Fővárosi Hírlap, 1922 (11. évfolyam, 1-44. szám)
1922-05-24 / 20. szám
4 Budapest, 1922. május 24. vetőjét is, akit a budaiak rajongásig szeretnek. S amikor Becsey szólni kezdett, szinte minden mondata után felhangzott a taps, amely Budán frissebb, ünnepélyesebb, mint ideát Pesten. Nagyon érdekesek voltaik Becsey fejtegetésében azok a részek, amelyek közgazdasági vonatkozásokat tartalmaztak. A nagy nyomorral szemben, — mondotta, — ha látunk is egyeseknél vagyonosodást. ez csak 1 á t- szatvagyon, P o t e m k i n-v a g y o n. A terme- lés három ága: a mezőgazdaság, ipar és kereskedelem között meg keld teremteni a harmó- n i á ti. Mezőgazdasági téren az árterületek lecsapo- lása, öntözőcsatornák létesítése, a mezőgazdasági ipar fejlesztése a fontos teendő, a kisipart támogatni kell. a nagyipar is állami gondoskodásnak kell. hogy tárgya legyen. A kereskedelem terén pedig meg kell szűnnie a favorizált szövetkezetek révén űzött állami kereskedeleminek. A kereskedelem pedig legyen nagystílű. Legyen vége a gazdasági de- faitizmusnak, hiszen majdnem megtörtént, hogv vasúthálózatunk idegen tőke kezébe került, a kikötő építését franciák kaparintották meg és a petróleum- kutatás tényleg az angoloké tett. Pedig nyilvánvaló, hogy kividről nem várhatunk jót. a külföld csak. a maga hasznát fogja nálunk is keresni. Bízhatunk magunkban. van még itlt term-elő'tehetség, csak kellő koncepció kell az erők összefogására és az, hogy mindenki a maga hivatásának szolgálatára állhasson. S z á Va y Gyula szólott még, főleg a budai hölgyekhez intézve szavait, mert úgymond, m i n d e n nő s z ü be t e 11 gazdaságpolitikus, ök legjobban érzik át! a gazdaságpolitikának ezernyi problémáját. Álljanak a férfiaik! Becsey mellé, ő pedig a budai hölgyek támogatását és szavazatát kéri. És újra meg újra virággal kedveskednek a hölgyek, akik, úgy látszik, Budán kivétel nélkül Szávay- pártiak. Mutatja ezt az is, hogy a gyűlés után a legszebb lányok sorfalat álltaik és kiadták a jelszót: .— A Szávay bácsit akarjuk látni! 1 Éz azonban már nem Szávaynak, a gazdaságpolitikusnak, hanem Szávaynak — a poétának szólt . . . Kőbányáé Irnpozáms volt a kőbányai 'gyűlés is, amely szombaton este 6 órakor ment végbe a Horváth-féle vendéglőben. Gratz Gusztáv itt is imponáló beszédet mondott, amelyet bő kivonatban a következőkben ismertetünk: Gratz Gusztáv beszéde Gratz Gusztáv gazdasági helyzetünk fejtegetésétből indult ki, amelynek katasztrofális leromlásában még nem értük el a legmélyebb pontot, ha nem sikerül államháztartásunk több mint 20 milliárdos deficitjét 'eltüntetni és közgazdaságunknak a kereskedelmi mérleg passzivitásában mutatkozó ugyancsak 20 milliárdos hiányát elenyész'tetfii. Létezhetnek ezzel egyenlő fontosságú, de nem létezhetnek ennél sürgősebb állami feladatok, mert előbb kell meigélni, aztán leheti politizálni. Az á 11 a m h á z- t art ás helyzetét vizsgálva, úgy látja, hogy nincs népszerűbb dolog, minit általában a takarékosság szükségességéről beszélni, de nincs népszerűtlenebb dolog, mint1 egyes konkrét megtakarjtási lehetőségeket érvényesíteni. Pedig Magyarország ma olyan helyzetben van, mint az a jómódú ember, akinek életstandardját lie kell szállítania, mert gazdasági katasztrófa érte őt és akinek sokat még kell magától tagadnia, ami régebben életszükséglet volt részére. A mai Csonlkamagyarország átvette a régi 20 milliós Nagy magyar országnak intézményeit, hozzá még a háború állatit kifejlődött hypertropikus formáiban, pee dig egy 8 milliós népet épp úgy lehet' kisebb apparátussal eligazgatini, mint ahogy egy kis, 5 milsliós alaptőkéjű vállalat sem fog egy hatalmas nagy bank apparátusával berendezkedni. Ézt a kérdést csak szervesen, egységes koncepció szerint és az állam összes intézményeinek egyszetrüsitésével lehet megoldani. Átmenetileg kénytelenek leszünk a bankóprést igénybe venni, de kétlséges. hogy helyes-e az olyan pénzügyi politika, amely egyszerre zuditja a közgazdasági életre az inflációnak és a pénzszűkének ösz- szes, egymással! ellentétes bajait. Hasznos beruházásoktól most sem szabadna tartózkodnunk. Az olasz egység megteremtője, Cavour, akkor, amikor az általa vezetleitt uj országnak a legrigorozusabb takarékosságot ajánlották, ezzel szemben nagy és költséges beruházásokra határozta el magát, amelyek Olaszországot néhány év alatt virágzó állammá tették. Ha tehát van észszerű lehetőség beruházásokra, azt meg kell ragadni. Adózási rendszerünk túlságosan komplikálttá vált. annyira, hogy ma csak a specialisták tudnak benne úgy ahogy eligazodni. Éz a sokféle; adó pedig tiílkevés vállra hárul és a gazdaosztály. amint ezt szónok számokkal is illusztrálja, aránytalanul kevésbé van megterhelve a városi lakosságnál. Közgazdaságunk terén a folytonos súlyos konvulziók korát éljük. Az utolsó két évben mező- gazdasági termelésünk eredményei a háború előtti termeléshez képes't kb. 30 százalékkal apadtak és jelenleg körülbelül csak annyit 'termelünk, mint amennyi saját fogyasztásunk fedezésére szükséges'. Ha csak annyit termelnénk! is. mint amennyi a háború előtt1 Csőn karnagyai-ország területén termett, 25—30 milliárd értékű gabonaterméket ltudnánk exportálni és közgazdaságunk passzivitása véget érnd. A termelés csökkenésének Ikéfségkiviil meg vannak a maga mélyenfekvö okai. de az ezek lassú elhárítására vonatkozó törekvésekben hiányzik a koncepció. az eszmegazdagság és a kellő bátorság is. Az ipar a mai Magyarországban fontosabb, mint valaha. Fejlesztése és támogatása közgazdaságilag is indokolt, csak túlzásoktól kell tartózkodni. Az ipar ögyik baja. hogy a fogyasztó piaca Magyarország felosztása folytán szükebb lett. De túlzott vámvédelem, amely fokozza a drágaságot, leszállítja a fogyasztók számát is. úgy. hogy minden túlzott védelem szükségszerűen élvezet arra a pontra, ahol a megadott védelem elégtelennek mutatkozik. A kereskede- 1 e m főleg az állami beavatkozások folytán szenved. Nem vált előnyénél közgazdasági életünknek, hogy a szakképzett kereskedőket kevés szakértelemmel rendelkező szövetkezeti direktorokkal próbálták helyettesiteni. Azok a 'kísérletek pddig, amelyeket maga az állam tett egyes kereskedelmi funkciók ellátására, hasonlítanak a gyereknek próbálkozásához, aki egy komplikált óraművet szétszed, hogy azt saját naiv ideái szerbit újból állítsa össze. A gazdasági egyenjogúság elve ellen rosszul értelmezett fajpolitikai érdekből elkövetett vétkek gazdasági térén megbosszulták magukat, de meg fogják bosz- szulni magukat politikai téren is. Miként akarunk Nagymagyarországot létesíteni, amely szükségszerűéin különböző fajok, vallások és felekezetek találkozóhelye lesz. ha a legkorlá’toltabb fajiság álláspontjára helyezzük egész politikánkat. Ennek a politikának nincs •semmi vonzóóereje. ez csak elidegeníti ínég kevésszámú barátainkat is. Külpolitikánknak erősebben kell felkarolnia a gazdasági érdekeket. Eddig túlságosan abban a szuggesz’tióbian éltünk, hogy Magyarország azokért a gazdasági előnyökért, amelyeket szomszédainak nyújthat, politikai ellenértékűt is kaphat. Ez illúziónak bizonyult és esetleg meg kell alkudnunk azzal, hogy gazdasági előnyökért mi is csak gazdasági téren fogunk rekompenzációkat találni. Nem járhatniuk el. a makacs gyermek módjára. aki. mert valamely kívánsága nem teljesülhet. kULlenél, hogy akkor nem ül le az ebédhez. Végül szónok fejtegeti a király kérdésben elfoglalt álláspontját. Nem lát az országra nyugodt fejlődése szempontjából más lehetőséget, mint a régi alkotmányhoz és a legitimitás gondolatához való hü ragaszkodást1. Az országot végveszedelembe dönthetné, ha a. nálunk úgyis tulszenvedeknes párttusákat még praetendensi aspirációk is komplikálnák, ami pedig úgy szabadkirályválasztás mellett, mint köztársasági államformában elkerül hetet len volna. Végleges megnyugvás csak a Ikirálykérdés legitim alapon való megoldása esetében fog létrejönni. Kívánatos volna., hogy e'z a megoldás minél előbb lehetővé váljék, de ha ez nem teljesen tőlünk függ. akkor legalább is a kérdésnek minden más irányú megoldását feltétlenül kerülni kell, addig pedig ki kell használni az időt a kérdés megoldásának megfelelő előkészítésére. A Gazdaságpolitikai Párt a régi alkotmány biztos talaján mozgásszabadságot akar teremteni gazdasági téren minden tisztességes és tehetséges munkaerő részére és azt a mozgási szabadságot fokozott gazdasági munkára akarja kihasználni. Szónok annak a meggyőződésének ad kifejezést, hogy ez a törekvés az, amely ma leginkább felel mjeg az intelligens városi közönség felfogásainak és vágyainak. A magyar politikának meg kell szűnnie sportnak lennie és komoly munkává kell válnia. Payer a pártot ért támadásokról Fayer Sándor beszéde bevezetésében csodálkozással! emlékezett még ama támadásokról, amelyek a Gazdaságpolitikai Pártot más pártok részéről érik. Hiszen a pártnak egyedüli programmja a gazdasági kérdésnek felkarolása, a termelés megindítása. a megélhetés javítása, kétségtelenül csupa oly törekvés, mely pártkülönbség nélkül mindenkinek érdiekében áll. Rámutat arrai, hogy'e termelő munka jegyében álló programúi az egyedüli lehetséges guvernament'ális politika és azon körülmény, hogy ezzel a programmal a párt kénytelen a kormánnyal szemben ellenzéki álláspontra helyezkedni, csak azt jelenti, hogy a kormány programmja nem lehet guvernamentális. Részletesen feltárja az országos és községi politikának hibáit, melyek főként az ipari, a kisipari és a kereskedelem kifejlődését gátolják. Nagy megelégedéssel állapítja még. hogy a pártalakulás szükségességét és a gazdasági kérdések .előtérbe helyezését a legnagyobb élő magyar, gróf Appenyi Albert is helyeselte. Rámutat arra, hogy e céltudatos gazdasági politikát csak olyan gyakorlott gazdasági férfiak valósíthatják meg, akik a politikán nem keresni kívánnak. Miután úgy hiszi, hogy a pártnak a programmja tárgyi, annak élén álló férfiaíkj pedig személyi biztosítékot nyújthatnak a választóközönségnek, kéri azok bizalmát). ) A kőbányai menyasszony Utána Horváth Károly főv. biz. tag szólalt fel. Főként annak a kérdésnek a fejtegetésével foglalkozó tti. miért nem voltak a múltban a főváros közönségének érdekei kellőképpen m-egvédelmezve és leszögezte, bogy a főváros leendő képviselőinek az a legfontosabb teendője, hogy a polgárság megélhetését biztosítsák. Nagy derültség közben elevenítette fei a kőbányai menyasszony esetét, aki — szegény — a sorompó miatt maradt pártéban. Ez a sorompó néha órák hosszat zárja el Budapestet Kőbányától, amieilyet igen sokszor külön városnak 'tekintenek és úgy kezelnek, mintha nem is tartoznék a fővároshoz. A kőbányai menyasszony esetében is addig tartották leeresztve a sorompót, amig végre a vőlegény meggondolta magát és falképnél hagyta bájos aráját. Ilyen és még sokkal nagyobb bajokat csinál ez a sorompó, amdy szimbóluma annak, hogy Kőbánya csak mostoha gyermeke Budapestnek. Ezen segíteni kell és a Gazdaságpolitikai Párthoz tartozó politikusok minden erejükkel azon lesznek majd, hogy úgy a városházán, mint a parlamentben, tegyenek valamit ezért a fejlődésképes városrészért. A Ferencvárosban A Gazdaságpolitikai Párt vasárnap délelőtt 11 órakor a ferencvárosi Széclienyi-kávéházban tartott választói nagygyűlést, amelyen a kávéházat zsúfolásig megtöltő közönség előtt Gratz Gusztáv a liberalizmus helyes értelmezését és lényegét fejtegette %endkiviili tetszés mellett a következőikben: — Ma a liberalizmust akarják bűnbaknak odaállítani mindazért, amit a nemzetnek az utolsó 8 évben el 'keltett szenvedni. Pedig minden szenvedésünk a liberalizmustól való eltérés következménye volt. A keneszténys'ég fogalmával együtt jár a tiirelmes- ség. a szeretet és az emberiség szolidaritásának eszméje, amely alapja a liberalizmusnak is, aminthogy vallóban liberális életfelfogás másutt, mint a keresztény világfelfogás talaján, ki sem fejlődhetett1. A liberalizmus nem destruktiv-tan. sőt leginkább alkalmas az alkotómunka lehetővé tételére, mert az összes, a nemzet szempontjából értékes erőknek összefogására törekszik, faji. felekezeti és osztálykülönbséget figyelembe nem véve. A korrupció sem azonosítható a liberalizmussal; a korrupció felé inkább az a politika vezet, amely különbségeket' tesz polgárok és polgárok között. Az igazi ellentéte a liberális politikának nem a keresztény szellem, amellyel a liberális politika a maga legtisztultább alakjában teljesen azonos, hanem a balkanizmus szellemei, amely az államhatalom korlát lan kihasználásában jelentkezik az uralkodó pártok érdekében. Ennek a szellemnek, amelyhez veszedelmesen közeledünk, legtipikusabb képvu selő'i jelenleg a kormány árnyékában húzódnak meg. A nagyszámú -yálasztóközönség lelkes tapssal fogadta Gratz Gusztáv beszédét és annak végén a ferencvárosi hölgyek hatalmas virágcsokrot nyújtottak át a szónoknak. A következő szónok Fayer Sándor vezérigazgató volt. Beszédében elmondotta, hogy a Gazdaság- politikai Pártot nem politikusok intrikái, hanem a választók alapították meg és mikor már megalakult a párt, akkor néztek körül, kik azok. akik alkalmasak