Fővárosi Hírlap, 1923 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1923-05-02 / 18. szám

-Budapest, 1923 május 2. 5 reá: kerülnek aukcionálásra. A kiállítás május 1—5-íj; tart. naponta regire! 9 órától 6 óráig, az aukció pedig n?ájus 7-től naponta fél 4 órakor kezdődik. SZÓRAKOZÁS ........ A Marinka, a táncosnő hete lesz a Fővárosi Üperettszjnház hete is. Harmadik hónapja folytatja már a szenzációs sikerű operett fényes pályafutását. Minden este adják a Marinka, n táncosnőt, Petráss Sári. Biller Irén. Kertész. Hal may, Ujváry. Vendrey és Zátony felléptével. Vasárnap délután a Tatárjárást adják. Fedák Sári utolsó fellépései szerdán és csütörtö­kön lesznek a Király-színházban, a kitűnő művésznő nyári szabadsága előtt két fcstén játszik' utoljára, mindannyiszor a ..János vitéz" címszerepében, va­sárnap- délután ..A bajadér“ kerül szilire Nádor Jenő­vel, 3 órakor mérsékelt /helyárakkal. ..Szidike“ és „A válóperes hölgy“ fölváltva sze­repeinek a héten a Magyar Színház műsorán. Ter- sánszky j. Jenő bohóságát, a „Szidiké“-t szerdán, pénteken és vasárnap este. Vajda Ernő népszerű vig- íátékát. „A válóperes hölgy“-et csütörtökön, szom­baton. vasárnap délután rendes esti helyárakkal látsszák. A Vígszínház iövő hetét is Az Ur szölleje, a sze­zon nagy vigjátéksikere dominálja. Szerdán lesz a Sirokkó. He rezeg Ferenc kitűnő vig&áitiékának huszon­ötödik előadása. Szombaton mutatják be ' a John (iabriel Buikmant. Ibsen klasszikus szinmjívé.t. Szer­dán éjjel 10s/«'órakor Tamara Karsavina és partlnerje, Vladimirov vendégszerepeinek. Ezeken a napokon, valamint csütörtökön is az esti előadás kivételesen hét órakor kezdődik. Vasárnap délután az „Ele- fánt“-ot adják. A Végállomás, Szenes Béla vigjátéka iövő héten, csütörtök kivételével, minden nap színre kerül a Renaissance Színházban, Csór tos, S, i,m o- n y 1 M á r i a, B é r c z y, H a r s á n y i és ‘ a vendég M 'észáros Q i z á v a 1 a főszerepekben. Csütör­tökön este- és vasárnap délután a báios Tökmag van műsoron. „A sárga kabát“ bemutatója. Szombaton, május 5-én. mutatja be a Király-színház Lehár Ferenc -A sárga kabát“ citnii. daljátékét Pécnv Erzsivel, Mouthy Hannával, Rátkaival, Urayval és Laitabárral a fősze­repekben. A bemutató nagy előkészületeire való te­kintettel .pénteken a színház nem tart előadást. A szenzációsnak Ígérkező operett előadását vasárnap este megismétlik.A rendkívüli érdeklődésre- való te­kintene! az első 10 előadásra szóló jegyeket árusítják a pénztárnál., A Belvárosi Színház e heti műsorán szerdán, csütörtökön és szombaton a 150-i.k előadása küszöbén álló Savok-vigjáték. a ..Kékszakaül nyolcadik fele­sége“, pénteken „Az ütközet“, vasárnap este Ernőd Tamás poetikus három egyfelvonásosa. a „Csipke“ szerepel. Vasárnap délután pedig „A buta ember“ cimii vígjáték keni! szilire 3 órakor mérsékelt hely- árakkal. Petráss Sári. Biller Irén. Kertész, Halmav. Ujváry. Vendrey és Zátony játsszák minden este a Fővárosi Operettszinházban a „Marinika, a táncosnő“ fősze­repeit. Feltétlen magasztalásisal beszél mindenki a világhírű operett kitűnő librettójáról, gyönyörű ze­néjéről, tökéletes előadásáról és ragyogó kiállításáról. A „Levendula“ minden este. Szilágyi László és Láppáv Gyula romantikus operettje a héten is minden este szilire kerül a Blaha Lujza Színházban. Vasárnap a ,,Dédé“-t adják 3 órakor mérsékelt helyárakkai. , 4 „Pajkos grízeitek“. „Cirkusz“. „Hány óra, Zsuzsi?“ cimii nagysikerű darabok, a mulatságos tréfák és kitűnő magán-számok, valamint Bé'kerfy konferánsz-a töltik be az Andrássy-uii Színház e heti műsorát. Ugyanezt í, műsort játsszák .vasárnap dél­után 3 és fél órakor mérsékelt helyárakkai. Nyári Orfeum (ezelőtt Casino de Paris. Herminá­ét 65.) szenzációs világvárosi műsorral május 2-án este fél 10 órakor megnyílik. A Kamarában Leáiiybecs-ület és a Dráma a ten­ger fenekén. Előbbi a magyar filmgyártás igen sike­rült alkotása, mig az utóbbi Amerika szédületes film- technikájához a tengerfenék mélységét veszi igénybe, hogy ott tárjon elénk fantasztikusan érdekes látni­valókat. Fél ót. negyed 7, 8 és háromnegyed tiz órakor. = TŐZSDEI HÍRLAP mm " 1— - — • • ... Hétfőn reggel. Egy tőzsdevidéki kávéházban je­gyeztük le hétfőn reggel ezt a párbeszédet szószeriut úgy, ahogy elhangzott. Az egyik ur az egyik asztal­nál, a másik a másiknál ült). Az egyik evett, a másik újságot olvasott. Megszólal az. aki az újságot olvassa: — Nagy tűz volt Óbudán. — Óbudán? Igazán? Mi leszs akikor a Goldber- gerrel? — kérdi a másik falatozás közben. — Nem a Goldbergar-gyár égett, hanem egy téglagyár — világosítja fel az újságolvasó. — Kinek a gyára? . — Valami Bohn-gyár. A falatozó izgatott lesz ér, idegesen mondja: — Leégett a Bóni? Esni fog a Bóni? Már nem is eszik, nem is tud ülni, kapja a' kalap­ját és szalad ki a kávéházból. Alighanem sietett el­adni a Boltiját. Dr. Dréhr Imre a feldarabolt Magyarországról. Nagysize-ntmiklósi dr. D r é h r Imre főtanácsos, nemzetgyűlési képviselőnek a héten a Mag y a r Közgazdasági Társaságban tartott elő­adásáról és annak kivételes sikeréről bőségesen ’és inéi tóképen emlékezett meg a napisajtó; de ennek az előadásnak nem elegendő visszhang a jelenvolt elő­kelő közönség meleg tap-sa és az a tetszés, amelyet országszerte kiváltott. A trianoni szerződés, 'tarthatat­lanságáról olyan argumentumokat vonultatott fel a kiváló előadó, hogy azokat meg kell ismernie a kül­földnek is, azoknak, akik a „békemüvet“ ránk kényszeri tették és azoknak is, akiket a „békemíi“ ál­dásaiban részesített, de akik ezt az áldást — amint Dréhr pompásan kimutatta — nem tudják az emberi­ség javára kihasználni. Kétségbe nem vonható tények, tökéletes adatlak vonultak fel dr. Dréhr Imre ma­gas színvonalú előadásában annak bizonyítására, hogy mindaz, amit tőlünk elvettek, ma igen nagy részt parlagon hever, a természet kincseit csak felé­ben-harmadában tudják arra a célra felhasználni, amire mi azokat teljes mértékben kihasználtuk. Nem sablonos, az országot jóhiszeműen is megkárosító ir­redenta-előadás volt ez, hanem az okosság szava, amelyet meg kell érteni mindenhol, ahol az emberiség egyetemes, közös nagy érdekeit kívánják becsülete­sen, elfogulaflanul szolgálni. Dr. Dréhr Imre iskolapél­dáját adta annak, hogy milyen irányban kell dolgoz­nia annak a tudósnak és politikusnak, aki az ország igazi érdekeit kívánja szolgálni. x Halász Lajos jóslatai. Halász Lajos- legújab­ban megjelent 49. számú animáló-jelerítése a Ken- d e r. Juta és a M agya r-N émet Mezőgaz­dasági részvények árfolyamát ezúttal a külpoli­tikai eseményekkel hozza összhangba. A heti kis pisz­kos nagyképűen beszámol a cseh-szlovák határinci­densről, foglalkozik Bethlen külföldi utazásával, a, külföldi kölcsön kilátásaival és evvel kapcsolatban a korona javulásának lehetőségeivel. Halász lámpa­kurzus szerkesztő u-r. mindezekről a na.gyfontosslágu kérdésekről elmondja az ő egyéni véleményét és vég­eredményben megállapítja, hogy ezek után mindenki böicsen cselekszik, aki Jutát, Kendert, Magyar-Német Mezőgazdaságit vásárol, mert .,e papírokban további áremelkedés várható.“ Ha pedig a jóslás véletlenül nem válna be. akkor hibás — a külpolitika. Salamon Andor ügyvezető-igazgató. A Magyar- Olasz Bank igazgatósága legutóbb Salamon Andor igazgatót iigyvezetö-igazgató-vá n-evezte ki. Salamon Andor a banknál a titkárság és a tőzsdeosztály ve­zetője és egyik legképzettebb és leg,rokonszenvesebb tagja a fiatal, nagyra hivatott generációnak. Éber Antal haditerve, amelynek értelmében csupa fiatal erőkkel veszi körül magát, úgy látszik, kitünően be­válik. Az uj ügyvezető-igazgató is, erőteljes bizonyí­téka annak, hogy ezek a kitűnő szemmel kiválasz­tott fiatal erők a bankkal együtt nőnek nagyra. Ugyancsak ügyvezető-igazgató lett Freund Pál igazgató is, aki a devizaosztály vezetése körül* szer­zett kitűnő érdemeket.. A sörgyárosok egyszeregye, A sörgyárak árdrá­gító hajlandóságairól sohsem esketik annvi szó, ameny- nyit ez a téma megérdemelne és a közönség fásultsá­gát is állandóan korholni kell. nehogy az újabb és újabb merényletekbe simán, az ellentálllásnak minden megmozdulása nélkül belenyugodjék. A vendéglősök azzal a taktikával éltek az utofcó söráremelésmél a maguk és sörgváros barátaik védelmében, hogy ap­ránként való áremeléssel akarják elterelni a figyel­met manipulációjukról. Az egyik áremelésen már túl vagyunk, a második most fog következni és legke- vósbbé sem lehetetlen, hogy amíg ezeket a sorokat papírra vetjük, addig a *v e n d é g 1 ő s- ö k éppen az újabb emelés mértékének kalkulálásá­val vannak elfoglalva. Az ilyen kritikus pil­lanatokban nem igen esik jó a lámpafény_ árneív be­világít egy kicsit ezeknek a „kalkulációkénak a rej­telmeibe. Pedig ezúttal csak eg^ kis részlettel kívá­nunk szolgálni, amely azonban jellemző egész gon­dolkodású ki-a. A sörgyáros urak ugyanis nagy pata­iját, nagy jajveszékelést csaptak amiatt, hogy a ‘sör kincstári illetékét hektoliter-fokonkint kilenc koronáról huszonegy koronára emelte fel a kincstár és ezzel a titokzatos argumentummal igyekeztek megmagya­rázni a maguk áremelését. A laikus nagyközönség — véleményük szerint — cl szőr n y ü 1 k ödö 11 ezen az ál­lami kegyetlenségen, mert n nagyközönség nem tudja, hogy ez » szörnyűséges állami megterhelés a való­ságban azt jelenti, hogy az eddigi állapot csak igen szerény mértékben változott meg. Vegyünk például egy hektoliter sört. amely ina meglehetősen szokatla­nul tizenkétíokos. Egv hektoliter ilyen tizenkétíokos sör után eddig a kincstári illeték 108 korona volt, míg most. az uj kulcs seteriut. ez az összeg 252 koronára emelkedik. A difiercucia tehát, amelyet be kellene hozni, literenként 1 korona 44 fillér volna ét, ennek fejében e m élték fel a s ö r árát 1 i t e r e n k i n t hat v a n k o r o- ii á v a 1, 140 koronáról 200-ra. íme. ez a sörgyárosok egyszeregye. Vizes részvények. Az elmúlt héten ismét beve­zettek a tőzsdére két u.i papirt. amelyek nemcsak relvizezettek voltak, hanem szinte úsztak a vízben. A hortobágyi tógazdaságból smrjadzik ki az egyik: a Magyar h a 11 e n y é s z t ő rószvenytársa- s á'g. amelynek 200,000 diarab részvénye van. de nem bizonyos, hogy a vállalat haltenyésztő-telepein a részvénymennyiségnek megfelelően 1:1 arányban uszkálnak-e a halacskák. A másik vizes részvény: a R e x-L 1 o y d ha j ó- és moto r g y á r r.-t. papír­jai. amelyeket a Balog és társai tőzsdebizo­mányos cég vezetett be. A Rex-liaiógyár részvényei a startolás után rögtön haváriát kaptak. Alig vau forgalom bennük, hánykolódnak a tőzsde nagy vizén és Balogék nem bizonyultak valami szerencséskezii kormányos oknak. Kinevezések a Kereskedelmi Hitelbanknál. A M a­g y a r Kereskedelmi Hitelbank Rész­vénytársaság igazgatósága Amster József és Solt Jenő főtisztviselőket cégvezetőkké nevezte ki. Lij papír a bécsi tőzsdén. Az amsterdami an Be- le'gging Maatschappyn N. V. Trust és Drucke r Arthur, a Home r.-t. elnökének vezetése alatt álló csoport megszerezte az Ingatlan épitő és fa­ipari r.-t. (Ingé:a) részvénytöbbségét és elhatá­rozta, hogy a részvényeket 1 e gk. ö z e 1 e ;b b be­vezeti a b é c’s i tőzsdére. A vállalat negyven millió korona alaptőkével rendelkezik. A holland- osztrák csoport lehetővé fogja tenni, hogy ez a vál­lalat kiterjedt űzlekörót fejleszthesse és tekinté­lyes tőkét fog rendelkezésre bocsa- t a n i. A vállalat virágzó építőanyag- és f-aiizletet folytat, ezenkívül több igen értékes vállalattal rendel­kezik. Az uj csoport az épitő és parcellázó programút keresztülviteléhez szükséges hiteleket a vállalat ren­delkezésére bocsátotta. Az, Ingéi a részvényei a bu­dapesti tőzsdén még nincsenek jegyezve, de magán- forgalomban állandó üzlet van bennük. A bécsi tőzs­dén nagy hiány van kis papírokban, máris élénk ér­deklődés mutatkozik az Ingéfa-részvények iránt. A Home r.-t. képviselőinek a vállalatba való belépése folytán a két részvénytársaság között szoros érdek- közösség lép életbe. A Budapesti Áru- és Értéktőzsde közgyűlése. A Budapesti Áru- és Értéktőzsde szombaton tartotta meg ez évi rendes közgyűlését A megüresedett tözs- detanácsosi helyre Berger Mórt, a Mercur Bank vezérigazgatóját választották meg. A Magyar Általános Hitelbank közgyűlése1 jóvá­hagyta a 233 millió korona tiszta nyereséggel záruló 1922. évi mérleget s elhatározta, hogy május 1 -töl kezdve 200 koronával váltassák be a 32. számú osz­talékszelvény. A Magyar-olasz bank r.-t. Castiglioni Ca­millo elnöklete alatt tartott rendes közgyűlése az 1922. évre 17 és fél százalék = 35 korona (múlt év- - ben 8 és fél százalék = 17 korona) osztalékot álla­pított meg. A közgyűlés Almássy Imre gróf, B a r t a Arnold. D o r o g h i Ervin dr. és Harten­stein Jenő urakat az igazgatóság, László Fiilóp é§ Radisics György urakat pedig a felügyelő- bizottság tagjaivá megválasztotta. A Magyar agrár- és járadékbank r.-t. folyó hó 24-én tartott közgyűlése az 1922. üzletévre 7 és fél százalék = 30 K osztalék kiöntését határozta el. amely folyó hó Jí5~étől kezdve kerül kifizetésre. — A közgyűlés dr. Seb-estyén Samu ügyvédet az igazgatóság tagjává választotta. A Budapest-Lipótvárosi Takarékpénztár R.-T. minap tartott közgyűlése elhatározta a 17.713,380-52 K tiszta nyereségből 30 K osztalék (a múlt évben 15 K) f! hó 28-tól való kifizetését. Elhatározta továbbá a 80.000,000 K részvénytőkének 120.000,000 K-r a való felemelését. Az elővételi jog 500 K-ás áron 2:1 arányban f. é. május 1 -töl 7-ig lesz gyako­rolható. A „Mercur“ Váltóüzlet Részvénytársaság szom­baton tartotta meg ezidei rendes közgyűlését Az elő­terjesztett mérleg 72,839.688 korona S3 fillér bruttó­nyereséget tüntet fel (tavaly 33,473.946 korona 23 fil­lér). míg a tiszta nyereség összege 17,267.234 korona (S,165.312 korona). A közgyűlés az igazgatóság javas­latára kimondotta, hogy a tartalékok megfelelő do­tálása után osztalékul részvényenként 45 korona = 22.5 százalék (22 korona = 11 szá-

Next

/
Thumbnails
Contents