válságot jelentett nemcsak a tőzsdén kenyerüket keresőkre. hanem mindazokra a kereskedőkre is, akik árukészlettel rendelkeztek. Tehát ha az adóielszó- lamlási bizottsági tag azt feltételezi, hogy az illető adózó az 1921. évben nagy árukészlettel rendelkezett, azzal tulajckuiiképen saját maga ad cáfolatot arra. hogy az adózóra hatalmas adóalapot és adótételt kell alkalmazni. De a legfontosabb és mindenekelőtt való a kincstár érdeke. Ezzel kapcsolatos az. hogy az adóztatás igaziságos és megnyugtató legyen. Már pedig hogy érhetjük el ezt akkor, ha a polgárság jelentős zöme nem bízik az előtte amúgy is ismeretlen adófelszólamlási bizottsági tagokban? És ha a kincstár érdekét vesszük elsősorban valónak, akkor is azt kell szem előtt tartani. milyen hatalmas tévedések történhetnek a kincstár hátrányára abban az esetben, ha az adóíelszó- tlamlási bizottság tagjai az adózók viszonyaival nem, vagy nem megtelelően ismerősek. Ennek pedig csak az lehet az orvossága, ha megfelelő és a polgárság teljességét képviselő és ismerő bizottságokat alakítanak. ______ A Mezőgazdasági Ipar R.-T. igazgatósága elhatározta. hogy a május 30-ra egybehívott közgyűlésnek az 1922. évre osztalékjogosult részvényekre 500 korona = 50 százalék osztalék kifizetését fogja javasolni. az előző évi 60 koronával (30 százalék) szemben.
