Fővárosi Hírlap, 1922 (11. évfolyam, 1-44. szám)
1922-03-08 / 10. szám
3 Budapest, 1922. március 8. Berlinben utánozzák n pesti városatyákat Amikor a kommunisták obstruálnak — Békében sem közlekedett jobban a villamos — Újabb hadjárat a patkányok ellen A Fővárosi Hírlap berlini tudósítójától Berlin, március 1. Berlin megirigyelte Budapestet. Nemcsak a Vá- czi-utcában, de a német főváros városházán is divatba jött az obstrukció. Ha itt, ahol kommunisták, független szocialisták és szocialisták ülnek együtt a közgyűlési teremben a polgárság megbizottaivak egyszer és máskor összeütközésre kerül a sor a város ügyeinek intézése körül, ezt valahogy meg lehet érteni, de a berlini városház tisztviselői ugyancsak csodálkoznak, amikor azt hallják tőlem, hogy Budapesten csupa tipikus elem áll egymással szemben és mégis néha egészen elfajult hangú összetűzések akadnak. A napokban azonban a berlini városházán Is volt egy kis obstrukció. Az élénk ülésen a kommunisták és független szocialisták tiltakoztak dr. Cas- p a r i elnöknek a múlt ülésen való elnöklési módja miatt. Szerintük ugyanis a városi tarifák emelésének megszavazása nem volt szabályszerű. Miután azonban a tiltakozási időt elmulasztották, ilyenformán a magasabb tarifáknak a tanács által történt publikálása jogerőre emelkedett. A kommunisták segedelmére jött a polgári pártok ügyetlensége, mert a napirendre került javaslatok előadói, akik a német néppárthoz és a centrumhoz tartoztak, nem jöttek el az ülésre és igy a kommunista harcnak önkéntelen szolgálatokat tettek. A kommunisták természetesen jókat mulattak, amikor a fontosnál-fontosabb tárgyakat ügyrendszerüen a 82 pontból álló napirend végére kellett áthelyezni, hogy azoknak tárgyalása ad graecas calendas halasztassék. Volt még egy igen érdekes csata ezen az ülésen. Az egyes kerületek ütköztek meg Nagy-Berlin költségvetési bevételei körül. Az illetékes bizottság ugyanis azt a különös előterjesztést tette, hogy azt a negyven milliót, amelyet a kerületeknek bocsátanak rendelkezésére, az iskolás gyér ekek száma alapján osszák szét. A német néppártiak persze visszaadták az obstrukciós kölcsönt a munkások képviselőinek, most ők ontván a szót, mert ez az osztozkodás az ő kerületeiket rövidíti meg. Végül is 83 Szóval 79 ellenében a bizottság előterjesztését fogadták el. Volt azután ezen a közgyűlésen véget érni nem akaró napirendi vita, tele éles csatározással, majd csúnya személyeskedésekre került a sor és .végül is a mindvégig harcias hangulatban ülésező közgyűlés a késő éjszakai órákban oszlott szét. 1 Bármilyen viharosak azonban a közgyűlési ülések, Berlin mégis halad és mindinkább kibontakozik a háborús züllöttségből. Olvasom például, hogy odahaza milyen küzdelmeket folytatnak a villamosközlekedés miatt. Berlinnek nem lehet emiatt se panasza. A villamosközlekedés simán, akadálytalanul ío- lyik és a közönség kényelmét féltő gonddal keresik. Csak ezen a héten jelent meg egy hosszú uj lista, amely azokat az uj relációkat sorolja fel, amelyek a háború második felében szüneteltek és amelyekben most újból közlekedni fognak a villamoskocsik, hogy a közönség átszállás nélkül utazhasson. A szocialista-uralom vadhajtásaitól is kezd megszabadulni a berlini városháza és pedig az uj üzemtanácsi törvény alapján. Eddig ugyanis az volt a gyakorlat, hogy egy-egy városi üzemben, ahol több műhely volt húsznál több munkással, minden ilyen műhely külön üzemi tanácsot választott. Ez azt jelentette, hogy például a városi vasútnak nem kevesebb, mint 268 üzemi tanácscsal volt dolga és ez a 268 üzemi tanács a múlt esztendőben 600.000 márkába került. Most az uj üzemtanácsi törvény értelmében a városi vasútiaknak mindössze harmincz üzemi tanácsa lesz, amely körülmény természetesen a költségeket is hathatósan redukálni fogja. Végül emlékezzünk még meg valamiről, ami Budapestet is érdekelni fogja. A patkányokról, amelyek ellen — mint olvasom — Budapest is irtóhábo- rut kezdett. Berlin március végén újra hadba vonul a gyűlölt állatok ellen. A hadjárat vezérkari főnöke március 25-ik és 26-ik napját jelölte meg, mint amely napokon át kell törni a patkány-frontot. A kávéházi Ludendorffok azonban máris megállapították, hogy a hadjárat csak akkor lehet sikeres, ha addig a szemeteskocsisok sztrájkja véget ér. A berlini házakban ugyanis a legkülönfélébb férgeknek valóságos költő-intézetei, tenyésztő-telepei vannak és amíg ezek a szeméthegyek el nem tűnnek a városból, addig a patkányok nagyot nevetnek minden erőlködésen. Ahogy mi itt a szemeteskocsisokat ismerjük, ezt a körülményt ők nagyszerűen ki fogják használni. Ha a patkányok elvesztik is, ők mindenesetre megnyerik a csatát ... (K. j.) Amihor o polsnster - Hetes Válsághírek, amelyek egyszer mégis valóra válnak — A halva-született pénzügyi expozé— Változatok a főpolgármesteri szék korül — Buzáthot fölfelé és lefelé baktatják — Lung, a kitagadott apa Dr. Sipöcz Jenő polgármesterről és h. főpolgármesterről átlagban minden második héten belekerül a sajtóba egy méla hirecske, amely az ő távozásáról regél. Ilyenformán Sipöczünk elérkezett immár a lemondásáról Szóló álhirek egy komolyabb jubileumához, mindennek dacára engedje meg nekünk, hogy ez ünnepies alkalommal Budapest polgárságának azt a jó kívánságát tolmácsolhassuk előtte, hogy a polgármesteri szék elfoglalásának legelső jubileumát békében, boldogságban, jó egészségben a polgár- mesteri és főpolgármesteri székre, mint a régmúlt kedves emlékére visszagondolva fogja megérni. A polgármesterségről még az álmoskönyv sem mondja, amit a püspökségről, hogy aki püspökségeit kíván, jót kíván. A polgármester poharába sokkal könnyebb ürmöt cseppenteni, mint bár akárkiébe. A mostani afférben is valószínűleg az if áj legjobban Sipöcznek, hogy pont a kormány esti félhivatalos újságja menesztette a polgármesteri és főpolgármesteri székből, ami természetesen csak növelte a hír valószinüsé- ■giétl. Ez különben is igen könnyű, mert még nem került a lapokba olyan távozási kombináció a polgármesterről, hogy azit a közönség ne fogadta volna szívesen. Most azonban tényleg feltűnő jelenségekkel (találkoztunk. Tiiszős mandulagyuladást kapott, ami éppen elegendő ok arra, hogy hivatalát ne látogassa. Ezzel szemben azonban egyebek is történtek, így elmaradt ajzi a nagyszabású, klasszikusnak hirdetett expozé, amelynek pjárját még nem hallottuk Si- pöczünktől. Hiába harangozta be a Wolfíék sajtója, a polgármester nem hajlandó a szónoki remeket előadni. Van azonban ennél még érdekesebb jelenség is 'és ez az, hogy a legközelebbi közgyűlésre szóló meghívókat Folkusházy Lajos alpolgármester irta alá, holott a városházán úgy volt mindig a szokás, hogy rnég a távollévő polgármester helyett se irt alá közgyűlési meghívót az alpolgármester. Bármennyire akadályoziva volt is egyébkor a polgármester a közgyűlésen való elnök- lésben, a meghívók alól még sem hiányzott soha a neve. Ezekből a különös, szokatlan, furcsa jelenségekből szüremleft le nyilvánvalóan az álhír, amely kedvesen csengett, de hamisnak bizonyult. Ezzel szemben azonban a Fővárosi Hírlap azt az információt kapta, hogy a polgármester sokat emlegetett pénzügyi expozéja végleg elmarad és mindössze a költségvetési vita során kivan igen kurtán felszólalni, ami az ügynek aligha lesz ártalmára, de talán mégis némi bizonyíték amellett a feltevés mellett, hogy Sipöcznek a tliiszös mandulagyuladáson kívül valami egyéb baja is van. Nem lehet szemet hunyni az előtt sem, hogy akadnak előkelő és jól informált sajtóorgánumok. amelyek ugyanakkor, amikor a Wolfí-sajtóban dübörgő visszautasításban részesülnek a sipöczi kombinációk, fentartják mégis azt az értesiilós-tu bogy Sipöcz legalább a főpolgármesteri székből távozik, mert most választások lesznek és a kormánynak erős kezű főpolgármesterre van szüksége. Akár igaz ez. a hir, akár nem, Horváth Károly (IV. kér.) mindenesetre megragadja az alkalmat és megbolygatja egy kicsit ezt a iöpolgármesteri kérdést és bejelentett egy inditvjányt, hogy a törvényhatósági bizottság siingős felterjesztésben kérj,ei meg a kormányt a főpolgármesteri állás betöltésére. Ismerjük már ebben a kérdésben a kormánypárt vezérkarának véleményét, nem lehet tudni azonban, hogy a kormány és annak belügyminisztere nincs-e egy véleményen Horváth Károllyal? Egészen furcsán hangzik ugyanis a Wolfí- sajtő egyes orgánumainak a cáfolata is. Az egyik például igy végzi aranytűmmel dúsan kivarrt Sipöcz- védelmét: „A távozásáról szóló hírek tehát! igazlán nem egyebek rosszindulatú kitalálásoknál, amelyek lehetnek egyes uraknak legtitkosabb és legforróbb óhajai, de ennél aztán igazán semmi egyebek.“ Nagyon kiváncsiak volnjánk, hogy kik azok az urak, sőt egyes urak, akiket a wolffi íródeák emleget. Se bennünket, a liberális sajtót, se; a közgyűlési ellenzéket nem érthetii e megjelölés alatt, mert se nekünk, se azoknak mem a legtitkosabb, hanem ellenkezőleg, a legnyíltabb óhajtásunk Sipöczi távozása. A kombinációk koronája azután az volt. hogy Buzáth János alpolgármestert' fogja a kormány főpolgármesterré kinevezni. amely kombináció mindenesetre abban lelte magyarázatát. hogy ha a kormánynak erőskezii, gerinces főpolgármesterre van szüksége, akkor keresve sem találhat arravalóbb embert, mint Buzáth János. akinek azonban —- ami a mi szemünkben dicséret. de kormányszempontból aligha ajánló levél — megvan az a bűne, hogy nem politizál ma, amikor mindenki a politikának és a politikából él. Jellemző különben, hogy amikor egyik oldalon főpolgármesternek kombinálják Buzáth Jánost, ugyanakkor a másik oldalon azt jósolják, hogy mai szerepét is meg akarják nyirbálni. Természetesen belevetődött a kombinációk áradatába az a gondolat is, hogy a legközelebbi jövőben már nemcsak tényleg, de név- leg is Wolff Károly lesz Budapest főpolgármestere. Erre azonban azit mondják, hogy abszurdum lenne, ha a kormány ma, amikor proklamációban akarja hirdetni az osztályok és felekezetek közöB való békét, olyan rikító színezetű politikust ültetne a főpolgármesteri székbe, mint Wolff Károly. Különben is neki pártdiktátornak kell maradni, mert nem hiú feltevés az. amitől tartanak, hogy abban a pillanatban, amikor Wolff kiadja kezéből a párt gyeplőjét, szétsziélled az egész nyáj... Meg kell még emlékezni a városházát izgató kérdések között arról a jellegzetesen nagy eseménynek minősített szándékról is, hogy Lung Géza főjegyző vagy másféléves távoliét után újból elfoglalja hivatalát. A legteljesebb elismeréssel vagyunk Lung főjegyző tehetségével és egyéb kiválóságaival szemben, de nem tartjuk nagy esemé^mek, hogy végre megszakítja „duzzogási szabadságát.“ Normális időkben, a sokat kárhoztatott demokraták korában ilyen duzzogási szabadságok nem igen voltak divatban. A kurzus alatt lehetséges volt. amire azonban — éppen mi mondjuk — az adott okot, hogy a kurzus nyilvánvalóan bűntudatot érzett Lung Gézával szemben. Mert — ne felejtsük el — a városházi kurzusnak az apja Lung Géza volt és a hálátlan gyermek sietett az apját kitagadni.
