Fővárosi Hírlap, 1921 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1921-01-12 / 3. szám

2

is lennének, másokat is ért méltánytalan n-^- lő zés, amelynek terén teljes joggal vészig tel Lun ff Gézával a versenyt Marker Ala-dar, S~an- Jiovits Szilárd. Borvendég Ferenc és Liber Fnc,- re. Az egyetlen tianácsnclvi állást pedisj. a,méh - neíiv megüresedésére remény van, nem lehet parcellázni és így újabb keserű küzdelemie van kilátás.

De már csatája is van a liétcn Lung Gézának, aki <

a biróság előtt veszi iel a harcot

a Neues Bester Journal-lal. Sajtópere lesz, amely aligha szűkölködik majd izgalmas jelenetekben. Lung Géza is makacs, kemény tagién y, de az ellenifele sem ijed meg a maga árnyékától. A párbaj elé mindenesetre nagy érdeklődéssel néznUki és úgy vélik, hogy a por kimenetele nagy befolyással lesz a .későbbi csűrné nyék re.

A levegő tehát miég mindig eléggé puskaporos a városházán és igy nem csoda, ha még u midig akadnak, akik

bucsut mondanak a kapufélfának.

A héten például Warga László műszaki tanácsos száma el magiát, hogy otthagyja a fokvárost. A sok, súlyos veszteség között is, amelyek az utolsó félesztendőben a városházát érték, föltűnő ez az újabb veszteség.'Warga László a legkiválóbb magyar építőművészek egyike, akinek a magyar haza határain túl is rendévivüli sikerei voltak. Ha elmegy, bizonyosan komoly ojkia van rá, mert nem válik meg az emloiér ok nélkül élete legszebb alkotásától. Mert Warga László attól búcsúzik. Egy hivatalos szobát hagy el telve egy termékeny elme klasszikus alkotásaival. Az uj, a nagy Budapestet papiroson már egészen megépítette Warga László és ha ez a pompás város megszületik valaha, senki sem fogja elfelejteni, hogy az az ő müve volt.

Ha még ennél is több izgalom kell, akkor ott van még

a tanács úi beosztása,

amelynek szenzációja az, hogy a tanügyi ügyosztály uj vezetője a fiatal Zilahi Kiss Jenő tanácsnok lett. aki ilyen formán rájufott a nevezetes ugródeszkára, .amelyről legtöbb elődje az alpolgármesteri székbe jutott. A tanács beosztására heteken át törte a fejét a polgármester és heteken át nem volt nap. amikor a beosztás kérdéséről nem tanácskozott volna az alpolgármesterekkel. A dolog sehogy se akart menni, amíg végre most megtalálták a megoldást, amelytől azonban maguk a polgármesterek sincs, ének túlságosan elragadtatva. A (kavarodást tulajdonképen a szelíd Sallay tanácsnok okozta. Sallay soha sem irtózott semmiféle munkától. Ahova állították, becsületesen;, ''kiválóan 'elvégezte a mimikáját. A tanügyi ügyosztály élén azonban semmi áron sem akart megmaradni. Makacsul ragaszkodóit hozzá, hogy ö más ügyosztály élére akar kerülni, inkább a kenyerét veszti, de nem lesz 'tanügyi tanéesnoK. amiért pedig valaha versengtek a tanács tagjai. Nem lel letett megbékéltetni., nem lehetett rábeszélni. így került azután a tizenkettedik ügyosztály élére. A tanügyi ügyosztálybeli vakság ezzel azonban nem fejeződött be, mert most meg Németiig Béla főjegyző, az ügyosztály lel.'.e, jelentette ki, hogy ha Sallay megy ő sem marad. Ö még a városi szolgálatot is el akarta hagiyni. Megrökönyödött erre az egész ügyosztály. Fölkér,ekedtek tehát és valamennyien deputáciőba verődve, elmentek Német hy Bélához, hogy megkér leijeik, maradjon az ö kedvükért. A kollégáik! szereke be meghatotta a főjegyzőt és kijelentette, hogy marad.

Sallay Árpád viszont a viz és a világítás fölött fog parancsnokolni. Amikor szerény .negyedik emeleti lakásomban a polgármesternek ezt a kommünikéjét olvastatni, csoda történt. Csoda, ami hónapok óta csak éjszaka fordult elő a lakásomban. Egy fényes délben meg- erndt a viz és megszokott (káromkodásomat, amelyben e menydörgös menyköt a tekintetes ügyosztályival vonatkozásba szoktam emle- ffetnk egész nap nem gyakorolhattam. Egész "aP, r"(,Á'()tt a viz. Meg kellene 'kérdezni az uj tanácsnokot, hogyan csinálta ezt a csodát? Miv

gyek a 'telefonhoz és Sallalyi tanácsnok urait akarom kérni, de ezt a zord választ kapom.:

— Sallay tanácsnok ur szabadságon van. Sallay szabadságon van?' Akkor éljen Borvendég. aki, ime a kősziklákból is vizet fakaszt.

jÉömk^jSí^p

________

Hu

szonháromezer házasság

Statisztika a boldogságról

Egy elveszett háború minden sanyarusátra és gyötrelme nehezedett erre a városra, melyre valaha olyan igen,-igen büszkék voltunk. Mégis reménykedve állunk a jövendő küszöbén és a holnaptól reméljük. amit a ma megtagadott tőlünk: egy kis nyugodalmat. egy ki,s boldogságot és a békés munkálkodás lehetőségét. Remélünk, mert ötesztendei háborúskodás minden szenvedése, keserűsége és gyötrelme nem tört meg bennünket annyira, hogy a remény szikráját ki tudta volna ölni belőlünk. Ezrek, meg ezrek lótnak-íutnak az utcán és kergetik a boldogulást, meg a boldogságot. Szinte cl sem hinnök, ha .a statisztika számai nem bizonyítanák, hogy amióta Budapest — Budapest: az anyakönyvvezetőkriek még soha,sem volt annyi dolguk, mint a szomorúság, a gyász, az összeomlás esztendeiben: tavaly, meg az idén. A múlt é v b e n. — melynek számadásait most zárja le a -stat'.sztikai hivatal — tehát 1920-b a n 11.687 házasságot kötöttek; m i n d e n n a p h a r m i n c- kettőt. De mi ez a'szám az előző esztendőnek, 1919-nek a teljesítményéhez képest?! 1919-ben ugyanis — a forradalom és a kommunizmus évében 23.076 h á z a is s á g o t k ütötte k. szóval m i n- d e n nap hatva nhá r m a t.

Képzeljék, több mint negyvenhatezer ember fogadott örök hűséget az anyakönyvvezető előtt. Több. mint negyvenhat-ezer szerelmes ember talált egymásra, hogy együtt folytassák az életet és a küzdelmeket. Nem riasztotta vissza őket a holnap bizonytalansága; hogy a megélhetés egyre nehezebb! A szerelemnek és boldogságnak nincsen akadálya. Hogy mekkora szám ez a huszonháromezer esküvő: az bizonyltja legjobban, hogy a megelőző esztendőben: 1918-ban csak 9041 házasságot kötöttek. A házasság- kötések erős tempója már 1918 novemberben, a demobilizáció után megindult. Azonban a házasság- kötések igazi dandárja mégis csak 1919. év elején indult meg. Az emberek egy nagy kontingensét elfogta a házasodási láz. Mindenki sietett realizálni a boldogságot. Azok. akik évekig vártak és reméltek: nem akartak tovább várni.

IjVlikor az olasz fronton felbomlott a rend — 1918. november 1—töl december 31-ig körülbelül kétezer házasságot kötöttek Budapesten; 1919. május 31-ig pedig 11.971-et; tehát öt hónap alatt többen háza-, ítodtak, mint a háborút megelőző évben, 1913-ban az egész esztendő alatt. Érdekes különben, hogy 1919. március 21-ig, a proletárdiktatúra kikiáltásáig — tehát 12 hét alatt — 3226 házasságot kötöttek, inig a kommunizmus első öt hetében 8745-öt (naponta 249-et); többet, mint akár 1915-ben, akár 1916-ban, vagy 1917-ben az egész esztendő alatt. A tavasz volt-e szebb és megejtöbb; vagy az emberek voltak-e mások 1919-ben?! A nagy emóciók, a nagy átélések, az izgató események kergettek-e bele annyi temérdek embert Hymen börtönébe? Van-e ember, aki meg tudná mondani? Lehet, hogy a háborús izgalmaktól megtépázott idegii emberek elitebb áfló ereje a házassággal szemben i,s gyöngébb, akárcsak a betegségekkel szemben. Ne törődjünk az okokkal. Örüljünk, hogy annyi embert lepett meg a mámor és gratuláljunk a huszonháromezer uj párnak.

Hogy a huszonháromezer házas.ság közül hány százalékban volt a szerelem és hányban az érdek a keritő: hány uj pár találta meg azt a boldogságot, amelyet keresett? Erről nem beszél a diszkrét statisztika. Úgy látszik, hogy a bábomnak az a sok- házasság a legnagyobb és legrokonsz.envesebb eredménye., mert bizony a születések és a halálozások statisztikája sokkal szomorúbb képet mutat. Íme:

]■>

Há- asság

Születés

Halálozás

1918.

904 1

14768

29924

1919.

231 )7(>

19271

20710

1920.

1 1687

20769

217.03

Mit mondanak ezek a számok? Arról beszélnek, hogy bár a születések száma lassacskán mégis emelkedik. és a halálozások száma az. 1918. évi halálozások számával szemben apad: a halálozások m é g m i n d i g i ó v a 1 m e g It a 1 a d j á k a. s z ii 1 e- tések. számát. 1918-ban 15.156-tál haltak meg

Budapest, 1921. január 12.

többen Budapesten, mint ahányat! születtek, 1919-ben 1439-el többen, mig 1920-bafi már csak 934-el haladta meg a halálozások száma a születésekét. Bizony szómon; számok ezek nagyon és ezt az igen-igen nag\ szomorúságot csak az á huszonháromezer házasság ellensúlyozza, meg a tavalyi tizenegyezei. Lg\ latszik, hogy ezek a házasságok a garancia arra. hogy ebben tíz esztendőben Dián mégis csak többen fognak születni Budapesten, mint ahányat! meghalnak.

Pásztor Mihály.

HÍSowET hórhíz-proméini

A közegészségügy többe kerül, mint a köz- igazgatás és közoktatás együttvéve — Megszűnt a kórházak túlzsúfoltsága — Nem jönnek a vidéki betegek

A fővárosnak ma legnagyobb gondja, hogy a kórházak íinanciáit valamiképen rendbehozzák. A tanácsnak erre vonatkozó előterjesztését az elintik héten tárgyalta a pénzügyi -bizottság és január 19-én veszi elő a közgyűlés. A kórházak folyton növekvő deficitje nagyon súlyos barázdákat vont a pénz.ijgyi bizottság tagjainak homlokára. Gondolkoztak arról, miként lehetne, fokozni a takarékosságot. de sok vigasztaló eredményt nem tudtak felmutatni. A kórházprobléma a pénzügyi bizottság tanácskozása után is megoldatlan maradt, de nem sok a reménység arra sem. hogy a közgyűlésnek módjában lenne a dolgon valamit lendíteni.

Hogy a számok beszéljenek, a helyzet a következő: a kórházak 1921. évi szükséglete 257 millió, amiből 17(1 millió terhelné az államot. Hogy ez a negyedmillió mit jelent, könnyű megérteni akkor, ha tudjuk, hogy amig az év elején 1920 évre készített költségvetés-tervezetben a kiadások 127 millióban voltak előirányozva, addig az 1920—1921. háztartási évre készült költségvetésben a kiadások összege már 257 millió koronát is meghaladja. Ez utóbbi költ“ ségvetés alapján tehát m a g a s a b.b ápol á s í d i j r a és nagyobb összegű előlegekre van szüksége a fővárosnak, mint'az 1920 évre készített, közel 130 m i II i ó v a 1 kevesebb kiadást feltüntető költségelőirányzat alapján. így van ez. dacára annak, hogy a költségvetésben már maga a tanács is a legszigorúbb takarékosság elvét alkalmazta. Csak egykét példát kell felhozni a kiadások emelkedésének illusztrálására. A ruhamosás ugyanis a tavalyi

1.910.000 koronával szemben az idén 4,600.000 koronába kerül. 1917-ben egy beteg napi gyógyszer-, műszer-. kötöszer- és egyéb orvosi szükséglete 90 fillérbe került, 1918-ban 1.24 koronára emelkedett,

1919-ben pedig 1.30 korona volt. Ezzel szemben az 1920/21. évi költségvetésben napi 10 koronát kellett előirányozni, ami egészben. tizenhat m ill i ó s emelkedést jelent. Az előző, csak 1920-ra megállapított költscgvetésbeli az élelmezés tétele

59.400.000 Koronával szerepelt, inig az uj 1920/21. évi költségvetésben ez az összeg 114,336.936 koronára növekedett, ami 100 százalékos növekedést jelent.

Érdekes, hogy amig valaha állandóan kórházaink túlzsúfoltságáról kellett beszélnünk, ma a kórházi á g y a k e g y r é s z e ürese n á 11. mert az országinál szűk határai és a rossz közlekedés miatt a v i- d é k i betegek nagy része .e 1 m ara d, holott rendes viszonyok között a kórházi betegek 80 százalékát a vidékiek tették ki. Így a jelenlegi viszonyok között egy ágynak legfeljebb 300 napi elfoglaltságára lehet számítani, ami az Összes kórházaknál 2,138.100 ápolási napot tenne ki.

1 é.ny az. hogy a közegészségügy zavartalan menetének biztosítására f é.l m i 1 1 i á r d n á 1 n a g y o b b összegre lenne szükség. A kétszázötven millióhoz ugyanis hozzászámítandó még. a 170 millió,s kiinnlevöség. azután 84 millió előleg kell kórházi célokra. végül be kell fejezni az Uj Szent János-kórház három tüdőbeteg-pavilloiijának építkezését, amire 54 millió szükséges. Összegezve tehát a főváros kórházainak szükségletét. 565 m i 1J i ó r a r u g a z i g é- nyelt össze g, ami azt jelenti, hogy a f ö v á r o s k ö z e g é s z s é g ti g y e m a j d n e m száz m i 1 1 j ó- v a 1 t ö b b e k e r ii 1, m int a közi g a z g a t á s és a k ö z o k t a t á s e g y ii t t v é v e. Ez a két utóbbi ugyanis együttvéve csak 480 milliót emészt fel.

NEMZETI ROYAL ORFEUM

VII., Erzsébet-körut 31. Minden ebe V» 7 órakor. Tel.: József 121—68.

A szenzációs januári műsor!

FALU »ÉGÉN KUITA KOCSMA SÄÄ