Fővárosi Hírlap, 1922 (11. évfolyam, 1-44. szám)

1922-07-19 / 25. szám

Budapest, 1922. julius 19.

Körséta a városházán

Lubickoló városatyák — Az örökkévalóság csodaszere — Amivel a nyáron be fognak fűteni

A közgyűlési termet lecsukták, a kiváló Hajdu ur hosszú hónapokig nem fogja barátságosan, politika- mentes reverendával üdvözölni az elmondandó beszédektől ©őzölgö fejű városatyákat, akik most hue elmehetnek nyaralni. Vájjon ki hova megy? Tessék elhinni, hogy érdemes lenne egy kicsit ultlárjajárni a pikantériáknak, de ebben a kutya melegben, még az is nehéz. Vagy nem izga.tóbb-e például, hogy C z i- gá'riy Sándor melyik strandon mutogatja kecses idomait, mint hogy Lábas Juci milyen fürdőruháit visel ,2iZ idén? Vájjon hol hűti le érzelmeit a tüzesfejii B o h n József, meg a 'többi klasszikus egj'éniség, akik valamennyien kivett ék a részeket a küzdelmek időszakából.

Ha majd visszatérnek megfrissülve, lehiggadva és kipihenve, úgyis nagy feladatok Várnak rájuk. Általános a vélemény a városházán, hogy az ősszel

megkezdődik az utolsó felvonás, amelynek végső kifejlődése sem kétséges

és így a bölcs vezérkarnak a tragédia súlyosabb formájának elhárítása irányában kell dolgoznia. Ekkor fog kiderülné, van-e ilyen bölcs vezérkar, vagy sincs? Ám isi vesztes hadvezérnek az is lehet az álláspontja, hogy ha már minden elveszett, akkor pusztuljon el még a feltiáiniaidás lehetősége is. Hogy majd a vezérek, akik szép négyes együttesben (Wolff, Csilléry. Ernszt. Usetty) a nemzetgyűlési padokban nyaralnak, miké- peu. döntik cl ezt a problémát, azt ma még igazán homály fedi, de kétségtelennek tartják, hogy az ősz egy szielidebb, guvernamentálisabb, tii, cfmesebb.-a reálpolitikával megbarátkozó W o 1 í í Károlyt fog nekünk visszaadni. Hát bizony, ha mindezekből a betegségiekből ki akar gyógyulni, akkor nagyon nagy gyógyító ereje lesz a nylárnak és k|jjünő fiirdöorvost választ magának.

De tisztában v a unlak azztal is. hogy bármiként kj- gyógyul ás vezér és a többség 'nyavalyáiból, ma már minden mindegy, mert annak a két esztendőnek, ame- lyeltl végiguralkodtak, .a hatását Budapest népének leikéből kitörölni nem lehet. Így merülhetett tel a terv, hogy

a városházi kurzus fenntartását mesterséges

injekciók beadásával kísérlik meg inegh* sz- szabbstani.

Bárhogy tagadják, ez a terv igenis felmerült és ha most tagadják, annak oka valószínűleg abban rej- ' Lik. hogy az ellenfél időnek elölte talált rá az elrejtett arzenálra. A kétszakaszos törvény terve tényleg Kolumbusz tojása volt. Hiszen olyan egyszerű az egész dolog: az egyik szakaisz a mai városatyák mandátumát. ölt. tíz. vagy ötven esztendővel meghosszabbítja, a második szakasz pedig kimondja, hogy Z ilahi Kiss Jenő és társai életfogytiglan viseli állását, amelyre esetleg a.z, örökösödési jogot is biztosítani lehet, ha a nagynevű tanácsnok garanciákat nyújt, hogy unokái is hasonlóan ,,konstruktivok*' lesznek és a demokraltlapártba sohasem iratkoznak be.

Az. ellenzék, most már nem a városházi, hanem a parlamenti (hiszen egy törvényi,avaislalt! megszavazásáról van szó), óriási derültséggel fogadta ezt az ötletet, amelyről azt mondják, hogy a kisebbségi diktatúrának olyan.! klasszikus példája lenne, amilyet még a kommunisták sem igen produkáltak. Kérdi azonban az ellenzék, hogy hol akadna miniszter, aki ezt a példátlan javaslatot nemzetgyűlés elé próbálná hierjeszteni. Ha pedig mégis megtörténnék a lehetetlen akkor

a Wolft-uralom örökkévalóságát biztosító javaslat olyan ellenzéki rohamot kapna, asnilyeí még nem igen láttunk

és teljességgel elkerülhetetlen lenne egy óriási terjedelmű obstrukció, amellyel az állami gépezet munkáját megakadályoztatni Wolff Károlyék kedvéért aligha lenne hajlandó a kormány. Az ellenzék tehát csak fölényesen mosolyog az egész tervem, amely a vizbeíuló rezsimnek olyan fantasztikusan megálmodott szalmaszála, amilyenre példa még nem akadt. Ez a javaslat aligha fog előkerülni az aszitalíiókból. amelybe ei van rejtve. Igen valószínű, hogy bármilyen meleg lesz is a nyáron. ezzel mégis be fognak hűteni.

LUKÁCS VILMOS és FIA

tőzsdeügynöki és bankbizományi iroda BUDAPEST, V., BANK-UTCA 5. FÉLEMELET

TELEFON : 129-30. és 39-11. TŐZSDEIDŐ ALATT: 158-32.

Sürgönyeim: LUKÁCSFIA BUDAPEST.

ÉRTÉKPAPÍROK, valuták és devizák VÉTELE ÉS ELADÁSA

A nagy állatseregletben

Ha szaturálva lennénk a politika térítőjétől, azt mondanánk, hogy a budapesti nagy állatseregletet, ahol most mindenki lázasan keresi az ifjú vízilovat, sokorópátkai Szabó István őexcellenciája, K u u a P. András vagy Csizmadia András, esetleges o u t o s Imre bá’ képviselő urak látogatták meg. Ali azonban politikamentesen kezeljük a dolgot és' úgy mondjuk el, ahogy éppen történt.

A szereplők, tényleg Estván bá’, meg a koináia voltak. Magukkal hozták esöhajtó szűrük és szalon- nás tarisznyájuk melled a magúik szent naivságát. az ismerétek hijáva'l szenvedő ártatlanságukat.

így vonultak be a „nagy állatsereglet“-be. Persze vollt néznivaló elegendő és volt ok és alkalom az egészséges paraszti bölcselkedésre is.

A legnagyobb meglepetés természetesen a majomház volt edöttük. A P i n g u i n e k szigete nem tűnhetik fel olyan csodálatos színben, mint a majomketrec.

— Nézze komám, — szól Estván bá’. — milyen furcsa emberkék ezek.

Az őr nevelő hivatásának! magaslatára emelkedik és rájuk szól:

— Nem .emberek azok, hallja ke’! Hat nem tud olvasni? Ott áll a táblán, hogy majmolt.

Eslíván bá’ körülnéz, silabizál és megnyugszik:

— Az ám, ni! Ehun áll: Maki majom.

Es tovább bandukolnak.

A sarok előtti újabb problémájuk akad.

Itt a koma kérdi:

— Micsoda nagy fene madarak . ezek. komám?

— Tán varjak — véli Estván bá’.

— Ugyan mán, komám, a varjú sokkal kisebb.

— Kisebb ám, nálunk Karakó szőrösökön, — leckézteti a komáit Estván bá’. — de az ilyen szörnyűséges nagy városban a varjak is nagyobbra nőnek, minit nálunk.

Ebben aztán meg is nyugodtak.

A legveszed elmésebb helyzetbe azonban a struc- coknál juto/ttaik.

— Hát e’ meg miféle rettentő nagy lúd, vagy mi a fránya? — véli a koma.

Mire Estván bá’ már közelebb tapogat:

— Nem lehe't az lúd, hallja ke’, nem formázik rá semmit. Inkább gólya lesz. de azt se láttam még ilyen fajtát.

A koma nem nyugszik:

— Gólya? ’szén nincsen hosszú veres lába. meg a csőre is rövid.

Tanakodnak. Az őr siet segítségükre:

—- Olk a tábla. Olvashatják kendtek, hogy miféle madarak ezek. ■ ■■/

— A’ biz igaz. — mondja Estván bá’, — ehun van ni: H a i d e k k ;e r é s f i a.

És tényleg ott volt az öreg strucc, a HaideHker és fia, az ifjú strucc. Az őr csak nehezen tudta megmagyarázni, hogy a madarak striuccok. Haidekkerék pedig csalfa ketrecet csinálták.

Pedig milyen jó hirí szereztek) volna Estván bá’ meg a koma a Haidekk,er-cégnek Karakószöresököm ha véletlenül ki nem derül, hogy nem madarak, hanem ketr.eccsinálók...

Megtört a jég? Kérdőjellel Írjuk és mé'g ha azt a kategorikus választ kapnánk is, hogy ílényleg megtört a jég, akkor :iem hinnénk föltétlenül és végérvényesen benne. A tanácsi választásokról van szó, ahol imi írtam ott a megválasztott tisztviselők hosszú sorában mégis csak felbukkan egy-két zsidó vallásu tisztviselőnek a neve. Nagyon távol áll tőlünk, mintha mi a liberalizmut abban keresnénk, hogy hány zsidó tisztviselője van a fővárosnak; de minden emberi érzésünk tiltakozik az ellen, hogy bárkinek bármilyen okból joga lenne mások haladásának útjába állani. A mostani választásoknál sem sok a vigaztaló momentum. Ismerjük a tanácsi választások technikáját és nagyon jól tudjuk, hogy minden az ügyosztályok vezetőitől függ. Nos, az ügyosztályok vezetői még mindig reszketve gondolnak arra, hogy mi lesz velük, ha zsidóvallásu tisztviselőtársukat választatják meg, mi lesz velük, ha az emberi igazságot merik képviselni? így történt, hogy sorban kihagyták a zsidókat, csak az út- és csatornaépitési ügyosztályból választottak meg két zsidóvallásu tisztviselőt, a számvevőségi tiszti és adóhivatali főtiszti ‘ állásoknál pedig teljes mértékben figyelembe vették a zsidó vallásu pályázókat. Nem nehéz levonni a tanulságokat, nem nehéz megállapítani, hogy két embernek, Fock Ede tanácsnoknak és Ács Ferenc föszámvevönek bölcs emberszeretete és nemes objektivitása érvényesüli1.

nem pedig a jég törött meg. Hiszen ezen a szelíd és megnyugtató ponton túl nagyon szomorú jelenségekkel találkozunk. Látunk eseteket, ahol kilenc éve szolgáló kiváló tisztviselőn mellőztek, mert zsidó vallásu és inkább idegen s z a k b e!i pályázót választottak meg helyette. Hát ez nem liberalizmus, ez nem objekti- viiás, de még csak nem is konszolidáció, hanem ez még mindig a forradalmakból ititmaradt szellem, amelytől már igazán a legfőbb érdek lenne megszabadulni. Mindez nem jelenti azt, hogy a megválasztott tisztu viselök kiválósága ellen egyetlen szót is emelhetnénk, sőt a legnagyobb örömmel üdvözöljük őket. Külön is ki kell emelnünk, hogy végre betöltötték a Janicsek Andor távozásával megüresedett tűzoltó föparancs. noki állást és egy szorgalmas élet méltó jutalmaként B neu e r Szilárd 1 elft a főparancsnok, akinek szaktudását messze földön méltányolják. M egem Ütjük meg, hogy a műszaki karnak olyan kiválóságai, mint K a b d e b ó Gyula és Pa r k a s Árpád lettek ezutitad műszaki főtanácsossá. Mind a kettő hatalmas tervekkel, kiváló alkotásokkal tette nevét imertté és feledhetetlenné Budapest uj korának megirója előtti.

Tizmilüó a fővárosi épületek tatarozására. A budapesti iparosok számára a nyár hátralévő részében jelentékeny tatamozási munkát fog a főváros' futtatni, amennyiben mindazokat az épületeket ki fogják javíttatni. amely?|k a városgazdasági ügyosztály kezelésében vannak. Mintegy tízmillióra tehető az az ősz- szeg. amelyet fel fognak használni. A jelentékeny munkáról dir. Bérezel Jenő tanácsnok a következő nyilatkozatot tette a Fővárosi Hírlap számára:

— Azoknak az épületeknek a tatarozása* amelyek a városgazdasági ügyosztály hatáskörébe tartoznak, elhatározott dolog. A tatarozás és karbantartás eszközlésére vonatkozólag kidolgozott előterjesztésemet a tanács már elfogadta s felbatalmazbást adott a munkálatok megkezdésére és elvégzésére. A munka igen jelentős lesz, hiszen mintegy száz nagyobb épületiről van szó, amelyek között ott vannak a főváros fürdői, az állatkerti épületek, az elöljáróságok épületei, a két Vigadó, kioszkok, a zöldségüzemi bódék stb. A tervezet szerint a rtataroizási költségek meghaladják a tízmillió koronát. Dacára

ennek a jelentős összegnek, ei kellett szánnunk ma- ! gunkat erre a lépésre, mert kötelességünk a városi vagyont megóvni a további romlástól. De közegész- ségi és közbiztonsági okok is közrejátszottak, mert a korhadó karfák és beesungó tetők emberek testi épségének is kárára lehetnek. Végül az általános szépészeti szempontokat sem szabad a fővárosnak figyelmen kivid hagyni és megvan az a reményünk is, hogy ha majd a publikum látja a kicsinosított városi épületeket, maguk is kedvet kapnak és a főváros áldozat- készsége talán buzditólag hat a magántőkére is. Természetesen a pangó, tengődő iparnak is örömmel adunk munkaalkalmat és amit cselekszünk, ebből a szempontból sem lehet lekicsinyelni, mert az iparágak egész sorozatának fogunk munkaalkalmat nyújtani. Hogy a szükséges munkálatokra nézve pontos ismereteim legyenek, a kerületi elöljáróságokat szólítottam fel, hogj* a kerületükben levő épületeken Iceresztíilviendő tatarozások mértékére vonatkozólag a pontos adatokat szolgáltassák be. Az összeírások most vannak iciyamatbar. és mihelyt ezzel készen vagyunk,, azonnal hozzáfogunk a munkához, amelyet még az ősz előtt be is akarunk fejezni.

Az Állatkert u] csodái. A budapesti Állatkádét sokan és sokszor rágalmazták meg a háboiru óta elteli idő alatt, ezek a rágalmazók azonban sohasem voltak tisztában tulajdonkénen azzal, amit mondanak. Kipusztult az állatkert, nincs benne semmi — és hasonló felelőtlen kijelentések hangzottak el. Ezzel szemben meg kell állapítani, hogy tényleg sok állat pusztult el a háború alatt és óta, de a pusztulási arányszám lényegesen kedvezőbb a budapesti Állat— kertiben, mint a háborúban résztveitt országok bármelyik állatkertjében. Merő képtelenséget kívánt volna az. aki azt a feladatot rótta volna az állatkertre, hogy a háború, amely mindent elpusztított, nyomtalanul vonult volna el a fókák fölött, amelyeknek nélkülözniük kellett legfőbb táplálékukat, a sós- vizi halat. A budapesti Al'atkeirt nemcsak hogy jobban dacolt a háború ezer Ínségével, minti a háborút viselő államok egyéb állatkertjei, de egyben olyan Tartásokat termelt, amelyek óriási jövedelmeket fognak hozni és igy az egyes állatfajokban beállott hiányok pótlását valószínűleg nagyjában az ÁllatkErt azokból az értékekből fogja pótolni tudni, amelyeket saját tenyésztéséből ad majd ei. Nemcsak a bölényekre, det egyéb állatfajokra is gondolunk. Az ÁllatLUKACS étCo BANKHÁZ, WIEN

WIEDNER HAUPTSTRASSE í. - KARLSPLATZ 14.

TÁVIRATC.M: LLOVDLUKÁCS TELEFON: 54-2-31

59_4_ 88 59-5-78 59-5-79