Fővárosi Hírlap, 1922 (11. évfolyam, 1-44. szám)
1922-11-08 / 38. szám
Budapest, 1922. november 8. 5 Voss József nyomor-akcióin Anyák, csecsemők és munkaképtelenek kapnak meleg1 ételt Bárczy István egyik legszebb, legnemesebb alkotását, a Népjóléti Központo t, lényegtelen, jelenték télen intézménnyé tette a kurzus. Hogy miért? — ők tudnák megmondani. Máshol legfeljebb alkotókat, rátermett embereket tettek ki az utcára. a Népjóléti Központnak azonban nem volt szabad többé tényezőnek maradnia. Talán azért, mert túlságosan összeforrott Bárczy István nevével. Most azután ott tartunk, hogy Budapest székesfőváros a legnehezebb tél előtt, amely most vicsorítja ránk fogait, lehetetlenül állana, ha Vass József népjóléti miniszter segítségül nem sietne. Vass miniszter leiratot intézett a fővároshoz, amelyben egész haditervét adja nyomor enyhítő pro- grammjának és szerencse, hogy ennek a programni- nak végrehajtása olyan férfiakra hárul, mint amilyenek a közjótékonysági ügyosztály élén álló Bukov- szky Viktor tanácsnok és Liber Endre főjegyző. A miniszter terve mindenekelőtt gondoskodni kíván a szoptatós anyákról, a csecsemőkről, az iskolás gyermekekről és a munkaképtelen felnőttekről. Ezek tejes ételeket vagy meleg ebédeket fognak kapni a télen. Az ételek előállítása lenne a főváros egyetlen kötelessége, amihez megvannak a szükséges eszközei, míg a főzéshez szükséges anyagot a miniszter adja. Mindezt aránylag kis költséggel — hiszen csak a főzésről és a kiosztásról van szó —- megbirhatja a főVáros. A közjótékonysági ügyosztály ma már teljesen kész tervezettel rendelkezik. Eszerint az adminisztrációt maga az ügyosztály fogja végezni, mig az étkeztetésben elsősorban a terhes és szoptatós anyák, valamint az 1—3 éves csecsemők részesülnek, akik reggelit, másodsorban a 4—14 éves gyermekek és a munkaképtelen férfiak, akik ebédet kapnak. A sorozásra és az egész adminisztrációra kitűnő mintát hagyott az amerikai akció, úgy lio'gy most már csak a meglevő szerveket kell mozgásba hozni. Így a reggelihez való „sorozást“ a Stefánia Szövetség, a gyermek-ebédeket a kerületi orvosok és az iskolai testületek javasolják, míg a felnőttek jogosultságát a kerületi elöljáróságok bírálják meg. A reggeliztetést és gyermekétkeztetést az eddig is kitünően bevált iskolai íőzöhelyek végzik; mig a felnőttek étkeztetése a népkonyhákban történnék. Az ellenőrzést az állam és a főváros együttesen fogja gyakorolni. Ezeken kivid három melegedő szobát és négy meri helyet fognak berendezni levesosztásra, ahol naponta kétezerötszáz embert fognak részesíteni a meleg leves áldásaiban. Vagonban lakni nem jó, de célszerű Akik nem akarnak kiköltözni A napokban hangosan keseregtek egyes vagon- lakók, szegények. Jogosan hihetjük, hogy azért, mert itt a tél és nem akarnak több telet a vagonokban elnyomorogni. Nem, nem ezért keseredtek el annyira néhányan. Ellenkezőleg: azért, mert ki akarták őket a vagonokból telepíteni és ők — ismételjük: egyesek, de ezeknek a száma is tekintélyes — nem hajlandók a vagont más házzal fölcserélni.' Az eset valóban oly hihetetlenül hangzik, oly különös, hogy utánajártunk, miként juthattak a szegény vagonlakók iiyen elhatározásra. Több érdekelttel beszéltünk, akiknek előadását az alábbiakban vázoljuk, lehetőleg személyi érzésüket is visszaadván: — Némelyikünk már három éve lakik a vagonokban, már megszoktuk mint szükséges rosszat, amelyből jóidéig nem lesz menekvésünk. Egyesek közülünk lakáshoz jutottak a fővárosi bérházakban. Ezek elpanaszolták, milyen szörnyű kiadásokat kellett elviselniük. Lelépés, házbér, uj bútorok szerzése, elvégre ,a rozogává vált bútorokat melyikünk viheti be ma már rendes lakásba? — őszintén megvallva, meg más is van a dologban. Belföldi, de főleg külföldi missziók látják, mit csináltak intelligens családok légiójával, akiknek a hazájukból, szülőföldjükről, házukból menekülniük kellett. És bizony a segítségünkre sietitek sokszor: pénzzel, ruhával, élelemmel, tűzre való val. Most, ha tél víz idején kimegyünk, mindettől elesünk, a leg- ínségesebb idő küszöbén. Mit csinálunk most, ha kitesznek bennünket a vagonokból? Úgyis a legtöbben olyan rossz lakásba juthatunk, amely alig-alig különb a vagonnál, viszont a tömérdek kiadást nem bírjuk el és a sok ajándéktól hirtelen elesünk. A tavasszal, ha sok építkezés történik, akkor, ha a lakásügyet csakugyan megfelelően megoldják, akkor igen ... addig ha nagykeservesen is, de kihúzzuk valahogy a szigorú telet a vagonokban, ha évekig bírtuk, már meg vagyunk edzv.e... Az illetékes hplyen, ahol viszont lehetőleg ragaszkodnak a vagonlakók ki-, azaz betelepítéséhez, ezt mondják: — Valamivel javultak a lakásviszonyok, úgy értve, hogy lassankint igyekszünk a vagonlakókat rendes házba juttatni. Azért fordultunk a vagonlnkók- hoz jóakaratulag és fölszólítottuk őket, legyenek készen egyesek, főleg a gyermekkel bírók s a betegesek, miszerint lakást utalunk ki részükre. Es meglepődésünkre, sokan erre nem hajlandók. Mindenféle okot fölhoznak, egyesek túlzó beállítással és abszurd aggodalommal tiltakoznak. A lényeg mégis az, hogy amint lehet, a vagonlakók közül mindenkit kitelepítünk és belehelyezzük rendes lakásba, miután a vagonhiány kezdi éreztetni .kellemetlen hatását és az államnak igénybe kell vennie még e tél eiső feléig lehetőleg azt a pár ezer vagont, amely ma vagonlakók részére van lefoglalva. Semmi indokot nem fogadunk el, akiknek számára rendes lakás kiutalható. • * • Márkus Miksa. Tiz esztendőt töltött el közbecsü- lésben, meg nem fakult szeretet sugárzásában, idegölő munkában, a legnehezebb diplomáciai tevékenységben a Magyarországi Újságírók Egyesületének elnöki székében: nincs nagyobb dicséret, amit mondani tudnának egy. közszereplő férfiúról. Aki ismeri az újságíró idegesen tulfinomult, diadalmasán bohém fajtáját, amely minden légáramlatra legelőször rezo- nál, amely fejedelmeket és vezéreket kreál és buktat: az tudja csak, mit jelent tiz esztendőn át ezt a népet vezetni, fékentartani, győzelembe vinni és bukásoktól megóvni. Márkus Miksa ezt cselekedte meg csodálatos eszközökkel. Ha kellett, gyújtó szóval lelkesített1, ha kellett bölcsessége mély vizeit állította oda átgázölhatatlan akadálynak, ha kellett, harcra tüzelt, ha kellett, sima szóval békitett. De mindezt eredményesen, mindig az elérhető legjobb eredménnyel, aminek tanúbizonysága, hogy tiz esztendő után egy Rákosi Jenőnek kellett keresni az ünneplő szavakat és egy hatalmas ujságiró-t'ábor adományozta neki keresetlen tapsait. Programm nélkül. Az iskolás gyermek könyv nélkül tudja a verset, a cigány kotta nélkül játszik, de talán a városi tanácsnak mégis jobb lenne, ha nem törekednék a naturalistaság babérjaira. Azt kell látnunk ugyanis, hogy Budapest székesfőváros tanácsának már esztendők óta nincsen programmja és amit csinál, ilyenformán meglehetősen átabotában megy. Elismerjük, hogy komoly és hiteltérdemlő pro- gfammhoz sok mindenre van szükség. Többek között szükség van konszolidált gazdasági viszonyokra és szükség van alkotó, produktiv közgyűlési többségre, sőt ha eddig szabad elmenni, egymást megértő, a város üdvét mindenek fölé helyező törvényhatósági bizottságra. Ma mindez nincsen, meg, komoly, a teljesülés .biztosságát magában hordó programúira nem is igen lehet számítani; de valamilyen programmal mégis csak elő kellene állani. Ha másra nem, arra mindenesetre jó lenne ez, hogy a hiányzó, de okvetlen szükséges feltételek megteremtésére animálna mindenkit. Emlékezzünk csak vissza, á régi rezsim nem valósíthatta ugyan meg, mert T e 1 e s z k y János, a háború pénzügyi diktátora oktalanul beszüntetett minden néven nevezhető építkezést; de ennek a régi, sokat ócsárolt rezsimnek mégis volt olyan épitkezéjsi programmja, amely páriáit 'ritkította. Ha nem lett volna ilyen programmja, teljes joggal vádolhatnák és vádolnánk mi is a régi rezsimet a legszörnyiibb mulasztással, de minthogy azok nem feledkeztek meg a prograntmadásról, m ég- igen hosszú ideig mások lefenek a vádlottak. De vádlottak a mi szemünkben azok is, akik ma nem adnak programútok A megvalósítás nem tőlük függ, nekik csak az a kötelességük, hogy a közgyűlést munkára, cselekvésre ingereljék. De a biztos halálnak néz elébe az olyan város, amely, ha nem tud is építeni, de még csak nem is akar építeni. Buzsáky főjegyző halála. A főváros ismét elveszítette egyik kiváló főtiszt viselőjét. Dr. Buzsáky Rudolf főjegyző halt meg a hétten és halála őszinte részvétet vált ki mindazokban, akik ismerték működését és ismerték megnyerő egyéniségét. Csupor József (tanácsnoknak volt kedves munkatársa, akit szinte osztályról-osztályra vitt magával, a ikiatonai ügyosztályból a közegészségügyibe, majd a pénzügyibe. ahol mint az ügyosztály helyettes vezetőiére és a pénzügyi ügyosztály vezetőjére, nehéz feladatok hárultak. Buzsáky Rezsőt sűrűn emlegették az utóbbi időben mint tanácsnok-jelöltet, a halál azonban derékban vágta el sikeres pályáját. SZÓRAKOZÁS Offenbach utolsó hete — A bajadér bemutatója. A külföldi nagy sikerei hitrévei pénteken, 10-én, mutatja be^ a Király Szinház Kálmán Imre szenzációs operettjét, A hajadért. A szinház kiállításban és szereposztásban ,a legjavát adja annak, amit az utóbbi években operett-színpad egyáltalán nyujiíott A főszerepeket FedáW Sári, Honthy Hanna. Rátkai, Nádoir. Latabár. Vágó, Raskó. Ihász, Hajnal és Síró Anna játsszák. A bemutatóig mindem este a nagysikerű Offenbach előadásait ismétlik, vasárnap délután Három a tánc-ot adják 3 órákor, mérsékelt hely át; lakkal. Az „Égj és földi szerelem“ e heti előadásai. Molnár Ferenc legújabb darabjait, az Égi és földi szerelem cimü drámai történetet. mely már a pénteki premieren is megrázóan mély benyomást teltt, négyszer játsszák e héten a Magyar Színházban: ma szerdám, csütörtökön, pénteken és vasárnap este. Szombaton a rendkívüli mulatságos Gretchen-t, vasárnap délután 3 órakor mérsékelt helyárakkal Tímár költői legendáját, A púpos Boldizsárt játsszák. A „Szép Heléna“ reprize. Szerdán. 8-án kerül felújításra Offenbach örökszép operettje, a. Szép Heléna, a Blaha Lujza-Szinházban. A teljesen ui kiállítású előadáson a darab eredeti formájában kerül ezúttal szinre és főszerepeiben Péchy Erzsi, Vaály Ilona, Rozsmyai Ilona, Dobrovics Márta. Szirmai, László, Tamás. Rótt, Verebes és Boross lépnek föl. Vasárnap délután elsőizbem Lili bárónő-t adják mérsékelt helyárakkal. 3 órai kezdettel Fabinyi Kató. Raskó Baba. Rozsnyai Ilona, László, Szirmai és Tamás fellépésével. A „Kékszakáll nyolezadik ielesége“ négyszer kerül szinre e héten a Belvárosi Színházban: szerdán csütörtökön, pénteken és vasárnap este. Savoir rendkívül mulatságos vigjátóká't állandóan előre eladott táblás ház nézi végig. Szombaton A gazdag lány, vasárnap délután 3 órakor mérsékeld helyárak- kal A buta ember kerül szinre. A Vigszinháföban a Három nővért szérdán és via- sarnap játsszák. Pénteken a Taifun kerül szinre. a többi esi:én a Csereberét ismétlik. A Vígszínház műsora. Szeirda: Három nővér. Csütörtök: Cserebere. Péntek: Taifun. Szombat: Cserebere (7); Az ördög HMD. Vasárnap délután: A kék frakk; este: Háirorn nővér (fél 8). Az Andrássy-uti Szinház uj műsorát minden este végigkacagja és végigtapsolja a közönség. Az uj műsor ma és a hét minden estéjén, valamint vasárnap délután is szinre kerül 3 és fél órakor méirsékelt helyáraikkal. A Kamarában ma és mindennap az Arábiái éjszakák. Chaplin mint alkoholista és Zigo'to a s á r g á k n érne fél 5, egynegyed 7. 8 és háromnegyed 10 órakor. fii EMISH1UZEM AUKCIÓI XXI. GRÓF VAY PÉ1ER EZÜSIGYŰJTEMÉNYE valamint B. I. ur hagyatéka. Ara^y, eiiist, műtárgyak, porcelánok, gobelinek, szőnyegek, bútorok és festmények Amerling, Barabás, Bassano, Benczúr, Borsos, Canon, Füger, Hondecotter, Lotz, Magnasco, Markó, Netscher, Palamedes, Ribera, Székely stb. Kiállítás: 1922 november 5—8-ig, d. e. 9-től d. u. 5-ig. Aukció: 1922 november 9-töl naponta d. u. 724"kor. Illusztrált katalógust és felvilágosítást ad az AUKCIÓ VFZETŐSÉG Telefon: 120-14. Nagymező - utca 8. sz. ÚRI DIVAT- KÜLÖN LEG ESS ÉGEK IV., KOSSUTH LAJOS-UTCA 15. GÖRÖG ISTVÁN Ü VEGÁRUKERESKEDÉSE BUDAPEST, IV., KOSSUTH LAJ3S-U. 13. TELEFON : 666. NEMZETI RQV&l ORFEUM gj-jj Minden este V28 órakor a kitűnő novemberi varietémüsor és Magyar Erzsi felléptével Aranymadár nagysik. operettje.