Fővárosi Hírlap, 1922 (11. évfolyam, 1-44. szám)

1922-08-02 / 26. szám

4 Budapest, 1922. augusztus 2. De az olcsósági hullámon kivül még egy másik veszedelem is fenyegeti a főváros háztartását és ezt a másik veszedelmeit sem szabad lekicsinyelnünk. Arról van szó, hogy az állam pénzben, lisztben, zsír­ban. tüzelőben és egyebekben évi 900 millió koronát érő segítséget ad a főváros alkalmazottainak és most meg akarja szüntetni ezt a segítséget, mert nem birja a nagy terhet az állam. Szóval a terhet, amelyet ed­dig az állam viselt: a fővárosinak kellene átvennie. A pénzügyminiszter rekompenzációképpen oda akarja ajándékozni a városnak a jövedelmi adókat. A fővá­ros azonban váltig kapálódzik az ajándék ellen. Nem akarja elfogadni, ami érthető is. A jövedelmi adók sohasem hozhatnak a fővárosnak annyi bevételt, hogy ez a bevétel pótolhatná azt a 900 milliót, ame­lyet most az állam a főváros alkalmazottainak há­borús és egyéb segélyként juttat. Ez a csere tehát föltétlenül összeroppantaná a főváron háztartását. Vázsonyi a pesti házról. Budapest lakossága — nem tanácsa és nem közgyűlése, csak egyszerű la­kossága — kemény csiaitát vívott a lakásrendelet el­len. amelynek életbeléptetése talán már holnap-hol­nap utlán megindítja a legújabb, talán minden eddiginél tarajosiabb, magasabban csapkodó drágasági hullá­mot. A csatát elvesztette Budapest népe. de mutatott valamit a régi erejéből. De volt még valami igen tisz­teletreméltó jelensége ennek a harcnak. Az, hogy a küzdelemben részt vett valaki, aki sokszor nehéz küzdelmekben vezette ezt a budapesti népet. Ismét kemény fegyverzettel, súlyos pajzszsal és éles argu­mentumokkal láttuk felvonulni népgyiilésn és parla­mentben Vázsonyi Vilmost, aki a régi harcos temperamentummal, a régi1 igen demokratikus elvek által vezéreltetve, szállt szembe a kormány és a házi­urak parancsoló akaratával. Az ő argumentumai le­nyűgözték a nemzetgyűlést, az ő lelkesedése hatotta át a népgyülésit és az ő óvó szavára sikerült a drá­gasági bizottságban is némi enyhüléseket keresztül­erőszakolni. Nagyon 'érdekesek voltak beszédének azok a részei amelyekben a pesti háziurakról mondta el éppenséggel nem hízelgő véleményét és kritikáját. Amikor azután lezajlott a nagy harc, Vázsonyi is megfordította a fegyvert és most már derűs tréfál­kozással beszélget a folyosón az agráriusokkal a pesti háziurakról. Tudni kell, hogy a kettő közül egyik sem lehet Vázsonyi kedvence. Az ag­ráriusoknak kemény igazságokat mond a szemükbe, de (atzuiíián, hogy egy kicsit megvigasztalja őket, a pesti háziurak felé is röpit egy-egy nyilacskát. A minap is Kovács Nagy Sándor agrárképvi­selővel beszélgetett, amikor a nagybirtokra és a pesti háziúrra terelődötlli a szó. Ekkor tettie Vázsonyi a következő szellemes kijelentést: — Előbb volt a föld, aztán jött az adósság. Ezzel szemben: előbb volt az adósság és aztán jött a pesti ház. Tegye szivére mindenki a kezét és mondja meg, nincs-e igaza a demokrata-vezérnek? Vidáman láncolnak egv városi bérlettel. P a­kots József becsületes szolgálatot tett a főváros érdekeinek akkor, amikor legutóbb interpellált a fő­város egy monopóliumának különös körülmények között történt bérbeadásáról. Az interpelláció szerint a Lloyd című hirdető-vállalat bérbeveszi a fő­várositól reklám-célokra az összes utcai villamos- és gáizeíámpatartókalti és ezért évi egymillió korona bért fizet, holott feltétlenül többmilliós jövedelemről van szó. A főváros tanácsa elvben hozzájárult iái bérlet­hez, de előbb eg5res ügyosztályok szakvéleményét kéri ki. Lloydék azonban — úgy látszik — túlságosan biztosak a maguk dolgában, mert máris hirdetéseket gyűjtenek a lámpatortókna. Mindez a maguk dolga lenne, a maguk rizikójával játszanának, de nem a Lloydék gyűjtik a hirdetéseket, hanem azok. akiknek a bérletet máris elláncolták. Történt ugyanis, hogy a Lloyd hirdető-vállalat anélkül, hogy a tanács végleges döntését bevárta volna, már albérletbe adta az üzletet az általános hir­dető-vállalatnak. .Az albérlő-vállalat, amely állítólag három amerikánusból áll, az évi egy millió korona bérösszegen felül haszonrészesedést is rizet a Lloydnak. Az albérlő-vállalat az első évi bérösszeg, fejében 200.000 koronái készpénzt fizetett a Lloydnak, 800.000 koronára pedig bankgaranciát adott.. Sokat beszélnek arról, hogy mi leheti aiz oka a Lloyd-vál- lalat amaz elbizakodottságának, hogy vidáman meré­szel láncolni egy városi bérlettel, arnly tulajdonképen nem is az övé. A városházi többségnek jó lenne, ha egy kicsit érdeklődnék a dolog iránt, mert; az ilyesmi nem vethet kedvező fényt a hatalmon levőkre. Ha nem hisznek Pakots Józsefnek, az ellenzéki bi­zottsági tagnak, menjenek el dr. Lob may er Jenő tanácsnokhoz, aki szívesen megadja a szükséges felvilágosításokat. Mi úgy tudjuk, hogy Lobmayer tanácsnoknak is súlyos kifogásai vannak a bérlet éj­ién. hát még az ellen, hogy ezzel a bérlettel még láncoljanak is. A tanácsnok ebben a becsületes küz­delmében mindenesetre komoly szimpátiákat válthat ki, de komolyan és végig kiéli vívnia a harcot, amig a főváros érdekeit megmenti. A Budai Színkör egész hetét folytatólagosan a két nagy magyar operettsiker tölti be. A ,,Hazudik a muzsikaszó“ szerdán, pénteken és vasárnap este kerül színire s ezzel eléri 48-ik előadását rni£ Szeke­res gyönyörű zenéjü operettje, a ,-Délibáb ‘, első ju­bileumát elhagyva, csütörtök és szombat este foly­tatja diadalutját. A Jabarin megnyitása. A T a b a r i n-mulató (Rákóczi-út 63.) augusztus hó 16-ikán nyitja meg kapuit, hogy a szórakozni vágyó budapesti közön­ségnek szolid, kellemes és olcsó mulatóhelye legyen. Első meglepetés lesz a pompásan (átalakított, csinos helyiség, amely bizonyára közkedveltségnek fog ör­vendeni. A vezetést Gebei igazgató tartja tovább is kezében, miután már a múlt szezonban is tanusá- ságot tett kiváló szakavaitlottságláról.. A közönség1 ol­csó, kellemes szórakozásáról, előzékeny kiszolgálásá­ról az idén is teljes mértekben gondoskodni kíván. A TŐKE Botrányos tőkeemelés. A Wiener Bank­verein vezetőségének szociális érzéséről a bank tisztviselői, mint ismeretes, legutóbb élénk tanúsá­got nyújtottak, most lássuk, hogy mennyi kulantériát tanúsít a bank az üzletvitel térién. Erne jellemzően rávilágít az ’érdekeltségéhez tartozó T eleíongyár r.-t legutóbb végrehajtott tőkeemelése. A gyár 10 millióról 15 millióra emelte föl az alaptőkéjét, eszerint tehát 25,000 darab (200 K n. é.) részvényt bocsátott ki, amelyből a tészvényéseket minden két részvény után egy uj rész­vény illetné meg. Tényleg azonban csak 16,333 darab részvényt kapnak a részvényesek, inig 8667 darabot a Wiener Bankverein által alakított szindi­kátus tart meg magának; a részvények elvonása által tehát a részvényesekéit hallatlan sérelem érte. A Telefonrészvények jelenlegi 7000 K árfolyama mellett az elővételi jog ekként csak 1462 K-'t ér meg. holott ha a részvényes megkapná az egész emisz- sziót. az elővételi jog részvényenkint 1917 K-t kép­viselne, úgy högy egy kötés teleíomrészvénynél, nem kevesebb, mint 11,375 K-val rövidül meg a rész­vényes azáltal, hogy a patronizáló Bankverein az uj részvények felét a szindikátusnak tartja meg. Ugyan­csak a részvény jelenlegi árfolyamát alapul véve, a szindikátus ezen az üzleten 8667X5750 K automa­tikus árfolyamnyereséget ér el, ami nem keve­sebb, mint 50 millió K összeget jelent. Az uj adótörvények iái Wiener Bankvereinnak ezt a hallatlan profitéhségét azonban lényegesen lecsökken­teni fogják, mert a felpénznek 70 százalékát adó címén a kincstár fogja behajtani, még pedig vissza­menőleg. tehát a törvény életbeléptetése előtt végre­hajtott tranzakcióknál is. Zárolni kell a cementet! Unos-untalan halljuk, politikusok, nemzetgázdák hangoztatják, hogy az ál­talános konszolidáció alapföltétele az építkezés, meg­kezdése. A modern épiitkezés azonban cement nélkül el sem képzelhető, cement pedig van, de — nincs. Ezt úgy kell érteni, hogy a, zugketreskede- lemben kétszeres áron van cement, de a M á k.-nál, amely a cementkantell vezetője, egy­általán nem kapható. Erről az anomáliáról a Ce­mentelosztó bizottság (magyarul: sóhivatal, mert hisz nincs mit elosztania) a sok száz panaszos beadvány­ból napról-napna meggyőződhetik. Egy vállalati ma­gánérdekei azonban nem akaszthatják meg az épít­kezést és itt a legfőbb ideje, hogy a cementüzelímek megszűnjenek, lehetetlenné kell tenni, hogy cement csak a zugkereskedelem utján kerülhessen forgalomba és ennek legegyszerűbb módja az, hogy az egész cementtermelést zár alá helyezik, a cement kivitelét pedig teljesen beszüntetik. Ki az ur a margarin-banknál? A Magyar Tisztviselők Takarékpénztára Rész­vénytársaságnál paiotafor'radalom ütö'tít ki. Palotája ugyan nincs már a kis pénzintézetnek, mert Rákóczi-uti székházát még a háború előtt eladta, de a vezetőség kebelében súlyos elvi differenciák merül­tek fel, amelyek annyira elfajultak, hogy a harcoló feleknek most már a biróság lesz kénytelen igaz­ságot szolgáltatni. A tényállás az, hogy az intézet alapitója, Keleti ö. Lajos szerényen beérte már azzal a két szállodával, amelyet a bankjától kölcsön­vett pénzen épített és több százmilliós vagyonával néhány hónap előtt nyugalomba vonult. Mielőtt azon­ban enne a lépésre elhatározta magát, megállapodást kötött az intézett igazgatóságával, hogy a vezérigaz­gatói székben utódja a fia lesz, aki ezt a tisztséget az intézet jogtanácsosával, dr. F 1 e i s c h m a n n Izsóval fogja megosztani. Meg kell említeni, hogy dr. Fleischmann atyafiságos viszonyban van a főrészvé­nyes Biehn margaringyárossal akit egyúttal az igazgatóságban is képvisel. Ennek; a kapcsolatnak tu­lajdonítható aztán, hogy Keleti 0. Lajos visszavonu­lása után a Fleischmann-Biehn-csoport egyeduralom:.! akart szert tenni és az ifjú Keleti társvezérigazgaítói állásáról nem akarnak tudomást venni. A kérdésben, mint mondottuk, a biróság fog dönteni. Pallasból — Corvinia. A Pallas b i z t o s i t 6 részvénytársaság, amely évek óta agonizál és az utóbbi időben már eladott bécsi házának árá­ból tengette vérszegény életéti, most egész appará­tusával, megmaradt tisztviselőivel és Andrássy-uti hivatalos helyiségével együtt egy uj biztositó társu­lat szolgálatába szegődött. Ezt a társulatot Cor­vinia biztosító-társulat néven a Düsseldorfi biztositó társaság alapította és mint annak magyar- országi vezérügynöksége a biztosítási szakma min­den ágazatát fölvette működési körébe. A társulat kartelen kivül dolgozik, de egyelőre nem sok vizet zavar föl. A Magyar őstermelő részvénytársaság igazgató­isra az 1921. évi julius hó 19-én megtartott rend­kívüli közgyűlés felhatalmazása alapján elhatározta a még hátralékos 50.000 darab részvény kibocsátását. Az uj részvények teljes egészükben a régi részvé­nyeseknek ajánItatnak fel elővételre: 5 : 1 arányában, 800 koronás árban, melyben a kamat és költség is bennfoglaltatik. A részvények az idei osztalékban ré­szesednek. Az elővétel augusztus hó 3-tól augusztus hó 10-ig gyakorolható a Magyar Általános Takarék- pénztár részvénytársaságnál. A Juta- és Kenderipar R.-T. az 1921. évre 20 K osztalékot fizet a Magyar-Olasz Banknál, vagy a társaság pénztáránál (halk Miksa-utciai 26—28). A Magyar Kender, és Lenipar R.-T. az 1921. évre 20 K osztalékot fizet a Magyar-Olasz Banknál, vagy a társaságnál (Fáik Miksa-utca 26—28). Megállapodás a papíripar ügyében. Az Első Ma­gyar Papíripar R.- L gömöri gyárainak több ízben ismertetett nacionalizálási és hítelügye teljesen ki­elégítő megoldást nyert, amennyiben a Mährische Agrar- und Industrie-Bank átvette a Papíripar még tárcájában levő Hermaneci részvényeinek 75 száza­lékát 4 millió cseh korona körüli áron és mentesí­tette a Papíripart'a Hermiaineciért vállalt kezességei alól és ezzel kapcsolatban a Papíriparral hosszabb időre szóló hitelmegállapodást létesített. Ily módon a Papíripar nehézségei elsimulnak és a koncernjébe tartozó gyárak feszültsége a cseh korona emelkedé­sével szemben biztosítottnak látszik. Holland-magyar csokoládé-gyár. Boon J. W. és társai r.-t. cég alatt Budapesten (VIII.. Kőris­utca 31) 15 millió K alaptőkével (15,000 db 1000 K-s részvény) uj r.-t. alakult cacao, chocoládé. cukor­kák és teasütemények gyártására. Az igazgatóság tagja:: La an Jan Cornells. La an Jan Jacab, Wusmann Jolán Henrik, Fayer Sándor és Hoff­mann Ernő. A Beocsini Cementgyári Unió R.-T. 1921. évi mérlegét 20 millió korona alaptőke mellett 9,670.867 korona tiszta nyereséggel zárult. A Hazai Kőolajipar R.-T. 1921/22. évi mérlege 2 millió K alaptőke és 3.456,274 K nyers jövedelem mellett, az előző évről áthozott 1.008,242 K felesleg betudásával 2.406,194 K tisztái nyereséggel zárult. A Magyar Olaj. és Vegyipar R.-T. 1921. évi mérlege 6 millió K alaptőke mellett 47,646 K tiszta nyereséget tüntet fel. A szerkesztésért és kiadásért felelős: Dacsó Pmi: Kia<8a: a J^ö VÁROSI HÍRLAP“ lapkiadó-vállalat Révai-Nyomda Budapest V. ker„ Ügynök-utca 8. u. (Nyomdaigazgató : Sziklai Pál). CHNIDT NÉPARÉHA (v. BAROKALDI) Óriási sikerű pazar auguszt. műsor uj sláger­számokkal. — Schmidt Rózsi 12 éves bravur- lovarnő, Getele, Plaston, Billings stb. stb. Gyermekeknek hétköznap félárak. Olcsó helyárak. I LUKÁCS VILMOS is FIA tőzsdeügynöki és bankbizományi iroda BUDAPEST, V., BANK-UTCA 5. FÉLEMELET TELEFON : 129-30. és 39-11. TŐZSDEIDŐ ALATT. 158-32. Sürgönyeim: LUKÁCSFIA BUDAPEST. ÉRTÉKPAPÍROK, VALUTÁK ÉS DEVIZÁK VÉTELE ÉS ELADÁSA ARANYAT, réyit“é*tVkb BRILLIANST, SSÄÄIp SCHMELZER BENŐ it&íK' Központi városház, főkapu mellett. DR. J U S T-F ELE IZZÓLÁMPA és VILLAMOSSÁGI GYÁR R.-T. ÚJPEST, Ó-UTCA 2. Távirati cim : „Justram“ Újpest. TELEFON : 181—32 GYÁRTMÁNYOK: Normal, félwattos (gázzal töltött) és speciális lámpák mindenféle kivitelben. Megrendelések kizárólag gyártelepünkre intézendők. A székesfőváros szállítója «műét bármikor bárhová s kapható Telefon: AUTOTAXI (szám helyett)

Next

/
Thumbnails
Contents