Fővárosi Hírlap, 1921 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1921-04-27 / 18. szám
Budapest, 1921. április 27. 3 A tóvárosi Hírlap már hetek előtt figyelmeztette a közvéleményt, de legelső sorban a városházi illetékes köröket, hogy a budapesti kereskedelmi és ipari kikötő körül valami készül. Egyes minisztériumokban mindig elgáncsolták a fővárost, amikor természetes jogainak ezen a téren érvényt akart szerezni. Nem akarjuk most a régi sérelmeket fel hány torgatni, csak megállapítjuk, hogy most mi történt. A nemzetgyűlés pénzügyi bizottságának egyik legutóbbi ülésén — mint a Fővárosi Hírlap értesül — felszólalt Hegyeshalmy Lajos kereskedelmi miniszter és kijelentette, hogy a budapesti kereskedelmi kikötő építésére egy francia pénzcsoportnak ez év júniusáig opciója van. Többet nem mondott a miniszter, a titokzatos opcióról többet nem is igen lehet megtudni, a városilázán pedig még ennyit sem tudnak a dologról, amit nem Írunk' a városháza, hanem egészen más hatóságok rovására. Megállapítjuk azonban, hogy a francia pénzcsoport, amelyről itt szó van, a Schneider <£ Comp, cég, amelynek képviselője, Leon ii. Daudet főmérnök, udvariassági látogatást tett annak idején a városházán. Daudet ur jelenleg nem tartózkodik Budapesten, de azt a felvilágosítást kaptuk róla, hogy' a legközelebbi napokban visz- szaérhezik és befejezi tárgyalásait. Ez ellen az egész törekvés ellen, amely itt a kereskedelmi kikötő építésénél megint megnyilvánul, fel kell emelnünk tiltakozó szavunkat, mert ismét a magyar iparnak egy nagy állami és tóvárosi munkából való kirekesztése előtt állunk. h forradalom a vádlottak padján Megfigyelések a multheti közgyűlésen A főváros szerdai közgyűlésén a vádlottak padiára került a forradalom. Dr. L i s z k a Árpád volt a közvádló, egy cigáinyos arcú, őszülő fejii városatya, akinek a közgyűlés termében ez a vádbeszéd volt a szüzbeszéde. Hogy egészen őszinték legyünk, Liszka Árpádnak nem volt túlságosan nagy sikere a debütálással. Pedig a feladata nem volt nehéz. Nincs halasabb téma manapság a forradalomnál, nincs egyszerűbb dolog manapság, mint ütni a „destruktiv" sajtót. Nos, a siker még sem volt igazi. Pedig a kórus váltig kiáltotta a „Feszítsd meg!“-et. De úgy látszik, hogy Liszka Árpád szónoki készsége gyönge volt a pompás feladathoz. Ö korábban bankügyész vök; adás-vételi szerződések fabrikálásávál töltötte ei ideje javát; és valahogy ez érzett meg szürke és unalmas beszédén. Szerencsére, akik utána jötték a szónoklásban: azok már ügyesebbek voltak; nem engedték elejteni a nagyszerű témát és olyan csinos kis förgeteget támasztottjaik, hogy a közgyűlési terem hatalmas kandallóján elhelyezett kőszentek megdöbbenve hallgatták a uagy lián gkapsz t. Azok között, akik hozzászóltak a témához, érdekes volt a Gál Jenő dr. beszéde. Valósággal elemében volt. Támladott és védett egyszerre. Támadta a forradalmait és védte a forradalmárokat. Úgy látszik, hogy a nagy szónoklásban megfeledkezett róla, hogy morst nem ;a törvényszék tárgyaló-teamében perorál, hanem a főváros közgyűlési termében és egyszerre csak azon vette észre magát, hogy védi a forradalmár lapokat és védi W o 1 f f Károlyt, „aki szintén nem tudta, kiparirozni a forradalmat és likvidátori funkciót vállait! a Nemzeti Tanácstól“... — Az önök kiváló elnöke, Wollt Károly — mmidta Gál Jenő többi között a keresztény párt felé fordulva — az önök kiváló elnöke ... Az udvarnagyi bíróság elnöke ijedten és indig- páfódva hárította el magától a váratlan védelmet: — Kérem, ne dicsérjen! — kiáltotta idegesen Gál Jenő felé. Gál Jenő iszót is fogadott; nem dicsérte őt tovább, mert közben szóvitája támadt a kereszténypárt egy másik kiválóságával, Csili ér y Andrással, aki, mint a Rriedrich-kormány volt tagja, szintén beleírta nevét az elmúlt nagy idők történél főbe. Nagyon kedvesen egészítette ki a vitát az oü- pusztithaílatlan kedélyű C z i g á n y Sándor temperamentumos felszólalása. Czigány természetesen szintén a destruktiv zsidó sajtót gyomrozta; és igazán kár, hogy épp a Iiegkacskaringósabb mondásánál egyszerre csak! belesiivitett a beszédébe Gáspár Fiilöp illúzió-romboló hangja: — Ki szolgált a vörös katonáknál'?! . . , A szónoklás közben indiszkréö módra megzavart Czigány meglepetve állott meg a szó közepén. Aztán sokkal, de sokkal! csöndesebben folytatta: — Én szolgáltam a vörösöknél, de . . . de a - destruktiv zsidó sajtó kergetett a vörösök karjaiba . . . A közgyűlés tagiad részvéttel hallgatták a destruktiv zsidó sajtó újabb áldozatának őszinte vallomását. Még egy-két szónoklat és esti tízkor befejezték a tanácskozást, hogy péntek délután aztán ismét elölről kezdjék a — lakáskérdés megvitatását. Nem takarunk senkit sem megbántani, de ebben a pénteki tanácskozásban sok volt, ami a kabaréra emlékeztet. Szerdán a keresztény párti közbeszólói fejtettek ki nagyobb tevékenységet, mig pénteken délután a változatosság kedvéért! a demokraták mutatták meg, hogy ők is bírják hanggal cs tüdővel. A pénteki lakásvita kezdete még a szerdai közgyűlésbe nyúlik vissza, amikor is a polgármester megvonta a1 szót B r ó d y Ernőtől, aki az uj mozirendeletet röviden bolsevizmusnak mondta. Pénteken aztán folytatódott a mozivita, amelyben Gál Jenő, Pakots József, G ás pair Fiilöp, F a y e r Sándor, Joanovich Pál és Minke Béla szónokoítak, de amelyen a ..közbeszónokok“ egész hatalmas serege vett részt. Mint közbeszólók a demokraták részéről a kellemes F ó t h i Vilmos, a gőzfürész élességével vágó Gáspár Fiilöp, a hatalmas hangú Freund Dezső, ;a joviális B e d ő Mór és a temperamentumos Pakots József tüntették ki magukat. Mig a keresztény oldalról a hipertemperamentumos Minkén, a kedélyes Horváth IV. Károiyon, a szigorú L i p t ay Lajoson és a meggondolt Kossá lkán kiviil egész sereg ifjú és öreg városatya működött közre. Viczián István helyettes 'belügyi" államtitkár, az uj mozirendelet állítólagos szerzője szintén jelen volt a közgyűlésen és közvetlen tapasztalást szerezhetett róla, hogy a hires rendelet milyen hatást válts ki a városatyákból. Az urak egyáliajíában nem kímélték egymás érzékenységét és a legváltozatosabb gorombaságokat vágták egymás fejéhez. Négy órán keresztül folyt az ádáz szóharc, amelyet időnkint hatalmas detonációk, diadalmas ordítások, tapsok, éljenek szakítottak félbe. A tomboló vihart olykor-olykor, egy bölömbikáéhoz hasonló hang (azt mondják, hogy egy demokrata városatya a szerencsés hangtulajdonos) süvítette át. Utána mindig hosszan, engesztelőén szólt az elnöki csengő, amely azonban & tomboló lármát seliogysem tudta lecsendesiteni. Csak akkor simultak cl az izgalmak, amikor a furcsái lakásvita, — amelyen mindenről, még Bäcker Bébyről is szó volt, csak a lakásmizériáról nem — befejezést nyert és az elnök az ülést berekész tette. • • • Lobtnayer tanácsnokot megoperálták. Mint részvéttel értesülünk, dr. Lob may er Jenő tanácsnok, a szociálpolitikai ügyosztály vezetője, súlyos beteg. A tanácsnokon veszedelmes műtétet hajtottak végre. Állapota iránt az egész városháza őszinte, meleg részvéttel viseltetik. A Menetjegyiroda íiirdöosztálva megnyílt. Hasznos) felvilágosítást nyújt mindazoknak, akik Bártfa-, Barlangi iáéit!-. Csíz-, Korytnica-, Madárháza-, Pös- tyén-. Rajec-. Stósz-. Stubnya-, Szliács-. Szklenó-, Szobránc-, Ór ési Uj-Tátrafiired-, Tá triászé plak-, Tátraotthon-. Trencsénteplic-. Vihnye-íürdőkbe igyekeznek. Ruha, szőrme, szőnyeg, sitb. molykár elleni megóvását dlismert fegjobb módszer szerint jótállás mellett vállalja a Kát zer-f éle R.-T., Ö-utca 44. Telefon 21—98 és 124—83. Díjtalan elf- és hazaszállítás. A mbántsvirág, Hervé örökbecsű operettjének filmváltozata kerül e héten a C őrs óban bemutatásra. A Star filmgyár nagysikerű alkotása e bűbájos filmoperett, melynek főszerepét Loth 11 a. a legtehetségesebb magyar moziprimadonna kreálja. Ezenkívül Mary Osborn e-al a főszerepben, a Bájos n a p iS u g á r cimü vígjáték szelrepel a műsoron. Budai Színkör e heti műsora: Szerda, péntek: Az erény csősz. Csütörtök: Tatárjárás. Szombat, vasárnap: A dró tots tőr. Vasárnap délután: Szép Ilonka. „Vera Violetta“ a Royal-Apollóban. A szezon uto-llsió heteiben még néhány különleges attrakcióval) szolgál közönségének a R o y al-A p o l‘l o. A jövő héten a „Vera Violetta“ cimü ötfelvonásos dráma van műsoron, melynek főiszerepeit egy nagyszerű trió. Po-la Negri, Várkoiiyi Mihály és Antalfíy Sándor alakítják. Megelőzi ezt két kacagtató amtaikai budeszk Z i g o 11 ó v a 1 éisl B i- g o r 1 ó v a l a főszerepekben. Az előadások egyformán 5. 7 és 9 órakor kezdődnek. Jegyek Bárdnil is. „Öt piros pecsét“ az Omniában és a Tivoliban. A „Szerepeim vására“ nálunk is gyors népszerűségre szert tett egyik főszereplője, Alfred Gera s c h játsza a vezetcsziereped abban az amerikai stilii kallandordrámában. amely .„Öt piro;si pecsét“ címen e héten az O mniában és a Tivoliban színre kerül. A darabot mindkét színházban kacagtató bu/rüeszkek előzik meg. Előadások köznapokon 5, 3U7 és 1Á9 órakor, vasárnap 4, 3/«6, 1/s8 és 9 órakor kezdődnek. Omnia jegyei Bárdnál is. ERNST-MÚZEUM AUKCiÚf f XV!. f AZ ORSZÁGOS MAGYAR: 1 IPARMŰVÉSZETI TÁRSULAT I * MŰTÁRGYAI, VALAMINT FŐÚRI ÉS KÜLÖNBÖZŐ MÁS, MAGÁNBIRTOKBÓL SZÁRMAZÓ MŰTÁRGYAK. ! ELSŐRANGÚ RÉGI és MODERN FESTMÉNYEK (Amerling, Baien, Bassano, Bourguignou, Brill, Bylert, Claesz, Harlem, Daffinger, Dughet, F. Floris, Lampi, Lely, Lumen, Molinaer, Mengs, Neujchatel, Rugendas, Querfurt, Btbera, Teniers, Toorenvliel, i Ltscas Uden, Valckenborch. — Barabás, Bihari, Böhm, Borsos, Ferenczy, Liezenmayer, Lieder, Lotz, Markó, Mednyánszky, Munkácsy, Mészöly, Székely, a Zichy, stb.) I Nagyértékü iparművészeti tárgyak: Í arany, ezüst, porceUán, fajáns«, bronz, gobelin, szőnyegek, bútorok, stb.) Kiállítás: 1921. április 24-29-ig, 9-től 5-ig. Alik Pin- április 30-tól naponként d. u. 3 órától, nUAUiu. vasár-és ünnepnapokon d. e. 1liH órától 1 óráig, délután Vs4 órától. IllQsziráit katalógus ára 100 R, illusztrációk 40 l A mi iparunk tengődik, tele vagyunk munkanélküliekkel és a kereskedelmi kikötő építését oda akarják adni egy francia cégnek, ahelyett, hogy ennél a nagy munkánáJ a magunk iparának nyújtanánk munkát. Tesszük ezt akkor, amikor megjavult a valutánk és módunkban van olcsóbb, tűrhető áru szenet beszerezni. A ini számunkra a kikötő felépítése szimpla pénzkérdés. Ha pénzünk van, van kikötőnk. De Schnei- derék, Daudeték nem pénzt akarnak hozni, hanem az árujukat, a gyártmányaikat akarják a nyakunkba sózni. Amit Schneiderék nekünk nyújtani tudnak, azt éppen olyan jól, ha nem jobban, megcsinálják a magyar cégek is. A Schlick-Nicholson, meg a Danubius mindenkor kiállják a versenyt Schneiderékkal. A főváros, de az állam sem, nem lehet olyan hazafíatlan, hogy idegen céghez szaladjon, amikor idehaza is megkap mindent és amikor nekünk is vannak olyan mérnökeink, mint a franciáknak. Kétségtelen azonban, hogy a minisztérium jóhiszemű vezetőit azzal tévesztették meg Schneiderék, hogy bizonyára azt mondták, nem kell pénzt adnotok, ingyen építünk, majd azután haszonrészesedést kapunk a kikötő jövedelméből. Ez a legveszedelmesebb lépés, amit valaha tehettünk, hiszen Budapest a kikötőjéből, a tranzitó-forgalmából akar élni a jövőben, egy tál lencséért ezt alkudnánk most el? Kétségbeejtő gondolat, amelynek nem szabad valóra válnia. Ha kell, veszünk fel hazai vagy akár külföldi kölcsönt, könnyen vissza fogjuk fizetni javuló valutánkkal és a kikötő dtis jövedelmeivel, de a jövőnket elkótyavetyélni nem szabad. A magyar ipart kizárják a csepeli kikötő építéséből A Schneider & Comp, cég opciója — Leon Daudet folytatja tárgyalásait
