Fővárosi Hírlap, 1922 (11. évfolyam, 1-44. szám)

1922-05-24 / 20. szám

6 Budapest legutóbb volt képviselői közül többen vannak, akik többé fel sem lépnek. Így sem Buda­pesten, sem egyebütt nem lép el többé Schlacht a Margit, az első magyar nőképviselő, Kovács Emil ref. lelkész és Mahun ka Imre nagyiparos. Ezek többé nem lesznek képviselők. Nem lép fel Budapesten dr. L i p t á k Pál sem, aki azonban a békéscsabai kerület kormánypárti jelöltje. Akik kerületet cserélnek. Budapest régi képviselői közül sokan cserélnek kerületet, aminek oka legnagyobbrészt, abban rejlik, hogy a pártok csoportosultak, paktumokat kötöttek, így Bárézy István az Északiból a Déli kerületbe, B e- ii e d e k János az lÉszakiból a Budaiba, R assay Károly a Budaiból a Délibe került. Akik máshol is kaphatnak mandátumot. Abból a szempontból, hogy kik lesznek s z e- mély szerint (és nem pártok szerint) Budapest nemzetgyűlési képviselői, igen nagy fontosságot keil tulajdoni tani annak, hogy egész sor olyan jelölt van a budapesti listákon, akik máshol, vidéken is kap­hatnak mandátumot. Ezek a képviselők ter­mészetszerűen kivétel nélkül a buda­pesti mandátumról fognak lemondani c s a vidéki mandátumokat tartják meg, mert ezáltal a budapesti mandátumot újabb vá­lasztás nélkül a párt lisiíáján utánuk következő po­litikai barátjuk számára biztosíthatják. A listavezetők közül Ilyenek a következők: • Heinrich Ferenc (Tab), B á r c z y István (Szeged). R a s s a y Károly (Nagykanizsa). Rupert Rezső (Devecser). Bársony Elemér (Baja), gróf Andrássy Gyula (Sopron). Haller István (Ceg­léd és Vasvár). Rakovszky István (Szé- esénA'), Friedrich István (Zalaegerszeg). Weiss Konrád (Miskolc). Hornyánszky Zoltán (Vád), Ernszt Sándor (Ipolyság). Peidl Gyula (Szeged). Peycr Károly (Dorog). Farkas István (Oros­háza). Akik ujak Budapesten. A régi képviselők közül többen szerepelnek Bu­dapesten, mint uj jelöltek. Ezek azok, akiknek a múlt választásnál a vidéken volt kerületük. Ilyenek: Bállá Aladár, Rupert Rezső, gróf Andr ás s y Gyula, Haller István, Rakovszky István, Hor- nyánszky Zoltán, Dini eh Viktor és Ernszt Sándor. Milyen lesz az eredmény? Minden optimizmus és minden elfogultság nélkül az eredmény valószínűleg igy fog festeni: Budán a'z eddigi jelek szerint hat párt fog egy-egy mandátumot kapni és pedig a Gazda­ságpolitikai párt, a demokrata-párt, a függet­lenségi párt, a szociáldemokrata-párt, az An- drássy-párt és Wolff-párt. A liberális és konzer­vatív pártok között való küzdelem itt tehát 4 :2 arányban fog eldőlni a liberálisok javára. Ebben az esetben Buda képviselői lennének: gróf Andrássy Gyula, Becsey Antali, Benedek János, Peidl Gyula, Schubert Sándor és Wolff Károly. Ha azonban Andrássy győz Sopronban, akkor helyét cír. Wirter Lás’zló foglalja el. Abban a'z esetben, pedig, ha Peidl Gyulát Szegeden megválasztanák, akkor a szociáldemokraták budai képviselője Batitz Gyula lesz. Az Északi kerületben öt lista küzd kile,ne mandátumért. Itt három eshetőség van, ame­lyek szerint a mandátumok igy oszlanak meg: Vázsonyi—Ugron-lista: 5 vagy 4 vagy 5 Peyer—Propper-Tista: 3 „ 3 ,, 2 Halfer—Homonnay-lista: 1 „ 2 „ 2 Legvalószínűbbnek kell tartani, hogy a Vázsonyi- Ugron-lista kap öt, a szociáldemokrata- és a Hallcr- lista 2—2 mandátumot. Ebben az esetben az arány szám 7 : 2-h öíz a liberálisok javára. Ha netalán a szocialisták itt nem két, hanem három mandátumhoz jutnának, ez ugyan nem változtatna ezen a kedvező arányszámon, de megtörténne az a sajnálatos eset, hogy a kiváló Bródy Ernő, aki a választások alatt igazárt önfeláldozó szerepet ját­szott, nem jutna mandátumhoz. Ha azonban Haller,ék csak egy mandátumot kapnának, akkor az arány­szám 8: l-hez-re változnék a liberálisok javára. Az l£ s zak i kerület képviselői tehát a követ­kezők lesznek: Vázsonyi Vilmos, Ugrón Gábor, Sándor Pá], báró Saterényi József, (valószi- nüleg) Bródy Ernő, Haller István, (esetleg) Ho­rn o n n a y Tivadar Peyer Károly, P r o p p e r Sándor és (esetleg) Rothe stein Mór. Ha Haliért megválasztják vagy Cegléden, vagy Vasváron, akkor Homonnay-nak biztos a /jpg’""» •- TVS-,-""1- ­Budapest, 1922, május esetleg budapesti mandátuma, de ha két mandátumuk lesz, akkor Haller vidéki megválasztása esetén R a- kovszky István is mandátumot kap, mig abban a legjobb esetben, ha mindezekhez még R a­covszk y is bejön Sziécsényben, akkor Ortvay Rezső kap mandátumot. Ha a szocialistáknak három mandátumuk lesz és Peyert, ami valószínű, Dorogon megválasztják, akkor dr. Gyűr ki Imre van soron. A Déli kerületben a legziláltabbak és a legkiszámithatatlanabbak a viszonyok. Itt a tiz man­dátum megoszlása tekintetében a következő eshe­tőségekkel lehet számítani: Bárczy— Rassay—Rupert-lista 3 Gazdaságpolitikai Párt (Gratz—Bársony) 3 Friedrich--Weiss Konrád-lista 1 Ernszt—Usetty-lista 1 Vanczák- -Farkas 1. (szoc. dem.) 2 Heinrich-lista — Kér. szoc.-lista (Szabó Józseíf) Bittner-lista (Iparos Párt) — Az elképzelhető legrosszabb arány­szám azonban az lesz. hogy a liberáli­sok és a konzervatívok ebben a kerü­letben 5 —5 m a n d á t u rn o t k a p n a k. sokkal valószínűbb azonban, hogy az arányszám 6:4-hez.- esetleg 7:3-h oz lesz? liberálisok javára. Reményük- van tehát a Déli kietriilet mandátu­mára a következőknek: Bárczy Istiván, Rassay Károly, Rupert Rezső, Gratz Gusztáv, Bár­sony Elemér, (valószínűleg) F a y e r Sándor, Friedrich István, (esetleg) Weiss Konrád, E t n s z t Sándor, (esetleg) U s e 11 y Ferenc. V a n- c z á k János, Farkas István, (esetleg) K i t a j k a Lajos, (esetleg) Heinrich Ferenc, (esetleg) Szabó József és (esetleg) Bittner János. ' Abban az esetben, ha Bárczy, Rassay, Rupert, Bársony. Friedrich, Ernszt. Farkas és Heinrich a vidéken jutnak mandá­tumhoz, akkor a sorban Baracs Marcel. Pakots József, H a j d u Marce], Horváth Károly, B u d a y Dezső, Jászai Samu és Gaar Vilmos követ­keznek. Álljon itt végül a lehetőségekről a következő igen érdekes kombináció: A mandátumok arányszáma a legrosszabb esetben: a legjobb esetben : 2 a liberálisok javára ..............3:3 a liberálisok javára az Északi kerö’eíben 7:2 „ „ a Déli kerületben... 5:5 „ „ Budapesten: 15:10 a liberálisok javára, 19:6 a liberálisok j vára Vagyis a legrosszabb esetben is 15 képviselőjük lesz Budapesten a liberális polgároknak, de nem lehetetlen, hogy a 25 mandátumból tizen­kilencet hódítanak meg. Még a legrosszabb eset is fényes eredményt jelent a múlttal szemben, amikor a huszonkettő között csak nyolc volt a libe­rális képviselő. Politika a pesti falakon A Gazdaságpolitikai Párt jár elöl a plakátversenyben Vasárnap elnémult a szó, amellyel politikai elve­ket lehetett hirdetni és jelölteket lehetett ajánlani. A pártok és a jelöltek semmi esetre sem fogadják valami nagy örömmel ezt a kormányintézkedést; de a közön­ség, amely már megcsinálta lelkében a mérleget, ietar- gikusan fogadja, hogy ezentúl nem hail udvarló szavakat, szép Ígéreteket. A politika most a pesti falakra költözött. Eddig is plakáttenger árasztotta el az utcákat, amerre a szem ellátott, csak plakátokon akadt meg. Sajnos azonban, a plakátversenyben igen szerény mértékkel kellene mérnünk, ha a Gazdaságpolitikai Párt nem tűnt volna ki ezen a téren is mozgékonyságával, frissességével, ötletes­ségével. Leszámítva a szociáldemokraták nehány plakátját, csak a Gazdaságpolitikai Párt produkálta az emléke­zetben megragadó plakátok egész sorát. A Fővárosi Hírlap ezekből bemutatta már azokat, amelyek rajzban, figurálisán voltak ötletesek. Lent két olyan plakátot közlünk, amelyek a nyomtatott betűvel győzik meg azokat, akik elolvassák. APPONYI ALBERT MONDTA A GAZDASÁGPOLITIKAI PÁRT NAGYGYŰLÉSÉN: „Ha pártállásra való tekintet nélkül kér­deiiiik meg Budapest közönségét, néikülözhető-e GRATZ GUSZTÁV “VÁLASZ u i nemzet­bizonyára mindenkitől 7EZ „N E M“ hat|6rozott lenne. Az egyik a hires „NEM“-plakát, amely olyan frap­pánsan egyszerű eszközökkel dolgozik és olyan hatá­sos, amilyen eddig egyetlen más sem bukkant fel a választási küzdelem során. A másik plakát egyszerűen idézi gróf Apponyi Albertnek azokat a klasszikus mondatait, amelyek a Gazdaságpolitikai Párt május 17-iki nagygyűlésén hang­zottak el. Csak idéz ez a plakát, de az idézetekben foglalt igazságok hódítanak. gróf Apponyi Albertnek «a- a Gazdaságpolitikai Párt 1922 május 17-iki nagygyűlésén tarlóit beszédéből: „Közgazdasági kérdések nem tárgyalhatok közjogi szem­pontból, azokat csak a legteljesebb elfogulatlanság­gal és szakszerűséggel lehet kezelni.“ „Az utolsó két év közgazdasági politikájából jóformán teljesen eltűnt gaz­dasági emelkedésünknek egyik legfőbb hajtóereje: „Budapest geográfiái fekvésének kihasználása“ „A kereskedelem fejlesztése és nemzetfejleszíő hivatásának felismerése“. „Vétettek az ellen az egyszerű szempont ellen, hogy :ncL±:CLcLe:nL dolgot azzal leéli ■végeztetni, aki ért hozzá.!“ Apponyi Albert gróf ezen szavaival aoélba öntötte a Gazdaságpolitikai Párt programúját. mm~ EZ PROGRAMMŰNK! "88 Jelöltjeink pedig a gazdasági munka legmegbecsültebb harcosai, kiknek élén GRATZ GUSZTÁV áll. Ezek és az előbbi plakátok kétségtelenül igazolják, hogy most, amikor majd az igazi plakátharc — a szó­beli harc híján —• ki fog fejlődni, a verseny győztese csak a Gazdaságpolitikai Párt lehet, amely eddig is a leg zebb sikereket érte el ezen a téren is. Budapest polgárságának érdekét szolgálja minden sorunk és minden gondolatunk, amit a Fővárosi Hirlap-h& irumk. Nem talál itt az olvasó tajtékzó, hullámaival mindent elborító politikát; de annál több komoly intel­met és komoly tanácsa^ arról, hogy kellene Budapest polgárságainak 'jólé­tét előmozdítani, annál erősebb, nem szavakban, de argumetuniiokban erősebb kritikát arról, bogy miként sáfárkod­nak a pesti ember életével, javaival és boldogulásával. Éleszteni akarjuk a’z érdeklődést a magunk érdekeivel szem­ben, mert a pesti polgár eddig csak * éppen ezzel az egy legfontosabb kér­déssel nem törődött. Aki a Fővárosi Hírlapot nem olvassa, . az lakhatik ugyan Budapesten, de nem igazi buda­pesti polgár, mert nem isméd jogait és kötelességeit, nem tudja, mit terveznek javára vagy kárára, nem ismeri a moz­gató erőket, amelyek életét javíthatják vagy alááshatják. Szokatlan... teljesen szokatlan ... A közeli vá­lasztások izgatott hangulata heves jelenetben jutott kifejezésre a pénzügyi bizottság pénteki ülésén. Lát­szólag egészen közömbös, szürke pontja volt a tárgy- sorozatnak a főváros Hirdetővállalatának költségve­tése, mégis olyan heves vita támadt a többségi párt (vagy inkább a volt többségi párt) tagjai_ között, amilyenre még nem volt példa. Joanovlch Pál nyitotta meg a panaszok sorozatát és kikelt az ellen, hogy a Hirdetővállalat politizál, előnybeín részesít egyes pártokat, a Keresztény Egység _ Táborának plakátjait pedig eldugott helyeken ragasztja fel. vagy éppen átragasztatja más pártok plakátjaival. Budai Dezsőnek is ugyanilyen panaszai voltak s ezekre a vádftkra nem Lob may er tanácsnok felelt meg, ahogyan azt várni lehetett volna, hanem bibiti Hor- v á t li János fejtegette' talpraesetten, hogy itt a far­kas és a bárány aesopusi meséjét hordják fel uj tála­lásban. Furcsállotta, hogy éppen ama pád tagjai pa­naszkodnak, mely a legtöbb előnyt élvezi. Ez ellen persze Wolff Károly erélyesen tiltakozott, a vita egyre hevesebb lett. olyannyira, hogy Wolff Károly, aki nem igen tűri, ha ellentmondanak neki, három­szor is megjegyezte: — Ez szokatlan, teljességgel szo­katlan!

Next

/
Thumbnails
Contents