Fővárosi Hírlap, 1922 (11. évfolyam, 1-44. szám)
1922-11-01 / 37. szám
2 Budapest, 1922. november 1. Sd^omisaiiiinzMp nemcsak a közgyűlés ellenzéki oldatán, de városszerte is. Nincs ugyanis ebben a városban senki, aki tisztában nie lenne dr. Szabó Sándor elévülhetetlen érdemeivel. Szabó Sándor nem zárkózott be a hivatalos szobájába, Budapest közönsége mindenütt ott látta őt és mindenki tudta, hogy nem a kötelességét teljesiti, hanem annál sokkal, de sokkal többet cselekedett. Nem oda ment, ahol baj van, hanem ahol a bajt csirájában lehetett megölni. Specialitása volt a járvány- góc-ok kinyomozása. Ilyenkor Szabó Sándor átalakult detektirvvé és addig futott, addig kutatott, addig nyomozott, addig harcolt, amíg a baj, a veszedelem csirája a kezében volt és azt el tudta fojtani. Leírhatatlan a'z a szolgálat, amelyet a város lakosságának tett, leírhatatlan, hogy hányszor mentette meg az emberek százait, ezreit a biztos haláltól. Az ellenzék tüntetett emellett a férfiú mellett, mig a többség bizony — szégyennel kell bevallani — cinikusan viselkedett. Szabó Sándornak elégtételül szolgálhat, hogy ennek a városnak iránta való szeretető olyam nagy, hogy még a Wolffék hires párt- fegyelme is megingott bele. Robbant a békités Megfigyelések a multheti közgyűlésen Minden tiszteletet W o Ifi Károlyiak. aki most, hogy beteg és nem jelenhetett meg a közgyűlésen: távoliétévid megmuitajtta. hogy mekkíana hatalom cs milyen kiváló pártvezér, mert távolléte kishija, hogy a legnagyobb kavarodásokat idézte elő a közgyűlés termében és1 a kereszténypártban. A rend és a fegyelem fölbomlott; a kptér iák erőre kaptak, úgy hogy még Csilléry András zsenialitása sem tudott a kereszténytáborban rendet teremteni. Az elmúlt közgyűlés első érdekes epizódja Szabó Sándor tiszti főorvos nyugdíjba küldése vollt. Szabó Sándor tiszti főorvos harmincöt esztendeig szolgálta a városit (tudással, hozzáértéssel és becsülettel és harmincöt esztendői szolgálati után nyugdíjba küldték, dacára annak, hogy Szabó Sándor még elég erőt érzett magában arra. hogy a főváros közegészségügyének szolgálatokat tehessen. Szabó Sándornak azonban nyugdíjba kell mennie, mert várnak a székére. A helyét á.t kell adnia azoknak, akik már türelmetlenül várakoznak a helyére. Szabó Sándor távozása azonban nem ment olyan simán, mint ahogy némelyek gondolták, és a szerdai közgyűlésen, mikor előteipjesztették a nyugdijbaküldésre vonatkozó javaslatot: egymásután álloíttak fel a pártvezérek: a jobb és baloldalon egyaránt, hogy meghajtsák az elismerés zászlaját ez előtt a kiváló fc^tisztviselő előtt. aki harmincöt esztendő hasznos és 'becsületes munkásságával kétségen kívül lekötelezte maga iránt a fővárost. Pákots József. Szigethy János, Sümegi Vilmos, Baracs Marcell. F e 1 e k i Béla és Bársony Elemér szólaltak fel; mind-mind Szabó Sándor érdemeit ismételgette és valamennyi azt proponálta a közgyűlésnek, hogy a törviényható- jsfrkÜ bizottság kéríie feli! Sipöcz polgíármjesferrt tegyen javaslatot Szabó Sándornak a tiszti főorvosi állásba való visszatartása iránit, hefeki Béla azt mondta, hogy Sipöcz polgármester biztosan megteszi, biztosan ítélj es Ri a törvényhatósági bizottság óhajtását. Szabó Sándor tiszti főorvost azonban mégis nyugalomba küldték, mert egy kis többség igy akarta., Csilléry állott ennek a többségnek az élén. Ó volt a Szabó-ellenes mozgalom irányitója és vezetője. Beszédében ugyan Csilléry is elismerte Szabó Sándor nagyszerű kvalitásait és érdemeit, azonbahi Csilléry is azt mondta, hogy várnaiki a fiatalok, teháft Szabónak mennie kell. A legérdekesebb a dologban az. hogy maga a tanács is helytelennek és igazságtalannak tartotta, azt. hogy minden hagyomány ellenére. Szabó Sándort egy-két esztendőre. nem tartják vissza a. főorvosi állásában, F olikusházy Lajos és B u z á.t h János alpolgármesterek be is mentek a polgármesterhez, hogy megkérjék (elhatározása mieigmásitúsára. A polgár- mesfter azonban, aki különben most beteg és nem is vett részt a iközgyülésen, kijelentette, hogy a kérésnek nem tehet elegeit, mert Szabó Sándor állását már másnak Ígérte. Szavazásra kefriilt a dolog és kiderült, hogy h é t szótöbbséggel küldték nyugdíjba Szabó Sándort. A szavazás azonban nagyon érdekes volt és ezt a szavazást nem az tette érdekessé. hogy a liberális és demokrata kisebbség Szabó mellett szavazott, aminthogy Szabó mellett szavaztak a kinevezett bizottsági tagok is; de érdekessé és pikánssá teltté az a körülmény, hogy a k e- resztén y községi párt tagjainak j ó- része szintén Szab ó-p á n t i v o 1 t. Szabó melle Üt szavaztak a kereszténypárt valamennyi nő- tagjai és Szabó mellett szavazott az első kerületi keresztény községi párlt is Joanovich Pál nyugalmazott államtitkár vezetésével. Csilléry András ugyan megpróbálta őket kapaticálni: Joano- v i c h o t is és S 1 a c h t a Margitot is, azonban a kapacitálás hiábavaló volt. A keresztény községi párt 10—15 tagja pedig, akik nem akartaik ellentétbe kerülni a pártfegvelemmel: a pipázóban várták be a szavazás végét és elhatározták, hogy .nem szavaznak se ide. sé oda. Nagy feltűnést keltett Szni r e- csányi György, aki hónapok óta nem volt a közgyűlésen; ezúttal megjelent és Szabóra adta le a szavazatát. Mikor az első szavazás után megolvasták a szavazatok számát; kiderült, hogy Szabó melleit 67 és Szabó ellen is 67-en szavaztak. E o 1- kusházy. aki az ellnöki székben ült: igen kelle- mejflenül érezte magát, mert úgy látszott, hogy az <3 elnöki voksának kell eldönteni, hogy maradjon-e Szabó, vagy sem. Az utolsó pillanatban azonban megjelentek az elkésett szavazók és „a mezei hadaik“. akiket Csilléry csalogatott bei a közgyűlési terembe és igy bukott el Szabó Sándor. A kisebbség nem hajlandó osztozkodni a felelőségben Folkusházy Lajos diplomata-tehetsége a pénteki folytatólagos közgyűlésen is csütörtököt mondott. Folkusházy ugyanis felhasználta azt, hogy W o 1 f f Károly és Sipöcz polgármester betegek és nem jelentek meg a közgyűlésen; a keresztény- pántot merész elhatározással ki akarta béíkiiteni a demokratákkal. A szerencsétlen közüzemi pótlékra vonatkozó javallatott akarta felhasználni erre. A főváros tudvalévőén 300 százalékra akarja felemelni a közüzemi pótlékot; a 300 százalékos javaslatot azonban a szerdai közgyűlésen Márkus Jenő indítványára leventéik a napirendről. A pénteki közgyűlésen aztán az elnöki előterjesztések során Folkusházy Lajos azt proponálta, hogy a közüzemi pótlék-javaslat megbeszélésére küldjenek ki egv 12 tagú bizottságot, melynek tagjait az- elnökség nevezné ki a jobboldalról és a baloldal ró 1 egyforma arányban. A prepozíció, amelyről előzőleg csak F o 1 lk u s h á z y és B u z á t h János alpolgármesterek tudták, nagy meglepetést keltett a közgyűlés jobb- és. b aló dalán egyaránt. Bar ács Marcell, a demokraták vezére mindjárt tel is állott és /kijelentet tie a maga és a pártja nevében, hogy ők ezt a prepozíciót kénytelenek visszautasítani, mert nem tudják, hogy mi van mögötte; olyan váratlanul és meglepetésszerűen éri őket a béke felkínálása. Ki lehetett érezni a beszédéből, hogy a demokraták attól félnek, hogy az ódiózus közüzemi pótlék felemeléséért: való felelősségben Folkusházy részesíteni alkarja a kisebbséget is; a kisebbség azonban nem volt rá hajlandó, hogy a népszerűtlenségben osztozkodjék a többséggel. Bizonyos garanciák mellett, mondta Baracs, hajlandó együtt dolgozni a többséggel. de közüzemi pótlék felemelése nem olyan, amelyen kellemes lenne az osztozkodás. A többség kiét esztendőn keresztül kizárta a kisebbséget a munkából; most már tehát egyedül egye meg a levest, amit megfőzött és vállalja egyedin a felelősséget azért, amit tett. Baracs beszéde meglehetősen felizgatta Csil- léryt. Most mán neki állt feljebb és kijelentette, hogy a kereszténypárt is visszautasítja a békeajártlatot; kitár it ást a keresztényeik'. nem fogadnak el. ellenben vállalják a felelősséget mindenért, amit eddig ltettek. A békeakció vége az left, hogy egyedül F o 1 k u s- házy maradt benne a szószban. Próbált ugyan belőle Íkíikászálódni, de nem sikerült, mert egy-két ke- rieszténypárti bizottsági tagot kivéve, csaknem az egész közgyűlés ellene szavazott. Az incidens után a pipázóban a városatyák még sokáig pertraktálták az ügyet és soikan azt próbálták elhitetni, hogy Folikusházy nem is akart békét. Folkusházy tulajdonképen még jobban össze akarta bonyolítani a dolgokat. mert Folkusházy szereti a jő tréfát. A lavina fölülről indul és nem alulról felfelé A pénteki közgyűlésnek volt még egy élrdekes epizódja; itt is Folkusházy játszotta a főszerepet. Arról van, szó, hogy Bieber Jenő. a kereszA terménytőzsdén napok óta esik a buza ára. 1 De ami ennél még fontosabb, a raktárakból előkerülnek az elrejtett gabonafélék, mind nagyobb meny- nyiségben. A helyzet ma az, hogy Budapest ellátatlanjainak a lisztjét sikerült biztositani. Ugyanis a változott helyzet, valamint az amerikai buza feltűnése gyorsabb exportra kényszeríti a malmokat s a kiviteli illeték — minden métermázsa után hatvanöt kilogramm — természetben, rögtön rendelkezésre marad az ellátatlanok céljára. Az a valóság, hogy Amerikának az idén olyan rekordtermése lett, miszerint a fölöslegéből elláthatja egész Európát, kezdi éreztetni a hatását nálunk is. Hetek, illetve napok alatt Németországon át tízezer tonnaszámra is kaphatunk amerikai búzát, akár úgy, hogy a magyar malmok dolgozzák föl, akár pedig, hogy előbb német malmok őrölték meg lisztté. Igaz, hogy a magyar nullásliszt ennél még mindig valamivel jobb, viszont a magyar liszt árát annyira a világparitás fölé hajszolták, hogy abból engedni muszáj. A malmoknak különben az a tervük, hogy a nullásliszt jó részét a belső piacon próbálják elhelyezni, de erre nem számíthatnak valami vérmes reményekkel, miután a közfagyasztás nem bírja el a nullásliszt. árát. tény községi párt egyik vezérlő politikusa, az ácsor- gás miatt vonta felelősségre a tanácsot és többi közt azt találta mondani, hogy az ácsodig ás ‘bomlasztó hatással van a publikumra; az ácsorgó szegények között izgat óik vannak, akik egyenesen destruálják a közönséget. Folkusházy válaszolt erre az interpellációra és miután megmagyarázta, hogy miért nincs annyi zsír, amennyire szükség lenne és miért kell ácsorogni a tojásért; végül is v issza utasító tie a azt a hangot, amelyet Bieber kritikájában használt és kijelentette, hogy ilyen hangon nem szabad beszélni sem erről a kérdésről, sem a főváros tisztviselői Ikaráról. Bieber azt mondja, hogy b o m- 1 a s z t ó az, ami most az utcán történik; Bieber azt mondja, hogy az ácsorgók desltruáfnak. Sajnálatosnak csakugyan nagyon sajnálatos, hogy a szegény emberek ácsorogni kénytelenek a zsírért és a tojásért, de azt mégsem szabad mondani a közgyűlés termében, hogy a főváros csinálja a destrukciót és hogy a főváros bomlaszt. — mondta Folkusházy. — Különben is a lavina nem alulról szokott elkezdődni, hanem felülről. Ezért a nagyszerűen megfogalmazott mondákért az alpolgármester lelkes tapsot kapott mind a köt oldalról és csak mikar a tapsorkán elcsitult, akkor* folytathatta a beszédét. — Nem szabad ilyen hangot használni a közgyűlés termében. — mondta Folkusházy. — mert ennek az a következménye, hogy a publikum ellenséget fog látni bennünk. Vigyázni kell rá. hogy mi megy ki a közgyűlés terméből; vigyázni kell a szavakra, .amelyek kihallakszanak az ablakon. Úgy a magam, mint tisztviselőtársaim nevében kénytelen vagyok visszautasítani azt a hangolt, amelyet Bieber bizottsági tag vélünk szemben használt. A tisztviselőknek úgy sincs egyebük, mint a becsületük és azt a becsületet megtépázni nem engedem. Össze kell fogni valamennyiünknek abban, hogy ne engedjük, hogy a tisztviselői becs ii- 1 e t szabad madárrá le g yen, a m e 1 y r e mindenki r á í o g h a t j a a p u s k á j á it. Folkusházy beszédének a végét aztán pártkii- lönbség nélkül lelkesen megtapsolták és percekig ünnepelték Folkusházyban a főváros tisz/tvisélöi karát. demonstrálására annak, hogy a tisztviselői becsületről egyformán gondolkozik a főváros egész törvényhatósági bizottsága. Vita a villamosjegyek folytonos emeléséről A hétfői iolytatólagos közgyűlésen Layer Sándor a villamosvasutak 'viteldi .iainak emelését kritizálta és kifejtette, hogy ezeknek a tarifaemeléseknek sé vége. se hossza és teljes joggal jegyezte meg a főváros egyik in a 1 i c i ó z u s k r i t i k u s a. hogy ezekben a b a i s s e-e s időkbe« csak e g y papír ára emelkedik rend ii 1 e c I e- n ti 1 és ez a'papir a vili am ősi egy. Azzal vádolja a tanácsol, hogy indolens és nem hajtja végre a közgyűlés utasításait Rényi alpolgármestert és Till tanácsnok visszautasítják a .vádat, mire a köz- gViilés valamennyi közlekedési alkalmatosság tarifájának emelésére vonatkozó előkerjesztést elfogadta. Stadler Nándor a* burgonyaiellátásról interpellált. mire Bérezel Jenő tanácsnok válaszában Megjegyezte, hogy szégyen, hogy a pesti piacon a cseh burgonya olcsóbb, mint a szabolcsmegyei burgonya. — Akasszan ak fel néhány b u r g o n y a- termelőt, akkor majd olcsóbb lesz! — szólt közbe Horváth Károly. Czt*a praktikus indítványt azonban nem adták ki előkészítés és indiií;- ványtétel céljából a tanácsnak. A burgonyatermelők tehát tovább is nyugodtam drágíthatnak. A magyar termelők csatakiáltása, mely szabadon, Gaál Gasztonék szellemében ügy hangzott: „Meg se állunk a tizenötezerkoronás búzaárig“ — ma nem aktuális. S ha az események igy haladnak- akkor meg se fognak állni a tizezerkoronás árnál sem. A logika azt követeli, hogy miután agrárállam vagyunk, miután a belfogyasztás nem bírja el egyedül az összes termeszités megemésztését, s miután a pénzünk értéke a valóságban aránytalanul több. mint árfolyamértéke, ez okoknál fogva a búzánk világparitás alatt kell hogy álljon, rövidesen. A Fővárosi Hírlap munkatársa e kérdéssel kapcsolatban Frey Kálmánhoz, a Gabonakereskedők Országos Szó v e t- ségének e 1 n ö ké h e z fordult, aki ezeket mondotta: — Ha az importparitást el nem érjük, akkor ki leszünk téve a termelők önkényének. Az .a horribilis áremelkedés, amit a búzánál az utóbbi hónapokban ' tapasztaltunk, voltaképen annak volt a következménye, hogy az import paritást minél gyorsabban elérjük. Az importparitás a mostani árnál körülbelül meg van, hiszen aktuáWiaipnrltísii hell esni o huzalunk Exportálnunk kell, hogy importálhassunk — Frey Kálmán és Fenyő Miksa nyilatkozata
