Fővárosi Hírlap, 1921 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1921-05-11 / 20. szám
Budapest, 1921. május 11. 3 Enyhítések az építési szabályzaton A Közmunkatanács módosításai Ziclinszky Szilárd, a Közmunkatanács uj elnöke, azzal jött, hogy ideiglenesen, amig ismét vissza tudunk jutni a normális viszonyok közé, meg kell enyhíteni az építési szabályzatot. Rendkívüli idők rendikiviili szükségleteit kell megenyhiteni, hogy ezen az utón is segedelmet lehessen nyújtani a bajból való kiláboláshoz. Kétségtelen, hogy az építési szabályzaton való enyhitések nem lehetnek olyan nagyje- lentőségüek, hogy ezek egyedül rá tudják bírni a magántőkét a vá Illáik ozásra, az építkezésre; de tény az, hogy a vállalkozás lehetőségének Htjából minden akadályt el kell hárítani. Ha más jelentősége nincs is, de ennyivel mindenesetre számolni kellett azoknak a módosításoknak, amelyek ideiglenesen — 1925 december végéig — ilesznek érvényben a budapesti építkezések terén. A könnyítések úgy a lakóházakra, mint a házrészekre vonatkoznak. Az ideiglenesen módosított szabályzat szerint a lakóhelyül, illetve állandó tartózkodásul szolgáló helyiségek az eddig előirt 3.20 méternél alacsony ab b, 2.60 méter, i 11' e t v e padlás űrben elhelyezeti lakás- n á 1 2.40 méter is lehetnek. Ez mindenesetre igen fontos intézkedés, mert ezen a réven a,a esztétikai szempontok némi feláldozásával a válla 1- kozó töke jelentékeny összeget megtakaríthat. A meglévő házak kihasználására igen fontos az a könnyítés, hogy lakás, iroda, műteném és műhely céljaira, ha tűzbiztonsági szempontból nem veszedelmes, a régi házak padlásürje is kihasználható. Ha a pincehelyiség mennyezete legalább másfél méterre kiemelkedik a gyalogjáró fölé, műhely, konyha, bolt vagy vendéglő céljaira a pince is felhasználható. A lépcsőt ezentúl ideiglenesen az eddigi előírásnál keskenyebbre is szabad építeni. Sőt még nagyobb koncesszióit is tesznek. Eddig csak régi francia és német városokban láttunk falépcsőt, most ez a módosítási megengedi azt is, hogy Budapestien is épülhessen az uj házakban puhafa-ílépcső, de természetesen azzal a szigorú megszorítással, hogy az ilyen puhafa-lépcsőt a tűzveszély ességet enyhítő borítással kell ellátni. Fontosak végül az ideiglenes építési szabályzatnak a födélszerkezet terhelésére, az építőanyagok minőségére, a tégla- és betonfálaknak megengedhető legnagyobb nyomó-igénybevételekre éísi a faszerkezetekre vonatkozó szakszerű és részletes határozatok, amelyek szintén lényegesen olcsóbbá teszik az építkezést. Mindezek a könnyítésiek a Közmunkatanács által 1914-ben készített uj építési szabályzatra vonatkoznak. Hogy lehet megélni napi 5*26 K-ból Az iparostanonc-iskolai tanítók tömeges lemondása Az iparostanonc-iskolák tanitószemélyzeté- nek sorában az utóbbi időben különös jelenségek voltak tapasztalhatók. Ma, amikor mindenki kapaszkodik a falat kenyérkéje után, amikor az eldobott falat helyett nem lehet másikat szerezni, az iparostanonc-iskolák tanítói tömegesen mondtak le állásukról. Oka ennek az, hogy az iparostanonc-iskolai tanítóknak szinte olyan szégyenletesen kis óradijaik voltak, hogy pirul a toll, amely leírja. Lássuk a nyomornak ezt a szinte elképzelhetetlen fokát. A legkedvezőbb esetet véve is, vagyis ha egy tanító egy osztálynak összes tanítványait ellátja, azaz heti tiz órát tanít, hat elméleti és négy szakrajzórában, akkor is az évi díjazása mindössze 1920 koronát tesz ki. Ez a legjobban dotált tanító az iparostanonc- iskolában. Ez a tanító, ha sohasem eszik egy falatot sem, akkor három esztendő alatt vehet magának egy öltözet ruhát, de csak a Petöfi- utcában. Ennek a legjobban dotált tanítónak egy napra esik 5 korona 26 fillérje, amiből vehet minden nap két zsemlyét és 26 fillért betehet a takarékpénztárba, miután a városházán úgy látszik azt képzelik, hogy két zsemlyéből fenn lehet tartani egy felnőtt ember nyomorúságos életét és lakni is lehet a ligeti pádon, ruházni pedig majd felruházza az iparostanonciskolai tanítókat is az, aki a mezők liliomainak kosztümöt juttat. És ilyen rettenetes sorsban is milyen szerények ezek az emberek! A tanítói kar a mostani fizetéseknek, illetve óradijaknak az ötszörösét kéri, amely szerint a mostani 4, 5 és 6 koronás óradijak helyett 20, 25 és 30 koronát kapnának. Ezt a kívánságot a városházán már akceptálták is, sőt nem fognak megtorlással élni azokkal szemben sem, akik a csekély fizetés miatt lemondottak. Ezeket is visszafogadják, ami mindenesetre méltányos is, mert amig a tanító állandóan az emberi méltóságot hirdeti, addig nem bírhat ki olyan megalázkodást, amely napi munkájának értékét öt koronában szabja meg. A fizetésrendezés, amely most van végrehajtás alatt, kiterjed a fin- és leány-iparosta- nonc-iskolai igazgatókra és fiu-iparostanonc- iskolai tanítókra. A leány-iparostanonc-iskolai tanítóknak az iparostanonc-iskolai alkalmuk a főfoglalkozásuk, ők a főváros állandósított alkalmazottjai és igy rájuk az óradijemelés nem vonatkozik. Az óradijemelés a fővárosnak igy is jelentékeny összegbe kerül, mert a többlet 2,151.480 koronát tesz ki. Amennyiben erre az iparigazolvány, iparengedély és végeladási dijak, továbbá az összes papirkihágásokból befolyó pénzbüntetések nem nyújtanának elegendő fedezetet, az ipartörvény alapján a Budapesten fizetett egyenes adó kormányengeclélylyel felemelhető. Államsegélyt csak akkor lehet kérni, ha a. kiadásokat mindezek a források nem fedezik. Az óvatos Wertheimer és a ravasz Unió Van-e, vagy nincs színházi konjunktúra A főváré,s szerdai közgyűlése tárgyaiba a tanács ellő terjesztésiében a Wertheimer-Oríeum és az Unió Szinháziiizami és Színházépítő r.-t. közös kérelmét a Revü-Szinház szinháznyitási engedélye ügyében. A közgyűlés aggodalmait mindenesetre eloszlatta a tanács, amikor kifejtette, hogy a szinháznyitási engedélyt mieim a Wertheiimer-Orfeum R.-T., hanem a Beöthy László „művészi vezetése alatt álló“ Unió Szinházíizemi és Színházépítő r.-t. kapja. Ez mindenesetre olyan argumentum volt, amelyre nem lehetett (tagadó választ adni és a Szerecsen-utcai színházban nemsokára megkezdődhetnék B e ö t li y Lá.szló „művészi vezetése“ alatt az openettllizés. ha egy kis baj nem akadt volna. A bajnak oka mindenesetre — röviden kifejezve — a konjunktúra körül való véleményeltérés lehet. Az óvatos Wertheimer R.-T. és a ravasiz Unió R.-T. között természetesen külön szerződés is van. A szerződés Itizenötesztendős. A feltételiek szerint az Unió bérli Wertheimeréktől a Revü-Szinhá- zat. Bérli, de egyben miéig is vásárolja. Bér- és vételártörlesztésként fizet Beöthy a Wert hei- m e r R.-T.-nak negyedévenkimt 168.000 koronát. Ez a szerződés a múlt évben jött létre és az első fizetések a legnagyobb pontossággal meg is történtek. Most legutóbb február 15-ikén déli 12 óráig kellett volna az újabb 168.000 koronás fizetésnek megtörténnie. Wertheimerék nézték az órát. a nagymutató merészen átlépte a XII-t, de se Beöthy, se a pénz nem jött. Az eset kezdett gyanús lenni, annál is inkább, mert feLsem tételezték, hogy az Unió fizetésképtelen lenne. Mégis szinte örültek az Unió íeledékeny- ségének, hanyagságának, vagy minek, mert a színházak februárban nagyszerűen mentek. Olyan színházi konjunktúra volt, hogy .szinte hullottak a bankók a szegény színházigazgatók ölébe. Wertheimerék tehát a közjegyzőhöz rohantak és megtették óvásukat, hogy megindíthassák az eljárást a szerződés felbontása érdekében. Amikor Beöthyék megkapták az óvásról szóló értesítést, siettek az összeget bírói letétbe helyezni, amiről viszont most Wertheimerék kaptak végzést. Időközben azonban vége lett a színházi konjunkturá- n a k. Az összes színházak nézőtere üresen ásitozik és ez a körülmény az óvatos Wertheimer R.-T.-ot is fölvilágosította egy kicsit a helyzetről. Hogy Wertheimerék mostani bölcselkedése helyes-e. vagy nincs is komoly tárgyi alapja, nem tartozik a dologra, de ök most mindenesetre abban a meggyőződésben élnek, hogy a ravasz U n i o é k szándékosan mulasztották el a bér-, illetve a n n u i t á s-ö sszeg fizetését, mert a jószemü Beöthy már akkor látta a rossz színházi konjunktúra felhőit sötétleni a távoli égboltozaton. Hogy a 168.000 koronát mégis bírói letétbe helyezték? Istenem, Beöthy is tévedhet jóslataiban és igy az Unió minden eshetőséggel szemben biztosítani kívánta magát. Most itt van a kezükben a szinháznyitási engedély is, mit kell most vájjon csinálni? Az óvatos Wentheimerók kétségbeesetten figyelik a ravasz Unió minden lépését. Nem tudják, mit csináljanak. Perelni kell, de nem lenne-e jobb kiegyezni? Nagy probléma ez, különösen akkor, ha nem tudja az ember, hogy mi következik. Lesz-e színházi konjunktúra, vagy tovább is üresen állanak a nézőtereik. Vájjon hogy lehetne valahogy belelátni, ha már nem is a jövőbe, de mindenesetre az Unioék kártyáiba? • • • Felfüggesztik a telekértékadó beszedését. A keresztény községi párt egy rélsze fel van háborodva a telekértékadó ellen, Azt mondják, hogy ez az adó teszi tönkre a fővárosi ingatlantulajdonost. A lakás- adóit, a szállásadót, az üzletadót, a szálloda- és a szanatórium-adót még csak megszavazták, de a te- lekértékadóróü tudni sem akarnak. Dr. Csupor József tanácsnok, a pénzügyi osztály vezetője már hónapok óta hallgatja a vádakat, az érveket a szerencsétlen, elpusztításra kijelölt adó ellen és a tanácsnok mégsem tud amúgy egyszerűen lemondani erről az adóról, mert ez az adó évi 17 millió koronát jelent a fővárosra nézve. Tizenhét millió pedig a mai pénzszűkében már elég csinos összeg, amelyre a fővárosnak égető szüksége van. így aztán C s u- p o r tanácsnok tárgyalásokat kezdett a telteiké rit'ék- adó-ellenes városatyákkal és abban állapodtak meg, hogy ugyan nem szüntetik meg a jtelekérték-adót, de felfüggesztik a beszedését. A Lukácsfiirdö uj terrasza és a Kristályterem. Meghívott, előkelő közönség előtt, amelynek soraiban a városi tanács számos tagja, 'törvényhatósági bizottsági tagok, előkelő orvosok és a sajtó képviselői voltak jelen, hétfőn délután mutatták be a Kristály-kutválllalat uj munkatermét és a Szt. Lukács-fürdő ugyancsak aznap megnyílt hatalmas dunai terraszát. A vendégeket megszokott és Tekötelező modorában dr. Márkus Jenő min. tanácsos, az Égisz vezérigazgatója, dr. Igali Kálmán, a kut- váfflalíait igazgatója és dr. Q e r ö, a Lukács-fürdő főorvosa fogadták és adták meg a kellő íölviTágositá- sokat. A Kristály-kutvállalat uj. automatikus gépekkel fölszerelt óriási munkatermében lázasan folyik a munka. Mindem: gépniek megvan a hivatása: az egyik szénsavval preparálja a forrásból szivattyúzott gyógyvizet, a másik az üvegeket mossa, töltő, dugaszoló gépeken megy keresztül a palack, mig elérkezik a fehérkötős cimkeragasztó lányokhoz. Hasonló berendezkedéssel csakj la Qi'esishübli-vizet állítják elő. Naponként harmincezer kristály-palackot töltenek, amelynei a raktárépület előtt, a pesti utcákról már jól ismert, sárgára festett és „Krisi- tályviz“ felirásu sárga kocsik hosszú sora vár, hogy széthordja a kereskedőkhöz, a vendéglősökhöz és ládákba csomagolva a vasúthoz. És mig a munkatermekben zakatolnak a gépek é,s folyik a nagy üzem, addig alig egy kőbajitásnyira a Dunától, nagy, kavicsos téren, amelyet már a kora délutáni órákban beárnyékol a Lukács-fürdő ízlésesen restaurált dunai frontja, fehér abroszokkal leteritett asztalok sorakoznak é,s körötte frakkos pincérek sürögnek. Középen, a frissen festett pavilonban katonabanda játszik. A Strausz-keringő édesen zengő muzsikája tölti be az üdítő tavaszi levegőt és a terrasz közönségét a visszaemlékezés és a jötm vágya szinte költői hangulatba ringatja: igy volt, mikor még béke volt, talán igy marad ezentúl is... Házasság. P o s s e 1 László, a Kőszénbánya- és Téglagyár-Társulat titkára és dr. Reichenthal Rózsi orvos május 2-án házasságot kötöttek. és LEGSZEBB BÉRAUTÓT a Király AutomobiTRészvénytársaságnál kaphat Éjjel-nappali szolgálat. Telefonok: 157—00, 106—08. éjjel is hívhatók J. 124—01., J. 124—02., J. 124—03. Garageok: VII., Király-utca 11. V., Csáky-utca 45/47. sz. Eladó automobilok m i n t a r a k t á r a. VI., Teréz-körut 1/c. szám. Sürgönyeim: KIRÁLYAUTÓ"
