Fővárosi Hírlap, 1922 (11. évfolyam, 1-44. szám)

1922-09-06 / 29. szám

Budapest, 1922'. szeptember 6.

bizottság újra foglalkozni fog a fővárosnak nyújtandó építkezési kölcsön kérdésével is, s most már legalább remény van a kedvező döntésre. Amennyiben a megegyezés még sem sikerülne, abban az esetben az állam maga akár ja intézni a fővárosi építkezések ügyét is.

Eddig szól a felvilágosítás, melyet -a kormány építkezési terveit feltétlenül jól ismerő helyről kaptunk. Végre felcsillan egy halvány reménysugár, hogy legalább a jövő esztendő tavaszán megmozdulnak a tétlenül pihenő munkáskezek s végre nemcsak mozikat és iizletházakat építenek, hanem valamivel közelebb hozzák a lakásínség borzalmas problémáját a megoldáshoz.

Belgák, akik vaunak, de nincsenek

Érdeklődés a Budapesti Közúti Vasutak iránt — Börzemanover a Városi részvények körül

Néhány nap óta fantasztikus „hírek keringnek a börzén és a városházán. Azt beszélik, hogy a villamos vasutakat, amelyeket a főváros január elsején megvált és birtokba vesz: bérbe fogja adni egy újonnan alakuló részvénytársaságnak, melyleit egy belga tőkéscsoport alapítana a budapesti közúti vil- lamosvasutak üzemben tartására. Az egyik verzió szerint ebben az alapításban maga a főváros is érdekeltséget vállalna és akadnak olyanok is, akik már azt is tudják, hogy a keresztény községi párt egyik agilis tagja dolgozik ennek a nagyszabású üzletnek a létrehozásában. Mi a magunk részéről nagy óvatossággal regisztráljuk ezeket a pletykákat, amelyeknek még abban az esetben sem örülnénk valami túlságosan, ha igazak volnának. Nem örülnénk túlságosan annak, ha belgák elfoglalják Budapestet, mert a belgák győzelmének csak a főváros publikuma inná meg a levét. A belga üzletemberek bizonyára feltétlen behódolást követelnek Budapesttől; szabadkezet a publikum kizsákmányolására és nagy kérdés, hogy az az öröm, ha ugyan a belga üzletemberek megtisztelnek bennünket: megérne nekünk azt, hogy odaadjuk nekik a bőrünket. Magyarországon vannak tőkés-csoportok, amelyek szívesen állanak a főváros rendelkezésére, ha a közúti 'közlekedést talpra akarja állítani és nincs szükség az idegenekre, akik el akarják vinni azt a keveset is, ami az összeomlás után megmaradt. Egyébként úgy halljuk, hogy az a bizonyos belga csoport tényleg érdeklődött ugyan a fővárosnál a villamosvasutak dolgában, de az első megbeszélések, amelyeket mr. Bette-el, a Societé d’Elect licité et de Traction vezérigazgatójával folytattak az illetékesek: enedményire nem vezettek, mert a belgák olyan súlyos feltételek mellett lennének csak hajlandók belemenni a tranzakcióba, hogy nincs kilátás rá, hogy ezeket a feltételeket a főváros törvényhatósági bizottsága elfogadhassa.

A belgák állítólag »90 esztendős koncessziót

és szabadkezet követeltek az üzletvezetésben és a tarifa mindenkori megállapítása dolgában.

Igaz-e. nem-e ez a hir: ebben a pillanatban lehetetlen kontrollálni. Annyi azonban megállapítható, hogy a belga tőkésiek idejövetelének hírét nemcsak Budapesten fogadják gyanakodással, hanem, hogy a bellgák sincsenek valami túlságosan elragadtatva tőlünk: bizonyltja az a körülmény, hogy a belgák, akiknek Magyarországon van már néhány vasut- üzilefük, régebben kifelé gnavitáltak Magyarországból, mert például Szegeden, ahol a villamosvasutat szintén ők építették és tartják máig is üzemben: a hatóság agyonzaklatta őket. Egyébként, hogy ki és mi ez a belga csoport, amelyről most annyi szó esik, arról nagyon érdekes dolgokat mondott el a Fő v á- rosi Hírlap munkatársának egy előkelő 'város- politikus, akinek nevét a közgazdasági világ is nagyon jól ismeri és akinek előreláthatóan szerepet fognak juttatni a közeljövő közlekedési kérdéseinek megbeszélésénél is:

— Hogy miféle szerzet az a belga csoport, amelyről annyit beszélnek mostanában? Nos, ez

a belga csoport Európa egyik legnagyobb vasut- vállalkozója, melynek ma is 26 villamosvasutja és számtalan elektromos telepe van Európa és Amerika különböző városaiban.

| — A „Societé d’Electricité et de Traction“nak Brüsszelben van a székhelye, de csápjai, amint már említettem, távol országokba is elnyúlnak. Villamos vasutakat és villanyfejlesztő telepeket épit és tart üzemben ez a nagy vállalat a világ minden tájékán. így Bukarestben, Barcelonában, Nápolyban és Konstantinápolyban ez a társaság építette a villamos vasutat, sőt Buenos-Airesben egy 520 kilométeres villamos vasutat tart üzemben. Ugyancsak ez a társaság kapott koncessziót a szegedi, a szabadkai és a soproni villamos vasút építésére és üzemben tartására is. Szeged városa 60 esztendős koncesz- sziót adott neki, de aztán a hatóság mindent elkövetett, hogy elvegye az idegen társaság kedvét a magyar üzletektől. Mikor a háború már mindent megdrágított és lerontotta a korona vásárló erejét: Szeged városa még mindig nem engedte meg a társaságnak, hogy fölemelhesse a viteldijakat. Ilyen és hasonló vekzaturák miatt aztán már több Ízben volt szó róla, hogy a vállalat kivonul Magyarországból.

— A „Societé d’Electricité et de Traction“ mögött különben a Societé financier áll, amelynek a frankfurti eredetű Cassel et Comj). briisz- szeli bankcég a főrészvényese. A Cassel-csoport az idők során annyira megnőtt, hogy ma már a világ legelőkelőbb bankjai részesek a Cas- sel-féle villamos-trösztben s az uj alapításoknál a különböző országok nagy pénzintézetei repar- tiroznak. Érdekes, hogy Magyarországon a Hitelbank képviseli Casselékat és a Hitelbank érdekkörébe tartozó tröszt ügyel föl a magyarországi vállalatokra.

— Az aradhegyaljai villamos vasutakat szintén Casselék építették és a trösztnek opciója van az aradhegyaljai villamos részvények átvételére, ha a brüsszeli csoport meg akarna töltik szabadulni. A brüsszelieknek különben Zerkovitz Rudolf, az aradhegyaljai vasút volt vezérigazgatója a budapesti megbízottjuk.

— Ezek a belgák csak jó üzletet csinálnak és nem ismerik a szentimentalizmust a szerződéskötésnél, ami azt is jelenti, hogy ha a főváros csakugyan meg fogja csinálni velük a tranzakciót, .akkor a belgák semmiesetre sem fognak ráfizetni erre az üzletre. Jellemző erre, amit szintén hiresztelnek, hogy a közúti vasutakra csak akkor reflektálnának, ha a város villam- világitási üzemét is megkapnák. Ez pedig az egyetlen jövedelmező üzeme a fővárosnak

❖

Informátorunk ennyit közölt a belga pénzcsoportról. Hogy hova fejlődik a belga terv: az a jövő titka. Annyi azonban bizonyos, hogy a börzén már látszik, érzik a szele. A Városi Vasut-részvények kurzusának hirtelen felszökése 450-ről 2600 'koronára is erre vezethető vissza. A Városi Villamos Vasút kinrzusa ugyanis arra a hírre szökött föl olyan hirtelen, hogy a főváros meg akarja venni a szabadkézben levő

35.000 darab részvényt a tranzakció megkönnyítése érdekében. A dologban csupán az a különös^ hogy a mi információnk szerint a városházán nem akarják összevásárolni a „Városi“ papírjait, sőt a főváros szívesen megszabad ulna, ha tudna attól a 68.-000 részvénytől is, amelyet 1911-ben megvásárolt.

Multheti számunkban megírtuk, hogy a Városi Villamos Vasút egyik illusztris igazgatósági tagja mostanában állandóan a tőzsdére jár, állítólag azért, hogy a helyszínién kísértje figyelemmel a Városi részvények árfolyam-alakulását.. Bizonyára ennek az illusztris igazgatósági tagnak is füléhez jutottak a kósza híreik, hogy a részvényeket a város vásároltatja össze. Minthogy pedig ö nagyon jól tudja, hogy e mende-mondák csak a börzemanover színezetével bírnak és a valóságtól teljesen távol állnak, igen helyes volna, hisz a sajtóval is jó összeköttetéséi vannak, ha kinyilatkoztatná, hogy a város egy fia Városirészvényt sem vásárol és megóvná evvel a hiszékeny közönséget a drága pénzen összevásárolt részvények által szerzett károsodástól.

itt vannak a téli gondok

Zsírt, paradicsomot, burgonyát, hagymát a város fog árusítani

_S°'k minden egyéb bajtól eltekintve, most a paradicsom- és a burgonya-probléma izgatja a pesti embert. Mert hogy a sertészsír ára mosni már 650 korona felé jár, abba lassacskán kezdünk beletörődni, mert ha nem törődünk bele, úgy se tudunk rajta segíteni. Se mi. se a város. A város ugyan próbál rajta segíteni a 200 koronás „olcsó“ zsirakciőval, de a 200 koronás hatósági zsirtól. ugylátszik, nem ijed meg a 600 kartonás zsír. Ha az embernek nagyon sok ráérő ideje van,

a városi bódékban kap ugyan 200 koronáért

iegvre úgynevezett olcsó zsírt.

de mig megkapja, rámegy az egész, napja. Úgy, hogy ma már a h aztán fiás ok ugv rendezkednek be. hogy egyik nap megkeresi az ember a zsir árát és a másik nap odaáll a bódé elé és, várja, mig rákerül a sor, Különben a városnak ősz végéig lesz még zsirkésizr, leíe; akkorra valószinüleg sikerül megint kieszközölni a pénzügyminisztertől eev félmilliárd korona uj zsir- kölcsönt éis ebből a félmilliárdból megint annyi disznót fognak hizlalásra beállítani, hogy folytatni lehessen a zsirakciót. Annak idején a város külön egy fél- milliárdot liszt beszerzésére is kért a pénzügyminisztertől: ezt a másik félmillárdolti azonban egyelőre nem kapta meg.

Most azonban

a paradicsom és a burgonya

problémája tolakodott előtérbe. A háziasszonyok be akarnak főzni, azonban nincs paradicsom. Ami van, az méregdrága. Szombaton aztán a közélelmezési razzia raji link ütött a paradicsomos kofákon, mire a paradicsom .'teljesen eltűnt a piacról. Most már se olcsó, se drága paradicsom nincs. Az Árviizsgáló Bizottság azonban ilyen dolgokban nem érti a tréfát, és szombaton kiutazott Eóthra a pairtadicsom-termelőkhöz megfelelő mennyiségű detektiv-kisérettel. állítólag azért, hogy megmagyarázza a paradicsomtermelők- nek. hogy nem teszik helyesen, ha nem hozzák iel a paradicsomot Pestire. A komisszió bejelentette a termelőknek azt is, hogy uj paradicsom-irányárakát állapított meg: még pedig helyben, a, termelőknél, kon- zervgvárosok számára 17 koronában állapította meg a paradicsom kilóját. Pesten pedig, kicsinyben való eladásnál 27 koronában. A komisszió megmagyarázta a termelőknek azt is. hogy abban az esetben, ha még ilyen árak mellett sem lennének hajlandók felhozni Pestre a paradicsomot, akkor a köztéléimeizési minisztérium erélyesebb eszközökhöz fog nyúlni. Az eféle erélyesebb eszközök alatt

nyilván rekvirálást kell érteni.

Hogy ezeknek a magyarázatoknak lesiz-e foganatjuk, nem tudjuk, de majd elválik.

Miután a paradicsom-kérdésit ilyen nagyszerűen elintézték, áttértek a közéi elrpezési minisztériumban az őszi burgonya-kampány megszervezésére. Uj burgonya ugyanis van elég; fokozatosan történik a felhozatal és ez a felhozatal a szükségletet ki is elégiti. Azonban ugv a közélelmezési miniszter, mint

a város már most akar gondoskodni az őszi burgonya-felhozatalról is.

Ami fontos is, mert tekintve, hogy a hús és a kenyér csaknem megfizethetetlen, természetesen a burgonya lett a legnélkülözheteilenebb éMmicikk. Az őszi burgonya-kampányt. amint már említettük, a közéi,el- mezési miniszter és a főváros együttesen intézik. Ebben a hónapban mennek le az emberek Szabolcsba, hogy összevásárolják a szükségletet, vigyázva arra, hogy a nagy vásárlás fel ne hajtsa a burgonya árát, mint tavaly. Budapest egyesztendei burgonya-szükséglete 3—4000 vagyonra tehető. Eizit a 3—4000 vag- gonit akarják Szabolcsban lefoglalni, hogy aztán felhozva Budapestre, a főváros raktáraiban helyezzék el'. Hogy mennyi lesz a beszerzési ár. az természetesen attól függ. hogy milyen volt a termés, mekkora a helyi szükséglet és milyen magasak a munkabérek. A múlt évben 3 koronás árakat reméltek a termelők és a tömeges vásárlás mégis már az ősz folyamán 7—8 koronára hajtotta fel az áraikat, sőt januárban már 10 koronás áron is adtak el burgonyát a 'termelők. Az idén, azt hiszik a közélelmezés- iigyi minisztériumban és a városházán, hogy 5 koronás áron leköthetik a szükségletet és hogy

8—9 koronánál nem lesz drágább a burgonya a piacon.

Ehhez a burgonya-kampányhoz, amely fontosság dolgában vetekedik a zsír-kampánnyal, körülbelül 200 millió koronára lesz szüksége a fővárosnak. Hogy honnan veszi ezt a 200 millliót a főváros, azt még nem tudják a városházán, de kétségtelen, hogy ilyen kitűnő befektetésre lesz pénz. Különben is a zö'ldségiizem oda fogja adni a fölöslegeit a burgonyabevásárlás céljaira és a hiányzó tőkéket pedig majd megszerzik máshonnan. Az egész 200 millióra úgy sem egyszerire lenne szüksége a városnak, mert hiszen a fölhozatal egy .részét rögtön értékesítik és az igy befolyó összegekből uj burgonya-kvantumokat vásárolnak.

LUKACS & Co BANKHÁZ, WIEN

WIEDNER HAUPTSTRASSE 1. — KARLSPLATZ 14.

TÁVIRATCÍM: LLOYD LUKÁCS TELEFON: 54-2-31 59-4-88 59_5_78 59_5_79