Fővárosi Hírlap, 1921 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1921-05-25 / 22. szám
Budapest, 1921. május 25. 3 A Közúti ragaszkodik a helyiérdekű vasutakhoz Body tárgyal a fővárossal — Összeül a tizenkettes bizottság A Közútiról kiadott kormányrendelet következtében, Budapest villamosközlekedéséinek megoldása ismét az érdeklődés előterébe került. A rendeletet természetesen (a Közúti súlyos jogsérelemnek tekinti, hiszen az állami kezelés deficitje most teljesen a részvényesek nyakába szakad. Ugyanakkor a rendelet közkereseti társasággá alakítja át a két részvénytársaságot olyanformán, hogy ennek a társaságnak az ügyeit hét-tagu bizottság intézné és pedig a két részvénytársaság csak egy-egy tagat delegálhatna, mig a többi ötöt a kereskedelmi miniszter nevezné ki. Ez tehát tulajdonképen azt jelenti, hogy a Közúti, miután az állami deficitet kifizette, átadja az intézkedés jogát egy bizottságnak, amelybe neki, a vasút tulajdonosának is joga van egyetlen tagot delegálni. Mindennek dacára •— úgy látszik — a Közútinak tervei vannak és Így igyekszik a legkiválóbb módon b3rendezkedni, amit leginkább bizonyít az, hogy Bódy Tivadar volt polgármestert sikerült megnyerni a Közúti ügyvezető igazgatójául. Bódy óriási nyereséget jelent a Közútinak, nemcsak tekintélyt és kivételes tehetséget vitt magával az igazgatói székbe, dé azt is mindenki megállapítja, hogy igazi közlekedési szakember került az ő személyében a vállalat élére. És ha a Közútinak tervei vannak, az tulajdonképen azt jelenti, hogy Bódy programmját —• mellyel állását elfoglalta — meg fogják valósítani. Legelső teendő ma a helyzetnek a fővárossal való tisztázása. Nemcsak mi látjuk úgy, de a főváros vezető köreiben is az a meggyőződés, hogy Bódynak a vállalat élére való kerülése rendkívüli módon megkönnyíti a főváros és a Közúti között fennforgó probléma megoldását. Legelsősorban is Bódy az a férfiú, aki ebben a pillanatban a legjobban ismeri ezt a kérdést úgy a főváros, mint a Közúti szempontjából. Senkinek az ismeretei az ő tapasztalatainak nyomába sem jöhetnek. Emellett a főváros maga is tudja, hogy Bódy a megbeszélések, alkudozások során a legteljesebb mértékben fog a tárgyilagos igazságra törekedni. Maga a volt polgármester a napokban, mint a Közúti igazgatója, meglátogatta Till Antal tanácsnokot, ,a közleIndítvány a zöldségtermelésről Szakszerű előadás arról, hogy mine Sesznek a párosatyák haláluk után Az a téma, amelyet Elek Mór bizottsági tag a szerdai közigyiilésen maga elé tűzött, nem igen tartozik a szónokok kedveltebb témái közé. Mindenesetre bátorság kelül hozzá, hogy valaki ezzel a témával olyan behatóan, olyan köntörfalazás nélkül foglalkozzék. De hát Elek Mór dr. már nem égy Ízben bizonyította be a főváros közgyűlésén, hogy bátor ember, akit nem izgat az, ha a hallgatósága megunja kissé hosszúra eresztett rapsizodikus beszédét, nem hozza ki a sodrából, ha egyszer-mástszor megmosolyogják; őt nem zavarja a mások másvé- léménye, a mások idegessége. Szóviharban, hang- khaoszban bár, de Elek Mór még mindig elmondta a maga mondókáját. Ezúttal. — hogy is mondjuk csak — az emberi hulladékról tartott megszivle'Üésre méltó, de kissé rapszódikus előadást. Beszédének a magva az volt. hogy azzal a bizonyos emberi hulladékkal köliene megitrágyázni a homokos, terméketlen földeket a főváros környékén és ilyenmódon ezek a ma még értéktelen és terméketlen földek megteremnék Budapest egész zöldségszükségletét. Mikor az elnök föllhivlta Eleik Mórt, hogy a zöldségtermelés előmozdítása tárgyában adja elő indítványát; halk moraj futott végig a közgyűlés arany - cirádás termén. — Tisztelt közgyűlés! — kezdte Elek Mór. — Én, midőn eziránt terjesztettem indítványt, azt hittem, hogy azt fogják mondani: várjuk, milyen zöld- , ség fog ebből kijönni. (Derültség.) Ezt már én meg. szoktam .... kedési ügyosztály vezetőjét, akinek kijelentette, hogy rrfint Budapest fia, mint a városért rajongó polgár, de úgy is mint a legmagasabb polcig eljutott főtisztviselő elképzelhetetlennek tartja, hogy a tárgyalások során Budapest jogait a legkisebb mértékben is sérteni szándékoznék. Ezt az igazságra való törekvést nagy örömmel fogadták a városházán és ma már biztosra veszik, hogy a Közútival folytatandó tárgyalások simán és gyorsan jó eredményre fognak vezetni. A főváros közgyűlése által a Közúti megváltásának kérdésében kiküldött tizenkettes bizottság különben szombaton összeül, hogy a kormányrendelet által előállott uj helyzetet megbeszélje. Till tanácsnok most dolgozik az előterjesztésen, amelyet a szombati ülésen elő fog terjeszteni. Igen fontos körülmény, hogy a Közúti semmi esetre sem hajlandó lemondani a helyiérdekű vasutakról. Ismeretes, hogy a főváros közgyűlése e tekintetben is hozott annak idején, amikor a Közúti megváltását elhatározta, határozatot. A tizenkettes bizottságnak tehát utasítása van arra is, hogy ebben az irányban is tárgyaljon a Közútival. A-Közúti egész uj berendezkedése, amely éppen a kormányrendelet megjelenése után kezdődött meg, tarra vall, hogy a helyiérdekű vasutakat nemcsak megtartani, de nagymértékben fejleszteni is kívánja. És Bódy nagy koncepciójú tervei is erre vonatkoznak. Ha pedig ezek a tervek megvalósulnak, akkor nemcsak a Közúti csinál jó üzletet, de Budapest lakosságának élelmezése is annyira megkönnyebbül, hogy igazán hálásak lehetünk majd Bódy Tivadarnak. Ha az ő tervei megvalósulnak, akkor Bódy egy magánvállalat igazgatói székében, is többet cselekszik Budapestért, mint cselekszenek azok, akik ezt a várost újra jólétbe emelni lennének hivatottak. A főváros különben természetesen el fogja ismerni a Közútinak azt a jogát, hogy a helyiérdekű vasutakat megtartsa. Ez a jog kétségbevonhatatlan és ha a közgyűlés mégis ezeknek a megváltása mellett is döntött, az nem jelent és nem jelenthet egyebet, csak a hajlandóságot, amely azonban tárgytalanná lett abban a pillanatban, amikor a Közúti meg akarja tartani a helyiérdekű vasutakat. Azután egy merész fordulattal rátért a trágyá- zási kérdésre és azzal az érdekes mondaítfiizéssel, amelyről boldogult Choinoky Viktor azt mondta volna, hogy „nem nyeregbiztos a magyar nyelvvel!“, szónokunk igy folytatta: — A trágyázási kérdésit fogom Önöknek felvetni akkor, amidőn rámutatok, hogy Budapest sok száz milliót szerezhetne magának, ha evvel a trágyázással többet foglalkoznék, min’f ezt teszik Berlin, Pá- ris, Manchester és egyéb városok... Ezen trágyák közü'J — naturalia non sunt turpia. végtére por és hamu vagyunk, mint ezk már az egyik halotti beszéd is mondotta — elsőrendű és legfontosabb szerepet játszik — mondjuk igy — az emberi hulladék. (Mozgás.) Hogy ez milyen fontos, abból fogják látni, hogy például egy jobb szállodából, ahol az emberek jobban érkeznek, arz innen való trágya egész más termékenyítő erővel bir. mint például valamely hadikórház trágyája. Nagy István: Honnan tudja? (Derültség.) Dr. Elek Mór: Mert bizonyítva van. Berlinben ezt a 'trágyát nem engedik elkallódni. De ne tessék gondolni, hogy csak az emberi hulladék a fontos. Itt van a zöldség-hulladék. Párisban műtrágyát készítenek belőfie és ez Párisnak egy milliárd franknyi jövedelmet hoz, Manchesterben pedig a fejlődő gázokait világítás céljára felhasználják. (Derültség.) Elek Mór tűzbe jött. Egyre emeltebb hangon magyarázta a tisztelt közgyűlésnek, hogy a csatornákon keresztül milyen mérhetlen kincs folyik bele a Dunába. A hallgatóság egyre erőteljesebben derült, csak a törvényhatósági bizottság női tagjai, a városianyák voltak zavarban. Hirttdllenében nem tudták, hogy illik-e mosolyogni Elek Móron. Elek Mórt azonban efféle apróságok nem zavarták. Folytatta rendületlenül. Kalkulált. Számításokat csinált. Elmondta, hogy mekkorát drágult a műtrágya azzal, hogy műtrágyagyártásunk megszűnt. — Ma egy vaggon műtrágya 75 ezer koronába kerül — mondta szónokunk. — Ezzel szemben tudni keli, hogy csak személyenkint — egy mi Ufó embert véve és egyenkint csak 20 dekagrammot számítva — hány vaggonnal kerül ki abból, melyet mi felhasználva (Derültség) — kérem, ez igy van — a melyét felhasználva és deziníiciálva ... Szakin án dy János: Élvezheti, ha akarja. (Állandó derültség). Dr. Elek Mór: A praktikus angolok, a németek, a franciák ezt nem nevetségesnek fogták fel é< a praktikus gazdásiz, aki elmegy abba az istállóba, jól Hídja, hogy nemcsak az a fontos, hogy mit ad az ökrének enni, hanem az is, hogy mit kap attól1 vissza. A kitűnő szónok fejtegetéseit egyre erősebb hahota-hullámok szakították meg, ami Elek Mórunkat egy haragosabb megjegyzés megtételére késztette. „Vastag tudatlanságot“ látott benne, hogy nem akarják megérteni. — Én csak gazdagítom azt a tételt, mely azt mondja, hogy amin tőlem elvesizesz. azt nekem add vissza — mondta Elek. Itt ismét egetverő derültségbe fulladt szónokunk hangja. Mikor lecsillapodott a nevétés. Elek Mór dühösen jegyezte meg: — Nevethetnek, trágyává lesznek azok a bizottsági tag urak mind. ha meghalnak, (Állandó deriilltség) ha tudják azt, nevethetnek, azonban haláluk után három nap múlva csak mint trágyaanyagok szerepelnek. Nekem ez az elégtételem meg van. (Derültség.) Ebben a tempóban és ebben a /tenorban folytatta Elek Mór még vagy 20 percig. Aztán azzal az érzéssel fejezte be a mondókáját, hogy ebben a teremben ö a legbölcsebb ember és hogy ennek a közgyűlésnek nem érdemes, beszélni. A deficit. Ács Ferenc föszámvevö elkészült az 1919. évi zárszámadással és mint halljuk: a deficit jóval meghaladja a száz milliót. Ez a zárószámadás mutatja meg, hogy mibe került Budapestnek a két forradalom és a kommunizmus., Különösen] » .kommunizmus1 mutatkozik költségesnek, mert a proletárdiktatúra négy hónapos uralma alatt tudvalévőén megszűnt az adófizetés és az az adó, amely akkor nem folyt be a főváros pénztárába: örökre elveszett a főváros háztartása számára. A zárszámadást különben a föszámvevö e napokban mutatja 'e a tanácsnak és valószínűleg a jövő hét folyamán fogja tárgyalni a pénzügyi bizottság. Az Országos Iparegyesület megfelebbezte a viz- dijak felemelését. Az Országos Iparegyesü- 1 e f már akkor, amikor a nyolc koronás vizárakra vonatkozó terv felmerült, kéréssel fordult a főváros tanácsához, hogy az ipjairra nézve rendkívül sérelmes intézkedést ne léptesse életbe. Hiába volt minden, hiába pártolta ezt a kívánságot a kereskedelmi miniszter is, a tanács az előtérjesztlést a közgyűlés élé vitte és ía, közgyűlés elfogadta. Most a közgyűlésnek ezt) a határozatát az Országos Ipairégyesület megfelel bez teMegnyílik egy uj üdülő Sanatorium. A budai hegyek alján, gyönyörű szép vadregényes tájon egy uj üdülő szanatórium nyílik meg június hó 1-én. A cime: „Siesta“ budai szanatórium, amely dr. Blum Ödön miniszteri tanácsos, közegészségi főfelügyelő vezetése mellett üdülő betegeknek valóságos gyógyulást szerez. Diétás kúrák, vizgyógy.mód. elektro- és hyd- rotherapia, köztük Bergonié Bordeaux-i orvostanár hires találmánya, amely bármely testrész lesoványitását majdnem biztos hatással idézi elő. Napfürdők. Tennis-pályák. A „Siesta“ szanatórium közvetlenül a Déli-vasuti villamos megálló közelében van 14 hold területen, nagy erdőség kellős közepében. Az üdülő betegeket teljes csönd, madárdal, pazar jó levegő környezi és kitűnő ellátásuk lakással és gyógykezeléssel együtt naponta 300—400 koronánál nem kerül többe. A szanatórium bejárata I., Ráth. György-utca 5. szám alatt van. Telefon: 113—87.
