Fővárosi Hírlap, 1922 (11. évfolyam, 1-44. szám)
1922-02-15 / 7. szám
3 v.'JajX-.s!. 19ZZ. február 15. c > c rúbc c g y. vakond I) u n d á t vitt cl a szélhámos- . . Följelentést tettek déli tizenkét órakar hatszázezer koronás sikkasztás ügyében. A tettesről elmond- iü a panaszos, hogy tudomása szerint egy kártya- klubhan állandóan játszani szokott. Két detektív tnent aznap délután a megnevezett kaszinóba. Látták. amint a sikkasztó baccarat-bankot ad. Veszített. Újra. veszített. Már csak annyi pénze volt, hogy még egyszer újíthatott. A detektívek egy szót sem •szóltak, csaik figyelték a játékot. A szerencse meg- iordnh. a bank egyre növekedett, már meghaladta í hatszázezer koronát is. Ekkor a két detektív előlépett és általános megdöbbenésre lefoglalták a bankot. Így megkerült az elsikkasztott hatszázezer korona s bűncselekmény hiányában az eljárás "■•.’«tel folyt tovább. Még számtalan eset mutatja, hogy az uj nyomozati rendszer meglepő eredményeket produkál s kétségtelen. hogy visszariasztó hatással van a büntettek elkövetőire is. A laikus csak azon csodálkozhatik, »aensyire egyszerű a reform, amely a páratlan sikerekkel dicsekedhetik. EtüiilÉ! dolgozik a villamos A szakértelem hiányát tarifaemeléssel pótolják Ha. a pesti publikumot nem fárasztotta volna ki á »aga temérdek baja-gondja: Wolff Károllyal egyetemben! bizonyára szintén izgatottan törné a fejéi: ázott a nagy problémáin, amelyet Tormay Géza, az Egyesített Városi Vasutak miniszteri biztosa adott föl ís kereskedelmi miniszternek. Arról van szó, hogy me d dig emelj ü k? Husz-huszonöt esztendővel ezelöttí amikor még Heltaii Jenő. a kedves poéta volt a szerkesztője a Magyar Figaró nevii pikáns lápnál';: a szerkesztő szűntél] föladta ezti a nehéz kérdést az olvasóinak és Gerbeáud-t Ígért annak, aki a legjobb feleletet adja. Fs a láda bonbont', a Magyar Figaró amaz olvasónője kapta, aki azt felelte: Addig emeljük, ameddig lehet! Akkoriban, husz-huszonöt évvel ezelőtt, még a szoknyára vonatkozott a kérdés, amelyre ilyen ötletes feleletet kapott a szerkesztő. Most a villamosvasúti jegy árára vonatkozik a kérdés, amelyre az Egyesített Városi ugyanolyan frivol feleletét ad, mint annak idején a Figaró olvasónője. Igen, az Egyesi- tett Városi Vasút jeles direkciója addig akarja emelni,. ameddig lehet', de hát épp az a bökkenő, hogy meddig lehet?! Mert hát úgy tessék megérteni a dolgot, hogy mindennek van. határa, még a pesti publikum teher- biróképességének is. A pesti publikum zsebének nem egészen mindegy, hogy öt vagy tiz koronát fizet-e á, villamosjegyért. A pestli publikum, uraim, — értsük ineg egymást. -— a pesti publikum végül is le fog szokni arról a gyönyörűségről, hogy villamoson utazzék, mert a zsebe nem bírja el a villamoson vató utazás fényűzését. Ha tehát Tormay őméltősá- ijámak az az intenciója, hogy miméi kevesebben utazzanak a vasutján, ha az? Egyesített Vasutak direkciója csak ezt m egy megoldást tudta kieszelni arra, hogy a publikumot leszoktassa a viliamosvasuton való utazásról. akkor tiszta szívből gratulálunk a direkció ötletes- ségéhez. A villamosvasút tehermentesítésére különb megoldást a legnagyobb agymunka mellett sem találhattak volna ki. Véleményünk szerint csu- pátrs azt nem cselekedte helyesen a villamosvasúti direkció, hogy annyi mindenféle megoldási tervezetet terjesztett a kereskedelmi miniszter elé. hagy válassza ki közülök azt a tarilíaemelést, amely legkedvesebb szivének Csak legalább a kereskedelmi minisztert kímélték volna egy kicsit. No de mindegy; ami megtörtént, megtörtént. Most aztán a kereskedelmi miniszter egész nap egyebet sem csinál, minthogy válogat a tarifák közt. Hiszen szó sincs róla. van is ott miben válogatni. Ha akarom 6 koronára emelem, ha akarom 7, koronára emelem, és ha akarom 10 koronára emelem a villamos-viteldijat. Ha a publikum jól viseli magát, akkor csak 6 koronát fog fizetni 5 korona he- -fjfleffii a villamoson való utazásért: ha azonban rosz- szul viseli magát, hát akkor 10 koronát fog fizetni. Tarifaemelés dolgában Tormay — máshoz úgysem igen ért — nem érti a tréfát. ügy hírlik, hogy a miniszter amellett vari. hogy .iá egyszeri utazásra szóló jegyet csak hat koronára étnéljék, mert a tapasztalat azt mutatja, hagy az a pbbiikuim, mely a villamost használja, (természetesen a ni mi sz tér itt nem azokat érti. akik a villamost használják ugyan, de automobilon járnak) hat koronánál magasabb díjtételt nem bir el. Miveil azonban Egyesitett Vasutasnak egy fél milliárd korona uj bbvételre vari szüksége, ennélfogva a hat koronára való emelés (20°/o-os emelés) csak úgy lenne elegendő, ha megfelelő módon fölemelnék úgy a zänüiöiegyek, a heti bérlejegyek. mint a közalkalmar- ■/Mtük kedvezményes jegyeinek árát is. Eszerint tehát ax ötkoronás jegyet hat koronára, a tanuló- iiegyef a mai viteldij négyszeresére cmel- lüiék, a közalkalmazottak utazási kedvezményét megszüntetnék és az egyéb hetijegyek árát a duplájára emelnék. Frtynek a reformnak a két kardinális pontja a tanulójegyek és a közalkalmazottjegyek feilemelése. Eszerint a tanulójegyekért ezután 10 korona helyett, 40 koronát kellene fizetni, a közalkalmazottak pedig fizetnének az eddigi 30 korona helyett heti 80 koronát. A közalkalmazott-kedvezmények megszüntetésénél ugyan van a villamosvasúti direkciónak egy életrevaló ötletei; azonban úgy látszik, hogy ezt az ötletet a kereskedelmi miniszter nem akarja akceptálni. A vasút nem adhat olyan óriási kedvezményt a közalkalmazottaknak, mint eddig — mondta a vasúti direkció, mert nem tud adni — ellenben az ellen nincs semmi kifogása, ha azt a kdvezményt, amelyet eddig a vasút a maga zsebe terhére adott a köztisztviselőknek: adja ezután az állam. Precedens már van, mert azt a gáz- és villany- kedvezményt, amelyet a főváros ad a köztisztviselőknek: az állam szintén megtéríti. Nem kellene tehát egyebet tenni, minthogy a vasút megállapítaná, hogy a vasutigazgatóság tervezett tarifaemelése esetén mennyit tenne ki az az összeg, amellyel a közalkalmazottaknak többet kellene fizetni, és ezt az összeget megtérítené a vasútnak az. állam. Azt mondják, hogy ez az összeg alig tenne ki többet száz milliónál. így van-e. vagy nincs Így?! Egyelőre nincs alkalmunk ellenőrizlmi, csak annyit tudunk, hogy a kereskedelmi miniszter nem lelkesedik az ideáért. Viszont tökéletesen érthető, ha a közalkalmazottak mindent elkövetnek, hogy eddigi villamosvasúti kedvezményeiket el ne veszítsék. Az ő köztisztviselői nyomorúságos fizetésükből igazán nem telik többre; és ha az egyesített vasutakat úgy dirigálják, hogy átlag minden negyedik-ötödik hónapban újból, meg újból föl kell emelni a tarifát: igazán nem igazságos, hogy a direktor-tandíjat a szegény közíisztviselők- k 1 fizettessék meg. Nem lenne egyszerűbb a dolog, ha a direkció olyanoknak adná át a helyét, akik értenek a dologhoz?! & ® ® Szakembert, kiváló geológust keres a főváros és nem tud törvényes keretek között — mást biztosítani a számára, mint egy bizonyos, nem tulmagas fizetési fokozatot. Wolff Károly igen tisztán látta a helyzetet, amikor kifejtette a bizottsági ülésbent hogy hz angolok keresik az ilyen szakembereket és jó pénzért elviszik őket, a székesfőváros érdeke itt sokkal fontosabb, semhogy vissza kellene riadni attól, hogy egy igazi geológiai szak- véleményt meg is fizethessen. Ez szószeriní így van, okos meglátása ez a helyzetnek, mert ez nem tisztviselőlétszám-apasztási kérdés, hanem preventív intézkedés arra, hogy itt, vagy amott, ahol tökéletes szak- vélemény nem áll rendelkezésre, esetleg milliókat és milliókat dobjon ki a főváros az ablakon. Úgy látszik azonban, hogy amikor észszerű és praktikus dolgokról van szó, akkor az egyébként biivöserejü vezéri sző sem elegendő. Az Aiagutról az agilis Baránszki bizottsági tag kiderítette, hogy az ma már a fővárosé. 1854-ben egy részvénytársaság kapott koncessziót az államtól, hogy építsen alagutat. Ötven év alatt azonban a krisztinavárosi polgárok az alagút építési árút az utolsó fülérig kifizették és ezzel az alagút az övék, illetve a fővárosé lett és igy a fővárosnak azt birtokába is kell vennie. Ez a felfedezés azonban nem keltette a városházán azt az örömet, amit általában a váratlan örökségek kelteni szoktak. Mit mondjunk? A városházán kézzél-lábbal tiltakoznak a birtokbavétel ellen. Nem is csoda, Éppen most óriási összegeket kell befektetni az immár el nem odázható javítási munkálatokba. Valahogy tényleg igaza is van a városházának, mert az alagúttal agy jártak, mint a Sipulusz humoros hőse, aki az állatkerti sorsoláson az oroszlánt nyerte meg, de hazavinni a harmaáikemeleti licht- hofos lakásba és minden nap lóhassál etetni nem tudta. Ennek a szegény fővárosnak is mindig ilyen nyereménytárgyak jutnak. NEMZETI ROYAL ORFEUM VII., Erttóbet-Uörut 31. Binden este Vc8 órakor. tel.: József 121—68. . műsorban HARlWEll’S a világszenzáció | Budapest egyetlen kerület lesz és huszonöt képviselőt választ Budapest választójogának átalakulása a tor- vényjavaslattól a bizottsági tárgyaláson át a miniszterelnökkel való megállapodásig A pillanatban, amikor ezeket a sorokat írjuk, a választói jog kérdésében a politikai világban jj a legélénkebb izgalmak uralkodnak. A nemzetgyűlés viharos haMíküzdelmeit vívja, miközben a kulisszák mögött intim tárgyalások folynak, hogy megegyezést lehessen létrehozni a választó- jogi javaslatnak szinte órák alatt leendő törvényerőre való emelése érdekében. Ebben a pillanatban még niem lebet tudni, mi les'/, az eredménye ezeknek a tárgyalásoknak, jelenthetjük azonban, — ami a fővárosi Hírlap olvasóközönségét legelsősorbani érdekli — hogy a kormány és az ellenzék között megindult tárgyalások legelején megegyezés jött létre Budapest kerületi beosztására és képviselőinek számára vonatkozólag. A kérdés most'már csak az, hogy a tárgyalásoknak más ponton való felborulása esetén a kormány nem tekinti-e semmisnek ezeket a megállapodásokat is?Budapest kerületi beosztásával, képviselőinek számával és a!z ezekkel összefüggő kérdésekkel behatóan foglalkozott már a választójogi bizottság is és a bizottságban egészen uj felfogás érvényesült. Ma tehát háromféle megoldás előtt állunk és pedig Budapest választójoga megoldható : 1. az eredeti törvénytervezet szerint, 2. a választójogi bizottsági által módosított formában, vagy 3. a kormány és az ellenzék tárgyalásai során kialakult megállapodás értelmében. Az eredeti törvénytervezetet módunkban volt már a Fővárosi Hírlap-ban ismertetni. Eszerint Budapest székesfőváros területéből két választókerületet alakítanak, amelyek lajstromos szavazással 22 képviselőt és hat pótképviselői választanak, Ezzel szembeni a választójogi bizottságban a'zt az indítványt terjesztették elő, hogy a főváros 22 kerületéiből —- a kisebbségi pártok képviseltetésének előmozdítása céljából ne két, hanem három választókerületet alakítsanak, és ez a három kerület összesen 2-2 képviselőt és ugyanannyi pótképviselőt válasszon. Ezt a kívánságot akceptálta a bizottság és a most a bizottság szövegezésében a nemzetgyűlés előtt fekvő javaslat kimondja; hogy „Budapest székesfővárosnak 22 választókerületéből három választókerület alakitiatik. amely három kerül rt összesen 22 képviselőt és ugyanannyi pótképviselöt választ.“ A magyar politikai életbe tehát e,giy uj „műfaj“ vonul be a „pótképviselő ur“ személyében;. Ezek ugyanazok lesznek, mint a városházán a törvényhatósági bizottság póttagjai, azzal a különbséggel, hogy a pótképviselö türelmetlenebb és ambiciózusabb lesz, minit a városházi pótbizottsági tag. Szükség van azonban a pótképviselőkre, mert egy képviselő elhunytéval nem lehet az egész város egyharmadrészében uj választást rendezni, és egy helyett hét, nyolc képviselőt újonnan választani. Volt azonban a választójogi bizottságnak más fontos módosítása is Budapest választójoga tekintetében. Elfogadtak ugyanis egy indítványt, a m el y nek é rleimében az arányos képviseleti rendszerre és a lajst- romos szavazásra vonatkozó főbb irányelveket magában a törvényjavaslatban is megszövegezték. A törvényiavasiatniak ez az újonnan betoldott része, amely aligha változik a kormány és ellenzék megállapodásai során, igy hangzik: „Budapest székesfővárosban a választás lajstromos szavazással az arányos képviseleti rendszer szerint törté- n i k. Egy-egy lajstrom ajánlásához 5000 a 1 á- i r ó kell. Abból az okból, hogy' a lajstrom kevesebb jelölt nevét .tartalmazza, iroint ahány, képviselőt a kerület választ, az ajánlott lajstromot visszautasítani nem lehet. Szavazat csakis valamely ajánlott-lajstrom-
