Fővárosi Hírlap, 1921 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1921-06-01 / 23. szám
2 ff Budapest, 1921. junius 1. (vagy ha tetszik: megfogalmazni) azt a körlevelet. amelyet akkor a szocialisták, a Czóbelek diktáltak a városházán. —. Várossy vissza fog még jötnfni hozzánk — mondja az egyik; — nála különb tanügyi tanácsnokot keresve sem lehet találni. Ezt mindnyájan elismerik és valaki még hozzáteszi: — Nem mi fogjuk kérni, hanem maga a közgyűlés fogja belátni, hogy ezt a helyet ma ő tudja legjobban betölteni. Sorra vesszük a régi tanácsnokokat. Nagy szeretettel emlékeznek meg — ha a kurzus indexre tette is — Déry Ferencről, de Rózsavölgyi Gyuláról is. Az utóbbiról azonban azt mondja valaki: —- Kiváló ember volt, de a tanügyi tanácsnok hatásköre, munkája akkor még csak egyötöde volt annak, ami ma. Pár hónapig volt az ügyosztály élén Biizáth Körülbelül két hónappal ezelőtt feljelentést .tett a rendőrségen a Wiener Bank véréi n, hogy főintézeténél amerikai csekkeket váltottak be, amelyekről kiderült, hogy hamisítványok. Alig pár nappal a Wiener Bankverein följelentése után a. bécsi, majd zágrábi bankok tettek följelentést, hogy egy magát báró Ende Ottónénak nevező hölgy két darab ezerdolláros csekket váltott be, amelyekről utólag szintén kiderült, hogy hamisítványok. A feljelentésekhez még .több budapesti bank följelentése is csatlakozott, úgy hogy a főkapitányságon egy egésiz, külön detektiv-csoportot kellett megbízni a hamisított amerikai csekkek hamisítóinak a kinyomozásával. Hetek múltak el a rendőrség nagyarányú nyomozásának megindítása óta. A Munkácsy-, Kállay-, Reich-, Kri.tzler-detektivcsoportok foglalkoztak a komoly arányokat öltött biiniigygyel, de pozitív eredményt csak két esetben tudtak elérni. Az e%ö eset az volt. amidőn Kaposváron elfogtak egy Fazekas Zoltán nevű fiatalembert, aki 175 ezer koronát vett föl a Wiener Bankvereinnál egy ilyen hamisított csekkre. Fazekas Zoltán azonban igazolta, hogy a hamis csekket Jó tőzsdei forgalomban jóhiszeműen vásárolta, tehát ezen a nyomon nem lehetett közelebb jutni a hamisítók személyéhez. A második esetben a Zágrábban és Bécsben elkövetett csekk csaliások tettese került a rendőrség- kezére, az ismert nevű Ende O.ttóné bárónő. Ende Ottóné különféle meséket adott elő a csekkek'származására vonatkozólag, de a rendőrség- nem ült fő! a meséknek és alapos nyomozást indított, hogy a Newyorki National Bankra kiállított ezer-ezer dolláros csekkek honnan kerültek ki, mert az is megállapítást nyert, hogy a csekkeken nemcsak a név van hamisítva, de hamisított maga a csekklap is, sőt az amerikai bélyegzők és a National Bank pepsétj; is mind vagy Bécsben, vagy Magyarországon készült hamisítvány. Az Ende-ü'gygyel kapcsolatban a rendőrség megállapította. hogy az amerikai csekkek hamisítása Bécsben történt, — de a bélyegzőket itt Budapesten rendelték és. innen csempészték ki Ausztriába. A nyomdát és a cinkogra- fnst nem sikerült kinyomozni, de komoly bizonyítékok vannak a rendőrség kezén, hogy a bécsi kommunista propaganda alkalmazottai rendelték a csekkeket és végezték a hamisításokat. Alig hogy ezek a csekkhamisitási ügyek a nyomozás sikertelensége miatt elaludtak, egy újabb, budapesti hamisítás keltett élénk izgalmat és tett újabb nyomozati eljárást szükségessé. Pár nappal ezelőtt a Magyar Leszámi- t o 1 ó és Pénz vált ó Bank ügyvédje utján bejelentette a főkapitányságon, hogy 1920 október 5-én. egy Klein Ignác nevű ember 500 dollárról szóló csekket váltott be, erről a csekkről csak most, közel 10 hónap után derült ki. hogy hamisítvány. Az 500 dolláros amerikai csekk az American Express Company nevére volt kiállítva. Klein Ignác, Budapest Szomdy-utoa 53. szám János, de ez alatt a pár hónap alatt megtanulták tisztelni, becsülni ezt a határtalan őszinteségei, nyílt jellemű, nagytehetségü férfiút. Egy jellemző apróságot mondanak el róla. Amikor az ügyosztály élére állott, azt mondta: nagy seprést fogok végezni. Amikor elment, azt mondta: nincs erre a posztra hivatottabb, kitü- nőbb ember, mint Várossy Gyula és én mindent el fogok követni, hogy újra idekerüljön. Ez Buzáth. A tanügyi tanácsnokok között azonban a legnagyobb mégis Bárczy István volt. Ezek az urak, akik minden izében ismerik Budapest közoktatásügyét, azt mondják, hogy e tekintetben klasszikus magaslaton állunk. Iskola- épületeinket a világ bármely világvárosa megirigyelhetné ... Hiába, Bárczy ... Bárczy... Bárczy ... (p. b.) alatti lakos váltotta be és a bank jóhiszeműen ki is fizette akkor, mert semmi oka nem volt a csekk valódiságában kételkedni, hiszem minden bélyegzővel, írással, pecséttel el volt látva. A Leszámítolóbank a kapott csekket Amerikába, a National City Bank of New- yorkhoz küldte el inkasszálás végett és alig pár nappal ezelőtt megérkezett a válasz: a csekk hamis. A z; American Express Company soha ilyen csekket ki nem adott és i g y csak Európában hamisíthatták a c s e k- k e t. 1 Két nappal ezelőtt érkezett a válasz és a Leszámítoló azonnal megtette a feljelentést. Detektívek mentek ki a S z o n d y-utcába az állítólag 53. szám alatt lakó Klein Ignáchoz. ahol — mint az várható is volt — kiderült, hogy a házban soha ilyen nevű ember nem lakott. Ilyen hosszú idő után a bank pénztáránál nem emlékeztek már az állítólagos Klein Ignác személy- ieirására, úgy hogy a rendőrség a hamis csekk forgalomba hozója' után minden pozitív adat nélkül kénytelen nyomozni. Természetesen az újabb hamisítási ügy gyei kapcsolatosan pozitív eredményeket a rendőrség mindeddig nem állapított meg cs most csak azt kutatják, hogy az American Express Company nevében hol helyeztek el még csekkeket, mert a 'tettes, aki a csekket csináltatta, valószínűleg nemcsak azt az.e'gyet- ! e n darabot hozta forgalomba. Szakértők véleménye szerint a kitűnő kiállítású hamis csekklap Budapesten készült — valószínűleg cinkograíikns utón. de hogy a csekkeket aztán hol nyomatták, arra vonatkozólag bár adat van a rendőrség kezében, a nyomozás érdekében minden felvilágosítást megtagadnak. A rendőrségnek az a feltevése, hogy egy jói szervezett hamisító társaság közös munkája a csekk hamisítása és -forgalomba hozása. Kellett, hogy egy fotograias, egy cinkogra- íus, egy nyomdász és egy bankember közösen összedolgozzanak, mert különben lehetetlen lett volna ilyen kitűnő munkái készíteniük. Az újabb csekkhamisitási ügygyei két detektiv- csoport is foglalkozik és az eddigi adatok alapján valószínű, hogy néhány napon belül a hamisítás minden részlete tisztázott lesz a rendőrség előtt és végül kézrekerül az a társaság] amely a hamis amerikai csekkeket forgalomba hozta. Hol az az ember? aki még nem ismeri a valódi Diana- sósborszeszt és annak utolérhetetlen'hatását. Ha van még ilyen az országban, az siessen és győződjék meg személyesen arról,- hogy saját magának volt eddig ellensége. Egy kis üveg ára ____ 24 korona Eg y közép üveg ára ... 65 korona Egy nagy üveg ára ...130 korona Mindenütt kapható! Hegedűs Lóránt, a főváros reménysége A városok, mint az állam adószedői — Mit jövedelmez az általános forgalmi adó? Néhány nap óta a főváros nagy pénzügyi bajában hegedűs Lórántot tiszteli egyetlen re- ménységeképen. Történt ugyanis, hogy az ötletes pénzügyminiszter szive megesett a szegény magyar városokon, amelyek megkoptak, lerongyolódtak, eladósodtak. Különösen meg- 'esett a szive pedig Budapest székesfővároson, amely már csak azért is szánalmas volt, mert nap-nap után a legszánalmasabb adóötletekkel állott elő. Ekkor azután Hegedűs Lóránt jött egyetlen ötlettel, amely — ma legalább úgy mondják —- negyedmilliárdot hoz a fővárosnak. Ez az ötlet, ez a segedelem azonban nemcsak Budapestre, hanem az összes magyar városokra vonatkozik. A miniszter ugyanis úgy gondolkozott. dolgozzanak a városok, szolgálják meg a pénzt, egyszóval keressenek. Szedjék be ök a forgalmi adót és ezért igen előkelő jutalékot kapnak: odaadja nekik a forgalmi adó egész bevételének egy harmadát. Már tudniillik, amit ök hajtanak be. Ezzel a városok éis elsősorban Budapest az állam adószedőivé lettek. A városházán úgy számítják, hogy Budapesten általános forgalmi adó címén évi 750 millió koronát lehet beszedni, amiből tehát jutalékképen az előbb említett kulcs szerint 250 millió jutna a fővárosnak. A budget ezzel az összeggel talán ki is heverné súlyos nyavalyáját, a kérdés most már csak az, hogy mit emésztenek fel ebből a negyedmil- liárdból az adó beszedésének, behajtásának és légióként kikémlelésének a költségei? hegedűs pénzügyminiszter a nemzetgyűlés hétfői ülésén nyújtotta be „az ellátatlanok ellátásának biztosítására szolgáló őrlési és forgalmi adóról“ szóló törvényjavaslatot. Ebben a javaslatban még nincsen említés sem arról, hogy az adót a városok szedik be jutalék ellenében. Ez a gondolat kélsöbb, a javaslat megalkotása után merült fel és igy azt majd csak a végrehajtási utasításban fogja a miniszter preciziroz- ni. E tekintetben a miniszter hétfőn hosszabb tanácskozást folytatott Folkiisházy Lajos alpolgármesterrel, aki e célból a nemzetgyűlés épületében jelent meg. Lehet azonban, hogy a miniszter e tekintetben a törvény utján intézkedik ids talán már annak bizottsági tárgyalása alkalmával nyújt be módosítást éppen úgy, mint az általános forgalmi adónak a kulcsát is ezen a módon fogja egy százalékról másfél százalékra felemelni. A főváros negyedmilliárdos jutaléka már ezen a másfél százalékos jilapon van kiszámítva. A negyedmilliárd azonban nem hullik munka nélkül és érintetlen állapotban a főváros ölébe. Az általános forgalmi adó a legbonyolultabb adó, kivetése és beszedése a legnagyobb nehézségekbe ütközik és a fővárosnak óriási apparátussal kell hozzáfogni a munkához, mert különben az „adóalapok“ igen könnyen kisiklanak a kezéből. Az általános forgalmi adó alá eső adózókról minden'ekelőtt összeírást kell készíteni és azt állandóan! kiegészíteni és helyesbíteni. Külön munka a külföldi keresetüzök nyilvántartása. A forgalmi adó bizonyos nemeit „forgalmi adó- bélyegek“-kel kell majd leróni, amivel szintén, a fővárosnak, mint adókezelőnek lesz dolga. Gondoskodni tartozik a főváros a kivetésről, beszedésről, az adónak esetleg előre való biztosításáról, a bevallások felülvizsgálásáról; vannak esetek, amikor az adókivetést becslés utján, kell majd megejtem!,-dolga lesz az adóhelyesbitések- kel, adóvisszatéritésekkel és a jogorvoslatokkal. Hatalmas könyvvezetésre lesz majd szükség és igen sok költséget fog fölemészteni az ellenőrzés és az adatszolgáltatás és különösen sokba kerül az a hatalmas kémszervezet, amelyet fenn kell tartani, hogy az adózókat meg lehessen fogni. Egyszóval a negyedmilliárd alaposan meg fog csappanni, mire az adminisztráció költségeit kifizetik. A pénzügyminiszter káprázatos ajándékából csak éppen hogy jut is, marad is. Hamisítják az amerikai csekkeket Becsapott bankok — Rendőri hajsza a csekktiamisitők után
