Fővárosi Hírlap, 1922 (11. évfolyam, 1-44. szám)
1922-11-29 / 41. szám
4 Budapest, 1922. november 29. Élelmiszer-csempészés a gyorsgözösön A magyar vaj és tojás kalandos utazása Ausztriába — 400.000 korona bírságra ítélték a „Budapest“ éttermi személyzetét — A hidegviztartály titka — A selyemtolvajok vallomása Mialatt a fővárosban az élelmiszerek árai nap- ról-napra drágulnak és a vaj ára 1300 koronára szökött fel, ezalatt Becsben megszokott, jelenség volt, hogy amikor az egyik-másik teher- vagy személyszállító hajó az osztrák fővárosba befutott, egy sereg fuvaroskocsi jelenít meg a kikötőhelyen, hogy a felhozott élelmiszereket a szokott gócpontokra elszállítsa. Az élelmiszerek a legtöbb esetben illegális utón kerültek Magyarországból Ausztriába, noha a hatóságok minden Lehetőt elkövettek arra nézve, hogy a csempészetet megakadályozzák. A kis csempészeket sikerrel meg is fogták és csak egy alkalommal tudtak egy nagyobb vaj szállítmányt lefogni. A csempészetnek az a magyarázata, hogy7 Becsben a magyar vajért szívesen megfizetnek 60.000 osztrák, tehát mintegy 2000 magyar koronát, a tojás darabjáért pedig a 41 koronás pesti árral szemben 80 magyar koronát. A lehető legegyszerűbb és legbiztonságosabb módszernek látszott tehát a meggazdagodásra a Bécs-Budapest közt közlekedő hajókat vajjal és tolással megrakni és a sikerrel kivitt mennyiségeket Becsben dupla áron eladni, A vámőrség minden esetben kemény munkát végzett és nemcsak a gyorsgőzösök éttermi személyzetét, hanem a teherszállító hajók személyzetét is megfigyreltette, a tapasztalat azonban azt mutatta, hogy az élelmiszerek csempészése ennek ellenére sem szűnik meg. A fuvaroskocsik továbbra is megjelentek a bécsi kikötőhelyeken és a magyar vai a 60.000 koronás áron továbbra is kapható volt az osztrák kereskedelemben. A vajcsempészőknek sokáig nem jöttek a nyomukra, míg m őst végre — selyemtolva j- lássa! kapcsolatban — sok minden napfényre került. Az történt, hogy az egyik dunai hajózási társaság személyszállító gőzösén Becsben selymet adtak fel. ez a selyem azonban megdézsmálva érkezett Budapestre. Az átvevők nem nyugodtak bele a hiányba és följelentést tettek a rendőrségen, amelynek részéről detektive- ket küldtek ki a „Budapest“ nevű hajóra. A detektívek erélyesen hozzáláttak a nyomozáshoz. Leginkább a f ü tőket vallatták, ezek azonban tagad- t a k. A detektívek nem tágítottak és a fűtők végül is beismerő vallomást tettek és — hogy a vallatás még nagyobb sikerű legyen — elmondották azt is, hogy a hajón sok vaj és tojás van. A detektívek rendkívül megörültek a sikernek és a jelzett helyen, a szén alatt, tényleg íuláltak két méterrnázsa vajat. A rendőrség emberei, erre kutatni kezdtek a „szerencsés“ tulajdonosok után és nem csekély meglepődésükre rájöttek arra, hogy a nagymennyiségű vajat az éttermi személyzet akarta kicsempészni Bécsbe. Miután a tényállás tisztázódott, a vámőrség 400.000 magyar korona bírságot vetett ki a személyzetre és amellett a vajat is elkobozta. A 400.000 koronás pénzbírságon a személyzet a vaj- érdekelíségé.nek megfelelően osztozott. A vámőrök most már fokozottabb figyelemmel kisérték a pincérek munkáját. A délután hat órakor induló hajókat már déli két órakor vették munkába és minden kis, helyet megvizsgáltak. Ilyen esetben feltűnt a vámőröknek, hogy az úgynevezett hide g- víztartályban állandóan sok viz van és azt nem cserélik ki friss vízzel, annak ellenére, hogy a- kiürített tartályt fél óra1 alatt újra megtölthetik. A vámőrség a gyanú fokozódásával lecsapol- íatta a vizet és ekkor azt tapasztalta, hogy a tartályban szintén nagy vajkészlet van {elraktározva. Az árut lefoglalták és a mérésnél kiderült, hogy a kivinni szándékolt vaj négy tri é t e r m á z s a s u- I y u. Ugyanott azonban 1200 tojást i s találtak, nem csekély rémületére a hajó személyzetének, amely ezáltal nemcsak elvesztette a lefoglalt áruk értékét, hanem ráadásul i s m ét százezre k r e menő pénzbírságot kellett fizetnie. A kettős leleplezéssel nyilvánvalóvá vált, hogy a jövedelmező vaj csempészett el elsősorban az éttermi alkalmazottak: a pincérek és a főpincérek foglalkoztak, akik módot találtak arra, hogy az árukat a hajók kapitányainak tudta nélkül rejtsék el a hajók belsejében, — az alsóbbrendű vállalati alkalmazottak segíts é ,g ével. A rendőrségi és a vámőri vizsgálat a büntetés kiszabásával természetesen még nem ért véget. Az iratok a felsőbb hatóságokhoz kerültek és ezek részéről intézkedés fog történni abban az irányban, hogy a csempészeten ért alkalmazottak többé ne kerülhessenek a hajókra. Kézenfekvő ugyanis a feltevés, hogy a legközelebbi útnál ott folytatnák a munkájukat, ahol elhagyták és ezenfelül még arra is igyekeznének, hogy korábbi veszteségeiket is behozzák. A hajókon folyt csempészések ügyében beszélgetést folytattunk a vámőrség egyik vezetőjévé 1. aki — már amennyire a hivatali titoktartás megengedte — a következőket mondotta: — Eddigi tapasztalataink szerint az előfordult csempész-kísérleteknél legtöbbnylre az éttermi személyzet volt érdekelve, olyannyira, hogy most már minden pincér gyanús előttünk. A hidegvíz- tartályokban és a szén alatti csempész-kísérletek tényleg megtörténtek és megfigyeltük azt is, hogy a csempészek igen sokszor a mentő-szekrényeket sem kímélik meg. Szépen 'leszedik az oldalfalakat és nagy gyönyörűséggel berakják az áruikat. Eleinte nem gondoltunk arra, hogy az életmentéshez szükséges eszközökkel is visszaélés történik. Amióta azonban rájöttünk erre, most már a mentőszekréiiyeket is megemeljük, sőt még a hajókerekekbe is belepillantunk. Tapasztalatunk szerint igen gyakran a délen fekvő dunamenti állomáshelyeken rakják meg a hajókat az élelmiszerekkel. Sokszor a 1 i b á k sem hiányoznak. Megfigyeltük azt is, hogy amikor az egyik hajó útközben találkozik a másikkal, a hajósok mindkét f elsők ar j u k a t rángatják és igy adnak jelt egymásnak abban az esetben, ha a libák „clröpültek“, vagyis: ha lefogtuk a szállítmányt. Az,sem ismeretlen, hogy a pincérek a gúlákba rakott tányérokba rejtik el az aranyérmeket és az ezüst koronákat, előfordult azonban az is, hogy másoknak a kezükön levő és az egész utón le nem vetett autókez- tyűinek u j j a i b ó 1 húztuk ki az aranykoronákat. A V á m őrség — és nem mint a lapok rosszul Írták: a Folyamőrség — tehát1 nagy munkát végez és mindenképen megnehezítjük a csempészek munkáját. El kell azonban készülnünk arra, hogy az érdekeltek mindig újabb és újabb trükköket találnak ki, hogy bennünket félrevezethessenek. Ugyanez áll fenn a teherszállító hajókra és ha azt akarjuk, hogy illegális utón semmi se mehessen 4n az országból, még az esőben és viharban is talpon kell lennünk, mert minden pillanatnyi elnézés milliókra menő kárt okozhat az országnak. ß Közreadtuk ezt a nyilatkozatot is, annak bizonyítására, hogy az elmúlt hajózási évadban valóban nagy csempészet folyt a hajósvállalatok hajóin. Távol áll tőlünk, hogy emiatt a vállalatok igazgatóságát meggyanúsítsuk, mert meggyőződésünk, hogy ezek még 'távolabb állanak a manipulációktól, ugyanakkor fel kell azonban hívnunk a figyelmüket arra, hogy a jövőben jobban válogassák meg a személyzetet. A hajókat vezető kapitányoknak is nagyobb figyelemmel kell kisérni az áruberakásokat, mert elvégre minden hajóért és az ott történtekért a kapitány ielelős, különösen akkor, ha az élelmiszereket a hi- degviztartályokban elrejtve akarják külföldre csempészni. Budapest rejtelmeiből Rasnia-köruton a „lokál“-okban — Casino de Paris, Intim-télikert, Palace és társai Lapunknak multheti számában közöltük a főkapitány erélyes rendeletét, amely azt célozza, hogy végre megfékezzék a nyílt vagy szemérmes lebujok éjszakai visszaéléseit. Az a mtmka, amelyre az ál- lamrendörség vállalkozik s amit nemcsaik~ kezdeményeztünk, hanem végig folytatunk, sokkal nehezebb, mint ahogy avatatlanok gondolják. Bízunk azonban abban, hogy előbb-utóbb a rendőrség mégis csak rendet teremt a pesti éjszakában. Mi pedig folytatjuk éjszakai sétánkat. Miután a F a u n-t bezárták és a pince érdekelt vezetői a nehéz milliókon összevesztek, ezúttal a lépcsőkön nem lefelé, hanem fölfelé törekszünk. Teker- vényes lépcsőkön igy jutunk a magasba emelt p’in- cébe. Ez már szebb. Gyönyörűen hangzik: Casino de Paris. Sikk még pestiesen kiejteni is. Kérünk egv műsort. Adnak egy szivárványszínű reklámot, igen drágán. Ja, a fényüzési aitló benne van. Úgy, de hisz már a jegy után is fizettettek fényűzés! adót. Sebaj, — mondja a helyrendező diadallal és hozzáteszi, engesztelve: a ruhatár után is tetszik fényüzési adót f i z e If n i. Huszonöt százalék. Az már más. Ha itt minden után szednek fényüzési adót, akkor nem szóltunk egy szót se. A zseniális ötletnek mindig a hívei maradunk. Kezdődik a műsor. Megrendítő: csak harminchét táncművésznőt igér be. (Ezek után nem kell külön- küíön fényüzési adót fizetni, igy hat megjárja:) Hogy micsoda táncokat és egyéb tagokat mutattak be. annak leírására nappal nem vállalkozhatunk. A Máv. tarifaemelése emellett gyermekeknek való játék. Nincs is ez ellen több kifogásunk, a baj inkább az italnál kezdődik. Mert ilyen áraik vannak: Fehér asztali borok 460 koronától föl. Vöslau goldeck 700 korona. Pezsgő 2000 koronától föl-föl. Extra Dry 3600 korona. Icipici pohár coctail, nagyitóüveg nélkül. 200 korona. Pohárlka Vermuth 150 korona. És mindezekhez még plusz 25 százalék lukszusadó. Egy7 vidéki pasi fillért ért. Általános sértődés az egész vonalon. Miután ennél ötletesebb szám nem akadt, tovább mentünk, más szórakozóhelyre. *, Ez is jó: az Intim-télikert. A neve is mutatja, hogy milyen meghitt fészek ez, színpadon épp úgy, a'kár a nézőtéren. Szóval csak úgy betereli a pestieket és a vidékieket, akár minden egyéb éjjeli menedékhely. A legintimebb hangulat a műsoron kívül kezdődött. Nők énekeltek. Miután nőkkel szemben udvariasnak illik lenni, csak annyit írunk erről az éneklő-művészetről, hogy intim volt a szövege és dallama. Azaz egyben mégse volt olyan intim. A kurjongatásban. Kurjongaitás piros női szájacskák- ból: a bűnjelek szerint ez az Intim-Kert eredeti specialitása. Csakugyan régi népszokásnak a fölujitása ez, amikor a csikósok, a szegénylegények kurjongattak a pusztán, lobogó ingujjra vetkőztek és megmutatták, ki a legény a csárdában. Micsoda eredeti ötlet: a régi népszokást megmenteni, Budapesten. a tőzsdemanőverek' s egyéb honi szokások idején csak azért is kurjongatni. Az Intim-pusztáé a pálma; ott nemcsak lobogó ingujj nélkül tudnak kurjongatni, hanem gyöngéd nők ápolják e szokást és eltakarják a pesti hazafiatlanság sötét éjszakáját. Más intim háttere nincs az előadásnak, tessék besétálni! * Egyik ismert ügyvéd beszéli: A feleségem unszolására, hogy gyerünk kabaréba, mert ma egész Budapest egyebet se csinál, mint kabarézik. kötélnek álltam és elmentem a közeli Rákóczi-uti kabaréba. „Palace“ a címe és a rangja: disztingvált. Hogy a műsora disztingvált, avagy a közönsége, ezt ne firtassuk. Elvégre embere válogatja. Annyi bizo- nyos, hogy csekély 330 koronát fizettem egy jegyért, hármunkért 10 koronát kaptam vissza az ezresből. Drága? Dehogy: mi olcsó ma? Ebbe hát belenyugodtam egész addig, mig a helyünkre nem vezettek bennünket. Egy kicsit" oldalt néztem, merit toalettet Láttam, főleg emberbőrből: nyak, váll. karok és rendek, hát és a többi, mell mezítelen... Hallom, hogy feleségem őnagysága sirrvafaíkad. Ó, most megfogott, villant át agyamban, de kiderült, hogy másért sir. Ez rossz hely, — zokogta, Elcseréltem vele az én helyemet. Ki derűit, hogy micsoda hely volt az. Érdemes megnézni. Egy oszlop állít az ember képe elé. egy valóságos, eredeti oszlop, amilyen különben fölös számmal akadt a Palace-ban. Mert ugyanis oszlopos hely. Nincs ma egész Budapestnek, sőt egész Európának és Ázsiának oszloposabb kabaréja, mint ez a Palace. Lám, én is megnéztem, órákon át bámultam az oszlopot. Csuda élvezet. Jó voll még az oszlopokon kívül „Mit csinálnak az állatok télen“, a „Feleségem holdkóros“, a „Faragó hit- wesche", a „Randevú“, főleg az oszlop miatt. ÍTÁTm PflUmOH-MflSCOTTE Nagymező-utca 17. Telefon : 17—97 A SZENZÁCIÓS ATTRAKCIÓK MŰSORA! Kezdote pont fél 10 órakor. ___________ Vá rjon karácsonyi bevásárlására!! December 14-én nyilik meg a Karácsonyi Vásár „Vigadóban Rendezi a Művészeti és Kiállítási Részvénytársaság VI., Vilmos császár-út 43. Telefonszám: 115-61.
