Fővárosi Hírlap, 1922 (11. évfolyam, 1-44. szám)

1922-10-25 / 36. szám

D Budapest, 1922. október 25. Szállodások a katonai beszállásolások ellen Inséglakások a kaszárnyákban OtmiJLió korona a havi veszteségük a budapesti szállodásoknak, mert kénytelenek a beszállásolási rendelkezés folytán szobáik egy részét olcsón ki­adni. Tiszteknek és családtagjaiknak, akik a lehetet­len lakásviszonyok folytán nem birtak a fővárosban elhelyezkedni, a szállodások szobáik 20 százalékát adták át, évek óta, jelenleg napi 24—30 koronáért. A szállodások aztán mozgalmat indítottak és a fő­városhoz fordultak. Szerződést ajánlottak föl, neve­zetesen : hajlandók 1923 j a ,ni u á r 1-é i g s z o- báik 15 per centjét átengedni, de csak napi 150—200 koronáért.. Az újévtől kezdve azonban egyetlen szobát se m. A szállodások határozott föllépésére a tanács foglalkozott a kérdéssel.' Aa ügyet bonyolítja az, hogy a beszállásolási törvény elavult, j te’her az államot’ illeti, Budapest székesfővárosnak most is negyvenmillió koronával tartozik az állaim, azon­ban egy fillért se utal ki. A fővárosnak pedig nincsen pénze erre a célra. A tanács a beszállásolási adó ellen A tanács aztán magáévá tette Búzái!h János alpolgármester fölfogását, amely igy hangzik: — Még 1871-ben hozták a beszállásolási törvényt és be kell látnunk, hogy csakugyan elavult már. A főváros nem teheti meg, hogy az állandóan letele­pült, valamint az átvonuló tiszteket elszállásolja, hozzá a saját kötségén. Mi megtettük a köte­lességünket, annakidején négy k aszá r- n y á t épittettiin k. Ma a háborúban ennyi elég­nek bizonyult, ma se adhatunk több épületet, vagy több szobát. Jogilag se vagyunk többre kötelezve, mint amennyi áldozatot most, a fölterjesztésünkben, hajlandók vagyunk megadni. Az államkincstár bizo­nyára meg fogja érteni, hogy a főváros adó.terheit e téren nem lehet fokozni. A szállodások feltételei Munkatársunk ez ügyben fölkereste Várady Gyula igazgatót, a Szállodások Ipartestületének el­nökét, aki ezeket mondotta: — A főváros tanácsa elfogadta a mii szerződés- tervezetünket, amelynek alapján ez év végéig meg­kötjük a szerződést a fővárossal. A •szerződésnek lé­nyeges pontjai: először, hogy a főváros kijelenti, mi­szerint szerződési igénnyel január 1-e után nem lép föl, másodszor pedig, hogy akár beszállásolási adó létesítésével, akár más, alkalmas módon mentesiti a szállodákat az esetiben, ha mégis továbbra igénybe kellene venni tiszti beszállásolásokra a szobákat. Ez a két pont a lényege azi uj szerződésnek. — A budapesti szállodások a beszállásolások miatt ötmillió korona veszteséget szenvedtek hóna- ponkint. Természetesen, ha a tiszteket és családtag­jaikat a szállodákon kiviil, megfelelő lakásban el­helyezik, akkor a kiadó szállodai szobák száma lé­nyegesen megszaporodik. — A megoldást azonban a következő helyzet bonyolítja: abban a négy kaszárnyában, amelyre a főváros tanácsa céloz, ma í n s é g 1 a k ó k élnek. Megfelelő berendezés persze hiányzik. Ha a tisztek és családtagjaik, tegyük föl, a négy kaszárnyába mennek lakni, eltekintve, hogy a rengeteg szobát és konyhát be kell rendezni, de mi lesz a párezer inséglakóval? — Csak egy megoldás képzelhető el: ha a kato­nai pavillonokat és üdülőket, amelyek ma üresen állanak, restaurálják. Persze ide is óriási összeg kell és rögtön szükséges a munka megkezdése. A tanács, tárgyal is erről, de pénz nélkül a megbeszé­lésnél tovább nem jut. • •• Az első őszi közgyűlés. Hosszú „nyári“ szünet után szerdán ül össze először a főváros közgyűlése és ez alkalommal inkább hosszú, minit gazdag pro- grammja vau. Az utolsó közgyűlés elegikus, enyhe, szinite barátságos, vagy barátkozó hangulatban folyt le és ennek' ize még mindig a városatyák szájában van és akadnak bőven optimisták, akik hinni mernek, ha nem is a bélkében, de mindenesetre a megválto­zott, a Parlamentär is hanghoz közeledő tárgyalási modorban. A tárgysorozat első pontja egyébként egész sor bizottsági tagsági helynek a betöltése, amelyek közöilt szerepel egy közmunikatanácsi tag­ság is. amely Rózsavölgyi Gyula lemondása folytán üresedett meg. Természetesen a béremelések és az áremelések uirialkodnalk légióként a műsoron. Az áremelések közöilt szerepel az autótaxik és bér­kocsik viteldíjemelése is. valamint a villamosé is; de még ezeknél is fontosabb jelentőségű a vizdijak emelése. Fock tanácsnok az Andrássy-ut, Károlyi­ul a és ViUányi-ut faburkolatéra, illetve ikövezési munkálataiba kén költségeket. Édes Endre tanács­nok csalkl az uj Szénit János-kórház ortopédiai osz­tálya számára kivan vi 1 lám0s-vii 1 ágiltűst berendezni, Lob may er tanácsnok pedig arról számol be, hogy a Népszálló ágy ne mii-b esze r z és éne előirányzott 1,250.000 koronát 2,224.523 koronával kellett ltullépnie. „...teljes elismerését és köszönetét nyilvánítani méltóztasséké* Hónapok óta Írjuk a Fővárosi Hírlap minden számában, hogy a főváros közgyű­lése nem tudja megbecsülni az igazi értékét és nem tudja egy munkás élet iránt érzett háláját _ m'eltó formáiban leróni. Etklaltánisabb példát erre. mint dr. Szabó Sándor tiszti főorvos nyugdíjazása, keresve sem találhatnánk. Szabó Sándor hatalmas munkát végzetft évtizedeken át. amit pedig a hábonu alatt és óta mii vielt, azt nem lehet szavakkal megdicsérni. Csak egyet lehetett volna cselekedni és ez az lett volna, hogy szép és lelkes ünneplés keretében meg kellett volna kérni Szabó Sándort, hogy maradjon meg hivatalában, amelynek betöltésére, ha futnak is az évek felettünk, ma is ő a leghivatottabb. Ehelyett szinte a törvényben előirt idő első pillanatában sietve nyugdíjba küldik, inert nem állott he a kurzus-poli­tika exponensei közé, hanem megmaradt, becsülete­sen, minit férfihez illik, a régi meggyőződése mel­lett. Hiábavaló volt a tanács tagjainak intervenciója, a politika, amely ma uralkodik, hajthatatlan maradt. Most tehát a szerdai közgyűlésen elbucsuztaltják és a tanács hivatalos búcsúztatója igy emlékezik meg róla: „Javasolja továbbá a tanács a törvényhatósági bizottság közgyűlésének, hogy dr. Szabó Sándor tiszti főorvosnak nyugdíjaztatása alkalmából a hosz- szu szolgálati ideje alatt kiváló tudással párosulva ■kifejtett példás, fáradhaitatlan és önzetlen munkássá­gáért, amellyel különösen a székesfőváros közegész­ségügyének fejlesztése körül kiváló érdemeiket szei- zetlt. teljés elismerését és köszönetét nyilvánítani méltóztassé ku. íme ... „teljes elismerését;! és 'köszönte tét méltóztatik nyilvánituni a törvényhatósági bizottság közgyűlése, amely úgy küldi el egyetlen marasztaló szó nélkül ezt a kiváló embert, mint egv rossz cselédet. Legyen vigasztalása dr. Szabó Sándornak, hogy akik ezt cselekszik, politikai hályog van a-szemükön, nem is­merik azt, alkitöl ilyen könnyű szívvel válnak meg és legyen felemelő tudat számára az, hogy a közgyű­lés ellenzéke és a sajtó, amely szeretettel és elisme­réssel kisérte őt nagy munkája minden fázisában, fájó szívvel és az őszinte hála. érzetével mond búcsúk neki. Jöiiön a lumpadó. Mi vagyunk a legolcsóbb or­szág az egész világon, mondta a miniszterelnök és úgy látszik, a budapestli és a külföldi lumpok ezt tettekkel akarják bebizonyítani. Buda­pest! egyik-másik éjszakai mulatójában, a Péle-Méle, az Excelsior, a Párisién Grill, a Bnittiamia, a Mascotte, a Piccadilly, az Emke-pince. a Casino Paris, meg a: többi idégenuevii lebujbán éjszakáról-éjsizakára, többnyire reggel 6 óráig, olyan d0*feézolás folyik, hogy jóérzést: ember elszégyemli magát. Ezen nem­csak a keresztény, de a pogány erkölcsnek is fel kellene háborodnia. Ezeknek az embereknek hiába prédikálják a világító anyagokkal való takarékossá­got, mert amíg komoly tudósaink éjszakai munkáju­kat apró kis villanyikörték mellett folytatják talán fiitetlen lakásukban, addig a dorbézolások tündén vi­lágítás mellett hajtogatják a pezsgős-poharat. És még csak különösebb haszna sincs mindebből a fő­városnak. pedig mi szeretnénk látni azn a városatyát, aki föl merné emelni a szavát a dorbézolók leg­súlyosabb megadóztatása ellen. Tisztelettel figyel­mébe ajánljuk a főváros tekintetes tanácsának, hogy Frankfurt városa záróra után 1 u m p a d ó t szed. Aki záróra után mulatni vágyik, fizessen lumpadót. de úgy, de olyat, hogy a dereka is bele- görbüliön. Ha már ebben a koldus-országban, ebben a koldus-városban megtűrik a lumpokat, legalább a városnak legyen haszna belőle. Elhunyt gabonakereskedő. A budapesti gabona- tőzsde legrégibb tagja. Perl Samu. a 11 apóikban él­hunyt. FéJszázadon keresztül, a régi kereskedők puritánságával dolgozott a gabonapiacon és elhalálo­zásával általános részvétét váltott ki. ...rr.r—, ,m ■ SZÓRAKOZÁS A budapesti színházi élet szenzációja. A színhá­zak és a raffinált művészi élvezetek városában, Bu­dapesten, nagyon nehéz dolog újat. rendkívülit és nagyszerűt produkálni már a világ egyik legfinyá- sabb közönsége előtt. Erre a heroikus feladatra vál­lalkozott a Művész Színpad vezetősége. Es mintha megérezte volna ez az uj színházi vállalko­zás. hogy az első roham a közönség tetszéséért mindörökre eldönti a csatát, — olyan fölkésziiítség- gel, olyan gazdag művészi programmal indul útjára, hogy szombati premierje a s z i n h á z i szezon leg­ragyogóbb eseménye lesz. Kiemelkedik a ragyogó műsorból Odny Árpád neve. A Nemzeti Színház nagy művésze, C s a t h ó Kálmán szellemes vigjátélkában. „A nők !t i t k á“-ban ejti lázba majd .rajongóinak számtalan tömegét. Szik lay József, a Városi Színház kitűnő táncos színésze. Bus Fe­kete László bájos operettjében £og brillírozni. A bájos és elragadó B e r k y Lili. Síró Anna. a Ki­rály-Színház ifjú tagja. Hegyi Rózsi, a Bélvárosi Színház fiatal színésznője, Békeffy László. G ó- z 0 n Gyula, Szemere Gyula, H e 11 a i Andor. Bende László és a többiek egész sora gondosko­dik majd arról, hogy a premiere ne csak forró siker legyen, de egy újszerű és kimagasló művészi intéz­mény alapkőletétele is. Az első előadásit eredetileg e hó 25-i.kére tervezték, közbejött technikai akadá­lyok miatt azonban szombaton, e hó 28-án tartják meg. A 25-ikére váltott jegyek a következő előadá­sokra automatice folytatólagosan érvényesek; de a pénztár kívánatra a jegy árát vissza is szolgáltatja. A színház pénztára egyébként már elővételben áru­sítja a következő előadások jegyeit. Dömötör Ilona, Honthy Hanna. Rátkai e héten is minden este fellépnek az állandóan telt házakat vonzó Offenbach-előadásolkion a Király-Színházban. Vasárnap délután János vitéz van műsoron 3 órakor mérsékelt hely árak kai. A Tüzek 75-ödször. A Magyar Színházban pén­teken 75-ödször kerül színre Hans Müllein Tüzek cimii drámája, melynek minden egyesi előadására zsúfo­lásig megtelik a színház. A rendkívül népszerű da­rabot azonkívül szerdán is adják. Darvas Iliivel a női főszerepben. Csütörtökön a nagy sikerrel felújí­tott Gretchen. szombaton A púpos Boldizsár, vasár­nap este II. L.ajos király van műsoron; délután A kis lordot adják 3 órakor mérsékelt helyárakkal. Kékszakáll nyolcadik felesége minden előadására előre eladott Itáblás ház közönsége tapsol a Belvárosi Színházban. A rendkívül mulatságos danab e héten csütörtökön, pénteken és szombaton kerül szinire Soml'ayval és, Titkos Ilonával a vezető szerepekben. Szerdán A gazdag lányt, vasárnap A vig halál és A mosolygó asszonyt adják. Vasárnap délultán A buta ember kerül színre 3 órakor mérsékelt helyárakkal. A Lili bárónő 50-ik előadása. Martos—Husz- k a nagysikerű operettje, A Lili bárónő pénteken ke­rül 50-edszer' színre a Blaha Lujza-Szinházban. A jubilálris estén a nagy siker osztályosai. Péchy Erzsi, Vigh Manci. Rozsnyai Hona. Szirmai, László és Ta­más lépnek föl. Vasárnap délultán a 200-ik előadásá­hoz közeledő Ei-Fi-t adják 3 óraikor mérsékelt hely- ájnakikal. Minden jegy elkelt a Három nővér keddi előadá­sára a Vígszínházban. A nagyszerű Csehov-danabot legközelebb pénteken és a jövő kedden ismétlik. A többi eáíie a Cserebere kerül szinre. Vígszínház műsora. Kedd: Három nővér. Szefr,da. csütörtök: Cserebere. Péntek: Három nővér. Szom­bat: Az ördög (7); Cserebere (10 és egynegyed). Vasárnap délután: Három a kislány; este: Csere­bere (fél 8). A szezonnyitó műsor utolsó hete. Az uj műsor bemutatója előtt utolsó héten játsszák a rendkívüli sikerű szezonnyitó műsor/ darabjait, tréfáit és rna- gáruszámait a jövő héten az Andrássy-uti Színházban. Vasárnap délután is fél 4 óraikor mérsékel/t hely- árakkal. A Szép Heléna reprizére hetek óta készül a leg­nagyobb művészi gonddal a Blaha Lujza-Szinház. Offenbach klasszikus szépségű darabjának! minden szerepéit Péchy Erzsivel az élén, a színház legjobbjai játsszák. A Szép Heléna repriizéig az állandóan táb­lás házakat vonzó Lili bárónő kerül szinre, ugyan­csak Péchy Erzsivel a címszerepben. A Kamarában a Star idei első uj magyar filmje. Galathea. a főszerepben Petrovits és Bánky Vilma, valamink Priscilla Dean felléptével Miss Labo titka, amerikai dráma. Előadások 4. 6. 8 és 10 órakor.

Next

/
Thumbnails
Contents