Fővárosi Hírlap, 1922 (11. évfolyam, 1-44. szám)

1922-02-22 / 8. szám

BixiafTfst, 1922. február 22.

javítsa. Különösen erre a célra ültették a pesti erdő- övet. amelyet aztán a ni ült télen, meg két esztendő- vei ezelőtt a publikum kivágott és feltüzelt, mert fázott. A városházán tehát először a kipusztított pesti erdöövet szeretnék rekonstruálni. Ha majd ez meglesz, akkor aztán lehet beszélni a Gellért-hegy fenyőerdejéről.

örszósos politika. uufy városi

politika?

Wolff Károly nagy dilemmája — Ki törtéit t Wolff és Szmrecsányi tárgyalásán? — Megegyezés határidőre

A F ö v á r o s i H i r 1 a p bőséges ismertetést közölt Legutóbbi számában Wolff Károlynak, a nia- gyar Luegernek, nagy dilemmájáról, amely elé az Andi áss y—F r i c d r i c h-párt állította. S z in r e- csáiiy i György és társai voltak azok. akik élére állították a kérdést olyanformán, hogy Wolff Károlyra bízták a választástB vágy megbontja a keresztény községi pártot, amely e bomlás után talpra nem állhat. vagy pedig lemond a politizálásról és képviselőnek sem lép fel, hanem megmarad n főváros vezérének. Fri'c vonatkozólag egyrészről Wolff Károly, másrészről Szmrecsányi György. Hornon- ii a y Tivadar és Buday De/:tsö között ;1 múlt héten tárgyalások is voltak, amelyeknek eredményeképpen nyilvánosságra csak egy sugalmazott sajtóközlemény ■jelent meg Wolffék részéről és egy éríekezleti kommüniké Sznirecsányiék oldalán. Wolffék kijelentik, hogy a keresztény községi p á r t nem politizál. Szirmrecsányiék pedig hangsúlyozzák, hogy a községi pártot csaki s p á ttokon kiviil álló ein ö k vezetésé v e 1 Fát j á k fent at f h'a t ó n a k. Fűnek a határozatnak következményeiről, valamint arról, hogy tulajdonké p p e n m i t ö r tűnt a W o 1 f í—S z m re c ,s á n y i-f éle t á r g y a 1 á s o n. az Andráss y—F r i ed r i c h-p á r t egyik kiváló tagja részéről a következő információkat kapta a Fővárosi Hírlap:- Tidajdonikéíppen újabb esemény nem történ: és nem is történhetett. Mi ragaszkodunk ahhoz az egyhangú határozathoz, amelyet a pűr- tunkho'z tartozó fővárosi bizottsági tagok hoztál: mtilt hétfőn este. Kimondtuk ugyanis, hogy a keresztény községi párt egységét megbontani nem kívánjuk, de hangoztattuk, hogy a keresztény községi párt politikával ne foglalkozzék és vezére, mint exponált országos politikus ne működjék. Igenis, a keresztény községi párt egységét csakis pártokon kiviil álló elnök vezetésével látjuk megtarthatónak. Ha Wolff Károly tíz országos politikai küzdelmekben aktiv részi venne, az egységét a jövőre nézve csak úgy biztosíthatja' a párt, ha a kérész,áin.y községi párt élére megint csak az országos politikától távol álló keresztény városatyja kerülne. Éneikül, -— nem tagadjuk — a választási harc hevében ez a kérdés esetleg pártrobbanással végződnék.- Természetesen nagyon jól tudjuk magunk is, hogy Wolff Károlynak, mint egyéninek, megtiltani nem lehet, hogy politizáljon, hogy fellépjen képviselőinek, vagy .akár pártvezér! szerepre jusson. De ebben az esetben szinte lehetetlenség. hogy .a választási harcban és majd később a parlamentben szembe ne kerüljünk egymással. Ez a szembekerülés azonban! a város ügyeire nézve senimieseére sem lesz hasznos és Így idejekorán tájékozódnunk kellett Wolff Károly szándékairól. Ez volt a célja a Wolff- Szmrecsányi-féle megbeszélésnek, amely teljes megegyezéssel végződött. Wolff Károly ugyanis kijelentette, hogy amíg a választójogi kérdés megoldásával, egyszóval, amíg a helyzet kialakulásával tisztában nincs, addig érdemleges nyilatkozatot nem tehet. Addig tehát, amíg Wolff Károly a maga személyét és szerepét illetőleg dönteni nem: tud, minden marad a régiben. A helyzet azonban olyan, hogy ez a döntés mielőbb bekövetkezik és ha Wolff Károly, megtartva városházi vezető szerepéit és az országos politikában intenzív részt akar venni, akkor meggyőződésünk szerint irtainknak a községi politikában is el kell válniuk. Mi már ezt az ál l éspontunkat elég pregnánsán leszögeztük, de ha a helyzet változik, aminek —• ismétlem —• rövidesen be kell állania, akkor pártunk újabb értekezletet tart és dönteni fogunk és pedig abban az irányban, amelynek már kifejezést adtunk.

NEMZETI ROYAL ORFEUM

VtL, Erzsébet-körut 31. Minden este 1/L.8 órakor. Tel.: Jóísef 121—88.

^műsorban HARTWELL’S a világszenzáció

Elkészült a Széchenyi-párt pr «grammja

Becsey Károly dolgozta ki — A többségi párt

lassú bomlása

A Széchenyi-pártrol a nagyközönség: egyelőre csak annyit tud. hogy megalakult. A többségi párt részéről megjelentek olyan hírek, amelyek a kilépőkkel való tárgyalásokról tudósítottak. Ezek a tárgyalások a t ónban ni a már végleg m e g- ti i us u 1 tak ma k tekinthetők. A 'Széchenyi- párt mindezek dacára ma •mtég a legcsekélyebb mértékben sem lép ki rezerváltságából, sőt ahányszor a Fővárosi Hírlap vezetőikhez fordult infor- ! mádéért, mindannyiszor adf a választ kaptuk, hogy 3 az ügy érdekében egyelőre hahgatniok kell és arra i kértek bennünket, hogy híradásainkról mi is mond- i jmik le. Tény az, hogy ezideig ahányszor — pedig 1 már sokszor történt — megmozdult a lelkiismeret a többség egyes tagjaiban, a mozgalom sikerét mind- | annyiszor az elhamarkodott nyilatkozatok hiusitot- i táik meg. Ennek teljes tudatában vagyunk ma is, mégis az a hitünk, hogy egy immár megalakult párt ] életéről való beszámolással olvasóinknak is tarto- j zunk.

Mindenesetre konstatálnunk kell. hogy a S z é- ! c h e n y i-p árt szervezkedése, ha teljes' csendben is, de erélyesen és komolyan

I

v o 1 y i k. Az uj pár inaik két tagjával volt alkalmunk beszélni, az o p t i m i s t á b b szerint h u s z o n- h a t fővárosi bizottsági tag rés z t v é t e- 1 é r e számítana k, m i g a pesszi m i s t á b b vezető szerint csak 15—20 tagja lesz,. A l pártprogramul elkészítésével Becsey Károly mérnököt. fővárosi bizottsági tagot bízták meg, aki már régi városatya és kiváló ismerője a kommunitást érdeklő minden kérdésnek. Becsey nagy gonddal meg is szerkesztette már a pártprogram- m o t, amely tervezetnek átvizsgálására bizottságot | küldtek ki. Ez a bizottság még nem ült ösisze és így 1 majd ha ez a bizottság megadja hozzájárulását a < Becsey-féle tervezethez, csak akkor válik az tény- j Leg pártprogrammá és akkor hozzák nyilvánosságra is. A pártprogramot elfogadása után kerül majd azután sor a politikai keretben való elhelyezkedésre és akkor nyílik meg a kérdés aktualitása, hogy a Széchenyi-párt hajlandó-e és ha igen, milyen formában kooperálni más pártokkal?

Értesülésünk szerint a Széchenyi-párt többek között a köveiílkező fővárosi bizottsági tagok belépésére számit: Becsey Károly. Jeszens'z'k y István, Morvát h Károly, Kacziány esperes, Szigethy János. Kozümia Jenő dr., Kazay László dr., Botzenhardt János. Fóthy Vilmos, J a c z k ó Pál, bibitlhi Horváth János és mások. Ezzel azonban nem sziint meg a többségi párt bomlása, mert — amint lapunk más helyén közöljük — a legitimista bizottsági tagok is abban a pillanatban elhagyják a pártot, amikor kiderül, hogy Wolff Károly az országos politikába ártja magát. Ennek a frakciónak élén Sznirecsányi György, H oim o n n a y Tivadar, W eiss Kon,rád. W7 i r t c r László és B u d a y Dezső bizottsági tagok állanak és ha külön párttá alakulnak, mintegy 30—35 városai!,ya belépésére számítanak. Ezzel a két szecesszióval azután vitássá válik a W o 1 í í-p á r t többsége is, különösen, ha Haller István keresztényszocialista csoportja is csatlakozik politikai okokból Szmrecsányiékhoz.

ini$a Móriéin hízik n tértéi

A zsír olcsóbban szerezhető be

A hét elején egy gazda-küldöttség tisztelgett néhány miniszternél és [államtitkárnál és figyelmeztették őket, hogy abban az esetben, ha a sertés-exportot nem engedi meg a kormány, abban az esetben ősszel nem lesz zsír, mert a gazdák belszüntetik a hizlalást, amelyre úgyis ráfizetnek. Most ugyan heti 2000 darab sertést lehet exportálni Nagytétényen keresztül; ebből az exportból azonban; alig jut a gazdáknak, mert Magyarország sertéshizlalóipara maholnap teljesen két nagy bank privilégiuma lesz.

Nehezményezték a gazdák azt is. hogy a nagytétényi hizlalóba az állam 50.000 sertést íállitott be hizlalásra, hogy a közalkalmazottak zsirsziikségla- íét biztosíthassa. Ez rossz politika az' állam részéröl, — mondták a gazdák, — mert mig egyrészről az állam konkurenciát csinál legjobb adófizetőinek: a s:-rtéshiz.lalókinak, másrészt rossz politikájával teljesen tönkreteszi ezt a valamikor nagyszerűen prosperáló iparágat; végül pedig sokkal drágábban jut hozzá ahhoz a zsirmennyiséghez. amelyet a köz- alkalmazottaknak szánt, mint hogyha ma a piacon szerezné be az állam a asir szükség letét.

Ezekből a panaszokból bennünket, elsősorban a főváros publikumlámak a zsirellátása érdekel. A gazdák azt mondják, hogy ők ma a 2200 koronás kukorica mellett ráfizetnek a hizllalásra, és föltétlenül beszüntetik a hizlalást, ha a kormány továbbra is íön- tartja az export-tilalmat, illetve az export-korlátozást Ha pedig a gazdák beszüntetik a hizlalást, akkor a jövő őszön meim lesz zsir. ami meg lesz. az olyan dráma lesz. amilyet még nem látott a világ.

Hallgatván ezeket a jrenyegetésekdt, önkéntelenül is megkérdezzük a tekintetes tanácsot, hogy mi lesz a főváros zsirellátásával? A múlt őszön a drágaság ellen rendkívüli közgyűlést hívott összei a főváros és egész sereg mindenfélét kért a kormánytól. így többi

között 300 millió korona költőpénzt gabonavásár- lásra és egyebekre. 50.000 sertésnek a főváros részére való hizlaltaíását. stb. Abból a sok mindenféléből, amit akkor a főváros kért. haltunkkal nem kapott meg semmit. Se pénzt, se posztót. A sertéseket csakugyan beállította az állam, de nen\ a főváros hizlalójába, hanem a nagytétényi hizlaló részvénytársaságéba; de nem is a főváros részére állította be, hanem a saját maga számára.

Ezeket a dolgokat pedig azért juttatjuk most a tisztelt közgyűlés eszébe, ineirt ugyanezen drágaság elijesztésére tartott közgyűlésen dr. Eber Antal is beleszólván a vitába, azt mondta, hogy semmi értelme sincs, hogy a főváros most sertéshizlaliisra akar berendezkedni, hogy tavasszal zsírhoz jusson. Olyan olcsó, mint most. soha többé nem lesz a szalonna és a zsir, tehát nem lenne sokkal helyeselbb, ha a öv ár os sevtéshizlalás helyett mindjárt a zlsirt vásárolná meg, mert a hihetetlenül drága és egyre 'dráguló kukoricaárak mellett a városnak föltétlenül rá kell fizetnie a hizlalásra. A laikus is megérezte, hogy egy hizlalás óriási rizikóját nem szabad a fővárosnak a nyakába venni, hanem ki kell használni az olcsó zisirárak kedvező alkalmat.

Emlékezünk, hagy Wolff Károly és pártja milyen lelkesedéssel szavazta le Ebe r Antalt és milyen örömmel szavazták meg n tanács nagyon ügyetlen propozáciúját.

Egy baklövéssel több vagy kevesebb, igazán nem számítana, hacsak a tanácsról és Wolff Károly jártjáról lenne szó. de itt megint csak a publikum gyomráról és a publikum zsebéről van szó és azt, hog\ az udvarnagyi bíróság elnöke most tanulja a praktikus élet tudományát, ennek a tandíját magánt csak mi fogjuk megfizetni.

Mert mindig mi fizetünk, mi : publikum. Es fizetni fogunk mindig, amig csak bírja a zsebünk és bírjuk megkeresni a sok adóravalót. Ha azt vesszük. Budapest minden lakója hónaponta átlag egv kiló zisirt fogyaszt, akkor kiderül, hogy égy hónapban átlag 90 vagon zsírt fogyaszt Budapest népe. Mikor Éber azt ajánlotta, hogy a főváros lássa el mágiát zsírra' és veryen a piacon, akkor még 100—110 korona volt egy kilogramm seríészlsir ára, ma pedig 160 korona; a lekor ban tehát méigi 90 millió koronába került Budapest egy havi zsirsziikséglete, most pedig 144 millió koronába. Körülbelül 200.000-re tehető azoknak a száma, akiknek zsirsziikségletéröl az állam gondoskodik. Tehát 70 vagon havi zsirsziikségletről kelleti volna a líöv'űrosiak gondoskodnia. Tízezer darab hízott sertés; körülbelül egy hónnapra tudja ellátni a fővárost zsírral; tehát tízezer darab sertésnek hizlalásra való fogása tulajdonképpen nem is oldotta volna meg Budapest zlsirproblémáját. Most azonban uigy állunk, hogy se zsir. se sertés.

Delhát akkor miért tartották azt a nagy dijága- sági közgyűlést? Miért kellett akkor nekünk végighallgatnunk azt a sok szónoklatot?

Uj fegyelmi rendelkezések

a fővárosi tisztviselők számára

Törvényjavaslat, amelyet a jovo nemzetgyűlés tárgyal — Az 1886. évi XXIII. t.-c. módosítása

Gróf Klebelsberg Kunt) belügyminiszter a nemzetgyűlés utolsó üléseinek: egyikén két rendkívül fontos törvényjavaslatot terjesztett be, amelyeknek tárgyalására azonban — sajnos —• már nem kerülhetett sor. Az egyik a városok fejlesztéséről szóló törvény módosit.átsára, a másik a vármegyei alkalmazottak illetményeinek szabályozására. A két törvényjavaslat régi szociális szükségességeknek kielégítését szolgálná; Budapest székesfővárost, illetőleg annak tisztviselői karát azonban csak egyetlen pontban érdeklik a javaslatok. A városok fejlesztéséről szóló 1912. évi LV1II. t.-c. egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló javaslat 5. §-a ugyanis igy 'hangzik:

„A vármegyei alkalmazottak illetményeinek szabályozásáról szóló 1922. évi ?-ik t.-c. 16-ük §-áínlak rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a városi tisztviselők fegyelmi ügyeiben, ideértve Budapest székesfőváros tisztviselőit is."

Budapest székesfőváros tisztviselőinek fegyelmi ügyeiben tehát a jövőbeni az a törvény fog intézkedná, amelyet a jövő nemzetgyűlésen a vármegyei alkalmazottak illetményeinek szabályozásáról fognak hozni. Meg is jegyzi a miniszter indokolása, hogy „e'zt a rendelkezést a törvényjavaslat a székesfővárosi tisztviselőkre, segéd- és kezelő-személyzetre is kiterjeszti, minthogy az 1886. XXIII. t.-c. ezekre is kiterjed.“

A fegyelmi eljárásokra vonatkozólag az uj törvényjavaslat a következőket tartalmazza;

A közigazgatási tisztviselők fegyelmi eljárásáról szóló 1S86:XXIII. t.-c. némely rendelkezésű e ■.'örvény hatálybaléptétől kezdve akként módosul, hogy:

1. fegyelmi büntetésként miagállapit'ható:

csekélyebb vétség esetében d o r|g á 1 á s vagy i 000 koronáig terjedhető pénzbüntetés (1921 :XXVlli. t.-c. 4. §.);

sulyosabb vétség, vagy n vétség ismétlése' (visz-