Fővárosi Hírlap, 1922 (11. évfolyam, 1-44. szám)
1922-11-22 / 40. szám
2 ság rendelkezésére és a lakásviszonyok egy fokkal még súlyosabbak lettek volna. így azonban nagyon sokszor segítettek ki az iskola- épületek: mikor az első sebesültek érkeztek a harcterekről, mikor ,ai menekültekJöttek az invázió elől. Azonkívül már évek óta az iskolák helyiségszükségletét a meglevő épületek látják el, amelyek nélkül az iskolákat nem lehetett volna elhelyezni. — De persze, azért nem csupa iskolaépület létesült a kölcsönökből. Körülbelül ugyanolyan mértékben tényleg jövedelmező beruházások is származtak belőlük. Ilyenek: a régi gázgyárak megváltása és az uj nagy központi gázgyár felépítése, két elektromos telep megváltása és egy harmadiknak az építése; a városi villamos vasút részvénytöbbségének a megszerzése; a közélelmezési intézmények; a Széchenyi-fürdő és a Szt. Gellért-fürdő; a sok bérház. Eltekintve attól a haszontól, amit ezek az intézmények létesítésük óta közvetve vagy közvetlenül hoztak, csak a mai értékük is nem mulja-e jóval felül a beléljük fektetett kölcsönöknek a mai értékét? * íme, egy pillanat alatt világos kép tárul e néhány soros, nyilatkozat után mindenki elé, hogy mivel vádolja és mivel vádolhatja Wolff Károly a régi rezsimet? A vádakkal nem takarékoskodik, de ha jogosan akar vádolni, akkor nem mondhat mást, mint hogy a főváros pazarolt, mert iskolákat építtetett. Ezt a vádat pedig a régi rezsim kibírja. Ezt még Wolff ék is kibírnák, ha ilyesmivel meg lehetne őket vádolni. . Revízióra kerül a Margitsziget szerződése A napokban dönt a Közmunkák Tanácsa Nemzetközi értelemben is világhírű nevezetesség a Margitsziget. Brilliánsa a magyar fővárosnak, amelyből olyan szépségeket, eredetiségeket csiszolnának külföldön, hogy messze földről csodájára járnának. Igaz, hogy egyizben már Montecarlo játékbarlangját is felül akarták múlni a szigeten. Hogyan akadályozták ezt meg, mit csináltak a Margitsziget bérletéből, mi törtéint az utóbbi években és milyen fordulat elé jutott a különös ügy: ezekről fogunk a következőkben megemlékezni. Érdemes meghallgatni, annál is inkább, mert a Közmunkák Tanácsa a kormány sürgetésére, néhány napon belül megoldja végre a Margitsziget sorsúit. Szédületes tervek 1912-ben, amikor egész Európában griindolási láz dühöngött és a játékbarlangok is gombamódra szaporodtak, külföldi tőkések úgy találták, hogy Budapesten lehetne a világ leghíresebb játékbarlangját berendezni, miután erre a Margitsziget kiválóan alkalmas. A főváros akkori vezetői minden tervet örömmel fogadtak, ami alkalmas volt Budapest föHenditésére és ez a körülmény is hozzájárult, hogy a hires Ritz és Spallinger, akikhez Gerbeaud is. csatlakozott, megtegyék ajánlatukat. Ritz: angol és francia pénzt, Spallinger svájci frankot hoztak volna és ugyanolyan Ízlést, összeköttetést e téren. És bérbevetiték a Margitszigetet, kidolgozták egy „földi paradicsom“ terveit, melynek kínja, menyországa, pokolja a játékbarlang lett volna. Tisza szétngrasztja a gründolókat Minden rendben volt már. Ritz és Spallinger méltán világhírűek e itléren. Az akkori monarchia mágnásai, pénzügyi fejedelmei, káprázatos hölgyeikkel Budapesten szezsuroztak volna, hiszen tisztán az ö szórakoztatásukról volt szó. A játékbank háza pedig egyike lett volna egész Európa épületcsodájának. De közbelépett Tisza István és egy szép napon összedöntötte az egész tervet. Hiába vetették közbe magukat a legsúlyosabb kapacitások, Hiába hivatkoztak mindenféle ,,előnyre“, Tisza liajlithatatlannak bizonyult, mint mindig. Ritz és Spallinger mégegy- szer próbálkoztak személyesen Tiszánál, eredmény nélkül. Erre 24 órán belül vonatra ültek és itthagyták a Margitszigetet, Gerbeaud-val együtt. Gerbeaud nem tudta, hogyan cukrozza meg e keserű pirulát; hogy összerogyás nélkül lenyelhesse. Végre is néhány tagú szindikátus alakult, amely igyeBudapest, 1922. november 22. kezeit menteni, amit leitetett. A sziget rendbetar- tása még akkor nem volt probléma, mivel a főváros jgavallérosan [rendbehozta, Isö’t üdülő-,• száiraikozó-, gyógyhelyekről is. gondoskodott és azokat fejlesztette. A Kereskedelmi banktól — Schiffer Miksáig Mindez 1913-ban történt. Addig a főváros vagyonokat áldozott a Margitszigetre. Majd jött a háború. A sziget évröl-évre rokkantabbá vált. Szomorú, kietlen, siratókedvü lett. A proletárdiktatúra alatt a kommunisták rablótársasága is befészkelte' magát és elemeitek mindent, ami .nem volt odaláncolva. így tartottak ezek a züllött állapotok egészen 1920 végéig, amikor örvendetesen javulásra fordult a nehéz beteg állapota A sziget bérbevevői közül ugyan kiszorultak Riizékkel a pénzerős emberek, de mégis történt 20-ban valami, legalább is költöttek a szigetre. Ennek ez a története: A szindikátus megszorult, ezért a részvényeit a Kereskedelmi banknál lornbar- dirozta. A bank egy szép napon azonban fölmondta a hitelt és igy a papirok eladóvá váltak. Ezt megtudta Schiffer Miksa vállalkozó és megvette a részvények majoritását és a szigeten megkezdte magángazdálkodását: a profitszerzést. Addig tartott ez, inig végre Z i e 1 i n s z k y Szilárd ' dr. került a Közmunkatanács élére, aki sok szakértelemmel, nagy jogi 6s. kereskedelmi törvényszerűséggel foglalkozott a Marigitsziget sorsával, úgy hogy azóta javultak is ott az állapotok és a bérlők, h.a szívesen nem is, de kénytelenek voltak némi rendet tartani. A sziget jovo sorsa Azonban a bérlő részvénytársaság meg- rendszabályozás.a korántse végleges megoldás. A Közmunkatanács elnöksége még február hónapban bejelentette úgy a kormánynál, mint .a fővárosinál, hogy a Margitsziget bérleti szerződését, egyúttal a sziget további sorsát rendezni kell, egészséges fejlődést, pezsgő életet és ami a fő: szórakozó és üdülőhelyet kell odavarázsolni. A régi szerződéssel azonban ezt nemieket, bármily előkelő nevek kerültek is bele a részvénytársaságba:, Percnyi Zsigmond báróval az élén. E’z ma a helyzet. Tehát, hogy tavaszra mi következik a Margitszigeten, kiknek a kezében marad, azaz kik bérlik és mennyiért, milyen föltételekkel, ma még nem lehet tudni. Annyi bizonyos, hogy a kormány élénk érdeklődést tanúsít a sziget sorsa iránt, sokkal többet mint a közvetlenebbül érdekelt főváros. Az éjszakai főváros megrendszabályozása A rendőrség a gyanús mulatók ellen — A főkapitány megütközéssel szerzett tudomást a panaszokról — A kerüiesvezetö tanácsosok személyesen is kötelesek az ellenőrzésre Egyre több panasznak adtunk helyet a F ö v á- rosi Hírlap hasábjain, amikor szóvá tettük azokat a visszaéléseket, amelyeket hangzatos címekkel illusztrált nyilvános helyiségek követnek el már a kora ősz beköszöntése óta. Úgy viselkedett számos pesti úgynevezett „lokál“, mintlha rendőrsége nem is volna a fővárosnak. A záróra már ismeretlen fogalom lett s mindinkább elszaporodtak azok a vállalkozások, amelyek élete záróra után virágzott s valóban ideje volt, hogy a rendőrség erélyesen lépjen föl. Ez meg is történt. A főkapitány a múlt hét szerdáján a főváros .éjszakai életére frappánsan jellemző rendeletet adott ki, amelyet szósz érint k ö z- 1 ü n k. A rendelet hivatalosan megállapítja, hogy a gomba módjára elszaporodott úgynevezett kabarék, pincék rejtelmes, mélyén elhelyezett „szórakozóhelynek a zárórán túl hangos dorbézolásra nyújtanak a 1 k a 1 m a t“. A Fővárosi Hir- 1 a p felszólalásai, a lapunk hasábjain elhangzott panaszok kétségtelenül hatással voltak az erélyes hangú főkapitányi rendelet megjelenésére s maga a főkapitány jelenti ki, hogy nagy megütközéssel szerzett tudomást a panaszokról, amelyekre elsősorban mi hívtuk fel a rendőrség figyelmét. A rendelet másik lényeges pontja, hogy a főkapitány a kerület vezető főtanácsosokat és tanácsosokat felhívja a személyes ellenőrzésre is, amire eddig hasonló esetben nem volt példa. A főváros összes kerületeinek kapitányságai és a rendőrföparancsnoíkság megkapták a sürgősnek jelzett r e h d e 1 e t e t s már a következő napon lezajlott, az első nagyoibbszabásu razzia, nagy rémületére az érdekelteknek. A főkapitány rendelete szó- szerint igy hangzik: 13.182/fk. kih. 1922, sz; RENDELET. A hozzám sűrűn beérkező panaszokból arról szereztem nagy in e g ti ti 'közé s s e 1 tudom á sí t. hogy a székesfőváros területén üzemben tartott nyilvános étkező- és szórakozóhelyiséigek tulajdonosai egyáltalán nem tartják be a 9600— 1922. B. M. számú belügyminiszteri rendelettel megállapitottt üzleti zárórát! helyiségeikben zárórán túl vendégeket engednek időzni, azokat kiszolgálják, sőt sok esetben zeneszó mellett azok hangos dorbézolásra nyújtanak a 1 k a l- m a t. Utasítom a .rendőrtestület minden tagját, különösen pedig a rendőrfőparancsnok utján az őrszemélyzet tagjait., hogv a nyíl váll os ét k e z ő- és szórakoz ó h e 1 y i- ségek zárórájának megállapítására vonatkozó törvényes rendelkezések betartását fokozott gonddal ellenőrizzék és a tapasztalt visszaélésekről minden esetben tegyenek jelenté sot az eljárásra illetékes kerületi kapitánysághoz. A kerületi kapitányságok vezetőit pedig különös nyomatékkai felhívom, hogv ezeket a helyiségeket a vezetésük alatt álló kerület területén nemcsak az alárendelt tisztviselőik és közegek által, de személyesen i s t a r t: s á. k állandó ellenőrzés alatt és az észlelt v i s:S'iz.a; é 1 é sí e'k,<e t! kíméletlen erővel torolják meg. A szigorított ellenőrzésnek első lépése nyomban a rendelet megjelenése után -megtörtént, amikor az elmúlt hét csütörtökjén hajnali két órakor általános nagy razziát rendezett a főkapitányság. A razzia a hatodik kerületi kapitányság épületéből indult ki, s vezetői között volt’ a kerületi kapitányság élén álló Barna Béla rendőríőtanácsos is. A főkapitányságon, illetékes helyen, kérdést intéztünk a razzia eredménye iránt. A következő felvilágosítást kaptuk: — A főkapitányság három detektivesoportjs és a hatodik kerületi kapitányság detektivjei, mintegy nyolcvan detektív, indult több rendőrtiszt vezetésével a razziáira s elsősorban az Andrássy-ut mentén és az Andrássy-utra nyíló mellékutcákban ellenőrizték a mulatóhelyeket, majd a Rákóczi-ut környékén, végül a Józsefvárosban és Ferencvárosban. A razzia eredménye az, hogy két hatodik kerületi és egy hetedik kerületi miilaióhelytulajdonos ellen indult eljárás, amelyet rövid időn belül és teljes szigorúsággal lefolytatunk s a’z Ítéleteket a nyilvánosságra is hozzuk. Az utóbbi időben a hatóságoknak fittyet hányó éjszakai tanyák garázdálkodásának végét fogjuk vetni... A rendőrség a váratlan razziákat, a m i n t értesülünk, meg fogja ismételni s maguk a k.erii let vezető főtiszt viselők személyesen is ellenőrzik a rendelet kibocsátása óta, hogy a nyilvános helyiségek, elsősorban a pincék hangfogó mélyen nem folyik-e záróra után. is patakokban a bor s késő reggelig a tiltott kártyajáték. Amerikai irodaberenuezeoek szabó gyula IV. Ma0y*r~U. I., Kossuth Lajos-u sarok. Telefon: 20-31.
