Fővárosi Hírlap, 1922 (11. évfolyam, 1-44. szám)

1922-09-13 / 30. szám

Budapest, 1922. szeptember 13. 2553 r 5 párhuzamos első oszcály volr, ott ma ellesendő egy, •ahal három volt, ősit; ma a megmaradó két első osz­tályban is megfogyatkozott a kis diákok száma. De van még egy jelensége az idei behatásoknak és ez már teljesen a kurzus-politika ereménye. Alig van a fővárosi elemi iskolákban zsidó v állású töanulő. Az a szellem, amelyet a kurzus a városházán bevezetett, nemcsak a zsidó tanítókat és tanítónőket! nem kímélte, de az apró gyermekeket is elriasztotta. Az aggódó szülök, akik érthető módon védeni akarják gyermekeiket az anti­szemita irányzat megnyilaltkozásaitól, más módot ke­restek gyermekeik nevelésére. A főváros területén rendkívüli módon elszaporodtak a izsidó felekezeti is­kolák és most a zsidó vallásu elemi iskolai tanulók kevés kivétellel oda iratkoztak be. Ez az eredmény tatán még a legel vak ultabb antiszemita városi funk­cionáriusokat: és városatyákat sem fogja valami őszinte örömmel eltölteni. gyógyító vizek és gyógyító fürdők Karlsbad Budapesten — Bérezel tanácsnok tervei a városi fürdők fejlesztéséről Budapest maholnap megiinnepli ötvenedik szü­letésnapját és ezt a nagyszerű évfordulót felhasz­náljuk arra, hogy egyet-mást elmondjunk Budapest intézményiéiről és üzemeiről, és egyet-mást elmond­junk azokról a tervekről, amelyekkel a főváros mai vezetősége meg akarja kezdeni az uj ötven esz­tendőt. Ásványvizüzem. Az ásványvizüzem talán a legfiatalabb üzeme Budapestnek, de olyan érdekes és olyan nagyszerű jövőnek néz elébe, hogy mindenesetre megérdemli, hogy vele kezdjük meg az ismertetést. Az ásvány­vizüzem szoros nexusban van a főváros rövid idő alatt világhíressé lett gyógyító fürdőivel és ismerve Be rezei Jenő dr. tanácsnoknak szerencsés kezét és nagyszerű ötleteit, biztosan reméljük, hogy ez a kitűnő és tehetséges tanácsnok, valamint nagysze­rűen megválogatott munkatársai, akik lelépi tették a fürdőket és életrehivták az ásványviziizemet, rövid idő alatt még az eddiginél is nagyszerűbb dolgokat fognak produkálni az ásványvizüzem és a fürdők fejlesztése terén. Az ásványvizüzem 19 17-ben indult meg. Az Erzsébet-hid lábúnál fakad a Hungária gyógy­forrás. Ugyanott 'Violt a Propeller-szálló; vala­mikor ennek az udvarán rendezték be az ivócsar- nokot, ide jártak a nagyszerű lythiurntartaimu vízért a vesebajosoki. Ennek a víznek Magyarországon nin­csen párja. A régi kitűnő urológusok és vesespecia- fisiták, élükön Bakó professzorral, már régóta ren­delik; a főváros városgazdasági osztálya pedig nagy- szemű ötlettel kihasználta ezt az érdeklődést és ma már úgy áll a dolog, hogy nemcsak az emberek ez­reit juttatja hozzá a főváros a lythiumos gyógyító vízhez, hanem azonkívül a maga számára 'kitűnő üzletet teremtett a forrásból azzal, hogy megcsinálta az ásványvizüzemet. 40.000 liter vizet ad naponta a forrás! Ennek egy részét ,,H u n g á r i a v i z“ név alatt hozza forgalomba az üzem, ezt a betegek isz- szák. Másik részét a víznek szénsavval telíti az üzem és „Harmat viz“ név aiatt. mint iiditő- vizet issza nemcsak Budapest népe, hanem a kör­nyék is, Mindenfelől keresik ezt a nagyszerű üditő- vizet, amelyet a főváros saját teherautóin szállít a balatoni fürdők számára, Kecskemétig és Miskolcig. Ezenkívül ott a helyszínen is rengeteg fogyasztója van ennek a gyógyító víznek. Naponta 3000 ember issza; a főváros kiszolgáló-személyzetet tart és poharanként koronájával árusítják a helyszínen a vizet; de aki üvegben akarja elvinni, üvegben is elviheti 3 koronájáért literjét. Ez a nagyszerű gyó­gyító viz 40 Celsius fok meleg, mikor kijön a tőid­ből. Érdekes, hogy sokan vannak, akik karlsbadi kúrát tartanak, még pedig úgy, hogy a 40 fokos Hungária vízbe Karlsbadi sót tesznek. Ott a hely­színen is lehet Karlsbadi sót vásárolni. Igazán rövid idő alatt lett ilyen nagyon népszerű ez a forrás és érthető, hogy Bérezel tanácsnok gondoskodni kíván arról, hogy a publikum minél kényelmesebben jut­hasson hozzá a nagyszerű gyógyitóerejü vízhez. Ezért ivócsarnokot fognak építeni a közel­jövőben. Az ivócsannok tervei már el is készültek és az ui ivócsarnok rövidesen rendelkezésére fog állni a publikumnak Az ivócsariuok a Rudas-fürdő mellett épül. A forrásvizet belevezetik és a csarnokban öt csapon ömlik ez az orvosság. A csarnokban termé­szetesen asztalok és padok is állnak rendelkezésre éig aki haza akarja vinni a vizet, az palackokban .el is viheti. A csarnok épülete alacsonyabb! lesz, mint a hid és a csarnok lapos tetejét virágággyal és pázsitos kerttel fogják disziteni. úgy, hogy a hídról nézve a szemnek nagyon kellemes látványt nyújt az egész. A Rudas tűzfaláról el fognak tűnni az otromba reklámok is. mert a reklámokkal be­mázolt tűzfalakat is zöld növényekkel futtatják be. Az ivócsarnok épülete nem végleges, mert az a célja a város gazdasági ügyosztályának, hogy az Erzsébet-hid másik oldalán, a szökőkutas parkban építsen nagyszerű kolonádot a vizivók számára. Sajnos, ennek a tervivek a megvalósítására egy ideig még gondolni sem lehet, mert a kolonádos ivócsarnok megépítése 30—35 millióba kerülne. De az uj ivócsarnok megépítését az is prolongálja, hogy a szomszédos piacot is el kellene helyezni a Duna mellől. A fürdők. Szóval a kbionádos ivócsarnok megépítése is marad a nagy fiirdőprogramm megvalósításának az idejére, amikor a szenzációsan szép üelléüt-fiirdőt kibövithetik; a Rudas-fürdőt átépíthetik és elkövet­kezik az ideje a Széchenyi-fürdő fejlesztésének is. A Gellért-fürdővel nagy tervei vannak Bérezel Jenő tanácsnoknak. A mai fürdő mellé mindenekelőtt nagyszerű polgári fürdőket és modern polgári szállodát és uszodát akar építeni. Ennek a 120 szobás polgári szállodának a terjvei már készen vannak és a Horthy Miklós-ut mentén a telkeket is megvettek már hozzá. De a polgári szállodán kívül egy 150 szobás luxus-szállót is akar építeni Bérezel tanácsnok. A Gellért-hegy déli lejtőjére, melynek enyhe levegője és vegetá­ciója teljesen a délvidékre emlékeztet, nagyszerű japánkertet tervez Bérezel tanácsnok és a japánkert közepén épülne feli szenzációs pompával és kaszinó­val a luxus-szálloda. It.t említjük meg, hogy a Gel- léqt-fürdőnek is van nagyszerű gyógyító meleg, for­rása, amelyet az ásványvizüzem szintén ki akar használni és szénsavval telítve akar forgalomba hozni. Kétségtelen, hogy ennek a forrásnak a nép­szerűsége vetekedni fog a lythium-íorrásévail. mert hiszen a Gell ért-forrás népszerűsége gyógyerejénél fogva már eddig is nagy volt és évezredes múltja még csak növeli ezt a népszerűséget. Már most, hogyha a Gellért-fürdő is úgy épül ki és olyanná lesz, mint amilyenné a város gazdasági osztálya szeretné tenni, akkor talán Európában sem lesz párja a Gellért-fürdőnek, mely. amint tudjuk, egy zsibongó, milliós nagyváros kellő közepén és mégis kertek és ligetek között emelkedik az ég felé. Ez a fürdő különben Is predesztinálva van arra. hogy világ fürdővé legyen. Ha már most megépülnék] uj nagyszerű szállodái és az enyhe klímája déli oldalon odavarázslódik a japánkert, ha kész lesz a sikló, akkor előreláthatólag özönkmi fog ide a külföldi idegen. A városligeti Széchenyi-iürdö fejlesztésével is sokat foglalkozik a város gazdasági ügyosztálya. A fejtesat ő - teirrveket már a háború előtt elkészítette Zigler és Dvorcsák és csak a háború akasztotta meg a várost abban, hogy az építkezést megkezdje. Nagyszerű hotelt terveznek itt^ is, mely­nek a frontja a városligeti tóra szólna. Óriási ter- raszok tennék még érdekesebbé ezt a különben is érdekes és szép intézményt és a fürdőt egy nagy uszoda egészítené ki. A Rudas-fürdő átépítésének a tervét is már rég elkészítette Hűld Dezső építőművész. És a főváros fürdőit nagysze­rűen egészítené ki Szent Margit-Sziget. A főváros tanácsa már megindította az akciót abban az irány­ban, hogy az állam Budapestnek adja a szigetet. Ha a remények teljesülnek és a város csakugyan meg­kapja ezt a szigeteit, abban az esetben meglepetés­ként nem éri ez az ajándék a várost, mert készen vannak a sziget fejlesztési tervei is. Persze ezeknek a nagyszerű terveknek a megvalósítására momentán gondolni sem szabad, mj:|rit ezeknek a terveknek a megvalósítása miliiárdokha kerülne. Budapest Arany Ja koda Ima hatalmas, lélekbeli ünnepe lesz ennek a városnak, amelynek lakói meleg szeretettel, oUhatatlan ra­gaszkodással vannak ennek a városnak ötvenéves múltja iránt. Ölvén esztendő nem nagy idő egy város életében, de Buda­pestnek elég volt ölven esztendő arra, hogy három szegényes mezővároskából pompázó v i- 1 ágvárossá legyen. Ennek a p&ratianui s«ép és munkás ölvén esztendőnek történetét Írja meg POGÁNY Béla kollégánk a BUDAPEST ARANyLAKODALMA cimii ipipozáns könyvben, amely DACSÓ Emilnek, a FŐVÁROSI .HÍRLAP szerkesztőjének szerkesztésében és a FŐVÁROSI HÍRLAP kiadásában jelenik meg. Ötven esz- ttndő minden eseménye élénk színekben, minden szereplő alakja őszinte méltatásban, Budapest változó, gazdag élete eleven festésben és gazdasági alkotómunkája erőteljes megvilágításban vonul fel a Búdapest Aranylakodalma cimii díszes munkában, amely kétségkívül uralkodni J o'g az év végi könyvpiacon. • • • Olvasóinkhoz! A Fővárosi Hírlap közönsége meg­szokta, hogy csak az utolsó pillanatban, csak a legvégső kényszer hatása alatt szoktuk levonni a konzekvenciákat, amelyek a pénz értékének csökkenésé­ből és a munkabérek, anyagárak emel­kedéséből már hónapok óta reánk nehe­zednek. A tegteljescbb önzetlenséggel, sőt önfeláldozással töltjük be ifúvatá- sunkat és szolgáljuk közönségünket. Most azonban elérkeztünk ahhoz a pont­hoz, ahol a közönség belátására apel­lálva kénytelenek vagyunk í. évi október 1-étöl felemelni a Fővárosi Hirlap elő­fizetési diját, amely ezentúl évi 800 korona lesz. Olyan csekély áldozatot kérünk a kö­zönségtől, amely semmi esetre sincsen arányban sem munkánkhoz, sem ki­adásunkhoz. Biztosak vagyunk azonban abban, hogy közönségünk szives kész­séggel hozza meg ezt az áldozatot, ami­kor egyszersmind látja azt, hogy az ed­diginél is tartalmasabb és terjedelme­sebb lappal áll eléje a Fővárosi Hirlap. Két válasz Gaal Gaszton címére. G a a 1 Gaszton. a nemzeügyiilés volt elnöke, a temperamentumos* nagytudásu, de elfogult agrárius-vezér — mint, isme­retes — egyik parlamenti beszédében kijelentette* hogy a kormány Budapestnek hatalmas nemzeti aján­dékot ad a kereseti adó átengedése révén. Sajnála­tosnak tartjuk, hogy a városházi többségi párt tagjai közül, akik bent ülnek a parlamentben, senki sem állott fel és nem magyarázta meg, hogy mit jelent ez a nemzeti ajándék. Nem hallottuk sem W o 1 f í Károly, sem Ernst Sándor, sem C s i 11 é r y, sem U s e 11 y, sem B u d a y Dezső, sem B e n á r d, sem Maller István, sem Haller József* sem Homo n- n a y, sem Platthy György, sem Szabó Jóízisef, sem V i c z i á n István hangját. A héten azonban két választ is kapott Gaal űasziton. Az egyiket kiváló gazdá'lársától- a szintén agrárius hitvallású gjróí Hoyos Miksától, akinek csak egyetlen mondatát jegyezzük fel, amely elegendő válasz egymagában is a vádaskodásra. Kaposvár kiváló képviselője alá- huzoltan mondta, hogy „szerencsétlen ha­zánkban nemcsak gazdák laknak, hanem olyan magyarok százezrei is, akik sokkal rosszabb vi­szonyok közt élnek, minit a gazdák“. Ez az, amit a Gaal Gasztonok nem tudnak, vagy ami valószínűbb: szívesen és rnindunttalan elejtenek. A tárgyi választ a városok kongresszusának elnöki értekezlete adita meg, E válasz lényege az, hogy a kormány olyan adónemek jövedelmét engedte át a városoknak, amely adónemek nehezen hajthatók be és is y a v á- rosok helyzetén ez a segítés nem javit. Hibás u pótadókra vonalíikozó rendelkezés is, mert sok helyen megtörténik, hogy az átengedett adók fejében elejtendő pótadókból befolyó jövedelem töb­bet tesz ki, mint az ui adók jövedelme, s így a v á- rosok rosszabb helyzetbe kerülnek, mint azelőtt voltak. így fest az, amikor Gaal Gaszton nemzeti ajándékról beszél. Készülődés a Petőö-centennáriumra. A főváros — úgy látszik — erőteljesen készülődik a Petőfi-cen- tennárium megünneplésére. Alkalom ez egyszersmind arra is, hogy a főváros a művészetiért és az irodalom­ért valamit tegyen* amikor anyagi hetezete egyéb­ként, ilyen hatalmas ünnepi alkalom nélkül, nem igen engedi még, hogy kulturális haladásunk érdiekében so­kat áldozzon. Petőfi születésének századik évfordu­lója alkalmából három nagyon érdekes pályázatot irt ki a főváros. Az első egy domborművel ellátott mű­vészi Petőfi-emlék'tláblát! kíván egy 20.000 koronás és egy 10.000 koronás díjjal jutalmazni. Az emléktáblát a Kossuth Lajos-utca 3. szám alatt levő Pálffy-házon kívánják elhelyezni, ahol valaha Petőfi lakottt. A pályamüveket 1923. évi augusztus 15-ikéiől szeptem­ber 1-éig kell a szociálpolitikai ügyosztályban be­nyújtani. A másik pályázat a festőművészeknek szól. 20.000, illetve 10.000 koronás pályadijra tarthatnak igényt mindazok a Petőii-tárgyu festmények* arnelye-

Next

/
Thumbnails
Contents