Fővárosi Hírlap, 1922 (11. évfolyam, 1-44. szám)
1922-11-22 / 40. szám
4 Budapest, 1922. november 22. Megkezdődik az ellenzék nagy offenzivája A megalázó békefeltételek reakciója — Kik inkompatibilisek a villamosok kérdésében? Baracs Marcell nagyfontosságu indítványa A városházi ellenzék elérkezettnek látja az. időt és az alkalmat, hogy teljes erejével rávesse magát a többségre és megindítsa ellene azt az oiíenzivát, amelyben előbb vagy utóbb, de el kell véreznie. A szerdai közgyűlésen, amely eddig ismeretlen horderejű problémákat tűntet tel tárgysorozatán, feltétlenül meg fog kezdődni az ellenzék nagy offenzivája, amelynek célja nem a front áttörése, hanem a meglazult és széthulló többséget felmorzsolja. Olyan problémák kerülnek felszínire, olyan alkalmas ehhez az offenzivához a. külső atmoszféra, olyan érzékennyé lett a többséig a külső dolgok iránt, hogy ennek az ellenzéki offenzivának sikeresnek kell lennie, vagy ha nem, akkor az ellenzék bizonyítja be tehetetlenségét és harcképtelenségét. Már ma is bizonyos tehát, hogy a szerdai közgyűlés nagy mérkőzés színhelye lesz,;, amely alkalommal az ellenzék is, a többség is legjobb erőit küldi a küzdelembe. Két olyan momentum van, amely a harcot teljesen kiélezi. Az első aiz, hogy a többség és magának a tanácsnak egyes tekintélyes tagjai is a közelmúltban olyan békeakciókkal kísérleteztek az ellenzéknél, amely békeakciók, objektiv szemmel tekintve is, csak megalázó feltételeket nyújtottak. Az ellenzék érzékenységét mélyen sértette, hogy feltételezték róla a mindenáron való békesség vágyát. A többség és a közvetítők nem csináltak titkot belőle, hogy azt szeretnék, ha az ellenzék, amely immjár jogosan a mai többség prezumtiv utódának tekinti magát, a többség kénye-kedve szerint vállalna (felelősséget mindenért, de jogokat nem követelne a maga számára. A másik a harcot kiélező momentum, hogy megkezdődik a közgyűlésen a sorsdöntő problémák tárgyalása. amelyek mind olyanok, hogy egy többség, amelynek nincsenek gyökerei a népben és amely fölött már húzzák a halálharángot, nem léptethet diktatórikus módokat életbe, nem bírja el a felelősséget, amelyet vállalni kénytelen. Már a szerdai közgyűlés pro- grammján is mutatkoznak ezek a nagyszabású kérdések, amelyek közül csak párat kell kiemelnünk, igy a következőket: a budapesti közúti vaspálya és a budapesti villamos városi vasút megváltása, a vizdijak újabb megállapítása, a közüzemi pótlékról alkotandó szabályrendelet. Íme, ezek azok a tanácsi előterjesztések, amelyek elsősorban hintik el a vihar magját, die amelyeken kívül száz más olyan probléma leselkedik a háttérben, amelyek az ellenzéknek — amelytől elragatdatva nem vagyunk — számos alkalmat ad ellenfelének legyűrésére. A nagy mérkőzésnek mindenesetre első igen jelentős momentuma lesz a Közúti és Városi megváltásának tárgyalása, amelynek érdemben való megkezdése előtt Bariacs Marcellnak olyan indítványa lesz, amelyet — ha a többség az inkompatibilitást teljesen el akarja kerülni — feltétlenül el kell fogadnia. Olyan lesz ez az indítvány, amelyet, ha a közgyűlés visszautasitíama, feltétlenül kihívná maga ellen a gyanút. Baracs indítványa szerint ugyanis a villamosok kérdésébe^ sem a tanács tagjai, sem azok az urak, akik az előzetes tárgyalásokban résztvettek, nem szavazhatnak. Ez, az indítvány olyan természetes, hogy megszavazni kötelesség. Baracs Marcell iránt mindenesetre hálás lesz a többség, hogy ezzel az indií- vánnyail előállt és alkalmat ad vele arra, hogj' puritán, felfogás fáiról a többség tanúságot tehessen. Ez nem pártkérdés, hanem inkompatibilitási kérdés, amelynek megoldásánál feltétlen érvényt fognak szerezni Wolff Károly és párthívei — a keresztény erkölcsnek. Akárhogy lesz azonban, annyi bizonyos, hogy az időjósok hosszú, napokon (át tartó közgyűlésre készítenek el bennünket és nincs kizárva az sem. hogy ez lesz az első közgyűlés, amely komoly szenzációkat hoz. Közgyűlésen tárgyalják n ulllamosvasutaK tervezetét Megszűnik a potyajegyesek Eldorádója A városházán nagyban készülnek a szerdai közgyűlésre, amelyen megkezdik a villamos vasutak megváltásával kapcsolatos tárgyalásokat. A törvényhatósági bizottság elé terjeszti a közlekedési kérdések előkészítésére kiküldött 12-es bizottság azt a szerződéstervezetet is, amelyet a főváros kötne a megváltott vasutak- ból alakított részvénytársasággal. Ez a szerződési tervezet úgy van megcsinálva, hogy nem sokat kell változtatni rajta akkor sem, ha közben a főváros kénytelen lenne egy idegen tőkéscsoportnak bérbeadni a vasutat. Kimondja ez a szerződéstervezet, hogy a részvénytársaság kötelezi magát, hogy úgy az igazgatóságban, mint a felügyelő-bizottságban és a végrehajtó-bizottságban a tagsági helyek mindenkori többségét a fővárosnak engedi át. A részvény- társaság igazgatóságának elnöke és alelnöke szintén a főváros képviselője lesz. A részvénytársaság kötelezettséget vállal a villamos vasutak fejlesztése ügyében, többi közt kötelezettséget vállal arra nézve is, hogy megépíti a városi gyorsvasukat, továbbfejleszti a földalatti vasutat, illetve megépíti a magas vasutat. Az ezekre vonatkozó terveket legkésőbb 1930. évi január elsejéig beterjeszti. A részvénytársaság az alsó vezetékről a felsővezetékes rendszerre tér át, amint Mr. Bett$ belgái is kívánták. A részvénytársaság köteles újítási tartalékalapot létesíteni és erre évenkiní a tényleg beruházott tőke 10 százalékát fordítani, úgy, amint Bette belgái óhajtották. Nagyon érdekes a viteldíjemelésre vonatkozó klauzula, mely a törvény- hatósági bizottság beleszólási jogát kizárja. Eszerint, ha az anyagénak, illetve a kiadások emelkednek, akkor arány ösan emelkedik a viteldij is, ha csökkennének a kiadások, csökken a viteldij is. A tarifaemelés ugyanolyan százalékú lesz, mint ahány százalékkal emelkedtek a kiadások. A viteldijaik felemelésénél egyedül a közlekedésügyi bizottság hozzájárulása szükséges, amit a belügyminiszter és a kereskedelmi miniszter hagy jóvá. Szabadjegyeket a részvénytársaság senki részére semmiféle jogcímen nem adhat ki. Az üzlet jövedelméből köteles a részvénytársaság a főváros részvényei névértékének 8 százalékos kamatát megtéríteni, ezenkívül az első évben a teljes üzleti tiszta nyeie- séget a fővárosnak átengedni. Ez a megállapodás csak az 1923-ik esztendőre szól, később a szerződő felek külön fognak szerződni. Egyébként Mr. Bette, aki néhány napra elutazott a fővárosból, hétfőn ismét visszaérkezett és újból érintkezésbe lépett a főváros illetékes köreivel. A főváros hivatalos álláspontja e pillanatban az, hogy bár nem zárkózik el teljesen a belga ajánlat elől, miégis már előzetesen is kijelentik, hogy a felajánlott 25 millió frankot keveslik; ragaszkodik a főváros a mindenkori tarifának megállapítási, illetve ahhoz való beleszólási jogához; a belgáik a végleges megállapodásokat csakis a főváros által megállapítandó részvénytársasággal köthetik meg. jCORTIMl j JÓZSEF-KÖRÚT ÉS ÜLLÖ1-ÚT SAROK j November hó 22-től Megnyitó műsor! \ vitézavatAs j VANINA I Egy éjszaka története 6 felvonásban. ( Főszerepben: Paul Wegener és Ásta Nielsen ŰZÖTT VAD Amerikai „Jewel“-regény 6 felv. Főszerepben: Priscilla Dean J Kutyamulatság (Kutyaváros) Amerikai burleszk 2 felv. Peggy az életmentő Amerikai burleszk 2 felv. ANGOL HÍRADÓ (Viláflesemónuek). A vízvezeték és a vallás Csöpögős igazoltatás A pesti partájok nyakába sok gond zudult, amióta a lakás körül való reparaturákat a lakásrendelet áthárította rájuk. Egy-egy lakásfestés, kályha- igazítás, egy-egy csengöjiarvitás vagyonokba kerül és akárhányszor az ilyen munkálatért az. évi házbérnek sokszorosát fizeti ki a budapesti ember, ha nem akarja, hogy megfagyjon a télen, vagy hogy piszkos, füstös Lakásban töltse napjait. De a főváros is. meg a háziúr is lemondtak a vizvezetékjavitásnak örömeiről, igy most ez is a lakókra hárul. Egyben hivatalosan felállították azt az elméletet is, hogy Budapesten, azért nincsen víz, mert a vízcsapok megromlottak, magyarán szólvat, csöpögnek. Amióta ez a hivatalos elmélet uralkodik, majdnem minden, hé' ten beállít Lakásunkba a házmester kíséretében ai vízvezeték követe és megvizsgálja, hogy nem csö- Pög-e a vízvezeték. Nem lehet egészen biztos benne az ember, mibe kerülhet ez a rendkívüli adminisztrációt igénybevevő ellenőrzés; de az egészen kétségtelen, hogy a lakókat igen sok kényelmetlenségnek teszi ki. Ha véletlenül mosdóvizet engedsz és közben megszólal a telefon, kiszaladsz a fürdőszobából: akkor egészen bizonyos lehetsz benne, hogy ebben a pillanatban a cseléd már be is vezette a fürdőszobába a vizellenőrt, aki kíméletlenül, minit) egy haragos konstábler, följegyzi nevedet és beidéznek az elöljáróságra. A büntetés elől nincs menekvés, első esetben ötszáz koronát sóznak rád, ha elfelejtetted a vízcsapot elzárni, vagy ha az idő vasfoga kikezdte a kis rézalkotmányt. Mindez azonban nem megy ilyen simán, mert nemcsak meg kell fizetned az ötszáz koronákat, hanem ügyeid, foglalkozásod elhanyagolásával kihallgatásra kell megjelenned, ahol a harmadik kérdés igy hangzik: — Mi a vallásai? Egy kicsit nehéz megérteni, hogy mi köze a vízvezetéknek, a vízcsapnak a valláshoz? Ha valaki Budapest polgára akair lenni, ha valaki italmérési engedélyt akar szerezni, ha az eigyetemre akar beiratkozni: ezekben az, esetekben már megszokta mindenki, hogy felvetik ezt a kérdést. De hiai valakinek a vízcsapja csöpög, hogy ennek mi köze van a valláshoz, ezt igazán szeretnénk tudni. Nem életbevágó sérerlemről van szó, csak furcsa, apró kis kellemetlenkedésről, vagy a woíffiz- mus már olyan kiváncsi, hogy arról is statisztikát akar csinjálira, hogy a vízvezetékek vallásfelekezetek szerint milyen mértékben csöpögnek? Körséta a városházán Ereki megtérése — Német márka és magyar korona Van nekünk itt a városházán egy igen érdekes, igen finom barométerünk. Olyan preci- zen meg lehet rajta érezni, hogy milyen időjárás várható, hogy kívánni sem lehet különb műszert. Olyan precíz a mutatója, hogy az embert ámulatba ejti. Egészen pontosan ráhelyezkedik a „Szép“-re, a „Szeles“-re, a „Változódra és a „Viharosára, meg az „Esős“-re. Ezt a precíz műseert Ereki Károlynak hívják és ma úgy hozzátartozik a városházához, mint — mit is mondjunk csak? — nos, mint ahogy valaha Ehrlich G. Gusztáv hozzá tartozott. Soha sem rejtette senki véka alá a véleményét, hogy a kurzusból tehetség dolgában túlságosan kiemelkedik Ereki Károly és más viharok, más szelek idején is meg tudná állani a helyét. Szó ami szó, néha Erekin is úgy látszik, mintha számolna ezekkel a más szelekkel és ilyenkor — kitűnő technikus! — ügyes kézzel revízió alá veszi a vitorláit. Ennek a precíz időjós-műszernek most megint igen érdekes jósolni valója van; ugyanis a mutatója a „Börze“ íüöl ismét a „Zsidó“ szó felé hajlik, Ereki kevesebbet „tanulmányoz“ a börzén és lényegesen többet foglalkozik a zsidókkal a városházán. Mi nem vádoljuk Erekit azzal, hogy nem lenne konzekvens. Hiszen, amikor a parlamentben kijelentette, hogy nem ül le zsidóval egy asztalhoz, akkor is csak egy kikeresztelkedett zsidó társaságában — hogy is állunk azzal a fajelmélettel? — jelent meg a tőzsdén. Ez a tőzsdei időszak, amely egészen véletlenül összeesett a hossz-s£al, most véget ért. Ereki
