Fővárosi Hírlap, 1921 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1921-04-13 / 16. szám
Budapest, 1921. április 13. úfxjmzo&JiijeMp A repülők harca a főváros ellen Mi van a nemzetközi repülőtérrel? — Petróczy István légforgalmi igazgató nyilatkozata Bont a niiinszterelirökségeu, abban a terem- bcn, ahol a miniszterek az ország ügyeit intézik, a minisztertanács asztala mellett ülünk körben és várjuk a miniszterelnököt, hogy nyilatkozzék a politikai válságról. A falakon Magyarország volt miniszterelnökeinek arckép- csarnoka, a terem levegőjében pedig van valami a tegnap éjszakai minisztertanács izgalmaiból. Gróf Teleki Pál miniszterelnök -késik, ezt az időt arra használja fel Eckhardt Tibor min. tanácsos, sajtófőnök, hogy bemutatja Petróczy István nyug. ezredest, légforgalmi igazgatót, akinek némi kérni valója lenne a sajtóval szemben. Az ezredes elegáns zsakettben van, frissen ugrik fel a helyéről, aztán pattogva kezd beszélni: Petróczy István vagyok, légforgalmi igazgató. Azé ft mutatkozom be újra, mert nemrég egyik újság Petroczkynak irt. Az ellen tiltakozom, mert én nem vagyok cseh. Aztán a repülésről beszél, példákkal illusztrálja, hogy a sajtó túlságosan laikus a repülés terén, mindenekfelett pedig igen indolens a nagy kérdéssel szemben. Persze, hiszen nincs hely az újságban, de az ilyen nagy problémák mégis más sorsot érdemelnének, mint amilyenben részük van. Nagy megnyugvással vész- szűk tudomásul, hogy a repülés ma már nem olyan veszedelmes produkció, amelynél a felszállás előtt végrendeletet kellene csinálni. Nagyon tetszik ez a katonás beszéd, bár figyelmébe szeretnénk ajánlani a kedves méltóságos- nak, hogy bőven akadnak emberek, akik föl sem szállnak, itt sétálnak köztünk a Váczi-utcá- ban és mégis végrendeletet csinálnak. No persze, ezek gyáva fráterek. Miután igy megnyugtatott bennünket az ezredes ur, egyszer csak a fővárosról kezdett beszélni és őszinte, becsületes, de kemény kritikát mondott a városházáról, amelyet följegyzünk itt, mert érdemes, hogy a főváros urai meghallják, mit tart róluk egy lelkes ember, aki egy nagyjövőjü intézményt szeretne jogaiba iktatni, ha a nemtörődömségnek olyan típusaival nem találkoznék útjában, mint amilyen ma a városházán tanyázik. Uj Budapest épül Kaliforniában Százhatvan holdat foglal el a Csendes tenger partján Amerikából jön a hir, hogy útban van az uj Budapest. Egyelőre még csak tervről van szó, del aki ismeri az amerikai energiákat, tudja, hogy ott nemcsak az elhatározások, de maguk a városok is gyorsan születnek. Az amerikai magyarok kedves, szép megemlékezése ez a magyar fővárosról, amely, sajnos, hatalmas rajokban volt kénytelen fiait az újvilág felé bocsátani. Az amerikai magyarság vándorlása most Kalifornia felé vesz irányt. Az a kevés magyar, aki eddig Kaliforniában élt, még ezelőtt másfél esztendővel iő szervezetlenül, szétszakadozottan, egymásról netn tudva, magyar társadalmi életet nem élve, lakta Kaliforniát. Néhány társával egy kiváló magyar ember, Bakes y Kornél, volt budapesti lapszerkesztő, kezdte szervezni másfél ‘.fsztendővel ezelőtt a kaliforniai magyarokat. Los Angelos városában, Vigg Sándor magyar ügyvéddel együtt, megalapította a L o s-A n g e ] o sei M agyar Társ as kört, amelyhez egyre több és több Kaliforniába vándorod magyar csatlakozik. Az utóbbi hónapokban egyre több magyar telepedik meg Kaliforniában, akik Ohio, Pennsylvania. Michigan, Indiana, Missouri. Illinois és Virginia álku- mokból érkeznek oda. Ezeket a magyarokat karolja fői és támogatja a Los-Angelos-i Magyar Társaskör. Los-Angelcs városában nemrégiben aztán megalakult a kaliforniai magyar telepítő társaság is, amely azt a feladatot tűzte maga e;é, hogy az Amerika gyáraiban és bányáiban dolgozó, de eredetileg földművelő magyarságot a iöldhöz visszavezesse, földhöz juttassa. Körülbelül negyvenezer hold terület az Kalifornia déli részében, ahová az amerikai magyarok farmerek gyanánt letelepedhetnek. A Hónapok előtt mondta Petróczy ezredes tárgyalásokat kezdtünk a fővárossal a nemzetközi repülőtér megalkotása céljából. El kell ismernem, hogy nagy jóakarattal fogadták a tervet a városházán, de eredmény nincs. Nem szabad elfelejteni, hogy Budapestről Wienbe egy’óra, másfél óra alatt el lehet repülni, de ha nem lesz repülőt erünk, akkor a nemzetközi repülöforgcilom egyszerűen ki ingja hagyni Budapestet és a repülők más irányt fognak keresni. Úgy fogunk járni a repülőtérrel is, mint a budapesti kereskedelmi kikötővel. Ma ezzel a nemtörődömséggel kezeljük azokat a dolgokat, amelyeknek jövőjük van, amelyek lelkesedést érdemelnek, aR- kor a szomszédos államok mindent elkaparintanak elölünk. Ma ez bekövetkeznék, szégyenlcném, hogy mint magyar ember jöttén? a világra. Petróczy ezredes ur — úgy látszik —■ jobban ismeri a budapesti városházát, mint azt előre feltételeztük róla. A jellemzés, amelyet adott, teljesen megáll és a finom, sima szavak bizonyára sok keserűségét leplezik ennek a lelkes embernek. A hasonlat pedig a kereskedelmi kikötővel, egyenesen frappáns volt. Tzz az újság minden energiáját csatába vitte a kikötőért és általában a Duna-kérdésben. Esztendők óta harcolunk, hogy a tervek valóra váljanak. Meg tudtuk mozdítani fídrczy István teremtő kedvét, amely ha megmozdult, biztosan és múlhatatlanul alkotott. De síkra szálltak és nagyon sokat dolgoztak a kikötőért Déri alpolgármester, Fock és Vita tanácsnokok is. Dérit és Vitát elsodorta a kurzus, Fock Ede pedig egyedül, magára ha- gyottan küzködik egyik-másik minisztérium kegyetlen elzárkóz'ottságávai. gazdasági és technikai látókörének szánalmas szegénységével. Alkotások, tervek, remények, lelkesedések tüze égett valaha a budapesti városházán. Ma?... Akták gyűlnek, bürokraták sorvadnak, politika orkánja tombol. Ezredes ur, nem az öníajtáju lelkes embereknek való hely ma a városháza... (p. b.) föld Kalifornia egyik 'legtermékenyebb földje, az a gazdag, homokos föld, amelyben dúsan megterem minden. A kaliforniai magyar telepítő tánsaság egyelőre csak olyan magyarokat fog földhöz juttatni az általa kiszemelt területeken, akik már megszerezték az amerikai állampolgárságot. A telepitő társaság a magyar telepes földek köz^ pontjában 160 holdnyi területet hasított ki, amelyen meg fogja építeni az amerikai Budapest városát. A kaliforniai hatóságok, amelyek szívesen látják az amerikai magyarság átvándorlását (mert a Kaliforniában nagyon e’Szaporodott -japánok kiszorítását remélik általuk), már jó előre megadták az enge del met a kaliforniai Budapest városának fölépítéséhez. A társaság azon a véleményén van, hogy a telepes magyarság ne adja oda pénzét a közeli városok kereskedőinek, amikor az iiz'teti forgalom mellett önmaguk is szép, virágzó várost teremthetnek maguknak. Aminek természetesen az a következése is lesz, hogy a magyar földművelő telepesek körében magyar üzletemberek és magyar iparosok is le fognak telepedni. Naponta este 7 órakor N á.G Y ELŐADÁS •#c KV, Csütörtök, szombat, vasár- és ünnepnap délután 1/3< órakor családi- és gvermekelőadás Telefon-szám: 55-55 Pénztárnyttis délelőtt 10 ónétól 1 őréig, délután 3 órától IETRICH ÉS flOTTSCHHG M TÁRSASÁG D l 4 ... RÉSZVÉNY- likör-, rum- és cognac-gyár, teanagykereskedés Gyár és központi iroda: BUDAPEST, X,, FÜZÉR-UTCA 30. Városi Üzlet: IV., VftCI-UTCA 11. 3 BrlKetHyáros lesz a főváros Egyelőre két gépet szereznek be A főváros eddig is gyártatott brikettet a Máv. gyárában, most azonban azt ambicionálja, hogy ö maga is brikett-gyáros légyen. Egyelőre kicsiben lógják kezdeni, de kétségtelen, hogy idővel terjeszkedni fog az üzem, amely Orczy tanácsnok hatáskörébe tartozik majd és az ő felügyelete alatt fog működni. Az uj iizemalapitási tervről ezeket a fe'fvi- lágoisitásokat kaptuk: A fővárosnak ezidöszerint úgyszólván semmi természetes tüzelőanyaga nincs és csakis a Szent- lőrineen termelt bányakoksz, valamint a gázmüvekben visszamaradó darakoksz áll nagyobb mennyiségben rendelkezésre. Mindkét anyag olyan azonban, hogy azokat természetes állapotukban használni szinte lehetetlenség, bár a tisztviselők és más rossz sorsban levő szerencsétlenek abban a megtiszteltetésben részesültek éveken át, hogy a Cséry-telep bűzös fekete gyémántjaival kínlódhattak. A gázgyári darakoksz azonban már természetes előállítási alakjában, a bányakoksz pedig előzetes kiválogatás és felaprózás után brikettezésre alkalmas s ebben az állapotban bármely tüzelőhelyen elégethető. A főváros tehát tárgyalásokat kezdett az Államvasutakkal. E tárgyalások során kiderült, hogy a Máv. brikettgyára alkalmas anyag rendelkezésre bocsátása esetén a főváros szükségletének csak egy részét tudná és lenne hajlandó előállítani. Viszont az egész szükséglet előállítására szolgáló gyárberende- zés óriási költségeket emésztene fel.. Ezért az építkezési ügyosztály — hogy úgy mondjuk — a lehetőségek figyelembe vételével ütvén percentre kiegyezett, vagyis egyelőre két darab napi nyolc órai munkaidő mellett 100—ÍUO ti. teljesítményű brikettgépet szerez be. inig a szükséges többi brikettet a Máv.-nál állíttatja elő. A berendezéseket egyelőre egészen ideiglenes jelilegiien kívánják létesíteni. A gépeket meglevő épültetekben helyezik el, hajtóerőnek iokomobilokat alkalmaznak és csak a feltétlenül szükséges mellékgépeket szerzik be. A két gép-csoport beszerzése és felállítása együttesen 800.000 koronába kerül. • *» Lemond a Közmunkatanács alelnöke. Teljesen megbízható forrásból jelenti a Fővárosi Hírlap, hogy Szentgály Antal, a Közmunkatanács alelnöke, aki ezen a réven fővárosi bizottsági tag is, állását elhagyni készül. Szentgály Antal liosz- szabb ideig, Pplónyi Géza halála után önállóan vezette a Közmunkatanácsot és becses munkával tüntette ki magát. Hir szerint Szentgály a hiva- taloskodásba unt bele és tehetségét mint magánember kívánja értékesíteni. Végleg Ábrányi. A Városi Színház dolgában — amint értesülünk — nyugvó pontra értünk el. .Az államnak ugyan módjában lenne a közgyűlés határozatát megfellebbezni, de ettől a jogától eláll és lemond a Városi Színház bérletéért folytatott harcról. Eszerint Ábrányi Emil véglegesen bérlője lett a Tisza Kálmán-téri színháznak, ahol remélhetőleg nemes művészi munkát fog végezni. Ábrányinak minden kvalitása megvan ehhez, megérdemli, hogy a bizalmat mindenki előlegezze neki. Majd a munka, amelyet végezni fog, lesz az alapja annak a kritikának, amelyet a közvélemény ki fog mondani róla. Ruha, szőrme, szőnyeg stb molykár elleni megóvását elismert legjobb módszer szerint jótállás mellett vállalja a K a t z e r-f é 1 e R.-T., ó-utca 44. Telefon 21—98 és 124—83. Díjtalan el- és hazaszállítás. Ki lesz a Fővárosi Könyvtár igazgatója? A Fővárosi Hírlap litegutóbbi számában megemlékeztünk arról a harcról, amely a Fővárosi Könyvtár igazgatói állásáért folyik. Most ebben a kérdésben felvilágosító sorokat kaptunk egy oftyan egyéniségtől, aki nemcsak ismeri a könyvtár viszonyait, de ama szellemi kiválóságaink közé tartozik, akiknek feltétlen joguk van ebben a kérdésben állást foglalni. A levél igy hangzik: „A Fővárosi Hírlap legutóbbi számában a Fővárosi Könyvtárról esik szó és itt „egjr K rísz tics Sándor nevű ur“ oly beáDlitásban szerepel, mint aki komoly jelölt az igazgatói állásra, noha semmiféle érdeme erre nincsen, de magas helyről nrotezsálják. Miután én egy alkalommal cikket írtam a Fővárosi Hírlapba a Városi könyvtárról, amelynek érdekei változatlanul szivemen icküsznek. hadd legyen ez jogcim, hogy ebben a kérdésben felvilágosítsam a Fővárosi Hírlapot. Krisztics Sándor nem uj ember a könyvtárban. amelynek felépítésiében Szabó Ervinnek kiváló munkatársa volt. Elsőrendű szakember a könyvtártudomány terén és bár politikai elvei nemcsak hogy mások, mint az enyéim, de számomra teljességgel érthetetlenek: ezek semmit se
